Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-06 / 44. szám
12 \ SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 8. össztársadalmi célok szolgálatában Napjainkban a gazdasági szempontokat figyelembe véve, a szarvasmarha-tenyésztés az állattenyésztés kulcsfontosságú ágazatává vált. Elsősorban azért, mert kevésbé igényes az erőtakarmányokra és a termelés a lényegesen olcsóbban kitermelhető tömegtakarmányokra alapozható. Az állattenyésztésben végbemenő szerkezeti változásoknak, vagyis a szarvasmarha-tenyésztésre való átállásnak fő célja nemcsak a szükséges mennyiségű te] kitermelése, hanem a lakosság kielégítő húsellátása is. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK Az almozott férőhelyek kedvezőbb feltételeket biztosítanak a malacnevelésnek Fotó: Böjtős J. Az utóbbi évtizedekben végrehajtott nagyarányú haszonállat-előállító keresztezéssel számottevő tej hasznú állomány jött létre. Ennek eredményeként a tejtermelés országos viszonylatban növekedett, eltekintve a múlt és az Idei évtől, amikor a takarmányozási gondok következtében bizonyos mértékű hanyatlás tapasztalható. A belterjes termelési feltételek mellett pedig ma is csúcshasznosság érhető el. Tudomásul kell venni azonban, hogy minden genetikai beavatkozás, Így a tejhasznú keresztezés is, előnyei mellet bizonyos hátrányokkal jár. Az adott esetben a húshozam csökkenésével. Hazánkban nem rendelkezünk olyan nagy, kimondottan húshasznú állományokkal, amelyek a kívánt mértékben kielégítenék a lakosság húsigényelt. Hiszen a korábbi fejlesztési koncepciók — amikor bőséges mennyiségű erőtakarmány állt rendelkezésünkre — nagyobb arányú sertéshústermeléssel számoltak. A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA LÉTKÉRDÉS! Ma viszont szembe kell néznünk a külső gazdasági nyomás hatására felmerülő problémákkal. Saját erőnkre és lehetőségeinkre támaszkodva kell feltárni a számunkra ésszerű megoldásokat. E tekintetben kiemelkedő szerepet tölt be a tudomány, a kutatás. Igaz, nem kevésbé fontos feladat hárul a gyakorlatra sem, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak elfogadásában és rugalmas realizálásában. A tudomány és a gyakorlat közvetlen kapcsolatának jelentőségére a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai is nyomatékosan felhivták a figyelmet. Ezen a téren Jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Am az utóbbi években a tudomány és a gyakorlat közötti szoros együttműködésnek egyre több pozitív példájává) találkozhatunk. Közülük kétségtelenül említést érdemel a naszvadl (Nesvady) szövetkezet Is. ÚJ HÚSHASZNÚ VONAL A LÄTHATÄRON A közelmúltban a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet, a járási mezőgazdasági igazgatóság, a járási állattenyésztési felügyelőség és a szövetkezet képviselői ültek össze, hogy részletesen megbeszéljék a szarvasmarhák nemesítésében elért eredmények mielőbbi gyakorlati átültetésének programját. fán Antal docensnek, a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet Igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint az intézetben folytatott többéves genetikai és nemesitési munka eredményeként a szlovák tarka szarvasmarha kimondottan húshasznú vonalát hozták létre. Az új nemesítésű vonal hízékonysága a belterjes termelési feltételek mellett elért 1,8 kilogrammos napi súlygyarapodási átlaggal felülmúlja a külföldi húshasznú fajtákat. Az erőfeszítö, de végeredményben sikeres nemesítő munka után nem kevésbé Igényes munka vár a kutatókra, a nemesitekre, de elsősorban a gyakorlat szakembereire az új húshasznú vonal stabilizálásában és széles körű gyakorlati bevezetésében. A kiváló genetikai tulajdonságú egyedeknek a gyakorlatban történő ki-А РМШМ0М0К SZELLEMÉBEN próbálására, további tenyésztésére és szaporítására az idei évtől kezdve sor kerül Szlovákia különböző termelőkörzeteiben. A nqszvadiak az anyai populációk tenyésztésére vállalkoztak. MINDEN ÚJ KOCKÁZATTAL JÄR Talán többen is úgy vélekednek majd, tulajdonképpen ml ebben a különleges, olyannyira figyelemre méltó? Erre válaszként hadd Idézzem fel Antal docens szavalt: — Tudatosítani kell, hogy a tudomány, a kutatás vívmányainak gyakorlati alkalmazása mindig bizonyos kockázattal jár. Hiszen újszerű genetikai alapanyagról van szó, amely sajátos tenyésztői munkát, tartási technológiát követel. A gyakorlati körülmények között a próbálkozások nem mindig járnak sikerrel. A járás mezőgazdaságának irányitól és a szövetkezet vezetői helyesen mérték fel az új nemesítés! program felbecsülhetetlen népgazdasági jelentőségét. Csak méltányolni lehet kockázatvállalásukat, a program megvalósításával együtt Járó igényes többletmunkát. Az izsaiakkal (Iza) és a madarakkal (Modrany) együtt — akik e munkában ugyancsak részt vesznek — úttörő szerepet vállaltak az össztársadalmi, közérdekű ügyért, amely csak a jövőben kamatozik. MIÉRT VÁLLALHATTAK A KOCKÁZATOT? A kockázatvállalás alatt persze nem az „ahogy esik, úgy puffan“ téves felfogású szemléletet értjük, hanem a felelősségteljes hozzáállással vállalt kockázatot. Olyan munkalégkört, ahol a termelést nem a véletlenre bízzák, hanem ezt céltudatos tevékenységgel Irányítják. Ahol adottak a feltételek az új befogadására, s mindent elkövetnek a sikeres keresztülvitel érdekében. Hogy az új ismeretek gyakran nem válnak be a gyakorlatban, ez sokszor éppen a helytelen szemléletnek az eredménye. A naszvadl szövetkezetben adottalt a feltételek ahhoz, hogy hozzájáruljanak a nemesítés! program sikeres gyakorlati átültetéséhez. Az utóbbi évek eredményei igazolják, hogy képesek a rájuk bízott feladatokkal megbirkózni. SEREGHAJTÓKBÓL ÉLENJÁROK Ladislav Gliö agrármérnöknek a szövetkezet alelnökének ►— aki egyben állattenyésztési főágazatvezető Is i— szavaiból kiderült, hogy a gazdaság 1975 előtt a járás sereghajtói közé tartozott. Akkoriban — a maihoz viszonyítva változatlan taglétszám mellett — a mezőgazdasági bruttó termelésük alig érte el a 27 millió koronát. Tavaly a sokban megváltozott árviszonyok mellett, betven millió korona értékben termeltek. A 6. ötéves tervidőszakban elért eredményekért elnyerték az SZFSZ által adományozott vándorzászlót, amely a legkiválóbb mezőgazdasági üzemeket illeti meg. Néhány év leforgása alatt a járás élenjáró állattenyésztői közé zárkózták fel. Ma az állattenyésztés bruttó termelése ötven százalékos arányban részesedik a mezőgazdasági össztermelésben. A tejtermelésben a tavaly elért egyedenkénti 4132 literes átlaggal, a harmadikok lettek a járásban. A tej összmennyiségét az első minőségi osztályban értékesítették. Száz tehéntől US darab borjút választottak el, hogy csak a legfontosabb eredményeket említsem. önként vetődik fel a kérdés, hogyan voltak képesek aránylag rövid Időn belül a sereghajtók közül az élenjárók soraiba felzárkózni. MI REJLIK AZ EREDMÉNYEK HÁTTERÉBEN? A válasz, meglehet, sokak számára közhelyként hangzik, viszont a gazdaság gyors ütemű fejlődése, az élvonalbeliekhez méltó helytállása kézzelfogható, az eredményekben visszatükröződő tény. Ennek hátterében minden formalizmustól mentes, megfontolt irányítás, célravezető munkaszervezés, következetes ellenőrzés, az észlelt hibák tárgyilagos feltárása, s mielőbbi felszámolásuk érdekében hozott rugalmas intézkedések húzódnak meg. Az üzemi pártalapszervezet következetes politikai-nevelő munkájának, valamint a kommunisták példamutató helytállásának eredményeként lényegesen megváltozott a dolgozók munkához való hozzáállása, s felelősségérzete, vagyis megszilárdult a munkafegyelem. A szövetkezet előrelátó szociális programjának köszönve, amely a lakásépítésre, a munka- és életkörülmények javítására, a kulturális és sportigények kielégítésére, a gyógykezelés és az üdültetés biztosítására, a kultúrált üzemi étkeztetés feltételeinek megteremtésére irányult, sok fiatal szakembert és dolgozót sikerült megnyerniük és megtartaniuk. A kezdeményező munkalégkör kibontakoztatásában ugyancsak fontos szerepet tölt be az ösztönző jutalmazási rendszer és a széles körű belfizemi versenymozgalom. A BELTERJESITÉS ÚTJÁN Minden előjel arra utal, hogy a felmerülő nehézségek ellenére az idei feladatuknak is maradéktalanul eleget tesznek, bár jelentős erőfeszítés árán, főleg az állattenyésztés szakaszán. Hiszen a takarmányozási gondoktól a naszvadiak sem mentesek. Az adottságaik pedig korlátozottak, ugyanis a takarmánynövényeket a szántóterületnek csupán a 18 százalékán termeszthetik. Ezért a takarmányalap növelése érdekében az öszszes rendelkezésünkre állá takarmányforrás maximális kihasználására, a takarmánynövények termesztésében pedig a belterjesttő tényezők érvényesítésére összpontosítják figyelmüket. Ezek között kiemelkedő helyen szerepel a másodnövények termesztése, a belterjes legelők létesítése, az öntözőhálózat kibővítése. Tehát nem véletlenül történt, hogy az állattenyésztési kutatóintézet szakemberei a naszvadiakat is bátran bevonhatták az új program megvalósításába. Hiszen azon gazdaságok közé tartoznak, amelyek a párthatározatok szellemében igyekeznek minél na gyobb mértékben részt vállalni a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. KLAMARCSIK MÁRIA Alénártfaivai (Lenartovce) szövetkezet az egyik legnagyobb sertéstenyésztő gazdaság a rimaszombati (Rimavská SobotaJ járásban. Összesen 4 ezer 600 darab sertést tartanak, ebből 380 darab kocát. Az eredmények nem éppen kecsegtetők: egy kocától évente tizennégy malacot választanak ei, a sertéshizlalásban pedig — 3,9 kilogramm abraktakarmány felhasználásával az egységnyi bús kitermelésére — ötven dekagrammos napi súlygyarapodási átlagot érnek el. —+—‘ Hanván (Chanava) Ferenc* B ar n a b á s állattenyésztési részlegvezető kalauzolt végig a sertéstelepen. А V—900-as istállóba nyitunk be először. Harminctól nyolcvan kilogrammig hizlalja itt az állatokat Várady Károly gondozó feleségével és leányával. A harmadik negyedévben ötvennégy dekás átlagos súlygyarapodást értek al száraz takarmányozási módszerrel. Kísérőm kiegészítésként megjegyzi, hogy ebben az épületben rövidesen áttérnek a nedves takarmányozásra. A vályúk be vannak szerelve, már csak a takarmánykeverő és adagoló kocsi hiányzik. Erre Károly bácsi is helyeslőén bólint: nagyobb lesz a súlygyarapodás, több lesz a fizetés. Megtudtam, hogy az erőtakarmányokat' savóval egészítik ki; hetente hatezer litert takarmányoznak, ennek köszönve naponta öt-tíz deka abrakot takarítanak meg állatonként. A Bios-1200 térőhelyes előhizlaldában négy gondozó váltja egymást két műszakban. A tizennégy éve itt dolgozó Ka to na Istvánné arról panaszkodik, hogy a korai elválasztások miatt a fiaztatókból egyenlőtlen és az átlagosnál kisebb élősúlyú malacokat is kapnak. Emiatt egyenlőtlenül fejlődnek és az elhullás is gyakoribb. Ebben talán annak is szerepe van — szerintük is —, hogy gyakran nem megfelelő összetételű takarmánykeveréket kapnak. Ottjártamkor például a saját készítménye darát takarmányozták, de mivel ebből is kevés van, talicskával hordták szét és lapáttal adagolták, hogy minden állatnak jusson. Egy V—500-as istállóban kétszázhúsz anyasertést tartanak. A két gondozó, lg о Jánosné és Váradi Lénúrtné arról tájékoztatnak, hogy fokozatosan áttérnek a kocák mesterséges megtermékenyítésére. Következő állomásunk a B—600-as hizlalda volt. Itt találkoztam a legkorszerűtlenebb tartástechnológiával. Az egész épületre ráférne egy alaposabb rekonstrukció. A ketrecrácsok ki vannak töredezve. A láncos rendszerű takarmányszállítószalag gyakran meghibásodik, legutóbb áprilistői nem működik, ezért kézi erővel hordják szét a takarmányt, ami fárasztó munka D u b e n Jánosnénak és I g 6 Dezsőnének. Az abraktakarmányt a ketrecek közepén lévő nagyobb méretű alumíniumvályúkba, de mivel ezekből sincsen elegendő, több helyütt a betonpadlóra lapátolják. Ez a takarmányozási módszer végképp nem gazdaságos. A gondozók etetés előtt mindig kitakarftják a ketreceket, de mire a takarmánykinsztásra kerül a sor, az állatok újra összepiszkolják. Így a kiosztott takarmánymennyiség jelentős része elkeveredik a trágyával. A korszerű Bios típusú fiaztatúban Ki sóvá Jolana és Karolová Mária gondozókat kérdeztem tapasztalataik felől. Véleményük szerint a modernség még nem jelent egyben jobbat is a hagyományosnál. Erre konkrét példákra is mutattak: a vályúk szerkezete olyan, hogy nehéz alóluk eltávolítani a trágyát. Az önitatókból kicsepegő vfz az állatok alá folyik. Legtöbb problémát azonban a rostos padló jelenti, gyakran beleakad közé, és megsérül a malacok lába. Télen a roston át jéghideg levegő áramlik a kocák tőgyére és a védtelen kismalacokra. Összegezésként még annyit mondtak, hogy a hagyományos meleg (almos) istállókban sokkal jobb eredményeket értek el a malacelválasztásban, mint itt a korszerűben... 1—4— Szándékosan nem szorítkoztunk a részletesebb elemzésre. Célunk, hogy a dolgozók véleményének és tapasztalatainak tükrében szemléltessük az elért eredményeket, a termelés „kulissza mögötti napi eseményzajlását. KORCSMAROS LÄSZLÖ látogatta egy sertéstejepen [lenjáró tejtermelők Aöaöai szövetkezet 1097 hektáros összterületével a kassal (Kozlce) Járás legkisebb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Ennek dacára az utóbbi években a járás élvonalbeli gazdaságai között emlegetik. Pedig a kerületi székhelyvárostól alig kőhajltásnylra lévő faluban Is erősen érezteti vonzó hatását a számtalan munkalehetőség. Sok az ingázó, a mezőgazdasági üzemben pedig kevés az állandó munkaerő, főként a fiatalabb korosztályból. S mégis, a legnagyobb munkacsúcsok Idején Is, a gazdaság képes becsülettel eleget tenni termelési feladatainak. Ebben egyaránt része van a tagság szorgalmának és a vezetőség kiváló szervezőkészségének. A hatékony jutalmazási rendszer alkalmazásával sikerült minden munkahelyen odaadó, lelkiismeretes tevékenységre serkenteni a tagság apraját-nagyját. RENDHAGYÓ VETÉSSZERKEZET, NAGY ALLATSDrOSÉG Közismert, hogy a fontosabb gazdasági mutatók >— a szántóföld aránya az összterülethez viszonyítva, az állatsürüség, a vetésszerkezet stb. — в kassal járás mezőgazdasági üzemeinek zömében nagyon hasanlóak. Így például a gyepterületek t—! a kaszálók és legelők <— nagysága rendszerint eléri az összterület 30—40 százalékát. Ez az arány kihat a száz hektár mezőgazdasági területre jutó állatsűrüségre .Is. Rendszerint minél nagyobb a gyepterület, annál nagyobb az állatállomány. A öaíial szövetkezetben a szántó 1021 hektárt foglal el, tehát mindössze 78 hektár a gyepterület, vagyis az összterületnek hét százaléka. Ilyen területmegosztás mellett azt hihetnénk, hogy Caüán a szarvasmarha-állomány a járási átlagnál Jóval alacsonyabb. A helyszínen azonban éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk: a szövetkezet állatsürüsége nagyobb a járási átlagnál! A gazdaság jelenleg 680 szarvasmarhát tart, tehát száz hektár mezőgazdasági területre számítva hatvanegy darab jut Ráadásul csupán a szántő tizenöt százalékán termesztenek takarmánynövényeket, úgyhogy a takarmánytermesztés területaránya Is alatta van a Járási átlagnak. A REJTÉLY NYITJA A említett adottságok mellett valósággal hihetetlennek tűnik, hogy a közel hétszáz szarvasmarha nemhogy egyáltalán fenntartja létét, de a négyszáz tehén tejtermelése is szüntelenül növekszik. A rejtély nyitja mindenekelőtt abban van, hogy a gazdaság Igyekszik megragadni mindéit lehetőséget a takarmányalap növelésére. A takarmánytermesztésre rendelkezésre álló százötven hektár szántóföldből belterjes gazdálkodással maximális hozamokat csikar ki. A réti kaszálóikról öt tonna szénát takarítanak be hektáronként. A legelőkön is elérik a 2,5 tonnás szénatermést. A lucernából nyolc tonnát meghaladó átlagtermést értek el hektáronként — szénában számítva. A jó növényápolásnak köszönhetően évente ötször kaszálhatják a lucernát. Silókukoricából az Idén hektáronként 65 tonnás átlagtermést gyűjtöttek be. Bárhogyan számolunk, a száztöven hektáron termesztett takarmánynövények, valamint a harminchárom hektár kaszáló semmiképen sem teremhet annyit, hogy abból bőségesen takarmányozhassák az állatokat. Igen ám, de ezek mellett a szövetkezet dolgozói igyekeznek minden feletethető hulladékot, mellékterméket gondosan begyűjteni. Maradéktalanul betakarították a szalmát, begyűjtik a kukoricaszárat, még a háztájiból is, amelyet — télen megfelelően előkészítve szecskázva és dúsítva *— értékes takarmánnyá alakítják. Itt minden takarmányforrást megbecsülnek, még a répalevelet Is maradéktalanul összeszedték. Ugyancsak lekaszálták az árokszéleket. A másodvetés is jókora termést adott. Mostanáig egy számosállatra számítva nem kevesebb mint 5,05 tonna tömegtakarmányt gyűjtöttek össze — természetesen szénaegységre átszámítva. Így az előirányzott takarmánytermelési tervüket 122 százalékra teljesítették. Ennek a minden téren megnyilvánuló jő takarmánygazdálkodásnak köszönhető, hogy a tehenenként! évi tej termelési átlag 1981-ben 3887 literre növekedett, ami járási rekordnak számit. Az idei eredmények szerint minden feltétel adott, hogy az év végéig elérjék a négyezer literes tejtermelési átlagot. Ez a látványos felfelé Ívelés mindennél beszédesebben Igazolja az itteni dolgozók lelkiismeretességét és szakértelmét. ILLÉS BERTALAN
