Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-06 / 44. szám

A Csallóköz, s benne a du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) lárós területe a múltban gyümölcs- és zöldség­termesztés szempontjából elég­gé elmaradott volt hazánkban. A Dunaszerdabely és Somorja I Samorln) körüli falvakban csupán néhány szakember fog­lalkozott zöldségtermeléssel, de intenzív gyümölcstermeléssel alig találkoztunk. A felszaba­dulás utáni években ugyan mór szerveztek téli permetezé­si akciókat, de ez kevés volt a kártevők és a betegségek meg­fékezésére. 25 évvel ezelőtt, a szövetség megalakulása után a központi bizottság megbízásából Palko- Vie Ferdinand Bösön (GabCI- kovo) kezdett működni. Falujá­ban és a környékbeli falvak­ban megszervezte az alapszer­­vezeteket. !gy jött létre Nyá­­radon (Topofovec), Nyárasdon « (Topolníky), Sülyben (Sutany) . és más községekben az alap­szervezet. Szerencsére akadt néhány lelkes és hozzáértő szakember, akik támogatták a szervezett kertészkedés gondo­latát. Ilyen volt Nagy László Nyárasdról, Csicsay Gyula Nyá­rodról és főleg Tóth István, a járási mezőgazdasági osztály dolgozója, aki szakszerű elő­adásaival megnyerte a hallga­tóságot a kertészkedésre. Ezután sorra alakultak az újabb alapszervezetek. Az új járási vezetőségbe többek kö­zött lelkes fiatal szakemberek kerültek. Az új elnök Belucz János agrármérnök lett, aki korábban az alelnöki t-isztséget töltötte be. Az új járási veze­­tőség aktivizálódása meghozta a maga gyümölcsét. Ismét új szervezőiek alakultak, a meg­levőkben növekedett a taglét­szám. A járási vezetőség egyhan­gúlag elfogadta az elnök javas­latát, miszerint elkészíti a tag­ság részére a „Szép és egész­séges gyümölcs titka* című (Segítő kéz) füzetet, amely kö­zölte a gyümölcs- és zöldség­félék legelterjedtebb betegsé­gei és kártevői elleni védeke­zés módját, a permetanyagok szakszerű kezelését és felhasz­nálását. A kiadásban segítsé­günkre sietett a Járási Népmű­velési Központ. Az újabb ké­szítmények megjelenése később szükségessé tette a füzet má­sodik kiadását is. A 70-es évek elején tagságunk a szőlőterme­lés ismereteinek terjesztését is igényelte. Ezt követően számos borkóstolót, borversenyt szer­veztünk. Különösen a csemege fajták telepítését szorgalmaz­tuk, a központi bizottság erre a célra oltványokat biztosított az igénylők számára. . A kertészkedés gondolatának terjesztésére, áj tagok megnye­résére a különböző kiállítások szervezését tartottuk alkalmas­nak. Az első ilyen próbálkozás 1964 őszén volt, amikor Is a járási mezőgazdasági kiállítás keretében a nyárasdl alapszer­vezet mutatkozott be. Az első «igazi* kiállításra Nagymegye­­ren (Calovo) került sor 1971- ben. A oagymegyert alapszer­­vezet tagjai kitettek magukért, A következő években a járás! székhelyen, vagy vidéken ren­deztük meg a „Csallóköz Gyü­mölcse“ járási kiállítást. Alapszervezeteink a központi bizottság felhívására részt vet­tek a nyitrai Agrokomplex, a Ceské Budéjovice-i Éltető Föld és az erfurti kiállításokon Is, melyeken tagjaink szép sikere­ket értek el. Az nlapszerveze­­tek a faluszépltési versenybe is bekapcsolódtak, melynek már évek 6ta első helyezettje a dunaszerdahelyi alapszerve­zet A kiállításokkal egyidőben, főleg az Inštruktori kar (6 munkája nyomán megindult mintegy harmincöt alapszerve zethen tő tevékenységgé fejlő­dött. Közülük csak hadd említ­sem a legnagyobbakat: Dióspa­­lóny (Orechová Potöii), Klsud­­varnok (Maié Dvorníky), Kürt (Ohrady), Gelle (Holíče), Nyá­rad, Nyárasd, Alistál (Hrobo­­iíovo), Albár (Dolný Bar), és még sorolhatnánk tovább. Vá­rosi szervezeteink bár nagy tagsággal rendelkeznek, keve­sebb a földjük, így javarészt csak önellátásra rendezkedtek be. Járásunkban az alapszerveze­tek mintegy 8U százaléka a ZE­Az igényeknek megfelelően alupszervezeteinkben a szerve­zett zöldségtermelés. A kezdeti sikereken felbuzdulva egész sor új alapszervezet alakult, melyek tagjai eredményes ter­melést folytattak, tgy sikerült hasznosítani falvainkban a ré­gi, felesleges gazdasági udva­rokat, elsősorban fóliasátras zöldségtermelésre. Szinte ezzel egyidőben a járási vezetőség tanulmányutat szervezett Sorok­sárra (MNK) a fóliasátras zöldségtermelés módszerének megismerésére. Ezt követően gomba módjára terjedtek el járásunkban a fóliasátrak, s bennük Csallóköz szorgos kezű népe ha nem is csodát, de remek munkát végzett. A legjobb szervezők és irányítók közül kiemelhetnénk Almás Frigyest, Madari Károlyt és a legnagyobb falusi szervezetünk elnökét, Tánczos Dénest. Külön említést érdemel a dunaszerda­helyi alapszervezet elnöke, Re­­hák László, aki sokszor volt segítségére a járási vezetőség­nek. Az idén járásunkban a szer­vezett tagok száma eléri az öt­ezer főt. Az alaptevékenység főleg abban nyilvánul meg. LENINA n. v.-hox szerződik, s csak a maradék 20 százalék oszlik meg az Agrofrigor, a JEDNOTA Fogyasztási Szövet­kezet és a Kertészeti Szolgál­tatások között. Évről évre orientálódunk a SLOVLIK felé, főleg az eltevésl uborka és az Ipari paradicsom esetében. Mintegy négy éve kezdtük meg az eltevésl uborka termesztésé­nek propagálását. Az Idén az üzem szükségletének mintegy harmadát termeltük, de az üzem kér bennünket, hogy vál­laljuk el az egész mennyiség előállítását. Néhány éve a szakosítás, kör­zetesítés gondolatával is fog­lalkozunk. Egyrészt már tud­juk, hogy járásunk melyik kör­zetében milyen zöldségféle ter­mesztésének van hagyománya, másrészt a megtermelt javak elszállítása is arra késztet ben­nünket, hogy egy-egy zöldség­félét kisebb körzetben termel­jünk. Mi úgy gondoljuk, hogy például márciusban a korai hajtatott salátát ne 35 alap­szervezetből kelljen elszállíta­ni, hanem mondjuk ötből vagy tízből. A múlt évtől kezdve az SZKSZ bogy a tagság elsősorban a sa­ját családja részére termeli a megfelelő mennyiségű zöldsé­get és gyümölcsöt. Ehhez a te­vékenységhez az alapszerveze­tek előadásokat és évenként egy-egy alkalommal tanulmány­utat szerveznek, falvanként kö­zösen rendelnek meg több száz gyümölcsfacsemetét, bokrot stb. Ogy kell fogalmaznunk, hogy ma már a szervezett termelés járási bizottságénak vezetősége jelen van a szerződések meg­kötésnél. A járási mezőgazda­­sági igazgatóságon együtt va­gyunk a 13 zöldséget termelő nagyüzemmel, s elosztjuk a fel­vásárló szervezetek (ZELENINA, Agrofrigor stb.) megrendelé­seit. A ránk háruló feladatokat (Javarészt munkaigényes zöld­ségfélék termesztése) azután szétfrjuk az alapszervezetek felé. Ennek során figyelembe vesszük a körzetesítés szem­pontjait és a műit évi teljest-* tést. Alapszervozeteink vezetői és a tagság néha nehezen értik meg, hogy miért nem kell any­­nyi fóliás paprika, nborka, mn ért kell több konzulit vagy ipa­ri paradicsom, esetleg karfiol. Úgy általában mindig vannak eltolódások a kínálat és a ke­reslet között, persze problémát jelentenek azok a termelők, akik sehol sem tagok, nem is szerződnek, de áruikat ők is el tudják adni. Évente kb. 8—-9 ezer tonna zöldséget terme­lünk. Az Idén már — megszakítás nélkül — tizedik alkalommal rendeztük meg a járási zöld-* ség-, gyümölcs- és virágkiállf­­tást. Az alapszervezeteket a mintapéldányok alapján évente értékeljük. A legtöbb esetben Dunaszerdahely viszi el a pál­­mát. At Idei kiállításon *— pon­tozás alapján — Bős végzett az első helyen, Dióspatony a má­sodikon, Dunaszerdahely pedig a harmadik helyen. A nyitra* Agrokomplex kiállításokon ál­talában a dunaszerdahelyi já­rás és a dunaszerdahelyi alap­szervezet végez az első helyen, de jól szerepelnek a nagyme­­gyeriek, a dióspatonyiak, a ma­dia к és mások is. Ezldáig alapszervezetolnk rendeztek borversenyeket, az idén sikerült összehoznunk egy járási borversenyt, melyen a járás összes bortermelő nagy­üzeme és az alapsaervezetek első három nyertese vett részt. A borok magas pont szám o kát 1 értek el. Tanulmányutat szinte minden nagyobb szervezet rendez, leg­többet a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri és a dióspaionyi alapszervezet. Az idén, hosszú idő után először a járási bi­zottság is rendezett tanulmány­utat a kis létszámú alapszer­­éezetek tagjai számára. Már nem enk olyan fáin van járásunkban, ahol még nincs alapszervezet. Ezzel kapcsolat­ban még sok felvilágosító mun­ka vár a járást vezetőségre és a helyi vezetőkre egyaránt. A jövő évtől kezdve, a ZE­LENINA n. v.-tal megkötött ke­retszerződés értelmében, amely a forgalomból anyagi eszközö­ket biztosit a járási bizottság­nak, egy függetlenített titkárt és egy szakelőadó-agronőmnst szeretnénk foglalkoztatni járási szervünkön. Az 6 feladatuk lesz biztosítani alapszervezetetmle­­ben mind a szervezeti életet, mind a termelést. Növelni akarjak taglétszá­munkat évi ezer taggal, tagsá- j gunkat, faiváink és városaink ! lakóit meg akarjuk tanítani ar­ra, hogyan kell jobbait élni, hasznosabban dolgozni fejlett szocialista társadalmi rendsze­rünkben. IVAN IMRE volt járási titkár .. és BELOCZ JÁNOS agrármér £L nők, a járási bizottság elnöke 1982. november 8.- л zöveiségünk megalakn- Xlásának negyedszázados ^évfordulójáról a napok­ban emlékezünk meg. Kezdet­ben sok probléma merült fel. Mivel az új alapszabályzat ösz­­szeállítása eléggé elbúzódott, a szlovákiai kertbarátuk I. kong­resszusára csak 1957. október 15-én került sor, amely jóvá­hagyta az új alapszabályzatot, a szövetségi munka koncepció­ját és megválasztotta az új el­nökséget. Az új tisztségviselők lelkesedése a gyakorlatban is kezdte éreztetni hatását. Foko­zatosan alakultak meg a járási kirendeltségek, a falvakban és városokban megalakultak az alapszervezetek. A szövetség ekkortájt sokat telt a tagsúg szakképzettségének növelése érdekében. 1981 áprilisában került sor Prágában a ki&kertészek és gyümölcsészek II. országos kongresszusára, amelyen meg­alakították a Csehszlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségét. Ezt követően Bra­­tislavában volt a CSGYKSZ 1. szlovákiai konferenciája, ame­lyen megválasztották az új el­nökséget és meghatározták a legközelebbi időszak igényes feladatait. A konferencia hatá­rozatot fogadott el azzal kap­csolatban, hogy Szlovákiában is adjanak ki szaklapot, hogy minden járásban létesítsenek vetőmagárusító üzletet, hogy a tagság létszámét negyvenezerre kell növelni, hogy kerttelepe­ket kell létesíteni, hogy segí­teni kell az életkörnyezet for­málásában, hogy minden nagy­üzemi termesztésre alkalmat­lan földterületet kertészkedés­re kell hasznosítani. A konferencia utáni időszak­ra a tagok és a tisztségviselők aktivitásának és kezdeményezé­sének növelése volt jellemző, javait a tanácsadói, főleg elő­adói szolgálat. A betegségek és a kártevők elleni harc érdeké­ben az alapszervezetek egész sor permetezőgépet kaptak. A 2. szlovákiai konferencia, amelyre 1985-ben került sor Bcatislavában, a tagság fejlesz­tését tűzte célul. Míg például a szövetségnek 19S0-ban 6353 szervezett tagja volt, öt évvel később már több mint 45 ezer tagot tartottak nyilván. A Szlo­vákiai Gyümölcsészek és Kis­kertészek Szövetsége 1989-ben alakult meg. Az új vezetőség a határozatok értelmében a ta­gok igényeit saját kereskedel­mi hálózatának kiépítésével igyekszik megoldani. 1971-ben három városban (Nitra, Nové Zámky, Senica) megalakítják а Kertészeti Szolgáltatásokat. А tagság létszámának és igényei­nek növekedésével a központi bizottság még további nyolc Kertészeti Szolgáltatást hozott létre. Az ő feladatuk többek között a szervezett árufelvásár­lás és értékesítés-A Kertészeti Szolgáltatások az idén mintegy 19 ezer tonna zöldséget és hétezer tonna gyümölcsöt adnak a feldolgozó iparnak. Különösen jó együtt­működés jött létre a LIKO ve­zérigazgatóságával. A jövőben csakis a felvásárlókkal megkö­tött adásvételi szerződések biz­tosíthatják a termelők, a kert­barátok biztonságérzetét. A gyümölcs- és zöldségtermelés­ben és értékesítésben még elő­forduló spekulációk megszün­tetése a szövetség igényes, de sürgős feladatainak egyike. Az önellátás eléréséhez hazánkban csakis az irányított zöldség- és gyümölcstermeléssel járulha­tunk hozzá. A szövetség П1. kongresszu­sán (1979) a Szlovákiai Ker­­tészkedők Szövetsége nevet vet­te fel. Az ezt követő időszak sikeres volt. Azt szeretnénk, hogy a jubileumi évben a szer­vezett tagok száma elérje a ISO ezret. Azzal számolunk, hogy 1990-ben a szervezett ta­gok előreláthatólag 19 ezer 800 hektár földterületea fognak gazdálkodni, a tagok száma pedig eléri a negyedmilliót. A szövetség soron levő fel'* adatai közül legfontosabb, hogy a tagokat az alaptevékenység fejlesztése mellett a mezőgazda-* sági földterület védelmére ne-* véljük, segítsünk a mezőgazda-* sági üzemeknek a népgazdaság gi szempontból fontos feladat tok (gyümölcs-, zöldség- és ví­­rágtermelés) teljesítésében. A tagok szakképzettségének nö­velése érdekében rendszeresen szervezünk előadásokat, ta­pasztalatcserét, tanulmányuta­­kat. Az alapiskolák mellett mű­ködő fiatal kertészkedők körei jóvoltából a fiatal nemzedékek nevelésével is hozzájárulunk. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének hozzájárulása a népgazdasági, élelmezésügyi feladatok teljesítéséhez jelen­tős, amit szocialista társadal­munk maximális mértékben ki is használ. A szövetség a jövő­ben a tagok tevékenységét a hatásos politikai és szakmai képzés útján irányítja. Külön feladat a szövetség számára a kertészkedésre hasznosítható földterületek feltárása és hasz­nosítása, valamint a zöldség­éi gyümölcstermelés növelése, a piacellátás és a tervezett fo­gyasztás elérése szempontjából. VLADIMÍR MOSNÍ, az SZKSZ KB titkára AZ ÖNELLÁTÁS eléréséért ❖ *> ❖ ♦>♦>♦>❖❖❖❖♦>❖❖❖❖ *> *> ♦> *> ❖ <• <♦ •> *> 1 Köszönik a jubiláló egységes kertbarátmozgalmat! ► «J*»y «J» **• •*« »y »y »y »y »y »y «j. »y »y ,y »y «2* *y »y »y «j« *j» «j« »y »2* «J* »y «2« «2» *2* *»♦ *1* О *5*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents