Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-06 / 44. szám
Szlovákia egyik legproduktívabb zöldség- és gyümölcstermelő járásában, a komáromiban (Komárno), a kertbarátmozgalom kezdetei a háború előtti időszakba nyúlnak vissza. E nemes tevékenység szervezeti megalapozásához az első lépéseket 1937- ' ben tették meg, amikor Gútán (Kolárovo) létrehozták a Szlovákiai Gyümölcsészeti Társulást. Munkájukat elsősorban a gyümölcstermesztés színvonalának emelésére összpontosították. A háborús években a társulás beszüntette tevékenységét. A kertbarátmozgalom megújhodása az 1958-aš évhez fűződik. Ekkor rakták le a mai, politikai és össztársadalmi szempontbői kiemelkedő szerepet betöltő tömegszervezetnek, a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetségének alapköveit A gazdag hagyományokra épülő mozgalom újszerű eszmei felfogása, amely a családok önellátására, az aktív pihenésre, a hasznos szaoadidőtöltésre serkentette a lakosságot, a járásban éltető talajra lelt Amikor 1960-ban megalakult a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetségének járási bizottsága, akkor már kilenc alapszervezetet tartottak nyilván, összesen 260 taggal. Ebben a kezdeti Időszakban a gútai, az ógyallai‘(Hurbanovo) és a naszvadi (Nesvady) alapszervezet szerepelt a legaktívabbak között. A kertbarátmozgalom népszerűsítésének és szervezésének úttörői közül Ondrejkovič mérnöknek, az akkori ógyallai járási szervezet elnökének, MVDr. Július Baj- Cannak, az SZKSZ járási bizottsága első elnökének, valamint Fivovarcsi bácsinak, a naszvadi alapszervezet elnökének nevét ma is elismeréssel emlegetik. A fejlődésnek induló kertburátmozgalomnak felbecsülhetetlen szakmai, anyagi és erkölcsi támogatást nyújtottak az akkori Sesíleši Kutatóintézet dolgozói is. Igyekezetüket a nagyhozamű gyümölcs- és szőlőfajták beszerzésére és meghonosítására, valamint a korszerű telepítési és növényápolási módszerek elsajátítására összpontosították. Szabó József mérnök, az SZKSZ Járási bizottságának titkára t—ii aki 1962-től kezdve tisztségviselőként tevékenykedik •— a kertbarátmozgalom fejlődésének élő krónikája. Bár a kertészkedés járásszerte gyors ütemben terjedt, visszaemlékezése szerint a kezdet bizony nehéz volt, s nem volt mentes a zökkenőktől. Sok mindent menet közben kellett megtanulniuk ... ■ / Eleinte tevékenységüket csupán a gyümölcstermesztésre irányították. Bár a kertekben és a háztájikon zöldségtermesztéssel is sokan foglalkoztak, ezt a tevékenységet aránylag sokáig nem karolták fel. E tekintetben fordulópontot jelentett az 1964-es év, amikor a felsőbb szervek kérésére, az alapszervezetek tagjai fokhagymatermesztéssel kezdtek foglalkozni. Az első sikeres próbálkozások után fokozatosan áttértek a többi zöldségféle szervezett termesztésére is. A zöldségtermesztésben a marcelházi IMarcelova) alapszervezet járt az élen, jó példát mutatva a többi alapszervezet számára. Az önfeláldozó szervező és népszerűsítő munkának, a szeles körű szakoktatásnak, az egyre hatékonyabb segítségnyújtásnak, de nem utolsósorban az élenjáró alapszervezetek kezdeményező példamutatásának köszönve, a hetvenes évektől kezdve a kertbarátmozlasztékának bővítésére. Szorgalmazták a hazánkban kevésbé Ismert fajok meghonosítását is. '' Széles -körű tevékenységet folytatnak a szakmai oktatás és a propaganda terén is. Évente 45—50 különböző szakelőadást tartanak, melyeket tudományos kisfilmek vetítésével tes-znek a résztvevők számára vonzóbbá. Évente több tanulmányi utat szerveznek. Propaganda tevékenységükben felbecsülhetetlen szerepet töltenek be a járási méretű kiállítások, valamint az országos kiállításokon való aktív részvételük. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a fiatalság megnyeSZILARD alapok, gviimölcsözíí tevékenység galom szilárd alapokon álló, fejlődőképes, s az egyik legaktívabb tömegszervezetté vált Világosan igazolják ezt a statisztikai adatok is. Míg 1970- ben a járásban 17 alapszervezet tevékenykedett valamivel több mint kétezer taggal, addig 1980-ban már 38 alapszervezetet tartottak nyilván, melyekben nyolcezer tagot számláltak. Ma, szlovákiai viszonylatban, az SZKSZ járási szervezete a legnépesebb, hisz a 45 alapszervezet tízezer háromszáz lelkes kertbarátot tömörít magába. / Az utóbbi években a kertaszkedők önellátásuk mellett, egyre nagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt juttatnak a közellátásnak. Míg 1975-ben a piaci árutermelés 6—7 ezer tonnát tett ki, addig tavaly 18 ezer tonna terméket értékesítettek. Anton Paulovčík mérnök, az SZKSZ járási bizottságának elnöke elmondta, hogy fokozott igyekezetét fejtettek ki a kertbarátok tevékenységének tervszerű irányítására. Serkentették, s ma is serkentik őket a zöldség- és gyümölcsfélék várésének, e hasznos és nemes kedvtelés számára. A jelen időszakban négy alapszervezet mellett Ifjúsági szakkör is tevékenykedik. Járásszerte — a nemzeti bizottságokkal karöltve — jelentős előrehaladást értek el a kertbarátok mozgósításában, a közérdekű célok megvalósítása terén Is. Az alapszervezetek népes táborának tagjai aktívan részesednek a választási programok valóra váltásában, az életkörnyezet rendezésében és szépítésében. Az utóbbi években szorgalmazzák a nagyüzemileg nehezen kihasználható területek, valamint a parlagföldek hasznosítását. E cél érdekében a. városokban is egyre több kerttelep létesül. A kerttelepek a jelen időszakban 39 hektárnyi területet foglalnak el, s ezeken összesen 910 tag szorgoskodik, hogy hasznos szabadidő-töltéssel, zöldség- és gyümölcsszükségleteit biztosítsa. A kertészkedők számára nagy segítséget jelentett a Kertészeti Szolgáltatások létrehozása, melynek három szaküzlete van. De a kertbarátok maguk is igyekeznek hozzájárulni a zöldség- és gyümölcsei látás színvonalának emeléséhez. Öt községben saját kezdeményezésükből és pénzeszközeikből, a felvásárló központok mellett raktárakat építettek a kitermelt termés minőségének megóvása érdekében. Természetesen a kertbarátmozgalom további fejlesztésében akad még bőven tartalék. Paulovčík elvtárs szavai szerint a jövőben az eddiginél még hatékonyabb tevékenységet szeretnének kifejteni a parlagföldek felkutatásában, s ezeknek virágzó kertekké való átalaktíásában. Távlati elképzeléseik között kiemelkedő feladatként szerepel a kertbarátok minőségi munkára való serkentése. Vagyis az, hogy zöldségből és gyümölcsből a legkiválóbb nagyhozamú fajtákat termesszék, s emellett fokozott mértékben ügyeljenek a termékek minőségére is. Erőteljesebben szorgalmazzák a hajtatott zöldségfélék, valamint a kevésbé ismert vagy hiánycikknek számító zöldség-* és gyümölcsfajok termesztését, a választék bővítése érdekében. Igaz, a termelői kedv megtartásához és további serkentéséhez a szükséges feltételeket is meg kell teremteni. Legfőbb óhajuk, hogy a kertbarátok népes tábora számára megfelelő mennyiségben és minőségben vetőmagvakat, ültetőanyagokat, vegyszereket, kertészeti kellékeket biztosíthassanak. Ennek érdekében közvetlenebb, Jobb partnerkapcsolatokat akarnak teremteni a felvásárló és szállító vállalatokkal, a járási mezőgazdasági igazgatósággal, a nemzeti bizottságokkal és a tevékenységüket elősegítő egyéb szervezetekkel. Az együttműködést ki szeretnék bővíteni a Nemzeti Front többi tömegszervezeteire is. Főleg a kisállattenyésztőkkel, a horgászokkal, valamint a nőszövetséggel. Ezért az utóbbi években szorgalmazzák a kertészeti és kisállattenyésztői telepeknek a létrehozását. El akarják érni, hogy a kertbarátmozgalomban minél több nő Is aktívan részesedjen. A taglétszám további bővítésében a pionír- és SZISZ-szervezetékkel együttműködve, elsősorban a fiatalokkal szeretnék megkedveltetni a kertészkedés szépségeit, örömeit, s megértetni társadalmi jelentőségét. Hiszen a kertbarátmozgalomban is gondoskodni kell az utánpótlásról, hogy a jövő nemzedéke is ragaszkodjon a földhöz, kedvelje és védelmezze a természetet, s kifinomult esztétikai érzékkel formálja életkörnyezetét. Mindez maga után vonja, ha a kertészkedés megfelelő irányítással, szakoktatással, eszmei munkával párosulva, nemes kedvteléssé válik. Ez pedig nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom javát szolgálja. Klamarcsik Mária Egy járás kertbarátmozgalmának TEGNAPJA, JELENE ÉS HOLNAPJA Leleményes, szorgalmas kertbarátok már a múltbna is éltek, tevékenykedtek. Köztük olyanok is, akik nem csupán a saját érdekeiket tartották szem előtt, hanem á közösségét, a települését s az összefogásban rejlő hatalmas erőt idejében felismerték. Szervezettségre törekedtek, így próbálták legyűrni az eléjük tornyosuló nehézségeket, amelyek a vetőmag-, ültetőanyag- és vegyszerbeszerzéssel, valamint a terményfölösleg értékesítésével jártak. A kertbarátmozgalom negyedszázados Jubileumát megelőzően Sebő Františeket, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Galántal Járási Bizottságának elnökét kerestük fel, aki — ha vázlatosan is, de s-ч Folák Zoltán galántai kertbarát által termelt „Gigant“ tök, melynek magját a nádszegi szövetkezettől szerezte be. tájékoztatott a mozgalom múltjáról, jelenéről, s a közeljövőben megvalósításra kerülő terveikről, elképzeléseikről. A KEZDET Az említett járásban 1955-ben alakultak az első szervezetek, mégpedig Taksonyban (Matúškovo), Sintaván és Diószegen (Sládkovičovo). Az utóbbi szervezet Šmogrovič Adolf elnökletével kezdte működését. — Ha jól emlékszem — tájékoztatott a jb-elnök —, az első járást konferenciánkra 1960-ban került sor. Az első Járási bizottságban, mint alapítótag, tevékenykedett többek között Súdy Ján és Sör Sándor, akik a többiekkel együtt mindent megtettek azért, hogy a kertbarátmozgalom kiterebélyesedjók a járásban és megerősödjön, s ezzel párhuzamosan oldódjanak meg a szervezeti, káder- és egyéb problémák. Akkor még kevés tapasztalat állt rendelkezésükre. De szívvel-lélekkel, nagy akaraterővel munkálkodtak az első járási konferencia határozataiból reájuk háruló feladatok megvalósításán. Hozzáfogtak a tagtoborzáshoz, s új helyi szervezeteket alakítottak, ahol erre megteremtődtek az előfeltételek. Persze, e legfőbb feladatokon túl egyéb, sarkalatos problémákat Is meg kellett oldaniuk: beszerzési, értékesítési, ismeretgyarapítási és káderproblémákat. A néhány eredményesen működő helyi szervezet jó eredményein felbuzdulva, más községek kertészkedől is szervezettségre törekedtek, hogy közösen többre vigyék, jobban boldoguljanak. LATOKÖRTAGULAS, tudAsgyarapItas Ahogy szaporodott a járásban a taglétszám, s újabb szervezetek alakultak, úgy módosultak, s váltak egyre igényesebbé a célkitűzések, feladatok. Ehhez viszont az kellett, hogy tanuljanak. Először egymástól, tapasztalatátadás formájában, majd a mezőgazdasági szaksajtóból és az idevágó szakirodalomból. Ezt követte a közelebbi-távolabbi élenjáró szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere. Természetesen, ezzel sem elégedtek meg, tovább léptek: ellátogattak az akkortájt még ritka járási vagy országos gyümölcs-, zöldség- és virágkiállításokra, ahonnét tudással gyarapodva, önbizalmuk megerősödésével tértek vissza. Olyannyira, hogy már helyi kiállítások önálló szervezését és lebonyolítását is kezdeményezhették egyes községekben. A helyi kiállításokat később járásiak követték, ahol a legpéldásabb kertbarátok állíthatták ki termékeiket, külön vagy szervezetük égisze alatt. Társult ehhez az ügybuzgalomhoz még a téli ismeretgyarapítás, szakelőadások formájában. Az egyes szakelőadások fényezésekor tekintettel voltak a helyi sajátosságokra, a tagok érdeklődésének arányáA. Konkrétságra törekedve, megtudhattuk a jb-elnöktől, hogy szakelőadások, tanulmányutak céltudatos szervezésében a nádszegi (Trstice), a vágfarkasdi (Vlčany), a nagyfödémesi (Veiké Űlany) és a Jőkai (Jelka) helyi szervezet mutatott — évek hosszú során — követésre méltó példát. Természetesen, manapság már alig akad olyan vezető, vagy tisztségviselő, akinek magyarázni kell a látókörbővítés, a tudásgyarapítás különböző formáinak fontosságát. FEJLŐDÉSI ÜTEMGYORSULAS Köztudott: a célratörő szervezeti tevékenységgel együtt Popluhár Dénes, a nagyfödémesi szervezet tagja termelte ezt a Krivica fajtájú körtét, amely а VII. Járási Állattenyésztési Napok nagyfödémesi kiállításán sok látogatót vonzott Krajcsovics F. felvételei jár mind a tagok, mind a szervezetek haszonnövekedése. Így azután az egyes szervezetek gazdasági megerősödése maga után vonta permetezőgép, kistraktor, szállítójármű, vegyszer, vetőmag és ültetőanyag, facsemete, díszcserje stb. beszerzésének megkönnyítését, speciális szaklap járatását a tagoknak, s egyéb költségek fedezését. — Járási vezetőségünk a mennyiség mellett már kitűzhette a minőségre törekvést. Kezdeményeztük a legpéldásabb, legjobb szervezetekért' folyó járási versenyt, amely eredményesnek bizonyult — folytatja tájékoztatását Sebő elvtárs. — így azután az élenjáró, más szervezetekre Is Jótékonyan hatni tudó szervezetek száma örvendetesen gyarapodott. Ezek közé sorolható például a nagyfödémesi, a nádszegi, a tornóci (Trnovec nad Váhom), a Jókai, a šintavai, a vinohrady!, a peredi (Tešedíkovo) és a királyrévi (Králov Brod) szervezet. Jelenleg 51 helyi szervezet működik a galántai járásban, összesen 7600 taggal. A tagok közül csupán 600 a nő, ezért a járási vezetőség a Nőszövetség járási bizottságával való szorosabb együttműködést tűzte céljául. Legparányibb szervezet a boldogl és a rétéi (Reca), húszegynéhány taggal, a járás legnagyobbja viszont a vágfarkasdi, nyolcszáznegyven fővel. A PARTKONGRESSZUS UTÁN * 4 Szinte kézzel Is tapintható, szemmel Is látható az a gyors ütemű fejlődés, amely а XVI. pártkongresszus, valamint a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése után bontakozott ki. E jelentős tanácskozások határozatai világos útmutatást nyújtottak, irányt szabtak, kételyeket oszlattak, ami a háztáji termelés fokozottabb felkarolását és fejlesztését illeti, szoros összefüggésben a lakosság jobb, folyamatosabb gyümölcsös zöldségellátásával. E határozatokból a kertbarátokra háruló feladatokat a szóban levő járási bizottság is lebontotta, saját működési területére, s úgy fogalmazta meg, hogy a halaszthatatlan intézkedések gyakorlati érvényesítése a továbbfejlődést, az új, célravezetőbb megoldásokat segítse elő. A gyakorlat nyelvére lefordítva ez többek között azt eredményezte, hogy a járás 13 helyi szervezete szervezett tanulmányutat a Cseh Szocialista Köztársaságba, útba ejtve az Olomouci FLÖRA ’82 országos kiállítást és Kroméfížt, tanulmányozva ott a leghaladóob gyümölcs-, zöldség- és virágtermesztés! eljárásokat. Továbbá, az idén 7 helyi és 2 járási kiállítást rendeztek. A járás szervezeteinek tagsága összesen 429 hektárnyi területen termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, virágot; ebből 2Í hektárnyi területen 13 a kerttelep. Az össz-tagság а XVI. pártkongresszus tiszteletére 24 ezer óra társadalmi munkát vállalt, valójában azonban több mint 27 ezret teljesített, ami közhasznú célt szolgált Tavaly szerződésileg 7755 tonna zöldséget és 1307 tonna gyümölcsöt termelt, ám ennél többet értékesített, a járás zöldség- és gyümölcsszükségletének 31 százalékát fedezve. ÜTÖSZÖ A teljesség igénye nélkül, vázlatos képet rajzoltunk a galántai Járás kertbarátmozgalmának múltjáról és jelenéről. A közeljövőt illetően annyit: á járási bizottság határozata értelmében tovább gyarapítják az Iskolai kertbarát-körök számát, fejlesztik a járási előadótestületet, Sintaván mustüzemet létesítenek, hogy a háztáji termelők gyümölcséből minél többet értékesítsenek. Sajnos, a šoporňai Győzelmes Február Efsz vezetősége a járási bizottságnak az erre vonatkozó kezdeményezését mindezideig válaszra sem méltatta. (Helyet a mustüzemnek e közös gazdaság biztosítana, tekintettel a környék gyümölcstermésére, mely a járásban itt a legnagyobb!) N. KOVÁCS ISTVÁN
