Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-06 / 44. szám

1982. november 6. .SZABAD FÖLDMŰVES "fi rr% ff ’»ff ЯШ я и it W W/ ftcft^ SZSZKSZ BELORUSZ SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG SZADRIDDIN AJNI: Október dicsősége Igazságunkért a had előtt szálló Győzelmi zászlói A cári bíbort a nép örömére Szétszórtad végre. És mentél hegyeken, mezőkön által Tisztító lánggal. Amerre Jártál, félt bálványok dőltek S kőtáblák törtek. Leromboltuk, ml századokig állott Az óvilágot, És ím, a régi romjain kitárult Szép új világunk. ч Lobogj fölöttünk Zászló mindörökké, Ne legyen többé A kötelesség nyűg, teher nyakunkba, S győzzön a munkai 1918 N Ц e§ Bokraink közt már az ősz barangol, kóró lett a fényes laboda. Zizegő, szép zabkéve-hajadról nem álmodom többé már soha. Arcod haván bogyók bíbor vére — Szép voltál, te kedves, illanó! Szelíd, mint az alkony puha fénye, s fehéren sugárzó, mint a hő. Szemed magval kihulltak régen, neved, a törékeny, messze szállt. Gyűrött sálam őrzi már csak híven fehér kezed hársméz-illatát. Amikor a háztetőn a hajnal macska-módra lustán lépeget, emlegetnek tűnődő szavakkal vízimanók, dúdoló szelek. Kéklő esték azt suttogják rólad: álom voltál, elhaló zene. De tudom — aki formálta Vállad, fénylő titkoknak volt mestere. Bokraink közt már az ősz barangol, kóró lett a fényes laboda. Zizegő, szép zabkéve-hajadról nem álmodom többé már soha. (1895—1925) Rab Zsuzsa ford. Területe: 207 600 négyzetkilométer Hó műveletet képesek végre­hajtani. Lakossága: 9 millió 744 ezer Fővárosa: Minszk, lakosainak száma 1 millió 387 ezer Az 1917-e8 Októberi Forrada­lom lehetővé tette Belorusszia számára, hogy megteremtse sa­ját államiságát. Amikor száza­dunkban a történelem legször­nyűbb betörését, a hitlerista tá­madást kellett visszavernie, e büszke nép szabadságszerető szelleme különösen megmutat­kozott. A második világháború­ban Belorussziának minden ne­gyedik lakosa életét vesztette. A fasizmus mérhetetlen szenve­désekkel sújtotta a belorusz né­pet. A felszabadulás után az elpusztított, nyomorba döntött köztársaságban óriási méretű újjáépítés kezdődött. Egy új, modern Szovjet-Belorusszia jött létre: szenvedése, hősi ellen­munkaerő és az anyagi erőfor­rások lehető leghatékonyabb felhasználását, biztosította a köztársaság népgazdaságának arányos fejlődését. A belorusz nép, amely a cá­rizmus idején megtörtnek és kilátástalan jövőjének számí­tott, amelytől régen még a sa­ját nyelvét is megtagadták, a szovjcthatalom évei alatt igen magas szintet ért el a szelle­mi fejlődésben, a tudományos­technikai és gazdasági haladás­ban. A belorusz tudomány és kultúra fejlesztését szolgálja: 15 hivatásos színház, 298 ze lei, művészeti és koreográfiái is­kola, 67 állami és több mint állása világszerte olyan elisme­rést vívott ki, olyan tekintélyt szerzett ennek a szovjet köz­társaságnak, hogy az egész Szovjetunió és Ukrajna mellett harmadikként önálló helyet ka­pott az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A háborúi követő első ötéves tervidőszak alatt Belorusszia népgazdaságának fejlesztésére nagyobb összeget fordítottak, mint a háború előtti összes ötéves terv alatt együttvéve. A Szovjetunió egységes népgaz­dasági rendszerének elválaszt­hatatlan részeként fejlődő Be­lorusszia hihetetlenül rövid idő alatt kilábalt abból az össze­omlásból, ahová a fasiszta Né­metországgal vívott háború ta­szította. A köztársaság ipari termelése már 1950-ben megha­ladta a háború előtti szintet, 1940—1981 között a Belorusz SZSZK ipari termelőié 30-szn­­rnsára, mezőgazdasági termelé­se kétszeresére, villanyáram­termelése 66-szorosára nőtt. A Szovjetunió egységes népgazda­sági tervezése tette lehetővé a A Minszki Traktor* gyárban gyártják az ismert Belorusz traktorokat 600 társadalmi múzeum továb­bá a Tudományos Akadémia, 32 főiskola és egyetem, ame­lyeken 177,5 ezer diák tanul. A köztársaság 300 vállalatának több mint ezerféle termékét a világ 98 országába exportálják. A Belorusz SZSZK területe ugyan a Szovjetunió területé­nek századrészét sem teszi ki, gazdaságilag mégis a legfon­­tosab körzetek sorába tartozik. A zsogyinói Belorusz Autógyár például az egyetlen olyan üzem a Szovjetunióban, amely 27— 180 tonnás külfejtéseknél hasz­nált dömpereket és tehergép­kocsi-szerelvényeket gyárt. A köztársaság adja az ország ká­lisó termelésének csaknem 60 százalékát, a motorkerékpár, hűtőgép-, végyiszálgyapjú- és lenszövetgyártás jelentős ré­szét. A világpiacon is jól ismer­tek és keresettek a „Belorusz" márkájú traktorok. Majdnem minden második, a Szovjetunió­ból exportált kerekes traktor Belorussziában készül. Olyan elektronikus számítógépek elő­állításán is dolgoznak, amelyek egy másodperc alatt másfélmil-A jelenlegi ötéves tervben gyorsított ütemben bővülnek tovább a belorusz ipar immár hagyományosnak számító ága­zatai, a rádiótechnika, az elekt­rotechnika, a műszergyártás, a gépgyártás, a szerszámgép­­gyártás, a vegyi- és olajvegyé­szeti ipar. A Szovjetunió 1981— 1985-ös népgazdasági terve a köztársaság ipari termelésének 26—29 százalékos növelését irá­nyozza elő. Ez igen fontos ha­tárkőnek számít, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egyre inkább érezhető a második világháború demográ­fiai hatása: a mostani időszak­ban a munkaerőtartalék növe­kedési ütemében mintegy 70 százalékos csökkenés várható. Hogyan oldják meg ezt a ko­moly kérdést? Nagyszabású ter­veiket — új ipari vállalatok építést, a meglevő vállalatok felújítását, termelési kapacitá­suk bővítését — kizárólag a munka termelékenységének nö­vekedésével akarják elérni. A kiutat az SZKP XXVI. kongresz­­szusa mutatta meg: jobban, tel­jesebben kell felhasználni a belső tartalékokat, műszakilag fel kell újítani a termelést, nö­velni kell a gépesítés és az automatizálás fokát. Szélesebb körben kell alkalmazni a kor­szerű technológiát és a jobb munkaszervezést. A munka ter­melékenységének fokozása ér­dekében a 11. ötéves tervben kiemelt ütemben fejlesztik a belorusz gép- és műszergyár­tást, az elektronikai ipart. A gépgyártás volumenét például >— az előző ötéves tervhez ké­pest —■ a másfélszeresére eme­lik. Ugyanakkor tökéletesítik a tudomány és a termelés szer­vezeti kapcsolatait. Jelenleg az „elgondolás — kidolgozás — ter­melés“ folyamatában a leggyen­gébb láncszem az utolsó: a tudo­mányos felfedezések és találmá­nyok meghonosítása a gyakor­latban. A kutatástól a sorozat­gyártásig vezető út megrövidí­tésére a köztársaságban 47 tu­dományos termelési egyesülést hoztak létre. Ez lehetővé tette, hogy a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának ide­jét átlagosan a felére rövidít­sék. Az egyesülések jelenleg- a köztársaság ipari termelésének majdnem a felét adják. A tudo­mány és a termelés integráció­jának méreteiről a következő adat is tanúskodik: a minszki autógyárban már megalakult a saját tudományos részleg, amelyben 12 tudományos-kuta­tó laboratórium, 5 tervező-mű­szaki szervezet és 2 kísérleti műhely található. Az üzem szak­emberei szoros kapcsolatot tar­tanak fenn több köztársaság tudományos kutatóintézetének tudósaival. Ez az együttműkö­dés nemcsak az előbbrelátást segíti, hanem sok probléma szakszerűbb megoldását is le­hetővé teszi. Ez az együttmű­ködés nagyban elősegíti — az SZKP XXVI. kongresszusán ki­jelölt feladatok megvalósítását. Belorusszia Osznyezsicki kolhozában MOLDOVAI SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Területe: 33,7 ezer négyzetkilométer Lakossága: 4 millió 24 ezer Fővárosa: Kisinyov, lakosainak szá­ma 558 600 Moldávia csupa gyümölcsö­sökkel ékesített kert. A köztár­saságban a korszerű mezőgaz­dasági termelés a nagy mére­tek arányában fejlődik. Moldá­via gyümölcsösei néha jó pár tucat kilométeren keresztül hú­zódnak. A köztársaság a Szov­jetunióban az elsők között kezdte meg a nagy agráripari komplexumok létrehozását. A moldovai tapasztalat szeren­csésnek bizonyult, és a Szov­jetunió többi vidékén is átve­szik azt. Szovjet-Moldáviában az élelmiszeripar elsőbbséget élvez a többi iparággal szem­ben, de ma már egyre többet hallani elsőrendű ruházati cik­kekről, műanyagairól, műsze­reiről és gépeiről. A következő mutató is elismerésre késztet: 1940 óta a köztársaság ipari termelése ötvenkétszeresére, mezőgazdasági termelése pedig több mint háromszorosára nőtt. Mindaz, amiért Besszarábla legjobb fiai és leányai harcol­tak és életüket áldozták, 1940. június 28-án valósult meg. Ezen a napon szovjet-román diplo­máciai jegyzékváltás alapján Besszarábiát egyesítették Mol­dávia többi részével s ugyanaz év augusztus 2-án megalakult a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság Fővárosa Kisinyov lett. Amikor a besszarábla! részt visszacsatolták, a lakos­ság kétharmada írástudatlan volt: a halálozási arány 40 szá­zalékkal haladta meg a szü­letési arányt. Egy év békés munkája alatt egész Moldáviá­ban megindult már az új élet ritmusa, amikor a hitleristák 1941. június 22-én orvul megtá­madták a Szovjetuniót. A köz­társaságot a háború első nap­jától kezdve súlyos katonai csapások érték, az országot né­met és román megszállók özön­­lötték el. A moldován lakosság ellen­állt, hatalmas méretű partizán­mozgalom bontakozott ki. Az anyagi kár összege, amelyet a fasiszták Szovjet-Moldáviának okoztak, több mint 11 milliárd rubelt tett ki. A szovjet had­sereg 1944 tavaszán a Moldovai SZSZK északi és keleti, augusz­tusban pedig középső és déli részeit szabadította fel a meg­szállás alól, jés megkezdődött az újjáépítés, a köztársaság nép­gazdaságának helyreállítása. A békés szocialista építés beköszöntésére így emlékezik Bogdan Isztru, neves moldovai író: „Emlékszem az 19-es évre, amikor haditudósítóként Kisi­­nyovban jártam. A főváros bor­zalmas látványt nyújtott: min­denütt, romok, égő házak, a pincékből kibúvó éhező embe­rek. Akkor arra gondoltam, A szőlő vegyszeres növényvédelme a Virágzó Moldávia szov­­hozban Fotó: APN J mennyi időbe telik, amíg est a rettenetes pusztítást helyrehoz­zuk. Az állomáson azonban megláttam az első, élelmiszer­rel, építőanyaggal, gépekkel megrakott szerelvényeket. Mi­lyen jóleső érzés volt látni azt a baráti segítséget, amelyet soknemzetiségű szovjet hazám népei nyújtottak. Óriási szük­ségünk volt erre a segítségre. Ha az Orosz Föderáció­tól nem kapunk építőanyagot, faanyagot és ipari gépeket, be­rendezéseket, ha Belorusszia nem segít meg bennünket trak­torokkal, és teherautókkal, ha az Örmény Köztársaság nein küld transzformátorokat és ká­beleket. Akkor a Szovjetunió valamennyi köztársasága a se­gítségünkre sietett. A moldo­vaiak nem felejtik el ezt a se­gítséget. A segítség ma már kölcsönös. A baráti köztársasá­gok között kialakult szoros szövetség az, ami hazánk va­lamennyi népének biztos jövő­jét szavatolja.“ A felszabadu­lást követő évtizedekben a Mol­dovai SZSZK fejlett iparral rendelkező agrárországgá vált. 1940 és 1981 között a köztár­saság ipari termelése 52-szere­­sére, a mezőgazdasági termelés 3,3-szorosára, az elektromos energia termelése 969-szeresére nőtt. Szovjet-Moldávia a Szov­jetunió legnagyobb kertgazdál­kodó, szőlő- és bortermelő kör­zetei közé tartozik. A szovjet szövetségi köztársaságok kö­zött előkelő helyet foglal el a napraforgómag és a illóolaj ter­melésével. A legnagyobb kin­cse a szőlő, amelynek terme­lését tekintve a Szovjetunióban első helyen áll. A negyedmillió hektárnyi szőlő évente több mint 1,5 millió tonna termést ad. A moldovai borok és konya­kok a nemzetközi versenyeken 250 arany- és ezüstérmet nyer­tek. A köztársaságnak a mező­­gazdasági és kertészeti üzemek mellett ma fejlett élelmiszer-, villamos-, gép-, nehéz- és épí­tőanyag ipara van, • ugyan­csak új ágazatként jött létre a műszer- és az elektrotech­nikai gépgyártás. Termékeik zöme a többi szovjet köztársa­ságba, illetve exportra jnt. je­lentős lépés történt az ágaza­tok közötti kooperáció, a me­zőgazdaság és az ipar integrá­ciója, a tudomány és a gya­korlat összehangolásában. A gazdasági és társadalmi fejlő­dés bázisául tudományos aka­démia, nyolc fő és 141 közép-, illetve szakmunkásképző isko­la, kétezer könyvtár, ezernyolc­száz művelődési ház, hét szín­ház, filharmónia társulat, ön­álló könyvkiadó is szolgál. A szovjethatalom jólétet, virágzó jövőt biztosított Moldávia népé­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents