Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-30 / 43. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁN A HETILAPJA 1982. október 30. 43. szám XXXIII. évfolyam * ИНН Ara 1,— Kčs Reális feltételekre alapozzuk a tervezést Irta; JAN TOMČANI, a tudományok kandidátusa, a MÉM tervezési osztályának vezetője Az őszi terménybetakarítás általában egybeesik a Jövő évi tervelőkészítés utolsó szakaszával. Köztudott, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztési ütemének meghatározásakor mindig az előző évi eredményekből Indulunk ki. Joggal felvetődik a kérdés: Mit vár a népgazdaság a jövő évben a mezőgazdaságtól, milyen kiindulási szempontokat kellett figyelembe vennünk a tervezésnél, milyen feltételeket alakítunk ki a tervezésben a mezőgazdasági termelés további fejlesztéshez? Az Idei növénytermesztési eredmények általában jobbak, mint egy évvel korábban, de növénykultúrák szerint nagy különbségek tapasztalhatók. 16 volt a termés napraforgóból, burgonyából, szőlőből, a legfontosabb zöldség- és gyümölcsfélékből, jő termés ígérkezik kukoricából. Javult a helyzet a tömegtakarmány-termesztésben, főleg a silókukorica bő termése, a herefélék többszöri kaszálása és Jobb hozama, valamint a nagyobb mennyiségű szénakészítés következtében. Ezáltal lényegesen csökkentek azok a gondok és problémák, amelyek a gazdasági állatok téli takarmányellátásában korábban mutatkoztak. Kedvezőtlen viszont a helyzet, ha az egyes járásokat, Illetve mezőgazdasági üzemeket vesszük alapul. Vannak azonban problémák is. A legnagyobb kiesés a gabonatermésben tapasztalható. Az élelmiszeripar — az előzetes adatok alapján — nem tndja teljesíteni a cukorgyártás tervét, főleg az alacsonyabb cukortartalom következtében. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy csökkent a hízómarhák és sertések átlagos élőtömege. A legnagyobb gondot a tehenek hasznosságénak csökkenése jelenti. A helyzetet az még súlyos* bitje, bogy csak igen kis mértékben nő a tehenek létszáma. A terveiőkészltésnél az említett szempontokat figyelembe kell venni. De még mást (s. Az élelmiszerek kiskereskedelmi árainak év eleji módosítása megváltoztatta a fogyasztók igényét. A tervezett mennyiséghez viszonyítva több növényi olajat, zsirt, vajat, tojást, lisztet, kenyeret, tejet, cukrot és sört kellet biztosítani, de problémák merültek tel a sajtféleségekből és a tejtermékekből történő ellátásban, mert nem sikerült teljesíteni a tejfelvásárlás ütemtervét. Ezt a helyzetet a jövő évi feladatok tervezésénél Is figyelembe kellett vennünk. Komoly gond az is, hogy elegendő szemes takarmány álljon a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére a jövő évi termésig. A kiesés pótlása érdekében párt és állami szerveink már megtették a szükséges intézkedéseket. Arra azonban a mezőgazdasági üzemek vezetői ne számítsanak, hogy minden hiányt külső forrásokból fedezünk. A kiesés bizonyos részének pótlásával a mezőgazdasági üzemeknek kell megbirkózniuk. Azzal számolunk, bogy a Jövő évben — az idei várható valósághoz viszonyítva — 3,2 százalékkal növeljük a bruttó mezőgazdasági termelést, az állami alapokba történő felvásárlás ugyanakkor 4,9, ebből a növényi termékeké 10,4, az állati termékeké pedig 2,5 százalékkal növekszik. Természetesen az irányszámokat kerületek, járások és üzemek szerint differenciáljuk. • A mezőgazdasági üzemek áprilisban és májusban kidolgozták saját tervjavaslataikat a 7. ötéves tervidőszakra és az 1983-as esztendőre is. E tervjavaslatokat azonban az új fejlemények figyelembe vételével átértékeltük. Elsősorban arra van szükség, bogy a mezőgazdasági üzemekben a gabonaféléket a tervhez viszonyítva legalább 5 százalékkal nagyobb területen vessék el. Ez azt jelenti, hogy még az őszi vetésű gabonafélékből Is létre kellene hozni az 5 százalékos tartalékot, ami fedezné a nálunk tapasztalt kifagyás részarányát. Az őszt repce esetében szerettük volna elérni azt, hogy azokban a termelési körzetekben, amelyekben napraforgót termesztenek 10, a többi körzetben pedig 20 százalékkal nagyobb területen ve»1 sék el. Sajnos, a mezőgazdasági igazgatóságok nem tudták valóra váltani ezt az elképzelést, őszi repcéből a tervezett területhez viszonyítva csak 0,9 százalékkal vetettek többet. * Sokakban felvetődik a kérdés: Minek a rovására növeljük' a gabonafélék, az olajnövények, a cukorrépa és más növénykultúrák (dohány, len, kender) vetésterületét? A válasz csak egy lehet: a szántóföldén termesztett takarmánynövények rovására. E téma körül azonban nálunk nagy viták vannak. A mezőgazdasági üzemek a szántóföldi takarmánynövények területét azért szeretnék megtartani, mert az ötéves terv előírja a marhahústermelés növelését. Ez igaz, e feladat teljesítéséhez több tömegtakarmányra van szükség. Ha viszont ezt a feladatot a takarmánynövények területének kiszélesítésével és a gabonafélék termőterületének rovására szeretnénk megoldani, akkor ngyan több marhahúst termelnénk, de a kisebb gabonatermésből kevesebb jutna a sertések és a baromfiak takarmányozására, olyannyira, hogy csökkenne a hústermelés. A marhahústermelés növelését elsősorban a takarmánynövények betakarítása és tartósítása során keletkező veszteségek csökkentésével, a másodnövények termőterületének kiszélesítésével és a tömegtakarmányok minőségének javításával keli megoldani. Ez sokkal nehezebb, mint növelni a szántóföldi takarmánynövények termőterületét, de más út nem létezik. Ojabban a gabonafélék vetésterülete már nem kötelező tervmutatő. A tervezés új szabályzata érteimében a mezőgazdasági üzem saját maga szabja meg. hogy mekkore területre vessen gabonaféléket. A mérvadó az, bogy teljesítse a gabonafelvásárlás állami tervét, a vágóállatok felvásárlási tervét és esetleg a járási mezőgazdasági Igazgatóság által meghatározott további állati termékek felvásárlási tervét. Ha a mezőgazdasági üzem a gabonaféléket kisebb területen veti el és nem tudja megtermelni a szükséges gabonamennyiséget, nem számolhat a központi takarmány(Folytatás a 2. oldalon] Az őszt mezőgazdasági munkák sorában fontos helyet foglal el a mélyszántás. Á halasztást nem tűrő munkát végzőkkel készült riport az 5. oldalon olvasható Fotó: Tóth József —- m..... >" " n ŐSZIDŐBEN CSÖNDESEK A HAJNALOK Az eperjesi (Jahodná) Haladás Efsz állattenyésztési telepének „takarékos“ esti megvilágításába a kancsal mosolyú hold. Is besegít-Andrejkovics József telepvezetőnél a szövetkezet kiváló állattenyésztési dolgozói után érdeklődünk. t— Az anyasertések gondozói között válogathat: Nagy Ferenc, Fekete László és Soés László egyformán megérdemlik a dicséretet. Közel két évtizede ezen a részlegen dolgoznak, s bennük egyetlen egyszer sem csalódott a szövetkezet vezetősége. Kétszázkllencven anyasertést gondoznak, s kocánként —• a tervezett 18,5 malaccal szemben — az Idén is 20 malacot választanak el. Közülük Nagy Ferencet találja Itt, mivel műszakokban dolgoznak — mondja a telepvezető, s a korszerű malacneveidébe Invitál. i— Életemből 15 évet töltöttem ezen az igényes munkahelyen, amely éjszaka és az ünnepnapokon is egész embert kíván. A malac kényes jószág, világrajötte után szinte „anyai“ gondozást Igényel. Sajnos, a kocák sem egyformák. Vannak közöttük vadabbak is, s ezeknél jobban kell ügyelni az „újszülöttek“ testi épségére. Alapfizetésünket a terv teljesítése határozza meg, a terven felül elválasztott malacok után viszont prémium Jár-— magyarázza a hatvanéves Nagy Ferenci i-) Feri bácäl személyében olyan beszélgetőpartnerre akadt, aki mohón szereti az életet, s mohó odaadással végez mindent: így él, így dolgozik, így nevet, így mérgelődik, s így váltja valóra gondolatait. Mindez parancsoló szükségérzete annak, hogy cselekvőén merüljön bele a mindennapi munkába sorolja az Idős dolgozó pozitív emberi vonásait Andrejkovics József. — Mindent a kollektívának köszönhetek — hárítja el a dicsérő szavakat szinte kamaszos szerénységgel Nagy Ferenc. i—i Ml olyan kollektívát alkotunk, ahol mindhárman ott vagyunk, ahova évekkel ezelőtt léptünk. Amelyik parton a jobb-, ott a ballábunk is. Tekintetem önkéntelenül a dolgos kezére téved. Észreveszi a fürkésző pillantást, s szavaival megelőz. —: Ha megnézzük kezünket — és kinyújtja tenyerét ■ milyen kicsi, ugye? Vajon mire képes? De mihelyt elgondolkozunk ezen, és szétteklntünk a világban, nem győzünk csodálkozni azon, hogy ml mindent teremtettek ezek a kezek. Ml vajon minek tekinthetjük a kiváló eredményeket? Egyetlen útnak, az odaadó munkának, amelynek két ösvénye van: a helyes takarmányozás és a gondos nevelés. A nagytestű kocák mellett nyugodtan, szuszogva egymás hegyén hátán alszanak a malacok. A gyenge megvilágításban úgy tűnik, mintha egy láthatatlan őriás keze rakta volna oda őket. Este hét órakor váltanak. Fért bácsi elköszön kollégájától, s tőlünk a telep kapujánál a kővetkező szavakkal búcsúzik: í— Nyáron azért kényelmesebb az éjjeli szolgálat. Ekkor már a kora hajnali órákban behallatszik ide a közeli erdő madfirdala. öszidőben viszont, amikor az Időjárás „foga“ fehér fátylat terít a tájra, egyhangúan csendesek a hajnalok. CSIBA LÁSZLÓ ■ Az agrárértelmiség és j a közélet című írás — la- i punk 4. oldalán — idősze- I rű, nagyon aktuális kérdést ‘ vet fel: hogyan vesz részt I — egyáltalán jelen van-e — a mezőgazdasági értelmiség a közéletben. A cikk írója j külön hangsúlyozza: az értelmiség közéleti szerepvállalásának fontosságát ■ KI ez a Kendémé? Erről szól munkatársunk írása, a lap 5. oldalán. Egyelőre csupán annyit: a komáromi (Komárno) járás egyik legpéldásabb, kitüntetett fcjőnöje, aki az utóbbi években túlteljesíti éves tejtermelés! tervét, amellett példás családanya ■ Kulturális rovatunkban- s 6. bldalon — összefoglalót közlünk a Bratislava! Zenei Hetek idei rendezvénysorozatáról, továbbá ismertetjük a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának irányelveit a barátsági hónap rendezvényeivel kapcsolatosan ■ Közel Harminc éve alakultak meg a polgári ügyek testületéi. Ma már szerepük Jelentős, tagjainak tevékenysége sokrétű. Tevékenységük révén szocialista társadalmunkban a családi ünnepségek gazdagabbak és színesebbek lettek. Egy jól működő püt tevékenységét lapunk 8. oldalán mutatjuk be ■ Lapunk 13. oldalán A siker feltétele az összefüggések ismerete című írás a Bős! (Gabtíkovo) Állami Gazdaság példájából kiindulva, az intenzív tejtermelés, az okszerű takarmányozás, valamint az állategészségj ügy közötti összefüggéseket i körvonalazza
