Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-23 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. október 23. 8 Az ifjúság nevelése és oktatása a szocialista társadalom építé­sével járó feladatok szerves része. Az oktató-neveié munka terü­letén jelentkező megnövekedett fel­adatok egyre gyakorlatiasabb jellegű, a tanuló aktivitását, önálló munkáját serkentő, eredményesebb módszertani eljárások alkalmazását igénylik. Pártunk XVI. kongresszusának, va­lamint a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának tanácskozásain egyre fokozottabb hangsúlyt kapott és kap az erkölcsi tudat,, a politikai képzett­ség, a tudatos munkavégzés és a meggyőződésből fakadó helytállás iránti igény fokozatos emelése. Ezen tulajdonságok nélkül ugyanis nem lehet biztosítani a kommunista társa­dalom anyagi-műszaki alapjainak megteremtését, a szocialista társadal­mi viszonyok további fejlődését. A pedagógusok ezért szentelnek mej&ü­­lönböztetett figyelmet a tanuló sze­mélyiségének sokoldalú fejlesztésére, a kommunista nevelés feladatainak maradéktalan megvalósítására, vala­mint az oktatás és a nevelés egysé­ges folyamattá való ötvözésére. Az elmúlt évek során jelentős sike­reket értünk el a kommunista neve­lés egyik fontos összetevője — a munkára való nevelés — területén. Ez a megállapítás még akkor Is helytálló, ha közben tudatosítanunk kell, hogy vannak még olyan iskolák, ahol a személyi és anyagi feltételek hiánya nem teszi lehetővé a tantervi követelmények következetes megvaló­sítását. Aránylag még magas a szak­­képesítéssel nem rendelkező pedagó­gusok által tanított órák száma, több iskola nem rendelkezik megfelelően berendezett műhellyel, különösen sok azoknak — a főleg városi Iskoláknak — a száma, ahol nincs kísérleti te­lek, Iskolakert. Ezeket a nem kívá­natos Jelenségeket a helyi nemzeti bizottságok segítségével a közeljövő­ben meg kell szüntetni. A tanulók munkához való szocia­lista viszonyának elmélyítését, a munkafegyelem és az öntudatos mun­kavégzés készségének kialakítását és fejlesztését eredményesen segíti a gimnáziumokban bevezetett gyakor­lati képzés, a választható szaktan­tárgycsoportok oktatása. A szakkö-HOVÁ? FIATALOK VÁLASZÚTON Irta: FODOR ZOLTÄN, az SZSZK Oktatási Minisztériumának osztályvezetője zépiskolákban ez a feladat • a szak­­tantárgyak, a laboratóriumi gyakor­latok és az iskolai műhelyekben vég­zett tevékenység során valósul meg. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az említett két iskolatípus­ban eredményesebbé vált a tanulók felkészítése a gyakorlati munkavég­zésre. Természetes azonban, hogy az eredményesség ebben az esetben is függvénye az iskola anyagi és szemé­lyi feltételeinek, mindenekelőtt az .iskola és a termelő üzemek együtt­működésének, az iskolavezetés szer­vezőképességének. Itt szeretném hangsúlyozni a kö­zépiskolák gyakorlati képzésének je­lentőségét főleg abból a szempontból, hogyan formálódik tanulóink viszo­nya a termelőmunkához, a munkás­osztályhoz. Az üzemekben tett láto­gatásaink alkalmával a dolgozók kü­lön kiemelték azt a tényt, hogy a ta­nulók többségének pozitív a munká­hoz való viszonya, hogy a gyakorlati képzés sorén megtanulták tisztelni a termelőmunkát végző dolgozókat^ A munkára nevelésnek különleges Jelentősége van a szakmunkástanulók képzésében. Az utóbbi időben azon­ban több alkalommal hallottunk olyan megjegyzéseket, melyek kifo­gásolják a gyakorlati szakképzés időtartamának rövidülését. E meg­jegyzések lényegében azt bizonyítják, hogy még nem mindenki tudatosítot­ta azt a követelményt, mely szerint a gyakorlati szakképzést nem eztenzlv módon — az erre a célra szentelt idő meghosszabbításával — kell emelni, hanem a rendelkezésre álló időszakot kell intenzivebben kihasználni. A ha­tékonyság követelményével eleget té­ve meg kell szüntetni azt a nem ki­elégítő állapotot, amely eddig jelle­mezte a szakmunkástanulók gyakor­lati felkészítését. A munkára neveléssel szoros egy­séget alkot a tanulók pályaválasztá­sának Irányítása. E területen az el­múlt iskolai évben a nemzetiségi Is­kolákban is csak minimális javulást tapasztaltunk. Az előző Iskolai évek­hez hasonlóan általában alacsony volt a kiváló tanulók, de méginkább a fiúk érdeklődése a gimnáziumi és az ezt követő főiskolai tanulmányok iránt. A magyar tanítási nyelvű gim­náziumok közül ugyanis mindössze négy gimnáziumba jelentkezett több tanuló, mint amennyit, a tervszámok alapján felvehettek. Az alacsony ér­deklődés bizonyos értelemben nega­tívan befolyásolja a gimnáziumokban folyó oktató-nevelő munka színvona­lát, hiszen az adott iskolatípusban az érvényes tervszámok és a fiúk-lôňyok összetételének betartása érdekében gyakran gyengébb előmenetelő fiúkat is fel kell venni, míg sokkal jobb előmenetelő lányok felvételi kérelmé­nek nem tehet eleget az iskola igaz­gatója. Szeretném újra hangsúlyozni, hogy a gimnáziumokba, szakközépiskolák­ba és az érettségivel végződd 4 éves szakmunkásképző intézetekbe való bejutás feltétele a felvételi vizsga sikeres letétele, tehát a tanulók ezek­be az iskolákba csak bizonyos válo­gatás útján juthatnak. Az alapiskolá­ban folyó pályaválasztási orientáció szervezése tehát csak akkor eredmé­nyes, ha arányosan túlteljesíti az em­lített három iskolatípusba jelentkező tanulók számát. A jelenlegi állapot azonban sajnos mást tükröz, hiszen nehéz vagy szinte lehetetlen azonos feltételek mellett válogatni akkor, ha a gimnáziumok zömébe nem jelent­kezik elég tanuló, emellett viszont bizonyos irányzatú szakközépiskolák­ban a tervszámok alapján felvehető tanulók többszöröse jelentkezik. Az aránytalan megosztás még szembetű­nőbb a szakközépiskolák egyes tipu-Az öngyógyászat veszélyei Hányszor hallunk olyan esetekről, hogy a beteg na­gyobb adag gyógyszert vett be, vagy helytelen gyógy­szerkombinációt használt, s megmérgezte magát. Ögyal­­lán (Hurbanovo) megtörtént, hogy az egyik asszony be­lázasodott. A szomszédasszony meglátogatta őt, magával vitte saját gyógyszerét. A szomszédaszony a következő szavakkal adta át a gyógyszert: „Ezek a porok nekem is segítettek..." De a porok nem. segítettek, mert a beteg asszony bedagadt tőlük, sőt bedagadt a torka Is és majdnem megfulladt. Egyszerűen allergiás volt a po­rokban lévő egyik kémiai anyagra, az amidopyrinre, amit viszont a szomszédasszony nem tudott. Csak a gyors orvosi betavatkozás mentette meg az életét. Ha­sonló eset egy másik faluban történt. A nagymamá­nál kiránduló gyermek belázasodott. A nagymama régi Influenzajárványból megtakarított gyógyszert adott a gyereknek. Nem segített, hanem magmérgezte, mert túl­adagolta a pirulát és annak ellenére, hogy kórházba szállították a gyerek meghalt. Egy hetényi fiatalember pedig a fogfájást úgy gyógyította, hogy bevett egyszerre 10 Dinyl tablettát és két-három féldecit. Étkezés után még megivott fél liter bort. Erős gyógyszermérgezéssel szállították kórházba. A pár percnyi eszméletlenségből csak az orvos gyors beavatkozása segítette ki. Az elmondottak figyelmeztető felkiáltójelek ahhoz, hogy ne halmozzuk a gyógyszereket a háztartásban, ne spekuláljunk a gyógyszerekkel és ne úgy használjuk, ahogy az emberek mondják, hanem úgy, ahogy az orvos mondja, mert a helytelen gyógyszerfogyasztás nemcsak mérgezést, de halált is okozhat. Dr. NAGY GÉZA sálnál, hiszen az óvónőképzőkben és a közgazdasági iskolákban a túlje­lentkezés a múlt évben közel négy­szeres volt. Az idén és a következő években az iskoláknak a szülőkkel való együttműködés javítása, eredmé­nyesebbé tétele során oda kell hatni, hogy a tanulók pályaorientációja, ér­deklődése közelebb kerüljön a társa­dalmi Igényekhez. E munka során következetesebben szem előtt kell tar­tani az egyes középiskolák típusai­nak küldetését és el kell érni, hogy a társadalmi igényeknek megfelelő elosztásban növekedjen a gimnáziu­mokba, az eddig kevésbé népszerű szakközépiskolákba és a szakmunkás­­képző intézetekbe — főleg az érett­ségivel végződő tanulmányi szakokra — jelentkező tanulók száma. Ezt a feladatot azonban csak akkor sikerül teljesíteni, ha a szülők is Igénylik az iskola rendszeres segítségét, ha a pe­dagógus szaktanácsait megfontolják és elfogadják, ha az osztályfőnökkel való kapcsolatuk nem korlátozódik a szülői értekezlet alkalmából törté­nő találkozásokra. A pályaválasztással kapcsolatban eddig kifejtett gondolatok teljes mér­tékben vonatkoznak a középiskolák Ilyen irányú tevékenységére is, hl* szén az elmúlt iskolai évben sem nö­vekedett a várt mértékben a főisko­lai tanulmányokra jelentkező magyar nemzetiségű tanulók száma. Továbbra Is aránytalan a jelentkezők megosz­lása az egyes főiskolák szempontjá­ból, hiszen alacsony az érdeklődés a műszaki főiskolák iránt, ős viszony­lag sok érettségizett tanuló szeretné folytatni tanulmányait az egyetemek orvosi, jogi, filozófiai karán, ami nem egyezik a társadalom igényeivel. Ebben az iskolai évben megközelí­tőleg 80 ezer alapiskolás tanuló fe­jezi be kötelező iskolalátogatását, ami egyben azt is jelenti, hogy eny­­nyi tanulót kell elhelyezni, a szak­­tanintézetekbe, szakközépiskolákba és gimnáziumokba. Az egyes Iskola­típusok szerinti megoszlás ebben az évben is hasonló, mint az utóbbi né­hány iskolai évben, tehát a kimara­dók 60 százaléka kerül szaktaninté­­zetekbe, 22—23 százaléka szakközép­­iskolákba, és 17—18 százaléka gim­náziumokba nyer felvételt. Ez abszo­lút számokban 48 ezer tanulót tesz ki a szaktanintézetek esetében, 19 ezret a szakközépiskolák és 13 ezret a gimnáziumok esetében. A szakközépiskolák iránt érdeklő­dők helyes döntését nyilván pozitívan befolyásolhatja az egyes tanulmányi irányzatokra tervezett tanulók számá­nak ismerete. Jó tudni tehát, hogy a kimaradó tanulókra a bányászati szakirányzatban 210 hely, a kohásza­tiban 170, a gépészetiben 3 ezer, a villamosságiban 1750, a vegyészetiben 770, az élelmiszeriben 370, a textil és ruházatiban 600, a faiparban 340, az építészetiben 1700, a közlekedési­ben 1000, a mezőgazdaságiban 2500, a' közgazdasági középiskolákban 4200, a könyvkereskedelmiben 120, a mű­vészetipariban 200, az óvónőképzők­ben pedig csaknem ezer hely vár. Ezekben a napokban a diákok saját jövőjük szempontjából nagyon fon­tos, és mondhatjuk, hogy végleges döntés előtt állnak. Annak ellenére, hegy a pályaválasztás nem kampány­­szerű, hanem általában hosszan tartó folyamat, mégiscsak a jelentkezési lapok leadásának idején történik a végleges döntés. Éppen ezért főleg most kell a leginkább tudatosíta­nunk, hogy mennyire fontos az egyé­­ni adottságokat, képességeket és ér­deklődést összhangba hozni a már említett és általában nagyon hangsú­lyozott társadalmi elvárásokkal. E té­nyezők közé kell még sorolnunk a szülői terveket, elvárásokat is, me­lyek sok esetben döntő jelentőséggel bírnak. Kívánatos, hogy a pedagógus és a szülő a tanulóval szemben tá­masztott elvárásokat, Igényeket és terveket a tanuló képességeivel, a­­dottságaival, érdeklődési körével, egészségi állapotával, valamint a tár­sadalom fejlettségi szintjét tükröző objektív igényeivel egyeztesse, s így javasdíj on megfelelő érvény esülést biztosító pályát. fát fámtíiinfr Október 25 Hétfő , BLANKA i AUREL Október 26 i Kedd i 1 DÖMÖTÖR > DEMETER 1 Október 27 1 Szerda 1 [ SZABINA , SABtNA Október 28 1 Csütörtök , 1 Csehszlov. függ. > kikiáltása (1918) 1 Államosítás 1 napja (1945) Október 29 < , Péntek [ NÁRCISZ , klAra , Október 30 j ; Szombat 1 ALFONZ > ŠIMON Október 31 i Vasárnap FARKAS AURÉLIA CSICSAY ALAJOS: Hol nyílik az ispilángi rózsa ? Erdőszélen, pitypangos réten élt egyszer két jóbarát. Egyik volt a Kis­­nyulacska, másik meg az Ingyombin­­gyom. Haneúroztak, játszadoztak, majd ki­találták, hogy jó lenne valami hasz­nosabbat is tenni. De vajon mit? — Ültessünk virágot — ajánlotta Kisnyulacska. — Nem bánom — kapott rajta In­­gyombingyom, s azzal elindultak az erdőbe vesszőt szedegetni. — Minek nektek az a vessző? — kérdezte az erdő. — Kertecskének — válaszolt a két jóbarát. — Jól van, de csak egy feltétellel adok vesszőt, ha társul fogadjátok gyermekeimet: Tálibert, Tutálibert és Málibert. — Elfogadjuk — kapott a szón a két jópajtás. Nagy szekér gallyat szedtek, s men­tek nyomba kertet keríteni: Kisnyu­lacska, Táliber, Tutáliber, Máliber, no meg a mindig fürge Ingyombingyom, akiről majdnem elfeledkeztem. A kertjüket beültették virágokkal. Addig nézték, gyönyörködtek benne, míg oda nem settenkedett hozzájuk egy gonosz tündér és azt nem mondta: — Mindenjéle virág nyílik a kerte­tekben látom, csak éppen ispilángi rózsa nem. — Ispilángi rózsa? Hírét sem hal­lottuk. — Menjetek hát világgá, s addig vissza se térjetek, míg el nem hozzá­tok a gyökerét. Elindult hát Kisnyulacska, Ingyom­bingyom, Táliber, Tutáliber, Máliber a nagy bujdosásra. Mentek mendegéltek, mígnem ta­lálkoztak a Kenderzsuppal. Hová mész, te Kisnyulacska, In­gyombingyom, Táliber, Tutáliber, Má­liber? — kérdezte a Kenderzsupp. — Megkeressük, hol nyílik az tspi­­lángí rózsa — felelték. — Gyere ve­lünk te Is, ha kedved tartfa. Mentek most már szép csoportban: Kenderzsupp, a Kisnyulacska, Ingyom­bingyom, Táliber, Tutáliber, Máliber Ispilángba. Mentek mendegéltek, s találkoztak útközben a Tízaranyalmával: — Hová mész, te Kisnyulacska, In­gyombingyom, Táliber, Tutáliber, Má­liber és Kenderzsupp?-r Elmegyünk mi Ispilángba, ispt­­lángi rózsatöért a kertecskénkbe. Gye­re te is, Tízaranyalma, ha kedved tarifa, hátha együtt hamarabb rále­lünk. És mentek most már: Kisnyulacska, Ingyombingyom, Táliber, Tutáliber, Máliber, Kenderzsupp meg a Tízarany­alma Ispilángba. Mentek mendegéltek, s majdnem elérték már a földet, ahol a kurtafar­­kú malac túr, de bizony nyomát sem lelték Isptlángnak. Egy erdő szélén rájuk szállt az este. Bánatában összebújt a sok kicsi pajtás, de mielőtt elaludtak volna, nagy fényességet láttak közeledni. Meg ne Ijedjen senki, ha megmon­dom, mi volt az. Maga a farkas. De nem ám a gonosz farkas, hanem az, amelyik tüzet visz a markában. Ettől volt az a nagy fényesség. — Hát ti mi járatban vagytok erre­felé Kisnyulacska, Ingyombingyom, Táliber, Tutáliber, Máliber, Kender­zsupp és Tízaranyalma? Hallja szándékukat a farkas, és ak­korát kacagott jókedvében, hogy majdnem kiejtette markiból a tüzet. — 0, ti, oktondi népség. Hát hagy­tátok magatokat becsapni? Ki látott már olyan ispilángi rózsát, amelyik Ispilángban nő?. Ballagjatok csak vissza a kezecskétekbe és járjátok el annak rendje-módja szerint az Is­pilángi táncot, s akkor kinyílik az a rózsa magától. Persze, csak ha iga­zán, tiszta szívből táncoljátok. Megköszönték szépen a főtanácsot, és hét nap meg hét éjjel haza Is ér­keztek. Már az első hajnalon kéz a kézben álltak és járták szépen énekelve az ispilángi táncot. Nyílt is rögvest a lábuk nyomán annyi ispilángi rózsa, hogy nekem is futott egy egész cso­­korravaló. йввжзя VÍZSZINTES: 1. Magyar költő. 13. Rejtvényünkben Arany János fUg­aes 18. alatti bői idézünk két sort; az idézet első sora. 14. Könyv — latinul. 15. Visz­­sza: női név. 16. A kisgyermek búcsút int. 17. Fénkfajta. 18. Vén. 19. Ko­pasz. 20. Majdnem azonos betűk. 21. Fasiszta rohamosz­tag rövidítése. 22. Francia zeneszer­ző. 23. Határozói rag. 24. önkényes­kedő ember. 26. Mohón eszed. 27. Mezőgazdasági munkát végez. 29. Disputa. 30. Mező­­gazdasági eszköz. 32. Kötősző. 33. Anna, Olga. 35. Svájci’ folyé (ék. f.). 37. A Rodope­­masszívum része. 39. ír szocialista politikus volt. 42. Hegység Magyarországon (ék. h.). 43. Hátvéd. 44. Saját kezűleg. 45. Cukros. 47. Igen — oroszul. 48. C. Z. 47. S. A. Z. 50. Kilogramm. 52. Hatá­rozószó. 54. Zita azonos hangzói. 55. Lakásdísz. 56. Szovjet—Oroszország államvédelmi szerve. 59. Simulékony. FÜGGŐLEGES: 1..........morf, külön­böző alakú. 2. Világhírű amerikai fel­találó. 3. Csoportkép. 4. Derékszíjai. 5. Tompor. 6. Az Indium jele. 7. Fo­lyó Franciaországban. 8. őszirózsa (ék. h.). 9. Danzig része! 10. Csapa­dék. 11. Zenei rövidítés. 12. A radon vegyjele + díszes városi épület. 18. A vers címe. 19. Olasz. 21. Magyar operaénekesnő. 22. Lavór részel 23. Az idézet második sora. 24. Rag. 25. Majdnem azonos betűk. 27. Datál. 28. Város az USA-ban. 31. Elrendelte va­laminek a kiadását. 34. Régi tőrök súlyegység. 36. Tesz. 38. poetica. '£RBZTREJTVÉHY 40. Latin elöljáró. 41. Igevégződés 44. Zúdul. 6. A betűvel a vé^S*. va dászkutya. 48. Osztályon aluli kis kocsma (ék. h.). 50. Pépszerű étel 51. A lantén és az americium vegy jele. 52. Sáv. 53. Magyar színész. 55, Világtalan. 56. C. K. Z. 57. Azonos betűk. 58. Nátrium. Beküldendő a vízszintes 13., vala­mint a függőleges 18. és 23. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 39. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „Almát alussza itt sokezer hős halott Felettük október aranyba öltözött.“ Nyertesek: Balogh Erzsébet, Mar­­celháza (Marcelová), Szórád Ferenc. Nagymegyer (Calovo), Jakab Angéla, Csáb (Cebovce).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents