Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-23 / 42. szám

A lévai (Levice) járásban a harmincas évek ele­jéig nyúlnak vissza a szervezett kisállattenyésztési mozgalom gyökeret A léva alapszervezet, amely e vidéken elsőként karolta föl a kedvte lésből folytatott állattartás hí­veit, márciusban emlékezett meg a jeles kezdeményezés öt­venedik évfordulójáról. Az im­már egységes alapokra helye zett kisállattenyésztési mozga­lom utóbbi negyedszázada alatl elért eredményekről, jelenről, múltról és jövőről a legilleté­kesebbekkel, Nemec Ladislav elvtárssal, a Szlovákiai Kisál lattenyészlők Szövetsége járási bizottságának elnökével, és Nagy Tibor titkárral beszélget­tünk. Örömmel hallottuk, hogy az egykori úttörők közill sokan még ma is aktív tagjai a tere­bélyesedő mozgalomnak. Vendéglátóink elmondták, hogy amikor hazánkban meg­alakult a kistenyésztőket egy­séges szervezetbe tömörítő, or­szágos szövetség, a lévai járás­ban is sokkal népszerűbbé vált a hasznos kedvtelés. A mozga­lom fejlődését fékezte, hogy a sok-sok kezdeti nehézség és probléma megoldására hivatott járási bizottság igen mostoha körülmények között dolgozott. Nem volt sem székhelyük, sem függetlenített tisztségviselőjük, így a bizottság tagjai alkal­manként a titkár lakásán talál­koztak. Ebben az időben har­minc alapszervezetben mintegy kétezer kisállattenyésztő tevé­kenykedett. A nehézségek elle­nére a fejlődés útját járták. Hetvenben már négyezer tag­gal dicsekedhettek. Ekkor ha« tározták el, hogy a mozgalom eredményeinek népszerűsítésé­vel, a szervezett tevékenység, Illetve a fajtatiszta állomány előnyeinek köztudatba vitelével minden községben kezdeménye­zésre ösztönzik az állattartó­kat. A társadalmi szemléletmód változása, a települések fejlő­dése és a városiasodás sok esetben keresztülhúzta a szá­mításokat. Volt rá példa, hogy sok fáradozás árán megalakí­tottak egy szervezetet, viszont másik kettő fölbomlott. A köz­ségek zömében a hnb nem tá­mogatta a kezdeményezőket, de sok esetben maguk az alap-' szervezet tagjai és vezetői Is úgy álltak hozzá a dolgokhoz: ha lesz szervezet jó, ha nem lesz, úgy is jó. Múltak az évek, változott a szemléletmód, megváltozott az emberek hozzáállása Is. A sza­badidejüket kisállattenyésztés­nek szentelek munkáját immár társadalmi elismerés övezi, a kezdeményezők támogatásban részesülnek. A szakosított alap­szervezeteket is beleszámítva, a járásban ma hetvenöt helyi szervezete van a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségé­nek, s ezekben a szervezetek­ben összesen négyezer-hatszáz állattartó tevékenykedik. Akár­csak a múltban, ma is a ba­romfitenyésztők tábora a leg­népesebb, de — s ez elsősor­ban az utóbbi években tapasz­talt rohamos fejlődésnek kö­szönhető —■ immár komoly ve­­télytársként jelentkeznek a nyulászok. A kisállattenyésztés fejlesztésében elért eredményeivel a szö­vetség lévai járási bizottsága másodszor is elnyerte az SZKSZ III. kongresszusának vándorzászlaját Fotó: t—bor Mint megtudtuk, a baromfi« tenyésztők figyelme mindenek­előtt a tyúktartásra összponto­sul. A járásban már 151 elis­mert A és. egy В tenyészet van. Példamutató kezdeményezés, hogy a keltetőt a járási bizott­ság üzemelteti, s évente körül­belül ötvenezer naposcsibét bo­­csájt az érdeklődők rendelke­zésére. A keltető tojások minő­sége szavatolt, hiszen a te­­nyészkakasokat a járási L.zott­­ság vásárolja meg az elismert lói dolgoznak a galambá­szok ■ újabban már szakelő­adásokat és asztali értékelést Is tartanak .—, és Ígéretesen fejlődik a juhtenyésztés. A já­rásban tavaly ötven tonna gyapjút vásároltak föl a kiste­­nyésztőktöl, ebből harminc ton­nát a szervezett kisáUatteuyé&i­­tők értékesitettek, akik az idén már 181 vágóállat eladására is ígéretet tettek. A járási bizott­ság most azon fáradozik, hogy a valamilyen módon a hanyat­állománnyal rendelkezők részé­re. További kedvezmény, hogy a keltetési tojást termelők az első száz tojásból kikelő csibé­ket ingyen kapják vissza a kel­tetőből. A járási bizottság az érdeklődőknek évente 50 ezer kiskacsát és 20 ezer kislibát biztosit. A baromfitenyésztők viszont 2,6 millió darab étke­zési tojást adnak át a Jednotá­­nak. A fölvásárló maga is ösz­tönzi a termelőket, hiszen az általuk kínált szárazbabért ba­­romfieleséget ad cserébe. » Örömmel hallottuk, hogy vendéglátóink büszkék a ház­táji nyúltenyésztés fejlesztésé­ben elért sikereikre. A fölmé­rések szerint a járásban immár legalább háromezer szövetségi tag tart nynlakat, s közülük nagyon sokan bekapcsolódtak a szerződéses állattartásba. En­nek köszönhetik, hogy tavaly több mint 76 ezer pecsenye­­nyulat adhattak át a fölvásár­lással megbízott nyitrai Branko vállalatnak. Viszont elszomorí­tó, hogy újabban csökken a szerződéses nyúltartás iránti érdeklődés. Ennek egyik oka a családok önellátásra törekvése, a másik viszont — és ez a lé­nyegesebb — az, hogy még mindig késik a fölvásárlást ár rendezése. lóban lévő kecsketenyésztést le Xöüendítse. Amikor a jövő felől érdek­lődtünk, vendéglátóink nagy lelkesedéssel sorolták az el­képzeléseket, hogyan és mivel kívánják segíteni a közjó érde­kében fáradozó kisállattenyész­tők munkáját. Mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy a já­rási bizottság Is kedvezőbb fel­tételek közepette dolgozik. Van saját irodaházuk, a napi ügyek intézéséről fizetett titkár gon­doskodik. Van kiállítási terüle­tük, vannak ketreceik — a na­pokban tartották a tizenkilen­cedik járási bemutatót —, köz­ponti keltetőt létesítettek, s a­­mit a tenyésztők minden bi­zonnyal örömmel fogadtak, korszerűbb, nagyobb raktárral rendelkező helyiséget biztosí­tottak a tenyésztői kellékeket forgalmazó szakboltnak. Emlí­tést érdemlő kezdeményezés, hogy itt a járási bizottság ve­szi át a központi alapból ki­utalt takarmányt, maga tárolja és meghatározott napokon ma­ga osztja szét az alapszerveze­tek között. Most a mozgalom fejlődését segítő szolgáltatások bővítésén fáradoznak. Л Zala­egerszegen (MNK) szerzett ta­pasztalatokat kamatoztatva, minden hónap el9Ő vasárnapját a kisállaltenyésztők napjává nyilvánítutták. A járási bizott­ságon ilyenkor kétszáz tenyész­tő is összejön, hogy részt ve­gyen a tapasztalatcserén. So­kan állatokat hoznak értékel­letni, cserélni, mások csak be­szélgetnek, ismereteket gyűjte­nek és adnak át. És nem csu­pán idevalósiak, más járásbe­liek is. A járási bizottság ket­recek, kellékek bemutatásával, szakirodalom népszerűsítésével kívánja színvonalasabbá tenni ezeket a találkozókat. A nyulászok gondját enyhíte­né, ha valóban sikerülne meg­valósítaniuk a járási méretű tölvásárlásl. A vágóállatukat a járási bizottság venné át, s ő közvetítene a Branko felé, vi­szont azonnal fizetne a te­nyésztőnek és átadná a járó ta­karmányt is. Ugyanakkor ma­guk szeretnék megoldani a ge­rezna fölvásárlását is. Bárhogy, vesszük, komoly elképzelések­ről van szó, hiszen a járás ta­valy több vágónyulat adott, mint az egész közép-szlovákiai kerület, és csupán nyúlgerez­­náből 195 ezret értékesítettek az itteni kistenyésztők. A városiasodás itt is sokakat rákónyszerftett, hogy fölhagy­janak a baromfi-, nyúl- vagy, galambtenyésztéssel. Közülük sokan akvarisztikával vagy. díszmadarakkal kezdtek foglal­kozni. A* új igényekhez iga­zodva, a járási bizottság járási hatáskörű, szakosítóit alapszer­vezeteket létesített, hogy eze­ket a tenyésztőket, no meg a fiatalokat is segítse. Sőt! A já­rási bizottság olyan kerttelepet akar létesíteni, ahol a kisállat­­tenyésztők is folytathatták vol­na választott kedvtelésüket. A várostól öt kilométerre lévő, elfekvő földterületet azonban nem fogadhatták el, hiszen Ilyen messzire nem járhatnak ki naponta a tenyésztők, hogy ellássák az állatállományt. Beszélgetésünk alkalmával sok szó esett a fiatalok fölka­rolásáról. Vendéglátóim hang­súlyozták, hogy eddig a szerve­zeti tevékenység fellendítésé­ben mindenekelőtt az idősebb korosztályra alapozlak. Ma már tudják, hogy ez helytelen voltv hiszen a hagyományt nemsoká­ra a mai fiataloknak kell ápol­niuk. De ehhez előbb meg kell velük szerettetni a kisállatte­nyésztést. Az utóbbi néhány, évben már erre is gondoltak, Ma tizenegy szakkörben 115 alapiskolás ismerkedik a kis­állattenyésztés legfontosabb tudnivalóival. Az ifjú tenyész­tők anyagi támogatásban része­sülnek, bevonják őket a kiállí­tások előkészítésével járó munkákba, s viszonzásai te­nyészállatokat kapnak az indu­láshoz. A legjobbak lehetőségeti kapnak a kiállításon való be­mutatkozásra, találkozhatnak az Idősebb tenyésztőkkel, ver­senyekre, országos Ifjúsági ta* lálkozőkra küldik őket, Ьощ minél többet lássanak és tanúra jónak. A fiatalok szakköri tevés kenységének fejlesztését segí­tené, ha a kisállattenyésztés-] ben jártas pedagógusok haté'-' konyábban segítenék a járást" bizottság munkáját! kAdek sabor 1982. október 23 az időtől működött az országos szövetség szlovákiai bizottsága. А III. kongresszus jóváhagyta a kétlépcsős irányítási rend­szert, majd 1969-ben megala­kult a Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetsége. Az eltelt huszonöt év alatt lényegesen megváltozott a szö­vetség tevékenysége és módo­sait a társadalmi küldetése is. A szövetség fontos önkéntes szocialista érdekvédelmi szer­vezetté lépett elő, amely im­lóen, állandóan nőtt és nap­jainkban is gyarapodik a szö­vetség tagjainak száma. Igen komoly fejlődés volt tapasztal­ható a hatvanas években, ami­kor a kormányrendelet a kis­állattenyésztés népszerűsítésé­re, a kezdeményezők támogatá­sára ösztönözte a nemzeti bi­zottságokat. E feladat jelentő­ségét 1963-ban a CSKP KB má­jusi ülése is aláhúzta. Így eb­ben az időszakban az 1958-ban nyilvántartott 3600-as tagiét-FÁRADOZÁSUK A KÖZ JAVÁT SZOLGÁLJA Hazánkban a kisállatte­nyésztésnek igen gazdag hagyománya van. A kez­deményezők inár a századfor­duló idején a szervezeti tevé­kenység megalapozásán fára­doztak, s nem eredménytele­nül. A szervezeti összetétellel kapcsolatos nézetek ugyan kü­lönböztek egymástól, visznnt a tenyésztők már egyesületekbe, klubokba slb. tömörültek. Az embereket akkor még kizáró­lag a család szükségleteinek kielégítésére törekvés mozgó­sította, a kedvielésszerü állat­tartás, a legjobb fajták fenn­tartását és hasznosságuk javí­tását célzó munkálkodás csak később került kistenyésztőink figyelmének középpontjába. Most, amikor az ország kis­állattenyésztőit egységes szer­vezetbe tömörítő Csehszlová­kiai Kisállattenyésztők Szövet­sége megalakulásának negyed­százados jubileumát ünnepel­jük, elismeréssel kell szólnunk a néhai kezdeményezőkről és mindazokról, akik kezdettől fogva lelkes hívei voltak a szárnyát buutogató mozgalom­nak. Nekik köszönhetjük, hogy a korábbi egyesületekből csak­hamar kialakultak az egységes szervezet helyi és járási kiren­deltségei, hogy sikerült leküz­­denünk az új szervezeti formá­val szemben tanúsított kezdeti bizalmatlanságot és lépésről tépésre megvalósíthattuk a kis­állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Szövetségünk életében ko­moly szerepet játszott а II. kongresszus, amely fokozott aktivitásra ösztönözte a tago­kat és a tisztségviselőket. Ettől már nem csupán azt teszi lehe­tővé tagjai számára, hogy be­kapcsolódjanak a kedvtelésből folytatott állattartás fejleszté­sébe, de azt is, hogy aktív ré­szesei legyenek a közéleti és politikai tevékenységnek. A szövetség a Nemzeti Front tár­sadalmi szervezetei közé tarto­zik, s tagjai közül sokan aktí­van részt vesznek a nemzeti bizottságok, illetve a választott szervek munkájában. Az alap­­szervezetek tagjai kiveszik ré­szüket a választási programból eredő feladatok teljesítéséből, hozzájárulnak településeink ar­culatának csinosabbá tételéhez, és hatékony segítséget nyújta­nak szocialista nagyüzemeink­nek a sok munkaerőt igénylő, legfontosabb tennivalók ideje­korán történő elvégzéséhez. A szervezett tevékenység iránti érdeklődésnek megfele­szám mintegy 43 ezer fővel gyarapodott. A fejlődés ütemét jelzi, hogy napjainkban a szlo vákiai szövetségnek 2057 helyi szervezete és 7Í ezer 518 tagja van. Munkájukat a szövetség, illetve a járási bizottságok ta­nácsadással, szakelőadásokkal, kiállításokkal, szakirodalommal, takarmány juttatásával, tenyész­tői kellékek forgalmazásával, rendszeres állatorovosi fel­ügyelet biztosításával, kedvező értékesítési lehetőségek meg­teremtésével stb. segíti. Ha a szövetség tagjainak ed­digi tevékenységét értékeljük, akkor mindenekelőtt a fajta­tiszta állományok kialakításá­ban szerzett érdemeket kell méltányolnunk, hiszen a kedv­telésből folytatott háztáji állat­tartásnak elsősorban ez a kül­detése. Ennek a szorgalomnak köszönhető, hogy sikerült az utókor számára megmentenüuk azokat a háztáji tenyésztésben bevált fajtákat, melyek egyéb­ként már rég kipusztultak vol­­na. A kisállattenyésztők szövet­sége munkájában mindig a párthatározatokból indul ki, te­vékenységét a társadalmi érde­kek előtérbe helyezése jellem­zi. A mozgalom fejlesztésével kapcsolatos távlati terveket a CSKP XVI. kongresszusának ha­tározata értelmében dolgozták ki. A CSKP KB 13. ülése óta a szövetség nagy figyelmet szen­tel a gazdaságpolitikai irány­elvek valóra váltásának. Foko­zott erővel népszerűsítik a ház­táji állattartás jelentőségét, egyre több embert nyernek meg a tervszerű munkának, tagjaikat a háztáji állatállo­mány gyarapítására, valamint a szerződéses háztáji állathhda­­lásba való bekapcsolódásra ösztönzik. A buzdító szó ezút­tal is kedvező visszhangra ta­lált, s örömmel mondhatjuk, hogy a szervezett kisállattar­tók Szlovákiában évente körül­belül 385 millió korona értéket képviselő háztáji termelésről adhatnak számot. És ne feled­jük: a szabad idő tartalmas el­töltésével megtermelt javak na­gyobb hányada a közös asztal gazdagítását szolgálja. Minden jel arra utal, hogy a szövetség tagjai a jövőben is folytatni kívánják a háztáji ál­lattartás fejlesztését szorgal­mazó, közérdekű tevékenységü­ket, hogy még nagyobb részt vállalhassanak az országépítő és gondenyhítö munkából. Kí­vánjuk, hagy igyekezetüket si­ker koronázza! 1 Köszönik a iniáló egységes kisállattenyésztő mozgalmat

Next

/
Thumbnails
Contents