Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-16 / 41. szám
FONTOS A MINOSEG Aki piacon vagy boltban szerzi be a naponta szükséges zöldségei és gyümölcsöt, bizonyára tudja, milyen fontos követelmény a minőség. Éppen ezért jólesik hallani, hogy egy eldugott falucska szorgalmas lakója, aki néhány éve kertészkedéssel tölti szabad perceit, e jelszó jegyében végzi közhasznú. tevékenységét. Bacska (Baőkaj községben a 135-ös házszám alatt találjuk Dajka K. Béla takaros portáját. Amikor ott jártunk, a kiskertben még pompáztak a virágok, s a zöldségeskert is hűen tanúsította, ápolója kora tavasz óta nem sajnálja a fáradságot. Vendéglátónk úgy mondta, akkor elégedett, ha a piacon 6 kínálhatta a legtöbb, legszebb és leggazdagabb választékot nyújtó árut. A kertben minden négyzetméternyi területnek megvan a maga okos, takarékos rendeltetése; vagyis a termelő a föld ésszerű kihasználásán fáradozik. Az udvaron és a kamrában ott sorakoznak az emberi munka könnyebbé tételét szolgáló gépek és kellékek. Az üvegházban palántanevelés, a fóliasátorban hajtaiás folyik, odébb szabadföldi zöldségek, melyek biztosítják a rendszeres piaci „jelentkezés“ sikerét. A sátrakat házilag barkácsolt berendezések fűtik, az éltető víz vezetéken jut el a kert alatti tóból a növényekig. Amikor ott jártunk, az egész család együtt dolgozott a családfővel. A szabadságra érkezett katona fiú, a lány és a vő egyforma hozzáértéssel készítették elő a zöldséget a másnapi piacra. Érthető, hogy a családfő csak mosolygott, amikor az eredmény felől érdeklődtünk. Jó év az idei, amit terveztünk, azt elértük. Ennyit mondott, egy szóval se többet. Meg nem is nagyon firtattuk a számokat, ki mennyit dolgozik, anynyi a jövedelme. A faluban körülbelül tíz komoly zöldségtermelő van. De Dajka K. Bélát inkább a közeli községek kertészkedői látogatják. Olyanok, akik nem csupán látni akarnak, de tanulni is. A vendéglátó pedig megmutatja a kertjét, magyaráz, ha kell többször is, aztán ha van egy kis ideje, maga is fölkeresi a legjobbakat. Ügy mondja, mindig és mindenkitől lehet tanulni: a jótól az eredményekből, a rossztól a kudarcokból. A gyakorlat és az eredmények őt igazolják. jsnj Bármilyen szép a kerti lak, a kerttelepi kiskert ak kor jelent igazi telüdiilést, ba zöldségen és gyümölcsfákon kivül virág (s akad benne Fotó: «-—bor Kiállítás A hét vége ismét kellemes meglepetést tartogat a kisállattenyésztés iránt érdeklődőknek, és természetesen mindazoknak, akik nem sajnálják az időt és a fáradságot egy kis kirnccanásra, ha sok szép háziállat bemutatásával kecsegtető kiállítás megtekintésére nyilik lehetőség. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Dunaszerda« helyi (Don. Streda) járási Bizottsága október 18,—18. között rendezi meg a hagyományos —« sorrendben immár hetedik —« csallóközi apróállat bemutat tót. A járási bizottság kiállítási területén a hazai és külföldi tenyésztők baromfit, nyulakat és galambokat mutatnak he, az egzotikus madarakat, tenyészt tők és akvarisztikával foglaiko« zók pedig a járási népművelést központban kínálnak ízelítőt munkájuk eredményeiből és szépségeiből. (krj Szomorú tapasztalat, hogy szüret után kertészkedöink általában elhanyagolják a gyümölcsfák növényvédelmét. Ez különösen a nyári gyümölcsösökre vonatkozik. A cseresznye- és meggyfákat májustól ,a kajszit és a őszibarackot júliustól vagy augusztustól nem permetezik. Az ősszel érő gyümölcsökből néhány sokáig a fákon marad, ami gátat vet a permetezésnek. A lombhullás előtt, alatt és után végzett permetezéssel a következő évi növényvédelem sikerét biztosíthatnánk, a kórokozók és kártevők áttelelésének megakadályozásával, számuk csökkentésével. A nyárt gyümölcsöt adó fák szüret utáni permetezésekor mindig gondolni keli arra, hogy a szomszédos fán esetleg gyümölcs van. Ezért — ha nincs kellő védelmi sáv mindig szigorúan be kell tartani a vonatkozó munka- és élelmezésegészségügyi várakozási időt. ló lenne végre tudatosítani, hogy az egészséges lombozat nemcsak a szüretig fontos. Védelmére a termés begyűjtése után is nagy gondot kell fordítani, hogy a természetes lombhullásig megőrizzük a fán a leveleket. Ugyanis a lomb biztosítja a vlrégkezdemények további fejlődését, tápanyagtartalék képzésével segíti a fát a téli pihenőre való fölkészülésben, növeli a fagyállóságot, és biztonságosabbá teszi a tavaszi erőteljes fakadást, virágzást és lombosodást. Ezért, ha korán (augusztus végén, szeptember derekáig) befejeztük a szüretet, hosszabb várakozási Idejű készítmények Igénybevételével megismételjük a szüret előtti permetezést. Lisztharmat ellen a Morestan 0,03 százalékos, a Sápról 0,125 százalékos, a Karathane 0,1 vagy a Sulikol К 1 százalékos töménységű oldata nyújt védelmet. Egyéb gombabetegségek ellen a Dithane, a Polyram combi és az Orthocld Szüret után a 0,3 százalékos, a Perozin 0,4 vagy a Rublgan 0,04 százalékos oldata használatos. A rovarkártevőket az Anthio és a Phosdrin 0,15 százalékos, a Metation 0,2 százalékos, az Últracid 0,1 vagy a Dimecron 20 0,25 százalékos töménységű oldatával pusztíthatjuk. A felsorolt készítmények fölhasználásával kombinált permetlét készíthetünk. Gyümölcsöseinkben nagyon sok kórokozó és kártevő a leveleken telel át. Ilyenek pl. az alma- és körtevarasodás, a körte és birs fabreás betegsége, a kajszi gnomóniás, a cseresznye és a meggy blumeriellás levélfoltossága, a szilva vörös levélfoltossága, a málna elzinoés és szeptórlás vessző- és levélfoltossága, valamint a köszméte és a ribiszke levélfoltossága. Nagyon hatásos védekezés lenne a fertőzött levelek összegyűjtése és elégetése, de nagyobb kertekben ezt általában lehetetlen elvégezni. Viszont nem szabadna mellőzni a vegyszeres fertőtlenítést. Lombhullás után a lehullott leveleket a Nitrosan 25 1,5 százalékos oldatával ajánlatos megpermetezni. Szüret idején a gyümölcs leszállításával, az ágak akaratlan letörésével sok sebet ejtünk a fákon. Az őszi ködös, csapadékos időjárásban ezeken a sebfelületeken rákosodást, vesszőpusztulást okozó sebparazita gombák és baktériumok telepedhetnek meg. A kártételnek réztartalmú készítmények (Kuprikol 50 0,5 °/o vagy bordói lé 0,2 o/o) kijuttatásával vehetjük elejét. Bármennyire munkaigényes, szüret után nem szabad elhanyagolni a nagy jelentőséggel bíró mechanikai növényvédelmet. A fán maradt moníliás gyümölcsmúmiákat, a galagonyapilie téli kis hernyófészkét, az aranyfarű pille téli nagy hernyófészkét, a lombtalan fákon szembetűnő, ágakhoz rögzített szövedékeket a levelekben megbúvó hernyókkal együtt el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A gyap|as lepke з fák törzsére, vastagabb ágára vagy a kerítés oszlopaira rakja élénksárga tojáscsomóit. A gyűrüslepke tojáscsoiuói a vékonyabb vesszőket iogják körül jellegzetes gyüröalakban. Eze-i két mind föl kell kutatni és el kell égetni. A télt araszoló szárnyatlan, tojásrakásra vonuló nőstényeit november végéig december elejéig a fák törzsére erősített, 15 cm széles bernyófogó övékkel összegyűjthetjük, és az övékkel együtt elégethetjük. A talajban bábozódó s Ilyenkor a fára Igyekvő kártevők beleragadnak, a hernyőenyvbe és elpusztulnak vagy mi semmisítjük meg őket. Ha úgy döntünk, hogy a varasodás elleni őszi lombfertőt-« lenítést Nitrosan készítménnyel végezzük el, akkor tavasszal nem szükséges Arborollal, Nit« rosennal vagy Frutaponnal ke« zelni a fákat. Az őszi Nitrosa« nos kezelés megfelelően gyérítl a kaliforniai pajzstetvek esetle-« ges állományát, és sok más —« a fákon telelő >— rovarkártevőt elpusztít. A Nitrosan és az Ar« bőről megkésett tavaszi haszná« lata egyébként Is bizonyos кос« kázattal jár. Kedvezőtlenül be« folyásolja a gyümölcskötést. A Nitrosan ősszel, teljes lombhul« lás után káros mellékhatás nél« kül kijuttatható. A csonthéja« soknál az ősszel végzett Kupri« kolos vagy bordőileves kezelést fagypont fölötti hőmérsékleten, a tavaszi metszés megkezdése előtt meg kell Ismételni. Csiba Sándor agrármérnök, Dunaszerdahely (Dun. Streda) 25 éves a Csehországi Kertészkedők Szövetsége BARÁTAINK HASZNOS TEVÉKENYSÉGE A Csehországi Kertészkedők Szövetsége az idén jelentős jubileumot ünnepel — az alakuló közgyűlés 25. évfordulóját, amely 1957-ben egyesítette a kertészkedöket és gyümölcstermesztőket, akik addig különféle egyesületekbe, szövetségekbe, fogyasztási szövetkezetekbe, valamint klubokba szerveződtek. A szövetség megalakulásakor 48 ezer 700 tagot számlált. A szerény kezdeti időszakot negyed évszázad elteltével nehéz összehasonlítani a szövetség jelenlegi ЗББ ezer tagjának gazdag, szerteágazó, husznos tevékenységével, akik csaknem négyezer aiapszervezeibe tömörülnek a Cseh Szocialista Köztársaságban. Hazánk gazdasági fejlődésében jelentős szerepet vállalnak a Nemzeti Front társadalmi szerveztek A CSKSZ. mint a NF egyik szervezete, а XVI. pártkongresszus határozatai alapján kidolgozta a szövetség feladatait és fejlesztési tervét, s ezek képezik a szervezeti egységek munkájának fő irányvonalát. A kertészkedés továbbra is a mezőgazdasági termelés fontos tényezője marad. Ojra bebizonyosodott, hogy a szövetség tagjai — saját szükségleteik biztosítása mellett — a piac ellátásához is képesek hozzájárulni. A kertészkedők bővítették a gyümölcs- és zöldségtermesztésre felhasznált területet, növelték a terméshozamot azzal a céllal, hogy minél jobb eredményeket érjenek el. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek azoknak a termékféléknek, melyeket a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben csak korlátozott mennyiségben termesztenek, vagy amelyeknél még nincsen megoldva a nagyüzemi termelési technológia, s így több kézi munkát Igényelnek. Továbbá olyan terményekre , -összpontosítanak, amelyek esetében szükségszerű az azonnali fogyasztás vagy a gyors piaci hasznosítás. A zöldségfélék közül azokal részesítik előnybeo. amelyekkel teljes mértékben biztosítják saját szükségleteik kielégítését, továbbá amelyekből a piaci ellátásban hiány mutatkozik. Ezek elsősorban a korai zö.d ségek, a fokhagyma, póréhagy ma, retek, paradicsom, uborka, saláta, kapor és néiiány fűszerféle, mint például a majoránna. Nem feledkeznek meg a gyógynövényekről sem. A gyümölcstermesztésben Is főként azokra a fajtákra összpontosítanak, amelyekkel kielégíthetik saját szükségleteiket, továbbá amelyek a piaci ellátásban nélkü lüzlietetlenek. Ezek közé tartozik a málna, egres, ribiszke (főleg a fekete), a szeder, meggy, cseresznye, a nyári almafajták, körte, szilva, sárga- és őszibarack, a dió és a mogyoró. A Nemzeti Front, valamint a nemzeti bizottságok vezető szerveivel együttműködve a szövetség tagjai kiveszik részüket a választási program teljesítéséből, elsősorban az életkörnyezet szépítéséből. A kertészkedők társadalmi munkát szerveznek, hogy így segítsenek a mezőgazdasági csúcsmunkákbun, a gyümölcsös zöldségszedésben, valamint a széna nehezen hozzátérhető helyekről való begyűjtésében. A legfontosabb feladatok teljesítését ösztönzi a szövetség központi bizottsága által évente meghirdetett munkaverseny, amelybe egyre több nő kapcsolódik be. Természetesen nagy figyelmei szentelnek a fiataloknak is. Nőm feledkeznek meg a városi és községi parkokban a zöldterület növeléséről, a környevezet szépítéséről. A szövetség az Idén immár harmadszor versenyt hirdetett a Szép utca megtisztelő címért azzal a cél lal, hogy szépítsük az élet- és munkakörnyezetét. A közkedvelt versenybe a szövetség tagjain kívül a Nemzeti Front más szervezetet is bekapcsolódtak. (I. K.J 1 119ВВВВВВЭ5ЕBBA Szép hagyomány, hogy kertészkedőink minden ősszel kiállt« tásokon adnak számot szorgalmuk eredményeiről. Kádek Gábor felvétele Most szunnyad a lelkiismeret? denki panaszkodik, ha van szer-A szokásos bevezetőt és a nagy szavakat félretéve, kezdjük mindjárt a közepén. Az évek óta örökzöld fokhagymagondokról. s ennek kapcsán az emberi hozzáállásról szeretnék szólni. Jól tudjuk, hogy évek óta képtelenek vagyunk annyi fokhagymát termelni, amennyire az országnak szüksége van. A nagyüzemek nem vállalják a feladatot, mert gépek nincse- , nek, munkaerővel pedig nem győzik. A korábbi kudarcok ismétlődésétől rettegő kistermeiők pedig évekig hallani sem akartak erről a növényről. Ezek után érthető, hogy örömmel tapasztaltuk: az SZKSZ KB kezdeményezése nyomán az idén megváltozott a helyzet. A kertekben ismét belyet kapott a fokhagyma. Sajnos, utólag derült ki, knrai volt az örömünk. Van elég fokhagymánk, de ettől niég nem kevesebb a gon dunk. Hiába emeltük a fölvásárlás! árat, a kistermelők részéről minimális a kínálat. Pedig számítottunk rájuk, hiszen a termelési feladat nagyobb részét ők vállalták. Csakhogy a feketézők jobb árat kínálnak s néhány korona pluszjövedelemért nagyon sokan megfeledkeznek adott szavukról. És persze arról is, hogy boldogulásunk reményében döntöttünk a háztáji termelés fellendítése mellett. Emlékezzünk csak! Tavaszszal alig veszi kezdetét' az idény, már haitik a zokszó nem veszik a salátát, gond eladni a karalábét, retket. Később az uborkával, paprikával, paradicsommal van baj. Mindenki panaszkodik, ha van szera hullott alma__Elsősorban ■ termelűkedv megőrzését szolgálja, hogy konzervgyáraink az idén körülbelül háromszor anynyi hullott gyümölcsöt fognak földolgozni, mint amennyivel eredetileg számoltunk. Amikor a háztáji termelés fejlesztése mellett döntöttünk, alapelvként elfogadtuk az egyéni és a társadalmi érdekek öszszeliangolásának szükségességét. Ennek érvényesítésével mindaddig nincsen baj, amíg a társadalmi érdekre .hivatkozás az egyén boldogulását segíti. De mihelyt az egyénnek kell némi áldozatot hoznia a köz érdekében ... És most nem csupán a fokhagymáról van szó. Többek között arról is, hogy feladatvállaláskor, az áj termelési és értékesítési szerződések megkötésekor ki milyen mértékben hajlandó figyelembe venni a társadalmi érdekeket. Mert ilyenkor, sajnos, sokakban elszunnyad a lelkiismereti (bor| ződése, ha nincs. A megtermelt javakra és a társadalmi érdekekre hivatkozva, olykor a legfelsőbb szerveket is megmozgatják, csak szabadulhassanak a terméstől. Kit érdekel, hogy mekkora a társadalmi igény, mennyi salátát, uborkát bírunk elfogyasztani? Tavaly sok volt a szilva, nem győztök a feldolgozást. Most kérjük a termést, nem adja senki. A szilvát se meg a fokhagymát se. De a másik oldalon már kezdődik a nyomás, hogy sok
