Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-16 / 41. szám
Lehet, hogy a növény védelmi tanácsadót valóban kevesen látogatták, de ei még korántsem jelenti azt, hogy a kertészkedók teljesen elhanyagolták a növényvédelmet. Nagy Ottó bőst IGabCíkovo) kertésztárs minden bizonnyal gyakran elövette a permetezőt. De megérte, mert szőlője egészséges maradt s gazdag hozamot nyújtott. A Szőlőskertek királynője csemegeszőlőjét a „Csallóköz Gyümölcse '82" kiállításon ezüstéremmel jutalmazta a szakbizottság Fotó: —bor N! Iéhány évi szünet után az idén tavasszal — a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Központi Bizottságának kezdeményezésére — újra működni kezdett a központi növényvédelmi tanácsadó szolgálat. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet szakemberei áprilisban kéthetenként, májustól augusztus végéig hetente egyszer (mindig bétlőn) három órán át (15-től 18-ig) várták, illetve fogadták az érdeklődőket. Ezenkívül folyamatosan válaszoltak a kertészkedőknek a levélben feltett kérdésekre is. A tanácsadó szolgálat kerületi viszonylatban volt megszervezve. A Bratislavában ügyeletet tartó szolgálat munkájában én is részt vettem, s az alábbiakban a szerzett tapasztalatokat szeretném összefoglalni. Azzal kezdeném, hogy az érdeklődés sajnos a vártnál jóval kisebb volt. Ennek szerintünk két oka van. Az egyik, hogy áthelyezték a tanácsadó szolgálat székhelyét (a Malinovskí utcáKIT Ml ÉRDEKELT? A tanácsadó szolgálat szakembereinek tapasztalatai ból a Červenej armády 47-be). A másik, hogy gyenge volt a népszerűsítés, nagyon sok kertészkedő nem is tudott róla, hogy ismét működik a tanácsadó. Ezt igazolja az a megfigyelés, hogy amikor a sza pok valamelyike (Szabad Földműves, Roľnícke noviny, Záhradkár-Chovatef) írást kö a tanácsadó szolgálat működésének felújításáról, azonnal felszökött az érdeklődők száma. De mivel a lapok többé nem népszerűsítették ezt a szolgál tatást, két-három hét múltán megfeledkeztek róla az emberek. Volt rá példa, hogy egész idő alatt senki nem nyitotta ránk az ajtót. A tapasztalatokból kiindulva helyesnek tartaÍGY IS LEHET A ružomberoki V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Vállalat lévai ^Levice) üzemének gazdasági részlege 4,5 hektár zöldterülettel rendelkezik. Ápolását, gondozását megnehezíti, hogy a Priemstav nemzeti vállalat dolgozói sok helyütt építkezési és csatornázási munkákat folytatnak. Azt a területet, ahol befejeződtek a munkák, az üzem kertészetének a dolgozói már szépen rendbehozták: ötszáz rózsabokrot, negyven vörösfenánk, hogy a tanácsadó szolgálat működéséről a napilapok is hírt adjanak, a szaklapok pedig gyakrabban népszerűsítsék a szolgálat munkáját. Ha jól utánaszámolunk, egyegy alkalommal átlagosan négyhat érdeklődő kérte ki a szolgálatot tartó szakemberek véleményét, tanácsát. Az ügyelet minden alkalommal három órán át tartott, s ennyi idő alatt — a mintáktól és a feltett kérdésektől függően — akár tíz vagy tizenöt érdeklődőnek is választ tudtunk volna adni a növényvédelemmel kapcsolatos kérdésekre. Legtöbb kérdéssel a gyümölcstermelők fordultak hozzánk. Leggyakrabban az almamoly, a moníliás gyümölcsrothadás, a levéltetvek és a klorózis kártételének megelőzése felől érdeklődtek. Az év érdekessége, hogy föltűnően nagymértékben jelentkeztek a rozsdagombák, elsősorban ribiszkén és körtén. Külön említést érdemel — és ezt számos behozott növényminta igazolja *— a terjedésben lévő ribiszke-gubacsatka, amely leginkább az elhanyagolt feketeribiszkén károsít. nyöt, kétszázötven tuját, valamint több száz díszcserjét ültettek. Ezeket Jurák János kertész ápolja a kertészet két dolgozójának segítségével. Az üzem szocialista brigádjai Is segítenek a zöldterület gondozásában, évente tavasszal kiültetnek több száz virágot. Jurák elvtárs 1979-ben kéréssel fordult az üzem gazdasági részlegének vezetőségéhez, hogy a kazánház melletti, addig nem hasznosított, 130 négyzetméteres területre vásároljanak üvegházakat. A javaslatot elfogadták és még abban az évben két üvegházat — egy 85 és egy 45 négyzetméter alapterületűt (— vásároltak, azokat elhasznált párával fűtik, s bennük elsősorban szegfűt termelnek. A szocialista brigád tagjai és a kertészet dolgozói az Idén a zöldterületről 10 mázsa szénát gyűjtöttek be, amelyet a kisállattenyésztőknek ajándékoztak. Császár Ernő, Garamkálna (Kálna nad Hronom) Az érdeklődők között szőlőtermelőkkel is találkoztunk. Az általuk hozott minták gyakran igen erős levél-, illetve gubacsatka fertőzést mutattak. Talán nem árt elmondani, hogy ezeknek a mintáknak a többsége olyan ültetvényből származott, melyben elmulasztották a rügyfakadás előtti permetezést (Sulka, Polybarit). A zöldségtermelők zöme az ismert és nehezen irtható kártevők (üvegházi molytetfi, takácsatkák, fonálférgek) elleni hatásos növényvédelem lehetőségei iránt érdeklődött. Említést érdemel, hogy újabban sok zöldségtermelő panaszkodott a hajtatott zöldségfélék (uborka, paprika) tömeges pusztulására. A fölmutatott növényi részek károsodása alapján gyomirtó szer okozta pusztulásra gyanakodtunk. A laboratóriumi vizsgálat igazolta feltevéseinket. A megvizsgált talajmintákban atrazin-maradványt mutattunk ki, mégpedig elég nagy mennyiségben. Mint tudjuk, az atrazin a jól ismert Zeazin gyomirtó hatóanyaga. Utánanéztünk a dolgoknak, s kiderült, hogy a kertészkedők Zeazint a háztájiban nem használnak, viszont olyan istállótrágyát jnttattak a földbe, melyet nagyobb adag Zeazin juttatásával óvtak az elgyomosodástól. Igaz, hogy a fölhasznált trágya vegyszer-tartalma bedolgozás után lényegesen csökkent, viszont a szermaradvány még így is csaknem mindig teljes növénypusztulást okozott, elsősorban az uborkában. A dísznövények közül legtöbbször a rózsával (rozsda, lisztharmat), kardvirággal (gumórothadás, tripsz), szegfűvel (fnzáriumos hervadás) és krizanténnal (poloskák, levélfonálféreg) foglalkoztunk. Végezetül még annyit: többen minta nélkül jöttek tanácsot kérni, viszont a jellemző tüneteket nem tudták pontosan leírni, fölsorolni. Ezt a hibát sok levélíró is elkövette. Nekik sajnos nem mindig tudtunk tanácsot adni. Éppen ezért ismételten kérjük a hozzánk tanácsért fordulókat, hozzanak mintát a beteg növényből, a kert földjéből, írják föl otthon, hogy mivel és hogyan permeteznek stb. Ezzel megkönnyítik a munkánkat és a kérdéseikre is pontosabb választ kapnak. Októberben és novemberben a hónap első és harmadik hétfőjén várjuk a kertésztársakat a fentebb megadott címen és időpontban. A tanácskérő leveleket, illetve a károsult növényi részeket tartalmazó küldeményeket az SZKSZ KB címére kell küldeni (Ústredný výbor Slovenského zväzn záhradkárov, Havlíčkova 34, 817 02 Bratislava). Matlák György agrármérnök 2 / idestova másfél évtizede járom az országot, új arcokkal, soha nem látott emberekkel ismerkedem; itt az örömből jut egy kézfogásnyi, amott a bánatot igyekszem legalább ennyivel enyhíteni. Ha a kedvtelések felöl érdeklődöm, szinte előre tudom a választ. Péter a szülőt házban kedvelte meg az állatokat, Pálnak az édesapja sikerei adtak kedvet a nyulászkodáshoz, Gyurkának a nagyapja adta kezébe az oltókést, Jutka a mamájától tanulta a palántanevelés mesterfogásait. Nagy ritkán szóba kerül a szákirodalom vagy a kiállítások csábító hatása, esetleg a barátok, Ismerősök vonzó példája. De olyat, hogy az apa követte volna a fiú nyomdokait, eddig csak egyszer hallottam. Sipos János perbetet (Pribeta) nyulász mesélte a minap: ,Ja fiam vette az első nyulat, úgy tizenöt évvel ezelőtt. Szaporítani kezdett, bajlódott velük két-három évig, aztán föladta. Akkoriban még nem volt szervezett fölvásárlás, a fajtatiszta tenyészállatok iránt sem nagyon érdeklődtek a tenyésztők, a legtöbb kezdő gyorsan ráunt a munkára. Hiába bíztattam, a fiam csak legyintett. Ёп meg nem hagytam annyiban, nem engedtem fölszámolni az állományt. Hál valahogy így kezdődött.“ ' Álltam a háromszintes ketrectömbökböl kiépített nyúltelepen, elnéztem, ahogy vendéglátóm sorra kinyitja a ketrecek ajtaját, megsimogatja a szebbnél szebb tenyészállatokat, süldőket és növendékeket, és közben meséli, melyik mikor ellett, melyik alom mikor kerül leválasztásra, hány fiókát adót', dajkaságba. Csak álltam és ámultam. Lám, mennyit tanul az ember tíz év alatti Mert János bácsi tíz éve tagfa a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi alapszervezetének. Hogy az évek során Jó munkát végzett, arról a szövetség járást bizottsága által adományozott kitüntetés is tanúskodik. Mint írva vagyon, vendéglátómnak elsősorban a háztáji nyúltenyésztés fejlesztése érdekében kifejtett munkásságát értékelik és becsülik nagyra. „A fiam francia kosorrúval kezdett. Ezt az állományt később kaliforniai nyulak váltották föl. Sokan dicsérték, nekem is tetszettek; hiszen szépek voltak, meg szaporák, de valahogy lassan növekedtek. Vettem csincsillákat. Ezek valamivel nagyobbak, de könnyebbek, ritkábbak. Következtek az újzélandiak, előbb tiszta vérben, később csincsillával keresztezve, de még mindig nem tudtam megállapodni. Végül a francia ezüstnél kötöttem ki. Ennek már Idestova hét éve. Törzskönyvezett állománnyal dolgozom, tehát nem kizárólag a Branko részére termelek, de a továbbtartásra alkalmas tenyészállatokat kereső tenyésztötársakat is ellátom. így jövedelmezőbb is, meg hasznosabb is a munka, hiszen olyan sokat tehetnénk még a háztáji nyúltenyésztés fejlesztéséért.“ laltam meg a Branko részére, s közben mi is levágtunk párat." János bácsi hatvankilenc éves, a szövetkezet nyugdíjasa. Amíg az ereje engedte, sokat tett azért, hogy a közös gazdaság végleg megizmosodjék. Kezdetben csoportvezetőként szolgálta az új eszmét, később iskolapadba ült, szaktanfolyamot végzett és könyvelő lett. Két ízben választották meg elnöknek, akkor is megállta a helyét. Most így szolgálja a köz javát, a kisállattenyésztés fejlesztésén fáradozva. S hogy közben a fiataloknak is segít a kertészkedésben, azt mások mondják el helyette. Nem kérkedik vele, pe-Kezdeményezés kitartás A tapasztalt tenyésztők dicsérik a francia ezüst nyulakat, a fiatalok meg a kezdők pedig hallgatnak a jó szóra. Bizonyára nem véletlen, hogy országszerte egyre nagyobb az érdeklődés e fajta iránt. Sípos bácsi évente kilencven, jobb esetben száz tenyészállatót tud értékesíteni. A lehetőséget nem az érdeklődés szabja meg, hanem az utódok alkalmassága. Aki holnap is el akarja adni a nyulait, annak ma gondos tenyészmunkát és kiválasztást kell folytatnia. János bácsi becsületességét a rendszeresen visszatérő vevők száma igazolja. Nagyon sokan személyesen keresik föl, de küldött már Kassára (Košice J, Bardejovba és Vimperkbe is tenyészállatokat. „Tavaly kilencvenöt törzskönyvezett növendéket adtam el. Ha lett volna, még száznak akadt volna gazdája. De nem visz rá a lelkiismeret, hogy pár korona pluszjövedelemért becsapjak valakit, aki bizalommal fordul hozzám. Tavaly is százharmlnckilenc növendéket hiz-3 dig az 0 érdeme is, hogy a kertben nincsen talpalatnyi kihasználatlan terület. Retket, uborkát, körtét, szilvát, paprikát kínálnak a fölvásárlóknak. Csupán paprikából évi háromnégy tonnát. Mint a képen látni, a fólia alatt embermagasságban is piacérett gyümölcsöket kínált a lugasszerűen nevelt, támvezetékek közé Igazított paprika. Nyíltan kérdeztük, a házigazda nyíltan mondta: a kertészkedés évente harmincötnegyvenezer korona jövedelmet jelent a családnak. Ehhez képest a nyulászatból származó, körülbelül tízezer koronás bevétel kicsiségnek tűnik. Mégis, János bácsi "szívesebben beszél a nyulakról. Érthető, hiszen ez a kedvtelése, ez az ő igazi birodalma. Meg aztán, elvégre bizonyítani tudott, hagy kitartó munkával a nyulászatban ts lehet eredményt fölmutatni. S a jól végzett munka öröme bármivel főiér. (dek) Raktári kártevő: a babzsizsik A nyersbabnak — mérgező hatása ellenére is — mind jobban elterjedő kártevője a babzsizsik. Raktári kártevőként tartják számon, de a szabadban is károsít. A bogarak a szántóföldön az érőfélben levő hüvelyek felső részén apró lyukakat rágnak, és ezen keresztül rakják be tojásaikat a hüvely belsejébe. A kikelő lárvfik azonnal berágják magúkat a babszemekbe, ahol finom ürülékkel telt járatokat készítenek. Fejlődésük vége felé a járatot a bab héja alatt fejezik be, és ilyenkor a béjon keresztül sötét, kereL. (oltok alakjában áttetszenek a bábbá alakult lárvák. Az elcsépelt maggal együtt a magtárba került lárva bogárrá alakul, a bab héján rágott kerek lyukon kibújik, és tojásait a babszembe rakja. Évente több nemzedék is váltja egymást, sőt, meleg idő esetén a rajzás folyamatos. A kártevő tavasszal a magtárból kirepül és tovább fertőz. A védekezés a sok nemzedék következtében igen nehéz. Nagyüzemben szénkénegezéssel vagy ciángázzal védekeznek. A kiskerlgazdák a már érett babot mielőbb csépeljék el, illetve verjék ki és ntána a hűtőszekrény mélyhűtőjében fagyasszák át. Ha szükséges, ezt a műveletet kisebb mennyiségeknél egy-két havonta ismételjék meg. Télen pedig fűtetlen helyiség padlásán vékonyan elterítve tegyék ki a babot a fagy hatásának. (fi) Sipos János bácsi elsősorban a nyulainak szenteli nyugdíjas napjait, de a kerti munkát is kedveli. A fólia alatt embermagasságúra nőtt, támvezetékhez rögzített paprika a csúcshajtásokon is piacképes árut kínált. Fotó: .—bor 4 A galántal járás kisállat« tenyésztőt szeptember derekán apróállat bemutatót tartottak. A szlvonalas rendezvényre ezúttal Vágsellyén (Sala)! került sor. A kiállításon öszszesen 88 hazai és 5 külföldi (MNK) kisállattenyésztö mutatta be kedvenceit. Bergendi György, Kráfová nad Váhom 4 A galántal járásban az utóbbi években körzetesítették a háztáji zöldségtermesztést. Az alapelvek értelmében például a vágfarkasdi (VICany) kertészkedők elsősorban uborkát, a nádszegiek (Trstlce) pedig paprikát, paradicsomot és fokhagymát termelnek. Az utóbbiak az idén háromszáz tonna paprika értékesítésére kötöttek szerződést a Zelenínával. fokhagymából pedig hat tonnát kínáltak. A fölvásárlást Juhos Oí ga szervezi. (kfgj
