Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-16 / 41. szám

Lehet, hogy a növény védelmi tanácsadót valóban kevesen lá­togatták, de ei még korántsem jelenti azt, hogy a kertészke­­dók teljesen elhanyagolták a növényvédelmet. Nagy Ottó bőst IGabCíkovo) kertésztárs minden bizonnyal gyakran elövette a permetezőt. De megérte, mert szőlője egészséges maradt s gaz­dag hozamot nyújtott. A Szőlős­­kertek királynője csemegeszőlő­jét a „Csallóköz Gyümölcse '82" kiállításon ezüstéremmel jutal­mazta a szakbizottság Fotó: —bor N! Iéhány évi szünet után az idén tavasszal — a Szlo­vákiai Kertészkedők Szö­vetsége Központi Bizottságának kezdeményezésére — újra mű­ködni kezdett a központi nö­vényvédelmi tanácsadó szolgá­lat. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet szakemberei áprilisban kéthe­tenként, májustól augusztus vé­géig hetente egyszer (mindig bétlőn) három órán át (15-től 18-ig) várták, illetve fogadták az érdeklődőket. Ezenkívül fo­lyamatosan válaszoltak a ker­­tészkedőknek a levélben feltett kérdésekre is. A tanácsadó szolgálat kerü­leti viszonylatban volt megszer­vezve. A Bratislavában ügyele­tet tartó szolgálat munkájában én is részt vettem, s az aláb­biakban a szerzett tapasztala­tokat szeretném összefoglalni. Azzal kezdeném, hogy az ér­deklődés sajnos a vártnál jóval kisebb volt. Ennek szerintünk két oka van. Az egyik, hogy át­helyezték a tanácsadó szolgálat székhelyét (a Malinovskí utcá­KIT Ml ÉRDEKELT? A tanácsadó szolgálat szakembereinek tapasztalatai ból a Červenej armády 47-be). A másik, hogy gyenge volt a népszerűsítés, nagyon sok ker­tészkedő nem is tudott róla, hogy ismét működik a tanács­adó. Ezt igazolja az a megfi­gyelés, hogy amikor a sza pok valamelyike (Szabad Föld­műves, Roľnícke noviny, Zá­­hradkár-Chovatef) írást kö a tanácsadó szolgálat működé­sének felújításáról, azonnal fel­szökött az érdeklődők száma. De mivel a lapok többé nem népszerűsítették ezt a szolgál tatást, két-három hét múltán megfeledkeztek róla az embe­rek. Volt rá példa, hogy egész idő alatt senki nem nyitotta ránk az ajtót. A tapasztalatok­ból kiindulva helyesnek tarta­ÍGY IS LEHET A ružomberoki V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Vállalat lévai ^Levice) üzemének gazdasági részlege 4,5 hektár zöldterület­tel rendelkezik. Ápolását, gondozását megnehezíti, hogy a Priemstav nemzeti vállalat dolgozói sok helyütt építkezési és csatornázási munkákat folytatnak. Azt a területet, ahol be­fejeződtek a munkák, az üzem kertészetének a dolgozói már szépen rendbehozták: ötszáz rózsabokrot, negyven vörösfe­nánk, hogy a tanácsadó szolgá­lat működéséről a napilapok is hírt adjanak, a szaklapok pedig gyakrabban népszerűsítsék a szolgálat munkáját. Ha jól utánaszámolunk, egy­­egy alkalommal átlagosan négy­hat érdeklődő kérte ki a szol­gálatot tartó szakemberek véle­ményét, tanácsát. Az ügyelet minden alkalommal három órán át tartott, s ennyi idő alatt — a mintáktól és a feltett kérdé­sektől függően — akár tíz vagy tizenöt érdeklődőnek is választ tudtunk volna adni a növény­­védelemmel kapcsolatos kérdé­sekre. Legtöbb kérdéssel a gyü­mölcstermelők fordultak hoz­zánk. Leggyakrabban az alma­moly, a moníliás gyümölcsrot­hadás, a levéltetvek és a kloró­­zis kártételének megelőzése fe­lől érdeklődtek. Az év érdekes­sége, hogy föltűnően nagy­mértékben jelentkeztek a rozs­dagombák, elsősorban ribiszkén és körtén. Külön említést érde­mel — és ezt számos behozott növényminta igazolja *— a ter­jedésben lévő ribiszke-gubacs­­atka, amely leginkább az elha­nyagolt feketeribiszkén károsít. nyöt, kétszázötven tuját, valamint több száz díszcserjét ültet­tek. Ezeket Jurák János kertész ápolja a kertészet két dolgo­zójának segítségével. Az üzem szocialista brigádjai Is segíte­nek a zöldterület gondozásában, évente tavasszal kiültetnek több száz virágot. Jurák elvtárs 1979-ben kéréssel fordult az üzem gazdasági részlegének vezetőségéhez, hogy a kazánház melletti, addig nem hasznosított, 130 négyzetméteres területre vásároljanak üvegházakat. A javaslatot elfogadták és még abban az évben két üvegházat — egy 85 és egy 45 négyzetméter alapterületűt (— vásároltak, azokat elhasznált párával fűtik, s bennük el­sősorban szegfűt termelnek. A szocialista brigád tagjai és a kertészet dolgozói az Idén a zöldterületről 10 mázsa szénát gyűjtöttek be, amelyet a kisállattenyésztőknek ajándékoztak. Császár Ernő, Garamkálna (Kálna nad Hronom) Az érdeklődők között szőlő­­termelőkkel is találkoztunk. Az általuk hozott minták gyakran igen erős levél-, illetve gubacs­­atka fertőzést mutattak. Talán nem árt elmondani, hogy ezek­nek a mintáknak a többsége olyan ültetvényből származott, melyben elmulasztották a rügy­­fakadás előtti permetezést (Sul­­ka, Polybarit). A zöldségtermelők zöme az ismert és nehezen irtható kár­tevők (üvegházi molytetfi, ta­kácsatkák, fonálférgek) elleni hatásos növényvédelem lehető­ségei iránt érdeklődött. Emlí­tést érdemel, hogy újabban sok zöldségtermelő panaszkodott a hajtatott zöldségfélék (uborka, paprika) tömeges pusztulására. A fölmutatott növényi részek károsodása alapján gyomirtó szer okozta pusztulásra gyana­kodtunk. A laboratóriumi vizs­gálat igazolta feltevéseinket. A megvizsgált talajmintákban at­­razin-maradványt mutattunk ki, mégpedig elég nagy mennyi­ségben. Mint tudjuk, az atrazin a jól ismert Zeazin gyomirtó hatóanyaga. Utánanéztünk a dolgoknak, s kiderült, hogy a kertészkedők Zeazint a háztáji­ban nem használnak, viszont olyan istállótrágyát jnttattak a földbe, melyet nagyobb adag Zeazin juttatásával óvtak az el­­gyomosodástól. Igaz, hogy a fölhasznált trágya vegyszer-tar­talma bedolgozás után lényege­sen csökkent, viszont a szerma­radvány még így is csaknem mindig teljes növénypusztulást okozott, elsősorban az uborká­ban. A dísznövények közül leg­többször a rózsával (rozsda, lisztharmat), kardvirággal (gu­mórothadás, tripsz), szegfűvel (fnzáriumos hervadás) és kri­­zanténnal (poloskák, levélfonál­féreg) foglalkoztunk. Végezetül még annyit: töb­ben minta nélkül jöttek taná­csot kérni, viszont a jellemző tüneteket nem tudták pontosan leírni, fölsorolni. Ezt a hibát sok levélíró is elkövette. Nekik sajnos nem mindig tudtunk ta­nácsot adni. Éppen ezért ismé­telten kérjük a hozzánk taná­csért fordulókat, hozzanak min­tát a beteg növényből, a kert földjéből, írják föl otthon, hogy mivel és hogyan permeteznek stb. Ezzel megkönnyítik a mun­kánkat és a kérdéseikre is pon­tosabb választ kapnak. Októberben és novemberben a hónap első és harmadik hét­főjén várjuk a kertésztársakat a fentebb megadott címen és időpontban. A tanácskérő leve­leket, illetve a károsult növé­nyi részeket tartalmazó külde­ményeket az SZKSZ KB címére kell küldeni (Ústredný výbor Slovenského zväzn záhradkárov, Havlíčkova 34, 817 02 Bratislava). Matlák György agrármérnök 2 / idestova másfél évtizede járom az országot, új ar­cokkal, soha nem látott emberekkel ismerkedem; itt az örömből jut egy kézfogásnyi, amott a bánatot igyekszem leg­alább ennyivel enyhíteni. Ha a kedvtelések felöl érdeklődöm, szinte előre tudom a választ. Péter a szülőt házban kedvelte meg az állatokat, Pálnak az édesapja sikerei adtak kedvet a nyulászkodáshoz, Gyurkának a nagyapja adta kezébe az ol­tókést, Jutka a mamájától ta­nulta a palántanevelés mester­fogásait. Nagy ritkán szóba ke­rül a szákirodalom vagy a ki­állítások csábító hatása, esetleg a barátok, Ismerősök vonzó pél­dája. De olyat, hogy az apa követte volna a fiú nyomdokait, eddig csak egyszer hallottam. Sipos János perbetet (Pribeta) nyulász mesélte a minap: ,Ja fiam vette az első nyulat, úgy tizenöt évvel ezelőtt. Szaporí­tani kezdett, bajlódott velük két-három évig, aztán föladta. Akkoriban még nem volt szer­vezett fölvásárlás, a fajtatiszta tenyészállatok iránt sem na­gyon érdeklődtek a tenyésztők, a legtöbb kezdő gyorsan ráunt a munkára. Hiába bíztattam, a fiam csak legyintett. Ёп meg nem hagytam annyiban, nem engedtem fölszámolni az állo­mányt. Hál valahogy így kez­dődött.“ ' Álltam a háromszintes ket­­rectömbökböl kiépített nyúltele­­pen, elnéztem, ahogy vendéglá­tóm sorra kinyitja a ketrecek ajtaját, megsimogatja a szebb­nél szebb tenyészállatokat, sül­dőket és növendékeket, és köz­ben meséli, melyik mikor ellett, melyik alom mikor kerül levá­lasztásra, hány fiókát adót', dajkaságba. Csak álltam és ámultam. Lám, mennyit tanul az ember tíz év alatti Mert János bácsi tíz éve tag­fa a Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége helyi alapszer­vezetének. Hogy az évek során Jó munkát végzett, arról a szö­vetség járást bizottsága által adományozott kitüntetés is ta­núskodik. Mint írva vagyon, vendéglátómnak elsősorban a háztáji nyúltenyésztés fejleszté­se érdekében kifejtett munkás­ságát értékelik és becsülik nagyra. „A fiam francia kosorrúval kezdett. Ezt az állományt ké­sőbb kaliforniai nyulak váltot­ták föl. Sokan dicsérték, nekem is tetszettek; hiszen szépek voltak, meg szaporák, de vala­hogy lassan növekedtek. Vet­tem csincsillákat. Ezek valami­vel nagyobbak, de könnyebbek, ritkábbak. Következtek az új­­zélandiak, előbb tiszta vérben, később csincsillával keresztez­ve, de még mindig nem tudtam megállapodni. Végül a francia ezüstnél kötöttem ki. Ennek már Idestova hét éve. Törzs­könyvezett állománnyal dolgo­zom, tehát nem kizárólag a Branko részére termelek, de a továbbtartásra alkalmas te­nyészállatokat kereső tenyész­­tötársakat is ellátom. így jöve­delmezőbb is, meg hasznosabb is a munka, hiszen olyan sokat tehetnénk még a háztáji nyúl­tenyésztés fejlesztéséért.“ laltam meg a Branko részére, s közben mi is levágtunk pá­rat." János bácsi hatvankilenc éves, a szövetkezet nyugdíjasa. Amíg az ereje engedte, sokat tett azért, hogy a közös gazdaság végleg megizmosodjék. Kezdet­ben csoportvezetőként szolgálta az új eszmét, később iskolapad­ba ült, szaktanfolyamot végzett és könyvelő lett. Két ízben vá­lasztották meg elnöknek, akkor is megállta a helyét. Most így szolgálja a köz javát, a kisál­lattenyésztés fejlesztésén fára­dozva. S hogy közben a fiata­loknak is segít a kertészkedés­ben, azt mások mondják el he­lyette. Nem kérkedik vele, pe-Kezdeményezés kitartás A tapasztalt tenyésztők dicsé­rik a francia ezüst nyulakat, a fiatalok meg a kezdők pedig hallgatnak a jó szóra. Bizonyá­ra nem véletlen, hogy ország­szerte egyre nagyobb az érdek­lődés e fajta iránt. Sípos bácsi évente kilencven, jobb esetben száz tenyészállatót tud értéke­síteni. A lehetőséget nem az ér­deklődés szabja meg, hanem az utódok alkalmassága. Aki hol­nap is el akarja adni a nyulait, annak ma gondos tenyészmun­­kát és kiválasztást kell folytat­nia. János bácsi becsületességét a rendszeresen visszatérő vevők száma igazolja. Nagyon sokan személyesen keresik föl, de küldött már Kassára (Košice J, Bardejovba és Vimperkbe is te­nyészállatokat. „Tavaly kilencvenöt törzs­könyvezett növendéket adtam el. Ha lett volna, még száznak akadt volna gazdája. De nem visz rá a lelkiismeret, hogy pár korona pluszjövedelemért be­csapjak valakit, aki bizalommal fordul hozzám. Tavaly is száz­­harmlnckilenc növendéket hiz-3 dig az 0 érdeme is, hogy a kertben nincsen talpalatnyi ki­használatlan terület. Retket, uborkát, körtét, szilvát, papri­kát kínálnak a fölvásárlóknak. Csupán paprikából évi három­négy tonnát. Mint a képen lát­ni, a fólia alatt embermagas­ságban is piacérett gyümölcsö­ket kínált a lugasszerűen ne­velt, támvezetékek közé Igazí­tott paprika. Nyíltan kérdeztük, a házigazda nyíltan mondta: a kertészkedés évente harmincöt­­negyvenezer korona jövedelmet jelent a családnak. Ehhez ké­pest a nyulászatból származó, körülbelül tízezer koronás bevé­tel kicsiségnek tűnik. Mégis, János bácsi "szívesebben beszél a nyulakról. Érthető, hiszen ez a kedvtelése, ez az ő igazi bi­rodalma. Meg aztán, elvégre bizonyítani tudott, hagy kitartó munkával a nyulászatban ts le­het eredményt fölmutatni. S a jól végzett munka öröme bár­mivel főiér. (dek) Raktári kártevő: a babzsizsik A nyersbabnak — mérgező hatása ellenére is — mind job­ban elterjedő kártevője a bab­zsizsik. Raktári kártevőként tartják számon, de a szabadban is károsít. A bogarak a szántóföldön az érőfélben levő hüvelyek felső részén apró lyukakat rágnak, és ezen keresztül rakják be to­jásaikat a hüvely belsejébe. A kikelő lárvfik azonnal berágják magúkat a babszemekbe, ahol finom ürülékkel telt járatokat készítenek. Fejlődésük vége fe­lé a járatot a bab héja alatt fejezik be, és ilyenkor a béjon keresztül sötét, kereL. (oltok alakjában áttetszenek a bábbá alakult lárvák. Az elcsépelt maggal együtt a magtárba került lárva bogárrá alakul, a bab héján rágott ke­rek lyukon kibújik, és tojásait a babszembe rakja. Évente több nemzedék is váltja egymást, sőt, meleg idő esetén a rajzás folyamatos. A kártevő tavasszal a magtárból kirepül és tovább fertőz. A védekezés a sok nemze­dék következtében igen nehéz. Nagyüzemben szénkénegezéssel vagy ciángázzal védekeznek. A kiskerlgazdák a már érett ba­bot mielőbb csépeljék el, illet­ve verjék ki és ntána a hűtő­­szekrény mélyhűtőjében fa­gyasszák át. Ha szükséges, ezt a műveletet kisebb mennyisé­geknél egy-két havonta ismé­teljék meg. Télen pedig fűtet­­len helyiség padlásán vékonyan elterítve tegyék ki a babot a fagy hatásának. (fi) Sipos János bácsi elsősorban a nyulainak szenteli nyugdíjas napjait, de a kerti munkát is kedveli. A fólia alatt emberma­gasságúra nőtt, támvezetékhez rögzített paprika a csúcshajtá­sokon is piacképes árut kínált. Fotó: .—bor 4 A galántal járás kisállat« tenyésztőt szeptember dere­kán apróállat bemutatót tartot­tak. A szlvonalas rendezvény­re ezúttal Vágsellyén (Sala)! került sor. A kiállításon ösz­­szesen 88 hazai és 5 külföldi (MNK) kisállattenyésztö mutat­ta be kedvenceit. Bergendi György, Kráfová nad Váhom 4 A galántal járásban az utóbbi években körzetesítették a háztáji zöldségtermesztést. Az alapelvek értelmében például a vágfarkasdi (VICany) kertész­kedők elsősorban uborkát, a nádszegiek (Trstlce) pedig pap­rikát, paradicsomot és fok­hagymát termelnek. Az utób­biak az idén háromszáz tonna paprika értékesítésére kötöttek szerződést a Zelenínával. fok­hagymából pedig hat tonnát kí­náltak. A fölvásárlást Juhos Oí ga szervezi. (kfgj

Next

/
Thumbnails
Contents