Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-16 / 41. szám
1882. október 18. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Litván Szovjet Szocialista Köztársaság Területe: 65,2 ezer négyzetkilométer. Lakossága: 3 millió 474 ezer. Fővárosa: Vilnius, lakóinak száma 513 700. A Litván SZSZK a harmadik balti szovjetköztársaság; északon a Lett SZSZK, keleten és délen a Belorusz SZSZK, délnyugaton a Lengyel Népköztársaság és az OSZSZSZK kali nyingrádi területe határolja, a nyugati oldalon a Balti-tenger mossa partjait. Litvánia a tenger ajándékának, az Őskori megkövesedett fenyőgyantának a fó lelőhelye. E kincsről nevezik Borostyánországnak. Innen már időszámításunk kezdetén szállították Itáliába az ékszerek készítéséhez használt borostyánkövet. A tenger által ajándékozott kő értéke az évek során nem csökkent, de most már nemcsak erről híres Litvánia. Eduard Mieželaitis, a híres litván költő így Jellemezte szülőföldjét „Nem vagyok közgazdász. A számok világa nem az én elemem. A költészet nyelvén mondom, képletesen, hogy azon a területen, amit Litván Szovjet Szocialista Köztársaságnak hívnak, ma legalább három egykori Litvánia fér el..“ Az első világháború Idején a XVIII. századtól Oroszországhoz tartozó Litvánia német megszállás alá került. A történelem kérlelhetetlenül őrlő malmait azonban a forradalomtól rettegő polgári klikk nem tudta megállítani. 1917 novemberében Oroszországban győzött a szocialista forradalom, 1918-ban bekövtetkezett a német összeomlás, s most már az időközben megalakult kommulános sztrájk. A tömegméretű népfrontmozgalom, antifasiszta harc — amelyet a kommunista párt vezetett, s amellyel a litván katonaság egy része is rokonszenvezett —, 1940 júniusában megdöntötte a fasiszta Smetona-rezsimet. Az általános választásokon megválasztott országgyűlés 1940. július 21-én kikiáltotta a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságot. A főváros, Vilnius látképe szovjethatalmat. A Vilnius! terű let Vilnius várossal együtt az 1920 októberében kirobbant konfliktus során csaknem két évtizedre a pánok Lengyelországának fennhatósága alá került A két világháború között az ellenforradalmi litván rendszer fővárosa Kaunas volt. 1926 decemberében katonai puccs megdöntötte a litván parlamentáris kormányt; a megindult fasizálódás 1935-ben nyílt fasiszta diktatúrába torkollt. A Smetona fasiszta diktatúrát 1935—36-ban két nagyszabású megrázkódtatás is érte: egy nagyméretű paraszttünto* tés-sorozat és Kaunusban áltaA szocialista Litvánia törvényhozásának kérésére a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1940. augusztus 3-án Litvániát felvette a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. A szocialista építés még jóformán ki sem bontakozhatott, amikor 1941 nyarán a német fasiszta megszállás alá kerUIt, . amely alól 1945 elején a szovjet csapatok — litván alakulatok részvételével — szabadították fel. A fasiszta megszállás nagy pusztítást okozott litvánföldön; a második világháborúban több mint félmillióan vesztették életüket. Falvak százainak helyén csak üszkös romok maradtak. IMI A többi szövetségi köztársaság segítségével Litvánia rövid idő alatt helyreállította a háború által lerombolt népgazdaságot; 1951-ben befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Már a békés építés 10. esztendejében ötször annyi ipari terméket állítottak elő, mint 1940-ben. 1940—1981 között ipari termelése 61-szeresére, mezőgazdasági termelése több mint kétszeresére, villanyáram-termelése több mint 160-szorosára nőtt. Ma hét nap alatt termelnek annyit, amenyit az egész 1940- es év folyamán. Alapvető feltételként 1945 után elsőként a villamosenergia-lpart teremtették meg. A szocialista iparosítás rövid idő alatt Jelentős gépipart hozott létre, amelynek termelését nagyfokú szakosítottság jellemzi. A szerszámgépek gyártását az ötvenes évek elején honosították meg, 8 ma már a Litván SZSZK ebben a gyártási ágazatban első helyen áll a Szovjetunióban az ezer főre jutó termelésben. Litvánia első helyen áll az egy főre jutó hústermelésben is, és harmadik helyen a vajtermelésben. A köztársaság 150 vállalata a világ 90 országába exportálja termékeit. Vilniusban található Európa legnagyobb fúrógépgyára, egyik legnagyobb fafeldolgozó üzeme, a Baltikum legnagyobb mfianyagkombinátja. Széles körben ismertek elektronikus számítógépei, rádió- és televízió-alkatrészei, vegyiparának újdonságai. A litván elektrotechnikai ipar szakosított gyártmányai: hegesztőkészülékek és transzformátorok, villamosfogyasztásmérők, villanymotorok. Litvániában épül a 6 millió kilowatt teljesítményű ignalini atomerőmű, „másfélmilliós" reaktoraival, amilyeneket mée sehol sem helyeztek üzembe Bár a köztársaság ipari fejlet! ségének színvonala nem éri e a másik két balti köztársasa gét, megközelítette a Szovjet unió átlagát, s végeredményben ebben a köztársaságban is az ipar a népgazdaság vezető ágazata. Litvánia ma a legműveltebb szovjet köztársaságok közé tartozik. Elegendő megemlítenünk, hogy az 1959-es és az 1979-es népszámlálás között a középes felsőfokú végzettségű lakosság száma háromszorosára nőtt. Minden harmadik lakos középvagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Jelenleg is a közA kaunasi Droge gyapotüzem társaság minden harmadik lakosa tanul. Mintegy 7D ezer egyetemista tanul a köztársaság 12 felsőoktatási intézményében. A tízezer főre jutó egyetemisták száma Litvániában nagyobb, mint Angliában, az NSZK-ban vagy Franciaországban. A viszonylag kis kiterjedésű köztársaságban 10 ezer emberre 39 orvos Jut, ez több, mint sok fejlett tőkés ország ide vonatkozó adata. Litvániában önálló tudományos akadémia működik. Ma a litván tudósok — vegyészek, biológusok, matematikusok, nyelvészek — eredményeit nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is Ismerik. Litvániában 11 színház, 39 múzeum és több mint 2 ezer könyvtár áll a kulturálódni vágyók rendelkezésére. Litván Írók alkotásait a Szovjetunió népeinek 36 nyelvére és 27 külföldi nyelvre forj dítják. Sok mindenről lehetne még beszélni. Mondjuk, a lakásépítésről: Litvániában, mint szerte a Szovejtunióban, nagy lendülettel folyik. A legutóbbi másfél évtized folyamán a lakosság kétharmada jutott Jobb lakáskörülmények közé. A beruházásokból minden hetedik rubelt lakásépítésre költik. A tízezer lakosra jutó lakóházépítésben Litvánia ma az első helyen áll Európában. Igazpt mondott a bevezetőnkben említett költő: a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság területén ma legalább három egykori Litvánia fér el. A baráti népek segítségével Litvánia fejlett országgá vált. Automata gépsorok segítségével készülnek a tv-képernyők a panevezslszi Ekran üzemben ARANY JÁNOS 1817-1882 Ä Kisfaludy Társaság 1846. február 2-án pályázatot írt ki. Felhívása így szólt: „Készíttessék költői beszély, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen.“ Arany nem kisebb jelentőségű művel jelentkezett, mint a Toldi. Rövid idő alatt híressé vált epikus alkotásában • a népköltő feladatát vállalja és ezt a feladatot így fogalmazza meg: „... a népköltő feladata nem az, hogy elvegyüljön a durva nép között, hanem hogy tanulja meg a legfelsőbb költői szépségeket is a népnek élvezhető alakban adni elő.“ Erdélyi János közölte 1947. január 29-én levelében a költővel, hogy a Kisfaludy Társaság pályázatán első díjat nyert Toldijával. A siker hamarosan társadalmi vonatkozásban is Jelentkezik. Kitárulnak a lapok kapui a szalontai költő előtt. De legnagyobb siker, minden mást háttérbe szorítva Petőfi Sándor barátsága, mely az évek folyamán növekedett. Kevés olyan lángoló, alkotó, őszinte barátságot találunk az irodalomban, mint amilyen az övéké. Versben fogalmazva leveleztek. Amikor Arany Toldija megjelent Petőfi Arany Jánoshoz című versével köszöntötte: Toldi íróidhoz elküldöm telkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! >.. Olvastam, költötárs, olvastam müvedet, S nagy az én szívemnek 0 gyönyörűsége. \ vers 3. versszaka így szól: KI és ml vagy? hogy így tűzokddó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Arany a Toldi sikere után nagy kedvvel látott hozzá költői terveinek megvalósításához. Petőfinek dedikálva megírja a Toldi estéjét, majd a Rózsa és ibolya című népmesét. Kisebb epikai alkotásai ebből az időből A varróleányok és a Szőke Panni, a költő első balladakísérletei. Válasz Petőfinek című versében fejezi ki meghatottságát: • . *■ S ml vagyok én, kérded? Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általai Sorsa az én sorsom, s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. S azt, amit szükségesnek tartott magáról elmondani, hogy a népből származik, sorsa összeforrott a nép. sorsával, s a nép dala otthont talál ajkán. Ez Arany mindvégig legfőbb jellemvonása. Az átalakulást a történelem hozta meg, amikor az elnyomott nép azonossá vált az elnyomott nemzettel. A nép költője a nemzet költőjévé lett. A nemzet lelkiismeretes költője. Hisz munkára serkentette a lelkiismeret akkor is, ha a száraz hivatali munka végső veszéllyel fenyegette költészetét, de a nemzethez szólva gyötörte a költő felelősségének tudata, s az „az örök kétely“, mely erejét annyiszor megbénította. Tizenkét évig volt Budapesten az Akadémia titkára Ahogy teltek az évek, úgy vált terhesebbé számára e munkakör. 1865 végén meghal Juliska lánya. Halála gyógyíthatatlan seb maradt lelkében. Egyre rosszabbodott egészségi állapota is, ezért vágyódott vissza Szalontára. De látta, tudta, hogy fia (Arany László) miatt Pesten kell maradnia, ezért a félrevonulás lehetőségeit kereste. Költői működésének e harmadik szakaszát a lírai művek mellett elbeszélő költemények és balladák (Buda halála, Bolond Istók, V. László, Szondi két apródja, A fülemüle stb.) tették emlékezetesebbé. A 60-as évek második felében a személye körül kialakult helyzet, a politikai fejlődés, családi gyásza s egyre romló egészsége miatt nyugalomra és gyógyulásra volt szüksége. Máj- és epebántalmai folýtán került kapcsolatba Csehországgal, pontosabban: Karlsbaddal, a mai Karlovy Vary-val. A népi gyökerű realista költészet egyik megteremtője, Arany János megkedvelte Karlsbad vadregényes környékét, s amennyire egészségi állapota engedte, dolgozgatott: német és cseh költőket fordított ott-tartózkodása idején. De Karlsbad és a gyönyörű táj annyira megragadta a költő lelkét, hogy a gyógyforrások mondáját nagy eposzába, a Toldi szerelmébe is beleszőtte. Arany 1876-lg látogatta a fürdőhelyet, de később már nem vállalkozott hosszú útra, ezért közelebb, a mai szlovákiai Korytnicán keresett további gyógyulási lehetőséget. 1877-ben hivatalát letehette, nagy kedvvel és kitartással dolgozott. Akkor nyáron a Margitszigeten két hónap alatt több költeménye készült el, mint — 1861—63 éveket kivéve — huszonöt év óta együtt véve. Megírt egy egész sor lírai verset, balladát, genret. Kedvelt helye most már a Margitsziget. Nyaranként ide vonul ki a sziget felső részén épült szállodába. Innen indul mindennap sétálni hóna alatt a kapcsos könyvvel, melyet még 1856-ban Gyulai Páltól kapott Vigyáznia kell, negyvenéves légcsőhurutja sokat gyötri, hamar megfázik. 1%82 őszén, amikor Budapest népe Petőfi szobrának leleplezésére készült, Arany János már nem tudott elmenni. Meghűlt, és a betegséget már nem tudta legyűrni. Száz évvel ezelőtt 1882. október 22-én akadémiai lakásán meghalt. Több mint tízezer ember kísérte utolsó útjára. J fesrnf—1 ARANY JÄNOS: A tölgyek alatt (MARGITSZIGET) A tölgyek alatt Szeretek pihenni, 4 Hova el nem hat Város zaja semmi. Zöld lomb közein „Áttörve“ az égbolt S a rét mezein Vegyül árny- és fényjolt. A tölgyek alatt Oly otthonos ittenI Evem leapadt: íme, gyermek lettem, Mint mikor a tölgy Sudarát megmásztam, Hol seregély költ — S vígan madarásztam. A tölgyek alatt Több egykorú társsal Madárftakat Kifeszíténk nyárssal; Jó tűz lobog ott, Zizeg a kts bogrács — S ha bealkonyodott, Haza már egy ugrás. A tölgyek alatt Örömest valék én, Bár a madarat Hagytam utóbb békén; Gyermeki Önző Korom’ Ifjú ábránd Veszi ösztönzi Szárnyára, s tovább ránt... De tölgyek alatt, Valamerre jártam, Szülőhonomat <— Csakis ott — találtam; S hol tengve, tunyán Hajt, s nem virul a tölgy: Volt bár Kanaán, Nem lett honom a föld. — A tölgyek alatt Még most is el-ülök; Bűv-kép csalogat, Ábrándba merülök; Hajó-kerekek Zubogását hallom. s. „Hajrá, gyerekek: A vízi malomi“ A tölgyek alatt lm, meglep az alkony, Húsebb fuvalat Zörög át a parkon; Felhők szeme rebben: Haza sietek, Jobb ott, melegebben, KI vén, ki beteg.,, A tölgyek alatt Vágynám lenyugodnt, Ha csontjaimat Meg kelletik adni; De, akárhol vár A pihenő hely rám: Egyszerűen bár, Tölgy lenne a fejfáml (1877 aug. 5) Ősz felé öh, mint szeretném újra élni Az ifjúság arany korát, Még egyszer újra átremélni Hosszú reményeim sorát, Hévvel haladni a tetőnek, Borítaná bár köd, homály .— Míg fénybe’ most, a lejövőnek Ragyogva, de mögötte álll (1862 körül) nista párt vezetése alatt a litván tömegmozgalom eredményeként 1918 decemberében kikiáltották a Litván Tanácsköztársaságot. A helyi reakció azonban az imperialista hatalmak támogatásával 1919 nyarán megdöntötte Litvániában a
