Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-09 / 40. szám

Mivel, hogyan etetem a nyulaimat? Házilag barkácsolt, háromszintes ket­­rcclömb Sípos Iá nős perbotel (Prl­­beta) nyulász ud­varán. Nem látvá­nyos, de a célnak tökéletesen megfe­lel. Fotó: -bor-Az újságban sokat olvastam a nyitrai (Nitra) BRÁNKU Kö­zös Mezőgazdasági Vállalattal szerződéses kapcsolatot tarló nyulászok munkájáról ás sike­reiről. Gyakran elővettem a pa­pírt meg a ceruzát és számol­gattam, mígnem magam is mun­kához láttam. Ma már nem csupán önellátási céllal szapo­rítom a nyulakat, hanem a föl­­vásárlóknak is rendszeresen kí­nálok vágóállatokat. Tapasztalataimat összegezve, a tenyésztői munka sikerének zálogát a szakszerűségben, a takarmányozási technikában és az állategészségügyi előírások megtartásában látom. Nem ta­gadom, hogy a szakirodalom, illetve az élvonalbeli tenyésztő­társak tapasztalatai sokat segí­tettek az évek óta eredménye­sen alkalmazott takarmányozá­si technika kialakításában. So­kan mondják, hogy a nyúlte­­nyésztésben nagy szerepe van a rendszerességnek. Ebből ki­indulva, mindig a megszokott időben kínálom az eleséget az állatoknak. Reggel hét órakor az egész állományt megitatom, negyed óra múlva szemest, tíz­kor pedig zöldet kínálok. Dél­után háromkor takarmányrépa és széna, este hatkor pedig Is­mét fehérjedús zöldtakarmány kerül az állatok elé. Az abrakot és a keveréket önetetőkbe, a zöldet és a szé­nát pedig szénaráesba teszem, így aránylag sok takarmányt meg lehet takarítani, mert az állatuk nem szórják szét, nem keverik az alomba az eleséget. Tudom, hogy a romlott, pené­szes és befülledt takarmány emésztési zavarokat vagy elhul­lást okozhat, ezért nagyon ügyelek arra, hogy kizárólag kifogástalan minőségű takar­mány kerüljön az állatok elé. A nyári takarmányozási idő­szakban az eleség 75—ВО szá­zalékát a zöldtakarmányok ad­ják. A nyulak részére ez a leg­természetesebb és legkönnyeb­ben emészthető eleség. A jó zöld sok fehérjét tartalmaz. Ogy intézem, hogy a rendelkezésre álló zöldlakarmányt még virág­zás, illetve szárbaszökkenés előtt föleUssem, betakarítsam. A később kaszált takarmány több nyersrostot tartalmaz és ezzel arányosan csökken az emészthetősége. Például a lu­cerna virágzás előtt csupán 3,1 százalék, virágzás után viszont 6 százalék nyersrestot tartal­maz. Zöldtakarmányként min­denekelőtt vörös herét, réti fü­vet, lucernát, salátát, spenótot, egyéb zöldségféléket, továbbá csalánt, salátát, édes füveket, kutyatejet, valamint kukorica­szárat hasznosítok. Az utóbbit kiváló glicid-tartalniú eleségnek tartom. A lédús takarmányok közül burgonyát, cukorrépát, takar­mányrépát, céklát, karalábét és kápnsztát kapnak a nyulaim. Ezek a takarmányok mindig kezelve kerülnek az állatok elé. A tisztogatás természetes, főzni csak egyik-másik takarmány­­növényt szoktam. Elsősorban a burgonyát, hogy kifőjön belőle a mérgező hatású szolanin (ter­mészetesen a csirákat is kitö­röm). Erőtakarmányt naponta kap­nak az állatok. A KK ipari táp­ból a vemhes anyáknak 80 gramm jár, a növendékeknek háromhetes korig 20, választás ntán 40, négyhónapos karban B0, féléves korban 80 gramm jár. A házi keverék 50 száza­lék árpából, 10 százalék búzá­ból, 20—20 százalék kukoricá­ból és cikóriából áll. Az olajo­sok közül kisebb mennyiségben napraforgót szoktam etetni, főleg a téli hónapokban. Taka­rékossági céllal a napi abrak­­mennyiséget időnként száraz kenyérrel, péksüteménnyel he­lyettesítem. Inni naponta háromszor kap­nak a nyulaim. Arra mindig ügyelek, hogy 15 C-fukosnái hi­degebb vizet ne tegyek eléjük. A vizet — elsősorban a szopta­tós anyáknál — olykor tejjel helyettesítem, sőt, néha teát is juttatok az állománynak. KISS FERENC, Matúškovo NAPK0LLEKT0R0S KERTI ZUHANYOZÓ Az Érsekújvárt (Nové Zámky) Elektrosvit nemzeti vállalat gyártmánya, az Ax '82-n sok kertbarát érdeklődését felkel­tette. Az összesen két négyzetméteres íényelnyelő felületű nap­­kollektorokkal fölszerelt, százhuszonöt literes víztartállyal ellátott berendezés energiatakarékos vízmelegítésre szolgál- A segítségével nyert meleg vizet a háztartásban, továbbá zuha­nyozásra, mosakodásra és a kertészkedésben is fölhasználhat­juk. Kora tavasztól vizet melegíthetünk vele például a pa­lántaneveléshez, az üvegházban, fóliasátorban vagy meleg­ágyban hajtatott növények öntözéséhez. Működésének alapelve: a hőenergia hordozására szolgáló folyadék a kollektorokban fölmelegszik a napsugaraktól, majd természetes körforgása során átáramlik a duplafalú, zo­máncozott víztartály falai közé, ahol folyamatosan leadja a hőt, miközben fölmelegftí a tartályban lévő vizet, s vissza­áramlik a kollektorokba, ahol ismét fölmelegszik. A folya« mat napkeltétől napnyugtáig megszakítás nélkül Ismétlődik. A gyártó vállalat munkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy a berendezés az üzemi kísérletek során beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Megtudtuk, hogy az augusztus 13-án végzett mérések igen jő eredményt mutattak. Ezen a napon 20 C-fokos vízzel töltötték föl a tartályt, majd pontosan dél­ben megnyitották a csapot._A berendezés 24 liter 50 C-fokos, 53 liter 40—50 fokos és 48 liter 30—40 fokos meleg vizet szolgáltatott. A tartályt újra megtöltötték s a következő ellen.® őrzésre fél háromkor kerítettek sort. Ekkor 22 liter 50 C- fokos, 30 liter 40—50 fokos és 73 liter 30—40 fokos vizet nyertek. Újra feltöltés, majd este hétkor csapolás követke­zett, amikor megállapították, hogy a berendezés 30—40 C- fokosra melegítette föl a tartályban lévő százhuszonöt liter vizet. Mint megtudtuk, a kísérleteket folytatják éí előreláthatólag jövő ősszel veszi kezdetét a berendezés sorozatgyártása. A napkoilektoros kerti zuhanyozó a számítások szerint négy­ezer-ötszáz vagy ötezer koronába fog kerülni. Megrendelé­seket már mos! elfogadnak. (bor) Á Eljött, bekopogtatott, újra Itt az ősz. Ismét gépzajtól han­gos a mező, a gyümölcsösök és szőlőskertek felől vidám nótaszó és felszabadult gyermekkacaj hallik. Országszerte serényen gyűjtögetjük a megtermelt javakat, ne találjon ben­nünket fölkészületlenül a zimankó. Szüretelünk, és közben azon fáradozunk, hogy az elkövetkező nyár és ősz se legyen hozzánk mostohább. És ahogy az már ilyentájt lenni szo­kott, kiállításokat rendezünk és látogatunk. KI vetheti a sze­münkre, hogy a fárasztó munka után kedvünk támad büsz­kélkedni? Tesszük, mert jólesik az elismerés, és mert való­ban van mivel büszkélkednünk. A kiállítások persze nem csupán a dicsekvést szolgálják. Elsősorban az a küldetésük, hogy segítségünkre legyenek a 1тмтмямммм1мшшишмнанан«и1шашминммт kertészkedők és állattartók terebélyesedő mozgalma sikerei­nek méltatásában és fölmérésében, az elért eredmények Össze­hasonlításában. A többnyire gazdag hagyománnyal rendelkező bemutatók arra is jó alkalmat nyújtanak, hogy a baráti esz­mecserék alkalmával kölcsönösen kicseréljük tapasztalatain­kat, bátorítsuk a botladozó kezdőket, és új híveket szerezzünk a gondjaink enyhítését célzó, nemes mozgalomnak. Fölöttébb örvendetes, hogy egy-egy helyi, körzeti vagy já­rási bemutatón Immár szép számban látni fiatalokat. Tulaj­donképpen csak most döbbenünk rá, milyen sivár is volt nélkülük a nyolc-tíz évvel ezelőtti rendezvény. Igaz, gyerme­keink ma még csupán csodálkozó szemlélői, de holnap talán már alkotói lehetnek közös sikereinknek. Bárhogy vesszük is, boldogulásunknak ez a záloga. (bor) f-leden (fesenské) soft te­vékeny kisállal tenyészt őt ismerek. Vannak időseb­bek is, de étiről évre örvende­tesen növekszik a fiatal tenyész­tők száma. Az utóbbi két évben főleg a nyulászok száma gya­rapodott. Gáka Gyula, akii most sze­retnék bemutatni, az idősebb korosztályhoz tartozik. Két éve vonult nyugdíjba. Kevés szabad­idejét eddig Is az állatok gon­dozásával töltötte, de most még gyarapította az állatállományát. Nyulakat huszonöt éve te­nyészt, sok fajtával kísérlete­zel.. Most morva kék nyulai vannak, ahogy vérbeli tenyész­tőhöz illik, elismert állomány­ban. — Gyula bácsi, mióta tagja a kisállattenyésztők szövetségé­nek? — Amióta nyulakkal foglal­kozom, kerek huszonöt éve. Fe­leden tíz évvel ezelőtt alakult a szervezet, előtte a közeli fal­vak alapszervezeteiben dolgoz­tam. leghosszabb tdeig a rima­­szécsi (Rim. Seöj szervezetnek Dollarn tagja. Kezdetben galam­bokat is tartottam, de a nyulak valahogy jobban a szivemhez nőttek. Valaha voltak arany­­meg eiti9tfácánfaim, sőt, egzo­tikus madaraim is. A nyulaknál mindvégig kitartottam. — Melyik állatfajhoz fűződik togtöbb élménye? — Az állattartás számomra mindig élmény volt, akár ga­lambot, fácánt díszmadarat vagy nyulai tartottam nagyobb szám­ban. Mégis, talán a nyulakat em­líteném, bár nem csupán a legtöbb kedves élményt jelen­tették számomra, de olykor a bosszúságot is. Hogy csak egy példát említsek: nyolc évvel ezelőtt az egész állományt el­pusztította a myxomatózls. Még az ólakat is. el kellett égetni. — Ha a mozgalmat, a szerve­zett életet nézzük, mi változott az utóbbi másfélkét évtized alatt? — Amikor mi kezdtük a mun­kát, lényegesen nagyobb volt bennünk a lelkesedés, a termi­­akarás. De hiszen ezért tud­tunk szervezetbe tömörülni. Ma­napság könnyű lenne össze­számítani azokat, akik valóban kedvtelésből tartanak galambot, nyulat, baromfit. A többség azt nézi, mivel mennyi pénzt lehet keresni. — És ez baj? — Hát, bajnak éppen nem baj, hiszen a társadalomnak érdeke, hogy fellendüljön a ház­táji termelés. De a korábbi cé­lok valahogy háttérbe szorul­nak. Már nem kedvtelésből tartunk egykét fajtát, hogy megőrizzük az utókornak a jót és esetleg még jobb fajtákat nemesítsünk ki a segítségükkel, hanem gyorsan növekvő, kimon­dottan árutermelő fajtákat te­nyésztünk — gyakran össze­vissza keresztezve —, hogy so­kat termeljünk, és sok pénzt kapjunk. — Általánosítani azért nem szabad. — Nem mondtam, hogy álta­lános ez a jelenség, de tény, hogy egyre inkább ebbe az irányba haladunk. Én sem azért a tlzennoylc koronáért tartom a nyulakat, de ha már vannak és úgy ahogy a fölvá­sárlás is megoldódott, bizóny rendszeresen eladok néhányat. Sokan panaszolják, hogy hóna­pok óta nem kaptak tápot. Bosszantó, de ha lesz miből, minden bizonnyal kiutalják szá­munkra az elmaradt mennyisé­get is. — Látom, a nyugdíjas idejé­ből már kertészkedésre Is fut­ja. Gyula bácsi elmosolyodik. —* Huszonöt évig dolgoztam a mezőgazdaságban, ezt nem lehet csak úgy szögre akaszta­ni. Szeretem a földet, az álla-1 tokai, egyszerűen nem tudok ölhetett kézzel élni. Az időmből futja, egyelőre erőm is van hoz­zá, tehát termelgetek. Mindent, amire szükség van a konyhá­ban. — Hát a gyerekek? Űk sze­retik-e a földet, az állatokat? — Örültem volna, ha ezt nem kérdezi meg. A földet, az álla­tokat nem tudtam velük meg­szerettetni. Ök már mások, mint ml voltunk. Aki kertészkedik, állatokat tart, az nem nagyon nézheti, mit mutat a kalendá­rium. A mai fiatalok nem szí­vesen kötik le magukat egész évre. Lehet, ha kicsit eljár fö­löttük az idő, majd ők is meg­változnak, és folytatják, amit ml elkezdtünk. így lenne he­lyénvalói FARKAS OTTÖ, Dubno Huszonöt évet nem lehet szögre akasztani

Next

/
Thumbnails
Contents