Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-10 / 27. szám
1382. jálius 10. SZABAD FÖLDMŰVES Gondolatok a világ élelmiszergazdálkodásáról Az utóbbi idüben sokan teszik fela kérdést: „El bírja-e tartani Földünk a folyton növekvő létszámú emberiséget? Mi az oka, hogy egyenlőtlenség mutatkozik a termelés és a fogyasztás között? Miért emelkedik az élelmiszerek világpiaci ára? Nem fenyegeti-e a világot a túlnépesedés veszélye?“ Cikkemben a FAO, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete dokumentumainak, forrásanyagainak vetületében szeretném a kérdésekre megadni a választ. Amint a dokumentumok kiemelték, — bár vannak már pontos statisztikai adatok és tudományosan feldolgozott távlati tervek, mégis nehéz pontosan megállapítani az élelmiszertermelés, a fogyasztás és a népesség növekedésének ütemét. Még nehezebb következtetések alapján általánosan érvényes irányelveket elfogadni. Az élelmiszertermelésben több mint egy évtizede szélsőséges kilengések tapasztalhatók. Alacsony, majd rohamosan növekedő árak. Ezen jelenségek szoros összefüggésben vannak az olajár-emelkedéssel, s az így keletkezett energiaválsággal, amely felgyorsította a tőkés világ inflációs folyamatát, okozója a bruttó termelés hanyatlásának és a munkanélküliség régen nem tapasztalt mértékű növekedésének. Az energiaválság, ha nem is ilyen nagy mértékben, de ugyancsak érzékenyen befolyásolta a szocialista országok gazdasági fejlődését is. Az energiaválság következményeként emelkedett az élelmiszerek termelésének költsége, mely az árak rendezéséhez vezetett. Az árak kiigazítását más tényezők is befolyásolták. Különösen érezhető ez a gabonát exportáló tőkés országokban, például az USA-ban és Kanadában. Az Egyesült Államok még a politikai zsarolástól sem riadt vissza. Az élelmiszertermelés, az önellátás telies biztosítása a szocialista országokban. így hazánkban is, stratégiai feladat. Ezen feladatot a CSKP XIV. kongresszusa tűzte ki, a XV. kongresszust követő 13. ülésen pedig jóváhagyták az irányelveket. Ezek megvalósítását értékelte a párt XVI. kongresszusa, a CSKP 4. plénuma pedig meghatározta a további feladatokat. Hasonló intézkedések történtek a többi szocialista, sőt a fejlődő országokban is. Világviszonylatban előre tőrt az élelmiszer-önellátás kérdése. Az élelmiszertermelésben felmerülő problémákat sokan az emberiség rohamos szaporodásának tulajdonították. Földünkön jelenleg 4,4 milliárd ember él. Az évi számbeli növekedés 1,73 százalék. A világ élelmiszertermelésének növekedése évi átlagban 2,7 százalék. A múlt évben körülbelül 1300 millió tonna volt a világ gabonatermése. Ez a mennyiség fejadagra számítva 250 kilogramm, mely biztosítja a napi és .személyenként) 2800 kalóriát, vagyis Я 200 kilojonít. Ez elég volna 6 milliárd ember részére. A gabonafélék és a fehérjék termelésében óriási tartalékok vannak. A holland Wagenigen Egyetemen készült tanulmány szerint a Földön évente 32 milliárd tonna gabonát lehetne termelni. Ez a világ jelenlegi termelésének a huszonötszöröse. Ez a mennyiség az ENSZ világnépességnövekedési számításai szerint 2060- ban 14,2 milliárd ember szükségletét is képes volna kielégíteni. A fentiekből látható, hogy az emberiséget nem azért fenyegeti éhínség, mert a Föld nem képes megteremteni a kívánt élelmiszer-mennyiséget. A veszély abban van, hogy a megtermett mennyiséget nem az igényeknek megfelelően osztják el. Ezek szerint érvényes Brown Harrison amerikai tudós állítása, miszerint: „A termelés növelése egymagában nem változtat az éhező tömegek helyzetén, ha a jelenlegi elosztási szerkezet változatlan marad.“ A világ élelmiszer-termelésében, forgalmazásában döntő szerepet játszanak a fejlett országok, beleértve az európai szocialista országokat is. Ezek az országok a világ népességének 30 százalékát teszik ki, ugyanakkor a mezőgazdasági földterület 42 százalékán a világ élelmiszermennyiségének 65—68 százalékát termelik. A világ élelmiszer-mennyiségének jelentős hányadát a fejlett tőkés országok forgalmazzák, a legnagyobb szerepet a nyugat-európai országok, közöttük Nyugat-Németország, Franciaország, Belgium, Olaszország játssza. A szocialista országokban a behozatal mintegy 28—30 százalékkal nagyobb a kivitelnél. Az egyensúly megköveteli, hogy növeljük az exportot. Mindezek ellenére a szocialista országokban a legmagasabb 'az élelmiszer-termelés, az évi 1 tőre jutó növekedés eléri a 2,5 százalékot. A népesség növekedése az európai szocialista országokban 1 százalék. A fejlett tőkés országokban az egy főre jutó élelmiszer-termelés növekedése 1,4, a népesség növekedése pedig 1 százalék. A fejlődő országok népességnövekedése 2,4, az egy főre jutó élelmiszer-termelés növekedése pedig csak 0,3 százalék. A fellelt országok elsősorban is kalóriából fogyasztanak többet az élettanflag szükséges mértéknél. A napi és egy főre jutó kalória-előirányzatot, a 2800 kcal-t, vagyis 11200 kilojoul-t jóval túllépik. Az európai szocialista országokban a napi egy főre jutó kalóriafogyasztás 3260 kcal, a nyugat-európai tőkés országokban 3130 kcal, Eszak-Amerikában 3320 kcal. A fejlődő országokban az egy főre eső kalóriamenyiség nem éri el a 2000 kcal-t, vagyis a 8000 kj-t sem. A fejlődő országok népeinek mintegy kétharmada él olyan területen, ahol az egy főre eső élelmiszertermelés nem fedi a szükségletet. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a fejlődő országokban a gazdasági fejlődés lényeges előrehaladása ellenére sem sikerült megszüntetni az éhezést, illetőleg az alultápláltságot. Az ENSZ hozzávetőleges becslése alapján mintegy 460 millió tőre tehető azoknak a száma, akiknek az élelmiszer-fogyasztása kisebb a szükségesnél. Ez a szám a világ lakosságának 10 százalékát teszi ki. A világon minden tizedik ember alultáplált vagy éhezik. A legriasztóbb ez ez a Távol-Keleten, ahol az alultápláltság körülbelül a lakosság 30 százalékát érinti, vagyis mintegy 300. millió embert. A probléma abban van, hogy a legnagyobb gabonatermelő és exportáló országok — Kanada, az USA és Argentína —, spekulációs célokból számolva a kereslet növekedésével és az árak folytonos emelkedésével, nem bocsátják készletükéi az éhező országok rendelkezésére. Egyes országokban korlátozzák a gabonatermelést, másutt a gabonaféle két ipari célokra, és nem élelmiszergyártásra használják, sőt nem ritka az olyan eset sem, hogy az árak megtartása érdekében jelentős menynyiségű gabonát megsemmisítenek. Közben a világ bizonyos részein százmilliók éheznek. Ebben rejlik korunk világgazdaságának egyik legnagyobb ellentmondása. Az élelmiszer-keresletet továbbra is a növekedés üteme, a népesség alakulása, a jövedelem nagysága és a fogyasztás színvonala határozza meg, bár nem szabad szem elől téveszteni más tényezőket sem. A FAO által végzett számítások szerint a fejlett országokban az elkövetkező 5—10 évben az élelmiszer-kereslet volumene 26, a fejlődő országokban 65 százalékkal növekedhet. Lényegesen, 40—45 százalékkal növekszik a gabonafélék iránti kereslet. A növényi olajoknál 55, a zsíroknál 48, a tojásnál pedig 55 százalékos keresletnövekedés várható. Megnövekszik a kereslet a sovány húsok iránt is. A fejlett országokban az energiapótló élelmiszereket egyre inkább az állati eredetű fehérjék váltják fel. Lényegesen megnő a vitaminok, a zöldség- és a gyümölcsfélék iránti kereslet. A húsfogyasztás terén csökkenés várható. A húsfogyasztás jelenleg az Egyesült Államokban tetőzik, ahol az egy főre jutó évi fogyasztás 112 kg, Argentínában 111,5 kg, Franciaországban pedig 92 kg. Ezekből kitűnik, hogy a világ élelmiszertermelésében elsőrangú feladatot a növénytermesztés állandó tökéletesítése képviseli. Nem véletlen, hogy pártunk XIV. kongresszusa a növénytermesztés állandó fokozását tűzte ki feladatul. Mindezeket egybevetve megállapíthatjuk, hogy a világ élelmiszertermelésében állandó és intenzív növekedés észlelhető a fejlett országokban. A termelés meghaladja a keresletet. A fejlődő országokban viszont nagvobb a kereslet, mint a termelés A szocialista országokban Így hazánkban is növekedett az élelmiszerek termelése, de nagyobb lett a fogyasztás, főleg az állati termékek vagyis a húsok iránti kereslet is. Általános jelenség, hogy magasabb fejlettségi fokon a lakosság összfogyasztásában süllyed az élelmiszer-fogyasztás aránya. A fogyasztás növekedési ütemének lassulása vagy gyorsulása kapcsán megállapítható, hogy minél magasabb az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás, annál alacsonyabb az élelmiszer-kereslet további növekedési üteme. A következő időszakban a világnak békére van szüksége. A népek közötti békés együttélésre. Ez lehetővé teszi, hogy a világból véglegesen száműzzük az éhínséget. Nem kell attól sem tartanunk, hogy az emberiség gyors szaporodása veszélyez tetné az élelmiszer-termelés és fogyasztás egyensúlyát. Dr. SLADOVNlK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt dolgozója Az idén a nitrát konzervgyárban 70 tonna eperkompótot készítettek. A készletből 20 tonnát exportálnak. Az eper után más gyümölcsfélék ke rülnek a gépsorok ra, s így 1200 ton na kompótot készí tenek a piac ellátására. Fotó: P. Matis О Nemcsak a gépekről - az emberekről is... Nem könnyű dolog sablonoktól mentesen bevezetni ilyenkor egy írást, amely bármilyen formában kapcsolatos az aratással. Túlságosan Is nagy az Ismétlés veszélye. A nagy munka fontosságával tisztában vannak a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói ugyanúgy, mint bárki, aki Ilyen vagy olyan formában kiveszi a részét belőle. Az új kenyér a tét, amelyre nap mint nap szükségünk van. Az aratás sikeres lebonyolítása rengeteg részfeladat összehangolásán múlik. Rendkívül fontos a gépjavítók, szerelőbrigádok jó munkája; rajtuk múlik a gépek folyamatos működése. Am semmivel sem kisebb azoknak a szerepe, akik kezelőikről, az emberekről hivatottak gondoskodni. A nagy munka közvetlen részeseiről, akiktől joggal várjuk el, hogy teljesítményük legjavát nyújtsák, és akik viszont ennek fejében szintén joggal tarthatnak igényt a róluk való fokozottabb gondoskodásra. Tudják ezt nagyon jól a gellei (Holice na Ostrove) szövetkezetben is, a dunaszerdahelyi (Dunajské Síre da) járásban. A Csallóköz e szövetkezetében 500 hektár búza és 170 hektár árpa vár aratásra. Beszélgetésünk témája Cséfalvay Tivadarral, a szövetkezet pártszervezetének elnö kével, és Magyarics László mérnökkel, gépesítövel természetesen az aratásra való felkészülés volt. Ezúttal azonban nem a gépek műszaki állapota, vagy a sokat emlegetett alkatrészellátás volt napirenden: arra szerettem volna választ kapni, hogy milyennek ígérkezik az aratókról való gondoskodás, elsősorban az étkeztetés és az üdítő Italokkal valő ellátás színvonala. — Az aratás ideje alatt mintegy hatvan személy részére kell biztosítanunk napi egyszeri, a vendégkombájnosok esetében háromszori étkezést — kezdi Cséfalvay Tivadar. — A szövetkezet üzemi konyhájának kapacitása száz személy, tehát bőségesen módunk van az igényeket kielégíteni. Arról sem feledkezünk meg, hogy szezon alatt Is biztosítsuk a magányosan élő nyugdíjasok. betegek étkeztetését: „beleférnek“ Sk is a keretbe. — Fontosnak tartjuk az étkezés higiéniai és esztétikai szempontjait is — veszi át a szót Magyarics László mérnök. — Ezért külön jármű szállítja majd az aratókat a gabonatáblákról az étkezdébe, ahol kulturált körülmények között ebédelhetnek. Eközben a kombájnok munkájában sem lesz fennakadás: amíg az egyik kombájnos ebédel, a másik arat. Utána felvált-ják egymást a gépen és az asztalnál egyaránt. Konyhánk felszerelése jó, a személyzetet szükség esetén bővíthetjük. A koszt minőségére külön gondunk lesz, ami pedig a mennyiséget ilbil, bízvást duplázhat akárki. — Ügy tűnik tehát, hogy az étkeztetéssel valóban nem lesznek gondok. Milyennek ígérkezik a helyzet a frissítők terén? Üjra a pártszervezet elnöke válaszol: — Ott kezdeném, hogy frissítők alatt nálunk valóban csak áz üdítő italok értendők. Megrendelésünket már elküldtük a dunaszerdahelyi töltőállomásnak, ahonnan saját, hűtőtérre] rendelkező gépkocsinkon szállítjuk egyenesen az aratókhoz. Mi rendeltünk eleget, most már a gyártón múlik, tudja-e teljesíteni. A minőség megőrzése érdekében legfeljebb két napra elegendő mennyiséget hozunk egyszerre. — Ami pedig vendégkombájnosainkat illeti — tér rá az utolsó pontra ismét a gépesítő —, azt hiszem, meg lesznek elégedve. Szinte szállodai minőségű elszállásolást biztosítunk részükre a szövetkezet korszerű szociális épületében, hideg-meleg vízzel, amelyet természetesen a mieink is Igénybe vehetnek. A helyiségek rendben tartására is nagy gondot fordítunk majd, hiszen egy kissé a szövetkezet és a község presztízséről is sző van ... Gellén tehát tisztában vannak vele: a jő munkának meg is kell teremteni a feltételeit. És nemcsak tudják, hanem tesznek is érte. VASS GYULA M-ezőgazdaságunk szocialista átépítése során a gép- és trektorállomások döntő szerepet kaptak és töltöttek be a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Amikor viszont a nagyüzemi mezőgazdasági termelés magasabb fokozatba lépett, a szolgáltató vállalatok munkaköre is módosult, a gépállomások esetében zsugorodott, és huzamos ideig nem találták helyüket a mezőgazdasági munkamegosztás szerkezetében. A termelés tudományos-műszaki fejlesztését, illetve szakosítását körvonalazó párthatározatok viszont később nagyon kiemelték a termelő és a szolgáltató szervezetek kölcsönös együttműködése elmélyítésének szükségszerűségét. A gép- és traktorállomások feladata Ily módon társadalmunk igényeivel összhangban növekedett, és meghatározott szerepet kapott a népgazdaság szerkezetében, hogy hatékonyan segítse a mezógázdaságot társadalmi küldetésében. A közelmúltban a Galántat Gép- és Traktorállom4s vezető dolgozóival, Mészáros Ferdinánd és Seres Zoltán agrármérnökkel, továbbá Rudolf Bartalský elvtárssal folytatott beszélgetésünk alkalmával arra kerestünk választ, hogy a párthatározatok vetületében milyen segítséget nyújtanak a járás mezőgazdaságának a termelés fellendítésében. A tervfeladatok áttekintése mutatta, hogy a 62 millió koronát kitevő összteljesítményből a mezőgazdasági termelői tevékenységre 11, az állattenyésztési termelés gépesítésére 18 millió 800 ezer, a gépjavításra 31 millió, a kereskedelmi tevékenységre pejlig egymillió 200 ezer korona jut. Az adatokból kitűnt, hogy ebben az évben a mezőgazdasági termelői tevékenység szakaszán aránylag kis teljesítménnyel számolnak. Ez azzal magyarázható, hogy ezen a szakaszon nem nyereséges a munka. Emiatt a tevékenység korlátozása mellett döntöttek. Tény még az Is, hogy bizonyos feladatokat átvesz tólük az agrokémiai és az Agrostav vállalat. Ennek következtében a munkamegosztás szélesebb teret kap, tehát a tevékenység specializálttá válhat. Attól eltekintve, hogy a gép- és traktorállomás mezőgazdasági termelői tevékenysége a szakosított munkamegosztás során bizonyos mértékben csökkent, mégsem kellene belenyugodni a tevékenység minimumra való csökkentésébe, hiszen a ráfizetéses szolgáltatásokat központi gazdasági szabályozókkal egyenlíteni lehetne, s így egy-egy munkafolyamat elvégzése nyereségessé válhatna. Érthetetlen például, hogy a gépállomásnak mindössze egv E—516-os gabonabetakarítő kombájnja van. Tán mondanom sem kell, hogy ezzel keveset segíthetnek a gabona begvűi-Több segítséget várnak tőlük tés’ében. Igaz ugyan, hogy ígéretet kaptak további két kombájn kiutalására, ezekkel viszont az idén már nem kapcsolódhatnak be a gabona begyűjtésébe, hiszen aratásig aligha kapják meg. A gépállomás kombájnjával az Ürföldl (Slovenské Pole) Állami Gazdaságban segítenek a gabona begyűjtésében. Említették, hogy a gazdaságnak szoros kapcsolata van a výškoví járás egyik mezőgazdasági üzemével. Onnan minden évben vendégkombájnok érkeznek, és ők mindig viszonozzák a segítséget. A jelek szerint a gép- és traktorállomás gabonakombájnját is Igénybe veszik a výškoví járásban. Van a gépállomásnak továbbá 7 régebbi típusú szalmaprése is, amelyekkel a felsőszeli (Horné Saliby) és a nagyfödémesl (Veiké Oíany) szövetkezetben, valamint a Törnöd (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaságban segítik a szalma begyűjtését. Sok problémát okoz a gépállomásnak, hogy a régebbi típusú szalmaprésekhez nem kapható már pótalkatrész, így ezeket maguknak kellett elkészíteni. Ezekkel az összetákolt gépekkel 700 hektáron bálázzák a szalmát. A gépállomás az idén 25 komplett járművet készített el a gabona szállításához. A mezőgazdasági üzemek viszont csak 10 pótkocsival felszerelt erőgép felhasználására kötőnek velük szerződést. Alig hihető, hogy a többi erőgépre a nyár folyamán ne lenne szükség a járásban, hiszen a szalma betárolása, s a tarlő felszántása nagyon sürgető, ugyanakkor a rekultivációs munkák sem tűrnek halasztást. Feltételezhető, hogy a gépállomás erőgépei a nyár folyamán nem lesznek tétlenségre kárhoztatva. Járási méretben a gépállomás munkaközössége 6400 hektáron végez karbamidos kezelést a mezőgazdasági üzemekben. Amíg az agrokémiai vállalat teljesen át nem veszi tőlük a speciális tevékenységet, addig a permetezésben is kisegítik a mezőgazdaságot. Ehhez viszont már nem rendelkeznek korszerű berendezéssel, a gépparkot sem újíthatják fel, emiatt a munkafolyamat ráfizetéses. Ugyanakkor a vágsellyei (Sala) kukoricatermesztési rendszer, mely több ezer hektárra terjed ki a járásban, szintén hozzájárult a gépállomás mezőgazoasági termelői tevékenységének a csökkentéséhez. A gépállomás tehát korszerűség tekintetében nem lehet méltó versenytársa a szóban forgó kukoricatermesztő rendszernek. Elmondható viszont, hogy a gépjavító és karbantartó tevékenység terén nagyon színvonalas és kiterjedt tevékenységet folytatnak. Ök javítják Szlovákia mezőgazdasági üzemei részére az E-280-as sllőkombájnokat, az E-301-es szártépö berendezéseket és a régebbi típusú szalmapréseket. Gondoskodnak ugyanakkor az istállók gépi berendezéseinek a beszereléséről, karbantartásáról, a fejő- és a hűtőberendezések üzembentartásáről, a vízvezeték- és a villanyhálózat szereléséről és a meghibásodások kijavításáról stb. A gépállomás munkaközösségének nagy problémát okoz, hogy ebben az évben 34 tonnával csökkenteniük kell a gázolajfogyasztást. Bár a korábbi üzemanyag-fogyasztás átértékelésével módosították a normát, de az erősen korlátozott, megbatározott üzemanyagmennyiséget még így is meghaladja a tényleges fogyasztási Igény. Ezért ígéretet kaptak a vezérigazgatóságtól, hogy az idényben kisegítik őket üzemanyag- Sal- HOKSZA ÍSTVÄN
