Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-02 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. október 2. 8 A sokarcú láthatatlan Oj hipotézis az influenza természetéről Az influenzaví­rus évente boly­gónk lakosságának majdnem egyhar­­madát ágynak dön­ti, és sok ezer em­beréletet követei. Ez a kórokozó azért különösen ve­szélyes, mert nem jósolható meg elő­re megjelenése, to­vábbá emberi és állati eredetű vírusok hibridje. Ez a véleménye Dmitrij Lvovnak, a Szov­jetunió Orvostudományi Akadémiája levelező tagjának, aki a Moszkvai Virológiái Intézetben az influenza problematikáját kutatja. az Átalakulás i— Az Influenzavírus sajátos képes­sége, hogy mindig újabb és újabb alakban jelenik meg — magyarázza Lvov. — Az Influenzában egyszer már megbetegedett ember szervezete Im­munis lesz, ám csupán a betegségét okozó vírussal szemben. Az új alak­ban érkező „jövevények“ leküzdik az Immunitás nyújtotta védelmet. Ez a magyarázata annak, hogy az influen­za ellen készített vakcinák, amelye­ket már ismert vírusokból állítanak elő, nem csodaszerek. Szovjet tudósok kutatták az Influenza vírusok változékonyságának mecha­nizmusát, és az átalakulás két formá­ját különböztették meg. Az influenza­vírus nyolc fehérjéből épül fel. Ket­tő a burkot képezi, hat pedig a vírus belsejét alkotja. Az átalakulás első típusa: a „láthatatlan“ kórokozók bel­ső fehérjéi évenként és kis mérték­ben megváltoznak. Az átalakulás má­sik, veszélyesebb fajtája: hirtelen és előre nem láthatóan megváltozik a burok egy vagy két fehérjéje. Ilyen­kor a vírus „álarcot“ ölt. Az alakját megváltoztatott vírusnak merőben más tudajdonságal vannak; semmiben sem emlékeztet elődjére. Váratlan megjelenése az orvostudományt min­dig dilemma elé állítja: hogyan har­coljon a kibontakozó Járvány ellen? Csupán egyetlen reális megoldás létezik: a legapróbb részletekig meg kell Ismernünk az influenzavírus vál­tozékonyságának mechanizmusát, és meg kell találnunk e mechanizmus gyenge pontjait. az Átalakulás okai Egyes tudósoknak az a véleménye, hogy az átalakulás legfőbb oka: a ví­rusok mutációja, vagyis a genetikai felépítés megváltozása. De ezzel az elmélettel csupán azt lehet megma­gyarázni, miként alakul ki egy-egy vírusvariáns. Továbbra Is nyitott a kérdés: mi az oka a vírus teljes át­alakulásának? Mint már említettük, ez a burkot alkotó egyik vagy mindkét fehérje állományának teljes kicserélő­désével jár. Mások feltételezik, hogy emberi kö­zegben egyidejűleg többféle vírus „van forgalomban“. Ha valamelyikük kedvező körülményekre talál, akkor „felébred“ és ez indítja el a jár­ványt. A harmadik álláspont azt a tényt veszi figyelembe, hogy az állatvilág­ban széles körben elterjedtek a kü­lönböző influenzavírusok. Egyes tu­dósok úgy gondolják, hogy éppen ezek a vírusok a bűnösök, ha az em­bert megfertőzi az Influenza. Am ez egyelőre csupán feltételezés; tények nem erősítik meg. Dmitrij Lvov más hipotézis híve. — Meggyőződésem: az embert meg­fertőző új kórokozók úgy Jelennek meg, hogy emberi, illetve állati ere­detű Influenzavírusok kereszteződnek. A két vírustípus között nincs elvi különbség, egyes génjeik ugyanis cse­rélődhetnek egymás között. Az effajta hibridek esetében olyan utódoknak kell megjelenniük, amelyek mindkét szülőtől örökölt tulajdonságokkal ren­delkeznek. Ezt a feltételezést labora­tóriumi kísérletek Igazolják. Csirke­embriókat mind emberi, mind pedig állati eredetű vírusokkal megfertőz­tünk. E keresztezés eredményeként új, korábban Ismeretlen, változatos Dmitrij Lvov, a Szovjet Orvostudomá­nyi Akadémia levelező tagja, a „ví­­rusgyüjtő“. biológiai aktivitást tanúsító törzsek jelentek meg. Lvov és kollégái egyelőre annyit állapítottak meg, hogy az emberi In­fluenza vírusai könnyen terjednek a házi és a vadon élő állatok között, és a betegség lefolyása különböző súlyosságú. Ha az ember lesz Influen­zás, akkor annak főleg a felső lég­utak látják kárát, míg az állatoknál a bélcsatorna. A Virológiái Intézetben mintegy száznegyven, a Szovjetunió területén élő állatokból izolált vírustőrzset ta­nulmányoztak. A szovjet faunában az emberi influenza összes ismert „A“­­vfrusának megfelelőjére rátaláltak. A VIRUS „UTAZÄSA“ Különösen érdekes jelenség, hogy egyes vírusok, miután távoztak az emberi szervezetből, hosszú ideig „vándorolnak“ az állatvilágban. így például, a déli tengerekben kifogott bálnák tüdejéből és májából izolál­ták a „Puerto Rico“ influenzavírust, amely 1934—40 között fertőzte az em­bereket. — Valószínű, hogy az eredeti jár­ványt keltő vírus az emberek után megfertőzte a disznókat, majd elter­jedt a baromfiak vagy a vadon élő vízimadarak között, később megfor­dult az óceánok madárkolónláín, vé­gül pedig a bálnák táplálékát adó zoo-planktonokba került — véli Lvov. — Közben ezen a hosszú úton az ere­deti, a járványt keltő vírus nyolc gén­jéből hetet „veszített el“. Helyükre a madárinfluenza vírusának génjei kerültek. Ez a példa jól mutatja, mi­lyen körforgást végeznek a vírusok a bioszférában. „KÖROKOZÖBANK“ Dmitrij Lvov dolgozószobájában kü­lönös térkép látható a falon. A Szov­jetunió déli és keleti határai men­tén sok az apró piros karika: az influenzamegfigyelő állomások. Ezek rendszerint a madárvonulások útvo­nalai mentén helyezkednek el. Bizo­nyított dolog, hogy a vándormadarak képezik az egyik legfontosabb lánc­szemet abban az Időszakos körforgás­ban, amelyet az Influenzavírusok nagy távolságokon keresztül végez­nek. A befogadott madarakból — épp úgy, mint az állatvilág más képvise­lőiből — a vírusokat nemcsak tanul­mányozásra, de sajátos „kórokozó­bank“ létrehozására Is Izolálják. Ha a tudósok ki tudják alakítani a le­hető legteljesebb „vírusgyűjteményt“, akkor Idejekorán kitenyészthetík 8 szükséges vakcinatörzseket, és így hatékonyabban harcolhatnak a bekö­vetkező influenzajárványok ellen. Ilyen megfontolásból vizsgálják a Szovjetunió különböző fizikai földraj­zi körzeteiben a vírusok körforgását. Ezek a kutatások részel annak az állami programnak, amely a legelter­jedtebb vírusfertőzések legfontosabb problémáit vizsgálja. Az országban több tucat tudományos intézet foglal­kozik az influenza természetével. A Szovjetunió is részt vesz a WHO (az Egészségügyi Világszervezet) megfe­lelő programjában. Ez a munka fon­tos fejezet a szovjet-amerikai orvos­­tudományi együttműködési program­ban. Reméljük, nincs már messze az a nap, amikor közös erőfeszítésekkel sikerül megfejteni az új vírusok meg­jelenésének titkát. JURIJ ANDREOTTI Jó ötlet a hatszög alakú homokozó. A deszkák tetejére gyalult lécek ke­rültek, melyek a gyermekek számára ülőkéül szolgálnak. Foto: —lta—< CSUPA CITROM A citrom levét könnyebben kinyom­juk, és több levet ed, ba előtte egy percig forrásban levő vízbe tesszük. Friss citrom sokáig eláll, ha teljesen letakarva sóban tároljuk. A citrom felvágva friss és nedvdús marad, ha vágási felületével tesszük ecettel megnedvesített tányérra. Töröljük át néhány csep citromlével a hagymavá­gódeszkát, így elveszti в szagát. я z 1982/83-as tanévben 94 ezer iX 400 gyermek először lépte át az tskola küszöbét. Olyanok ők, mintha a mesék birodalmából léplek volna elő; szívitk-lelkük nyitott az igazi „csodák“ befogadására, a nagy­világ és az emberi lélek titkainak felfedezésére. Szorongva bár, de min­denek fölött győzni tudókként jöttek. Az elsős korosztály, a család és a ELSŐSÖK társadalom gyermeke, az id.n útra kelt, hogy a betűk több tucat kulcsá­val s annak ezernyi kombinációjával megnyissa a tudás kapuját, aztán be­barangolja, majd meghódítsa a tu­domány és a művészet emberi biro­dalmát. Az elsősök az óvodai küszöböt át­lépve, új közösségbe kerültek, ahol nap mint. nap tanulják — tapasztal­ják az ember embertársi jellemzőit, a bizalmat, az őszinteséget, a tiszte­letet, a segltőkészséget, az együttes tennlakarást, a szocialista hazaszere­tetei. 94 ezer 400 elsős, megannyi törékeny emberke. Vigyázzunk rájuk ml, felnőttek, hiszen értünk, szocia­lista társadalmunkért, humánus esz­méinkért cseperednek majd naggyá. —kanizsa— & JCöfcfytSßufa Október 4 1 Hétfő : FERENC I FRANTIŠEK Október 5 j Kedd , 1 AURÉL i VIERA Október 6 i Szerda < ' A hadsereg napja, ! NATALIA Október 7 Csütörtök 1 AMÁLIA i ELIŠKA Október 8 ( Péntek 1 1 KOPPÁNY 1 BRIGITA Október 9 Szombat i DÉNES , DIONÝZ Október 10 ( Vasárnap < i GEDEON ' SLAVOMfR íERESZTHEJTVÉHY CSICSAY ALAJOS: Hová szalad a nyulacska ? Gurult, gurult a Kerekecske, hegy­nek föl és völgynek le, talán még danolászott is jókedvében, mikor meg­botlott egy ütött-kopott kis Gombocs­kában. — Hát te miért szomorkodol? — kérdezte a Gombocskát. — Mert csak egy szál cérnám volt és az Is elszakadt — keseregte a Gombocska. — Egyet se búsulj, szólt a Kere­kecske. Ugorjül inkább talpra, és gye­re velem világot látni. Több se kellett a Gombocskának. Billent egyet, talp­ra állt és gurult-gurult a Kerekecs­ke után. Ahogy így gurulásztak hegynek föl és völgynek le, találkoznak a Csikk­­makkmakkal, aki éppen egy pld te­nyérben szunyókált. — Nicsak — mondták. Ez meg a Csikkmakkmakk. Nem szégyelled ma­gad, hogy fényes nai pal is lustál­kodsz? — Ja, hát ti vagytok? — ásított na­gyot a Csikkmakkmakk. — Már azt hittem visszajöttek az Ujjacskák a nyúlászásból. Mert én most az ő szol­gájuk vagyok ám, ha nem tudhátok. — Szép kts szolga mondhatom •— zsörtölődött a Gombocska. — Gyere Inkább, csatlakozzál hoz­zánk világot látni. Most már együtt gurulásztak hegy­nek föl és völgynek le. Elöl ment a Kerekecske. utána a Gombocska és a sor legvégén meg a Csikkmakk­makk. Majdnem rájuk esteledett, mikor végre meglelték az Ufiacskákat. — Hát ti miért szomorkodtok ilyen árván? — kérdezték őket. — Nagy a ml bánatunk, kezdte a Hüvelykujj, a legöregebb. Hiába sze­retnénk igazságosak lenni, soJutsem sikerül. Valahány nyulat ejtünk, a Ktsujjnak sosem marad belőle egy morzsányi sem. — Nem marad? — álmélkodlak a Jövevények. — Nem bizony, és nézzétek már mtlyen kiest és sovány szegénykel Erre olyan keserű zenebonát csap­tak, hogy sem a Kerekecske sem a Gombocska nem tudták őket megvi­gasztalni. Hanem a Csikkmakkmakk, akt na­gyon kiváncsi természetű, megkérte őket, mondanák el hogyan ts nyú­­lásznak. — Ёп meglövöm — magyarázta a Hüvelykujj. — En hazaviszem — egyenesedett kt a Mutatóujj. — En megsütöm-Jözöm — büszkél­kedett a NagyuJJ. — En meg mind megeszem — val­lotta be pironkodva a GyűrűujJ. — Ahal — szólt a Kerekecske. — NahátI — álmélkodott a Gom­bocska. — Nem ígyl — bölcselkedett a Csikkmakkmakk. — Figyeljetek most rámI Mindjárt idevarázsolok egy nyu­lacskát elétek, s mind, ahányan vagy­tok, utána iramodtok. De semmi lö­völdözés meg sütés-főzési Ertettéket? Aki meglógja, azé a nyúl. Hoppal. — és azzal a kalpjából hirtelen előrán­tott egy fürge tapstfÜlést. Kétszer se kellett neki mondani, ml a teendő­je. Szedte az irháját hegynek föl és völgynek le. A szájtátt népség meg mind utána. Elöl gurult a Kerekecske, utána a Gombocska, majd az öt UJJ szaporán, nehogy hoppon maradjanak. Csak a csalafinta Csikkmakkmakk nevetett a markába. Ügy kacagott, hogy egy tapodtat sem bírt mozdulni. Pedig csak egyedül ö tudta, hová szaladt a nyulacska. WEÖRES SÁNDOR Buba éneke 0 ha cinke volnék Útra kelnék, Hömpölygő sugárban Énekelnék i— Minden este Morzsára, búzára Visszaszállnék Anyám ablakéra. j ö ha szellő volnék, Mindig fújnék, Minden bő kabátba Belebújnék Nyári éjen, Fehér holdsütésben Elcsitulnék Jő anyám ölében. 0 ha csillag volnék Kerek égen, Csorogna a földre Sárga fényem — Jaj, de onnan Vissza sose járnék, Anyám nélkül Mindig sírdogálnék. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben An­drej Plávka: Duk­­lánál csend című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: A, L, I, T, E). 12. Oxi­génigényes. 13. Az idézet első sorá­nak befejezése. 14. Ókori város. 15. Kálium. 16. Kaolin része. 17. Azonos betűk. 18. Pályá zik valamire. 20 Földet túr. 21. Al lami Illeték. 23 Igeképző. 24. Ve lencel festő. 26 Buzog. 28. Nóta 30. Ritka fiúnév 31. Angolna я- né metül. 33. Római három. 35. Fölé-e? 36. Löveg eleje. 38. Város Irakban. 41. Azonos betűk. 42. Város Lengyelor­szágban. 44. Sze­szes Ital. 45. „A“ gyümölcsnedv. 47. Vissza: fénytelen. 49. Érzékszerv. 51. Magyar színész. Épületszárny. 43. Cserepes karszt. 48. 53. Korpás őrlési termék. 55. Leve- Női név. 48. M. E. 50. Sütő — népie­­gő —i görögül. 57. Arzén, Hidrogén, sen. 52. Déli szláv nyelvű nép, néve- 58. 0. Z. R. 59. Külföldi főnemes. 61. lővel. 54. Per. 56. Ocsmány (ék. f.). Mező fele. 62. K. ö. 63. Azonos betűk. 60. Magasban. 63. Fogoly. 65. Német 64. Értékes. 66. Kanada fővárosa (w író. 67. Állóvíz. 68. Bari közepe. 69. = v). 69. Vissza: légyott. Az irídium vegyjele. FÜGGŐLEGES: 2. Város az USA-ban. Beküldendő a vízszintes 1., 13., füg- 3. A gyártmányok minőségét ellen- gőleges 26., 37. számú sorok megfej­­őrző osztály. 4. Az indoeurópai nyel- tése. vek ind és iráni ágához tartozó. 5. Finom kétszersült. 6. Latin elöljáró. MEGFEJTÉS — NYERTESEK 7. Folyó Szlovákiában. 8. Dögevő ra­gadozó. 9. Műlesiklás. 10. Allatkert. A lapunkba, számában közölt ke­ll. Az asztácium jele. 14. Cserjefajta, resztrejtvény helyes megfejtése: ,A 15. Kikötőváros japánban. 19. Ülő- hiszékeny emberek válnak csalódott­­bútor. 20. Becsap. 22. Időmérő. 25. Ságunkban a legkönnyebben kótelke- Nylt. 26. Az idézet második sora (zárt dőkké.“ betűk: E, K, A). 27. Tesz. 29. Női Nyertesek: Kovács Márta, Alsólánc név. 32. Ojság. 34. Bantu néger törzs. (Nižný Lanec), Morvái Anna, Párkány 37. Az idézet második sorának befe- (Štúrovo), Gányovics Szilvia, Duna­­jezése. 39. Folyó « spanyolul. 40. szerdahely (Dunajská Streda).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents