Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-02 / 39. szám

Abaronifiólakat ax általá­nos állategészségügyi kí­vánalmait figyeleinhevéle­­lével építsük meg. A tojóállo­mány elhelyezésére bármilyen száraz, világos, huzatmentes, könnyen takarítható építmény megfelel. A tolóház három ol­dalról teljesen zárt legyen, a keleti vagv a déli oldalon kb. egy méteres magasságtól szá­­mifva öDHk kéooz/.e a*/ e^ósz falfelületet. Az ablakok fölül és kifelé nyitódjanak, mert igy a leghatásosabb a szellőztetés. A tyűkok részére 40X40 em-es kibúvónyílásokat kell készíte­ni, melyen kívül ajtó, bővül szabályozható tolóretesz van. Az állatszállás berendezései kö­zül nagvon fontos az Ulórúd. mivel a tyúk csak ezen tud jöl pihenni. Ax ülőrudakat ne lép­­csöszerűen helyezzük el, hanem azonos magasságban, mert min­den tyúk a legmagasabbra he­lyezett rúdon szerelne pihenni, s ez állantié marakodást Idéz eló. A tyúkok az ólban töl­tött ldó nagyobb részét az üló­­rudakon töltik el, következés­képpen a rudak alatt halmo­zódik föl a legtöbb trágya. Ép­pen azért a rudak alá (30 cm) bélsárfogó deszkát vagy bádog­lemezt kell helyezni, hogy a pihenő állatok alatt sétáló tyú­kok ne szennyeződjenek, jó megoldás, ha az ülőrudak alatti részt fölfalazzuk és a tetejére dróthálós ajtót szerelünk. Így az ürülék a falazott részben összegyűlik, viszont az állatok nem jutnak hozzá, nem tudják szétkaparni, nem szennyezik be a tollúkat és nem fertőződnek. Az ólban öt-hat tyúkra egy 40 X 40 cm-es tojófészket kell létesíteni, lehetőleg a fal mel­lett, és emeletesen elhelyezve. Ax elkerített baromfiudvar lehetőség szerint négyzet alakó legyen, mert a keskeny, hosszú kifutó távolabbi részét az álla­tok ritkán látogatják, nem használják ki. Leg oub, ha a kifutót két részre osztjuk s az állatokat hol az egyik részbe, hol a másikba engedjük ki. Ez azért előnyös, mert Időközben a pihentetett részben újra meg­nőhet a fű. Október van. Ilyenkor gyü­mölcsfát is telepíthetünk a ki­látóba, bogy nyáron árnyékot nyújtson az állatoknak. A kerí­tés mellé telepített málna- és mugyoróbokrok is fó szolgála­tot tesznek: fölfogják a szelei és árnyékot nyújtanak, ha hű­vösebbre fordul az Idő. Ha a kifutó kopár, kaszált zöldet kell kínálnunk a baromfinak. Mindig fiatal, zsenge zöldet te­gyünk a kifutóba, mert a ba­romfi a durva, elvénült, ros­tos takarmányt nem tudja meg­emészteni. A kacsatartás akkor jövedel­mező, hu valamilyen szabad víz­felület (patak, folyó, tó) van a közelben. A kacsa sok zöldet fogyaszt, abrakszükséglete ki­sebb. A tömés 20—25 napig tart, ezalatt szűk, zárt helyen kell tartani az állatokat. A ka ess akkor tehlnthető jól meg­­hizlattnak, amikor a fnroktollal szétállnak és a szárnytollak már nem keresztezik egymást A hízőkacsák szállása legyen száraz és tiszta, s ne zsúfoljuk túl az ólat. Egy ketrecben öt« hat kacsát tarthatunk. Párolt, áztatott szemes kukoricával tömjünk, s ne feledkezzünk' meg a takarmány zstrozásáróL, olajozásáról és sózásáról. A fél« renyelést tömötölcsér alkalma­zásával előzhetjük meg. Fontos, hogy a kukoricacső végén lé­vő kisebb szemeket külön mor­zsoljuk le, mert ezt nem taná­csos a tömésre szánt takar­mány közé keverni. A rosszul szellőző ólakban légzószervi megbetegedések Je« lentkeznek. A Jellegzetes tüne« tek észlelésekor (tátott csőrrel való lélegzés, nehéz légzés. tü baromfink. Húsa ízletes. Tar­tásának elónye, hogy szabad kifutón táplálékának nagy ró« szét maga keresi meg. A lege« lóról megtérő állatokat estén« ként ellenőrizzük a begy ktia« pintásával s póttakarmányt csak szükség esetén kínálunk. A gyenge kifutón (legelőn) tar­tott pulykának reggel és este Is kell adni kiegészítő elnsé­­get, a zárt kifutóban tartott pulykáról pedig teljes egészé­ben magunknak kell gondos­kodnunk. Eleséget kukorica, ár­pa , zab és búzaocsu keveréké­ből Állítjuk össze. A lágyeleség korpából, húsllsztből, vérltsztből könnyezés, a szemgödör alatti üreg duzzanata) az állatot ml« előbb le kell vágni. A lúd búsa, mája, zsírja és tolla igen értékes, tehát érdé« mes lúdtenyésztéssel foglalkoz­ni. A háztájiban még ma Is gyakori a kézi tömés, de egyre jobban terjed a tömőtölcsér használata. Tölcsér segítségével nem gyorsabb, de könnyebb a tömés. A tapasztalt tömők az állat teherbíró képességének felső határáig folytatják a hiz­lalást anélkül, hogy túlerőltet­nék a ludat A tömést techno« lógi szempontjából ez a nagy máj titka. A túlzott óvatosság eredményeként általában kis májat nyerünk. Ha viszont túl« terheljük az állatot, akkor előbb emésztési zavarok jelent­keznek, mire kihagyunk egy tömést vagy kényszervágáshoz folyamodunk. A jó minőségű H« bamáj előállításában három döntő tényező játszik szerepet: a fajta, a tömést technológia és a tömó hozzáértése. A pulyka a legnagyobbb t»s-és répa, Illetve burgonya össze« tevőkből készül. A szükséges adalékot (napi 5 gramm takar* mánymész és 3 gramm só) a lágyeleséghez adagoljuk. Külterjes tartás esetén a gyöngytyúk a legszorgalmasabb gyommag- és kártevópusztitó. Póttakarmányként reggel és es­te szívesen fogyasztanak gabt»« nát. Rendszeres etetéssel meg« szelídíthetjük és rászoktathat* Juk, hogy esténként hazatérjen a legelőről. Külföldön a nagy* üzemi tenyésztése Is terjed. Ku­tatóink úgy vélekednek, hogy tenyésztésének szélesebb körű elterjesztéséhez nálunk Is adot­tak a föltételek. A kísérletező nagyüzemek külterjes tartással jó eredményt értek el. A nyúltenyésztés legfontosabb mozzanata a szaporítás. Egy törzs 5—10 anyából és egy bak­ból álljon, de kerüljük a ro­kontenyésztést. Ha a szülök ro­konok, ivadékaik gyenge élet­­képességűek, betegségekkel szemben fogékonyak lesznek. A kis testű anyát nagy testű bak* Bastcrnák Imre hét éve tagja az SZKSZ-nek. King ga­lambokat tart, s újabban nyúllenyésztéssel kísérletezik. Né­met tarka és francia ezüst fajtát nevel, részlten önellátást, részben értékesítési céllal. Fotó: *— bor kai pároztassuk, hogy növeljük az ivadékok tömegét (húster­melés). Pároztatás előtt úgy, kell takarmányoznl, hogy a te­nyészállatok ne legyenek kövé­rek, do megtartsák kondícióju­kat, elegendő vitaminhoz és ás­ványt anyaghoz jussanak. Ä Dösténv ivarzáskor (ivars/.crva rózsaszínűi etfogadla a bakot. Pároztatáskor mindig az anyát visszük a bakhoz, s egy hét múlva ismét kísérletet teszünk a pároztatással. Ha a nőstény már az első alkalommal vem­hesük, a következő pároztatás­­kor erőteljesen védekezik s nem veszt fel a bakot. A pároz­tatás napját jegyezzük föl, hogy, lsmerlük az ellés várható Idő­pontját Legjobb kora délelőtt vagy délután pároztatnt. A nyúl vemhessége 28—32 napig tant, de ősszel és télen hosszabb is lehet. A vemhes állatokat nyu­godt környezetben kell tartant, mert olykor a nagy zaj Is el­vetélést okozhat. Ellés előtt egy héttel a ketrecben elhe­lyezzük az elletőládát, pár nap múlva pedig vízről és nyaláséi­ról Is gondoskodunk. Ellés után az anya megszérttja a fió­kákat, s fölfalja a magzatbur­kot, naponta több Ízben szop­tat. Ha az anyának kevés a teje vagy elhanyagolja a fió­kált, akkor a kicsinyek búré ráncos és két-bárora napon be­lül elpusztulnak. Ezért 6—8 utódnál többet nem érdemes meghagyni egy alomban. Dajka* Ságba adáskor a fölös számú fiókákat kevesebbet ellő envá­­nad adjuk fölnevelni, ilyenkor az anyát legfeljebb egy órára el kell távolítani a ketrecből, hogy az idegen fiókák felve­gyék az alom szagát. Nagyon' fontos, hogy dajkaságba adás­kor a fiókák 2—3 napnál ne le­gyenek Idősebbek egymástól. A fiókákat hathetes korban választjuk el, mégpedig vlgvá­­zatosan, nehogy a nőstény em­lőgyulladást kapjon. A s-enta­­tős nőstényt gumósokkal, mi­nőségi abrakkal és csak kevés rostot tartalmazó zölddel táp­láljuk. A kicsinyek háromhe­tes korban kezdik az önálló táplálkozást. Elválasztáskor Igen hajlamosak a megbetege­désre (fázás, takarmányváltás okozta gyomorhurut, hasmenés, koketdiózis)'. A növendékeket falkában ne­veljük tovább (S—10 db), majd háromhónapos korban Ivar sze­rinti csoportokat alakítunk ki, hogy a bakok ne zavarják a nőstényeket. Első pároztatásra 6—10 hónapos korban kerülhet sor, s a bevált egyedeket átla­gosan három évig tartjuk až állományban. A jó eredményeit alapja a kiválasztás, ehhez pe­dig sok följefgyzésre, rendezé­sen vezetett naplóra van szük­ség. Tgy könnyű kiválasztani a legjobb anyákat és bakokat, s könnyű dönteni, hogy melyik alomból hagyjuk meg a leg­szebb állatokat továbbtenyész* tésre. Kovács László, agrármérr’5k Kert esze ф Kisál DEM ÉN [JEN (Dcmnndice) mindenki elismeréssel be­szél a Víbostyok házas­párnak a kertészet, kisállatte­nyésztés ős méhészet töltendí­­tése érdekében végzett, sokrétű tevékenységéről. Józsi bácsi május óta nyugdíjas, háztáji munkával tölti napjait. Margit néni még dolgozik, de ■ > kaszálni. Még szerencse, hogy van kistraktoruk, legalább a takarmány hazaszállítása nem kerül fáradságba. Vibostyokék újabban szerző­déses malacneveléssel és sertés­­hizlalással foglalkoznak. Most né_; süldőt hizlalnak, melye­ket december végén szeretné­nek vágóra küldeni. Amíg az ereiük engedi Színe és fonákja: előtérben többé-kevésbé elhanyagolt, gyom­mal benőtt házikertek, a háttérben rendezett kerttelep a szö­vetkezet által adományozott földterületen. Sajnos, néha ilyen kép tárni a szemlélődő elé. Fotó: —bor szintén várja az időt, amikor kizá­rólag a ház körüli tennivalóknak szen­telheti perceit. A kertben, az állatok körül, és a méhes­ben Is sok a mun­ka, bár Péter fiuk mindenben a segítségükre van. Aki járt már a községben, bizonyára megcsodálta a ren­dezett parkokat, az utakat Öve­ző díszcserjéket és virágágyá­sokat. Akt nem tudja, annak el­áruljuk, hogy a Víbostyok há­zaspár kát keze munkájában gyönyörködött* Stutika Gyula hnb-elnököt sokan irigyelik, hogy ilyen ügyes és hozzá­értő kertészei akadtak. Nemrég Margit néni úgy gondolta, pi­hen egy keveset, de ismét mun­kába kellett állnia, mert nem volt, aki hasonló szorgalommal ápolja a falu díszeit. Nem cso­da, ha munkájáért a nyilvános tanácsüléseken több alkalom­mal dicséretben részesítették. A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége helyi szerve .o­­tének hetven óta tagjai. Tavaly húsz Juhot tartottak s az Idén hatvan kiló első minő-ágfl gyapjút adtak el. Nagy sajná­lattal mondják, hogy a község­ben nem sikerült megszervezni a juhok csoportos legeltetését, Így —i bár van elég alkalmas legelő >— csökkenteniük kellett az állományt. Most tíz juhot tartanak, ezeknek Is sokat kell Most mi lesz 1 Varga János áll az ól mel­lett és a gömbölyű süldőt né­zi, ahogy ott fekszik elnyúlva, megmerevedve-megkékill oe a lucskos padlón, Erzsi néni a konyhaaftóból nézi a férjét, ér­zi, hogy baj van. Odatipeg az urához, de nem szól, csak meg­­törli a kezét a köténye sarkával. Az őszhajű öregember kö­­hint, ránéz az asszonyára, az­után lasan lehajol, megnyom­kodja a süldő vékonyát. — Ennek bizony vége. — Jaf, János, most ml lesz? •— szűri a szót halkan az asz­­szony. Tulajdonképpen nem Is az urához beszél, inkább maga elé mormolja a szavakat, mert valami régi, talán veleszületett belső jélelem arra készteti, hal­kan legyen. így a baj is jobban elviselhető. Percekig csendesen álldogált­­nak, csak a verebek csipognak körülöttük. Végül az öreg töri meg a csendet. — Hozzál valamit — mondja és állával az élettelen süldő felé bök. Erzsi néni eltipeg, kis Idő múltán a fészer felől érkezik, valami zsákfélét húz maga után. *— Jó lesz? —* Ennek már minden fó — sóhajt az öreg. Betakargatják a süldőt, szinte semmi sem látszik belőle. — Elmegyek a doktorért — mondta János bácsi, és leporol­ja a nadrág/át. — Siess oisszal A doki autóval jön, divatos öltönyének gombiam villog a napfény. — Ne kesereglen — vigasz­talta a nénit —, fizet a bizto­sító. — Fizet, ha fizet — imtgy az öregasszony. — De ezt már nem tudtuk leadni. Ötre kötöt­tünk hizlalást szerződést, nos, már csak négy van .., — Megkapják az árát — mondja nyomatékkai az állat­orvos, s már írja Is az igazo­lást a biztosítónak. János bácsi meg előkotorja a buggyellárlst. Mennyi Jár ezért, doktor ■— Semennyi — nyugtatja meg az Öreget a doki, és át­nyújtja a papirost, — a dögöt jól ássák el, ezt meg ajánlva küld­jék el a biztosítónak. Pár nap múlva itt a pénz. — 'Akkor hát, köszönöm, dok­tor úr — biccent Varga Já­nos, és reszkető ujjal összehaj­togat la a papírt. — Hát ez ts megvan — sóhajt még egy ke­serveset s indul az ásóért. Nyolcvanhét éves, ki tudja, bír­ja-e még a dereka a munkát? úr? Egyre többen mondják: 1-Hizetodő háztáji malacneveléssel, ser- ÍLLÉS BERTALAN téshizlalással foglalkozni. Fotó: <— dek A portán igazi kényelmet nyújtó, emeletes családi ház, körös-körül pompázó virágok, no és a szép nagy kert. Szabad­földi és hajtatott zöldsé t, dinnyét, 6zőlőt és gyümölcsöt termelnek. S nem csupán önel­látásra, eladásra ts. Ami szin­tén említést érdemel, 'muár öta ezt в tevékenységet is szervezett formában végzik. Jó­zsi bácsi Januárban egyike volt azoknak, akik a kor szavára hallgatva, közös elhatározással megalakították a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezetét. Józsi bácsi gaz­dasági felelősként dolgozik a szervezet vezetőségében, s vál­lalta, hogy szakelőadások kere­tében átadja tapasztalatait a fiatalabbaknak. Végezetül hadd mondjam még el, hogy a Víbostyok há­zaspárnak húsz család méhe van. A kaptárakkal fölszerelt méhészkocsi most ott áll a kert végében, de ha eljön a tavasz, a méhész Ismét útnak indul, vándoroltatnl fog, akárcsak ed­dig. Az Idén hatszáz kilő mé­zet értékesítettek, ami a ván­doroltatás előnyösségét jelzi. Belányi János

Next

/
Thumbnails
Contents