Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-10 / 27. szám

Tegyünk.többet: ami megtermett, ne menjen veszendőbe! A pazarlás korát busás tandíj ellenében, úgy­­ahogy már átvészeljük. Végre rádöbbenünk: ami meg­termett, nem mehet veszendő­bei Egyébként felsőbb szer­veink is arra intenek,, hogy becsüljük jobban azt, amink van; ne hagyjuk „Csáky szal­májává* válni. Az utóbbi évek pártdokumentumaiban is talál­hatunk erre utalást, főleg a tartalékaink feltárása és cél­szerűbb hasznosítása formájá­ban. Mert — valljuk be őszintén i—, adtunk rá okot bőven, hogy az Intelem megfogalmazódjék, majd elhangozzék, központi szerveink határozatainak szer­ves részévé váljék. Hiszen az ütmenti árkok fűtermése lábon, a cseresznye meg a fákon ma­radt ... tisztelet a kevés kivé­telnek. A helyzet azért az utóbbi időben valamelyest változott De még most sem olyan mér­tékben, ahogy lehetne. Mire alapozódik ez a ténymegálla­pítás? A napi gyakorlatra. Legyünk konkrétabbak? Köz­tudott: zöld fényt kapott a háztáji termelés. Ez így is van rendjén! Am az egyáltalán nem üdvös dolog, hogy a kis­állattenyésztő szervezetek — kevés kivétellel — nem élnek az adott lehetőséggel. Többek között ezt tapasztalhattuk a galántai járásban. A járási út­­felügyelőségen Hencze Imre igazgatóhelyettessel és Egri Arpád mérnökkel beszélget­tünk, aki üzemgazdász. — Az idén van-e fűproblé­ma? Maradt-e lábon a közutak mentén? — érdeklődtünk kí­váncsian. >— Fűproblémánk az idén nincsl — hangzott a tömör vá­lasz. Megnyugtatóan? Ezt azért ilyen egyértelműen nem mond­hatnánk. — A fűtermés egyik részét a kisállattenyésztők ta­karították be, átlagban 100 ko­ronáért kilométerenként, a töb­bit meg szecskázógépekkel ap­rítottuk fel. Mint az igazgatóhelyettes szavaiból kitűnik, az utóbbit szükségmegoldásként tették. Mert csupán a járás északke­leti és délnyugati részében levő kisállattenyésztő szerveze­tek egyikének-másikának tagjai mutattak érdeklődést a csekély összegért rendelkezésre álló fűtermés iránt — S megtettek-e mindent, hogy valamennyi kisállatte­nyésztő szervezet tudomást szerezhessen e „tálcán kínált“ lehetőségről? — A járás valamennyi köz­ségében, falujában a hangos­beszélőn keresztül tájékoztat­tuk a szervezett és nemszerve­zett kisállattenyésztőket a fű­­kaszálás bérleti lehetőségé­ről.... Mindenesetre, az útfelügyelő­­ség ne elégedjen meg a Jövő­ben ezzel az ügynépszerűsítő lehetőséggel. Szorosabbá, gyü­mölcsözőbbé tehetné például a személyes kapcsolatát a kisál­lattenyésztők járási bizottságá­val, sőt az egyes helyi szer­ka volt a legszelesebb, s a leg­­hűvösebb. így aztán előfordul, hogy az egyes cseresznyefák semmi temést nem adtak. Ha a múlt évihez hasonlítjuk az idei termést, az legalább egy harma­dával kevesebb. S ez még na­gyon szerény becslés. Adott tehát a következő kér­dés: a szűkösebb termés elle­nére marad-e a fákon cseresz­nye? ' i Groteszkül hat, de épp ezért marad több cseresznye az idén a fákon... — szólt imigyen a félreérthetetlen vá­lasz. .— S mindez azért, mert ... —i foglaljuk össze mi: bár 4 koronát fizet az útfelügyelö­­ség a leszüretelt cseresznye kilójáért (munkadíjként), a szüretelő feleannyit sem képes naponta leszedni, mint bőter­mő években. Egy konkrét példa: az útfel- I ügyelőség felkínálta a puszta­- födémesi (Pusté Olany) kert­barátoknak a cseresznye leszü­[ retelését. Azok heiyázíneltek.­­. Aztán? Visszaléptek. Nem vál­­. lalták az őrzést, a gyér termés , leszüretelését, mert — szerin­­. tűk — nem kifizetődő. , — És a többi falu kertbará-I tai? Űk nem érdeklődtek a- cseresznyeszüret iránt? > — Kizárólag a pusztafödé­■ mesiek. . Ez bizony édeskevés!... > Az útfelügyelőségnek jő a- kapcsolata Kassa (Košice) vá­• ros kertbarát-szervezetével. Ta­valy az idényt megelőzően szá­: mottevő cseresznyefa termését- megvásárolták, majd leszüre­- telték, amikor beérett. Nos, mit eredményez a leleményes­■ ség? Nem szállították el a le­■ szüretelt árut a köztársaság • másik csücskébe, hanem itt- értékesítették: átvette tőlük a Diószegi (Sládkovičovo), illet­ve a Dunaszerdahelyl (Dunaj­ská Streda) Konzervgyár. Hát Itt a követendő példa, ami a leleményességet illeti. (Kassáról, busszal kifizetődő az oda-visszautazás, az egész vállalkozás, amely az ittenieket (járásiak) hidegen hagyja..Hl) Ezek a vállalkozó szellemű kassaiak, többnyire fiatalok, semmit sem hagynak a termés­ből a fákon. Még ez is plusz — az 6 javukra és a társada­loméra. Szabadságukat ily hasz­nosan töltik. ■— Mégis, kik a segítőik a cseresznye leszüretelésében? — Szerződésünk van a me­zőgazdasági szaktanintézettel (nagy ügyességről tettek tanú­bizonyságot a vietnami diá­kok), a szakközépiskolákkal (az idén is 80 diákot várunk a sellyel (Sala) Vegyipari Szakközépiskolából), és a gim­náziummal. Az útfelügyelőségnek áruér­tékesítés! problémája nincs: akármennyit átvesznek tőlük a konzervgyárak, ha a helyzet úgy kívánja •<—i szombaton is. N. KOVÁCS ISTVÁN Fotó: <—vass— Fü és cseresznye Új kerttelep létesül Nagy túron (Veiké Túrovce) 1977-ben harmincöt taggal ala­kult meg a Szlovákiai Kertész­­kedők Szövetségének helyi szervezete. Akkoriban Hévízi István, az induló szervezet el­nöke csak titokban remélte, hogy a kertészkedők maroknyi csapata egyszer a község ■ leg­eredményesebben működő tö­megszervezetévé lép elő. A kertbarátok a Korpona patak közelében 1,8 hektáros földterületet kaptak. Ma ezen a korábban parlagon heverő földterületen gyönyörű kertte­lep található, mely a helybeli és az Ipolysági (Sahy) kertba­rátok lelkesedését és szorgal­mát dicséri. Sokan már annyi zöldséget termelnek, hogy bi­zonyos mennyiséget az Ipoly­sági Zelenina vállalatnak is tudnak megvételre kínálni. A hnb vezetősége nagyra ér­tékeli a kertbarátok igyekeze­tét. Az eddigi eredményekre alapozva úgy határozott, hogy további egy hektáros elfekvő földterületet bocsát a kertész­kedni vágyók rendelkezésére. Az elhatározás dicséretet ér­demlő, hiszen eddig közel har­mincán nyújtottak be kert­­igénylési és tagfelvételi kérel­met. A kertbarátok kérték, hogy a kiskertekben hétvégi háza­kat építhessenek. A hnb és a jnb szakosztályának döntése értelmében máris kezdetét vet­te az építkezés. Föltételezhető, hogy néhány éven belül egész sor csinos hétvégi ház és prés­ház épül a Korpona mentén. A kertészkedők zöme gyü­mölcsöt és szőlőt is telepített. Az almafajták közül a Star­­king és a Golden delicious, körtéből pedig a Konferencia fajta a legkedveltebb. A kert­telep gazdái eddig körülbelül kétszáz facsemetét telepítettek. Az ültetőanyagot a Kertészeti Szolgáltatások Érsekújvári (No­vé Zámky) üzemétől kapták, mellyel nagyon jól együttmű­ködnek. A legeredményesebb kertbarátok sorában mindenek­előtt ján Tamást, Michal An­­tušt és Kasík Ferencet kell megemlíteni, hiszen az ő ter­mékeiket már több kiállításon megcsodálhatták a látogatók. A kertbarátok szorgalmát di­cséri, hogy nem csupán a kert­telepen munkálkodnak, de a közhasznú társadalmi munkába is tevékenyen bekapcsolódnak. Az év elején ígéretet tettek, hogy 400 óra társadalmi mun­ka elvégzésével enyhítik a pa­lásti (Plášťovce) Béke Efsz munkaerő gondjait az aratás és a .takarmánybegyűjtés ide­jén, további kétszáznegyven óra ledolgozásával pedig a fa­­luszépítési elképzelések megva­lósításához járulnak hozzá. Be­csületükre legyen mondva, hogy munkafelajánlásuk felét immár teljesítették. ЕШИ) íTmű1 b*0 t*Tü* lesz-e mustf okoló ? Belányi János, Deménd (Demandice) B. М.-nek üzenjük Ögyallára (Hurbanovo): a keresett cím a következő — Semez, odborový podnik, Výhonská 22, 935 08 Bratislava. Többeknek: kérjük, hogy ta­nácskérő leveleikben tüntessék föl a pontos címüket, külön­ben nem tudjuk rugalmasan tolmácsolni szaktanácsadóink válaszát. Ha a tanácsokat a szakrovatban közöljük, olykor egy hónapig is várniuk kell a válaszra. Márpedig a növény­­védelemben vagy állategészség­ügyben ez igen hosszú Idő, és a tanácskérő levelek zöme ilyen tartalommal íródik. A közérdeklődésre számot tartó tanácsokat természetesen szak­­rovatunkban is közöljük, de a feltett kérdés alatt ilyenkor csupán a levélírók nevének kezdőbetűit közöljük. Tehát a levélben nincsen miért titko­lózni, nem kell álnév mögé rejtőzni vagy jeligét használni. __________________ (kr) IKovács László garamgyörgyi (Jur nad Hronom) kertbarát újabban berkenye­termesztéssel kísérletezik Fotó: —bj—. Füszőnyeg — textíliából A Temaforg Textilhasznosító Vállalat (MNK) újdonsága a Fűtex, vagyis olyan textil, amelybe gyártás közben fűmagot telepítenek, úgynevezett fűszőnyeg. A textilszőnyegbe vetett , fű helyettesíti a hagyományos füvesítési módszert. Bármilyen, a talaj feljavítása nélkül füvesítésre egyébként alkalmatlan területen, egyszerűen leteríthető. Különösebb gondozást sem igényel, elegendő az egyszeri, alapos locsolás; a textília ugyanis képes a levegő páratartalmát felszívni, és tartal­mazza a növekedést serkentő tápanyagokat is. A fűszőnyeg nagy előnye, hogy 10—30 méteres hosszúságban is kiterít­hető, ha például a töltésoldalak megkötése a cél, de tetszés szerint darabolható, ha parképítés céljaira használják. A textília a fű kinövéséig, megerősödéséig védi a magot, 3—4 hónap múlva pedig — mivel szerves alapanyagú — elbom­­lásával természetes táptalajt biztosít. (Csmh) NE TÉPJÜK LE! Bizony, ne tépjük le a zeller lombját, mert ez károsan hat a gumó fejlődésére. A kertész­kedők közül sokan eltávolítják az elöregedett, alsó leveleket, mondván — így több táp­anyaghoz jut, jobban fejlődik a gumó. Az állításnak éppen az ellenkezője igaz. Az egész­séges fejlődéshez a növénynek minden levelére szüksége van. Azt is jő tudni, hogy a zel­ler sok vizet és gyakori fej­trágyázást kíván; földjének so­ha nem szabadna kiszáradni, s az öntözővízbe legalább he­tente egyszer műtrágyát is kell adni. Öntözni egyébként a sorkőzöket kell, mert a rend­szeresen locsolt lombozat lé­nyegesen hajlamosabb a meg­betegedésre. (np) Emlékezzünk csak! Tavaly nyáron és ősz elején több pa­naszos levelet kaptnnk, me­lyekben olvasóink nehezmé­nyezték, hogy égen-földön nem lehet mustfokolót szerezni. A tizedik levél ntún nyakamba vettem a fővárost, végigjártam a Drogéria szakboltokat, de nincsen kívül mással egyikben sem tudtak szolgálni. Vidéki városokban, központi közsé­gekben próbálkoztam, de ered­ménytelenül. Süti Egyik kisvá­rosunk szakboltjának elárusí­tója nagyon szépen megkért, ha valahol ne tán mégis rá­akadnék, neki is küldjék egy fokolót, mert kezdő szőlőter­melők, és mérőeszköz híján a férje vagy szörpöt csinál a mustból vagy olyan savanyú bort, hogy egyszerűen nem le­het meginni. A múlt tapasztalataiból okul­va, az idén már most, amikor sokan még nem is gondolnak a szüreti előkészületekre, meg­kérdeztük Miroslav Markup elvtôrsat, a Sklo Union Kava­lier Üveggyár konszernvállalat držkovi üzemének dolgozóját, lehet-e javulást remélni a kis­kereskedelmi bolthálózat ellá­tásában? A válaszból megtudtuk, hogy az elsősorban hő- és lázmérők, valamint különféle laborató­riumi kellékek gyártására sza­kosított vállalat a múlt évben négyezer mustfokolót készített. Ebből a bratislavai Drogéria 170, a prešovi Drogéria pedig 200 darabot kapott. Markup elvtárs megjegyezte, tudják, hogy a kereslet jóval túlhalad­ja a kínálatot, tehát a termelés fejlesztését szorgalmazzák. U- gyanakkor hangsúlyozta, a mustfokolók gyártása munka­­igényes, sok tapasztalatot és szakmai jártasságot igénylő fo­lyamat, a gyártás fokozását nem lehet egyik napról a má­sikra megoldani. Természete­sen mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a múlt évinél több fokolót gyártsanak, és jobban kielégítsék a piaci ke­resletet. A törekvés sikerét jelzi, hogy május végéig már 2900 darab mustfokolót adtak a kereskedelemnek, nem szá­mítva a kötelező hivatalos el­lenőrzésnek alávetett, labora­tóriumi célokat szolgáló segéd­eszközöket. Javulást jelző Ígéret tehát már van. Persze, ez még ko­rántsem jelenti azt, hogy ezen az őszön mindenütt és minden­kinek tudnak mustfokolót ad­ni. Éppen ezért érdemes becs­ben tartani ezt a törékeny, és minden bizonnyal még sokéig hánycikként jelentkező segéd­eszközt. (bor) vezetékkel írásos kapcsolatot tarthatnának. Mert, mint ahogy mondani szokták: a szó elszáll, az írás megmarad. Megmarad, mely bármikor elővehető, s egyben figyelmeztet is a ki­használható lehetőségre. Érdemes lenne például kifür­készni annak okát, miért a nagy érdektelenség a járás nem említett részein? Talán itt nem élnek állatbarát emberek, kisállattenyésztők? Itt nem is­meretes a bérhizlalás...? Helyénvaló az, hogy az út- i felügyelőség egyénekkel köt megállapodást, s a kilométe­­, renkénti bérleti díjat a fű mi-i nősége, az árokpart szélessége . és kaszálhatósága szabja meg ■ Vagyis a gyöngébb minőségű í esetleg néhol gyomos fűállo • mány kilométerének bérlet díja 50 korona, s a minősét • javultával a 200 koronát is el i érheti. De a szerződésben аз i is belefoglaltatik, hogy a szer i ződő fél (a kisállattenyésztő] ■ köteles a füvet június 10-ig le ■ kaszálni. Ellenkező esetben ai : útfelügyelőség gondoskodik £ : lekaszálásról, ám az üzemkölt i ség térítését a szerződésszegő ■ re hárítja. ; Csupán csak ajánlat: meg ‘ fontolás tárgyát képezhetné e ' szerződés módosítása. A szi gorúság enyhítése. Esetleg ■ kedvezmény nyújtása (példáu : a széna hazaszállítása a kis • termelők udvarába), természe lesen, ez az útfeiügyelőséj i dolga. Ha példáu! ez plüss • költségként mutatkozna, módo : síthatnák a bérleti díj össze ;e ták le és takarították be. A g. többi a mi munkaerő- és gép­ii, állományunkra hárult. i~ Vagyis, az úthálózat menti ,J szénatermés zöme, felszecskáz­­§ va a helyszínen maradt. Csu- 1‘ pán annyi haszonnal, hogy a LZ gyom lekaszáltatott, nem hoz­­r' hat ily módon magot. Tehát, van még javítanivaló, ami a г~ szervezést és a propaganda- LZ tevékenységet és a szerződéses 8 módosítást illeti. Ezt az útfel­­* ügyelőség illetékesei is jól ■*' tudják. Mint ahogy mondották: felhasználják a saját és más j- forrásból eredő, az ügyet előbb­­a remozdító, hasznos tapasztala­­i- tokát. ?: Az útmentékről még annyit: íl jobbára cseresznyefák, vale­s' mint szilvafák és már Barege­s' dett diófák szegélyezik, ig — Gyönge volt az idei cse­­;z resznyetermésünk — tájékozta­­j- tott az üzemgazdász, mérnök. 3- — Épp a méhbeporzás ídősza­gét. Ily módon a kistermelő valamivel többet fizetne, vi­szont mentesülne a szállítási gondtól. S mennyi a járásban az úthálózat, amely az Önök ha­táskörébe tartozik? — Közúti hálózatunk 460 ki­lométernyi, ebből mintegy 100 kilométer falvakon, települése­ken vezet keresztül, amelyet leszámítunk, ha a fűtermésről van szó. Ehhez hozzátenném — egészítette ki mondanivaló­ját Hencze elvtárs —, hogy a kisállattenyésztők mintegy 130 kilométernyi útszakasz fűter­mését bérelték, illetve kaszál-

Next

/
Thumbnails
Contents