Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-02 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. október 2. 4 FÉL ÉV MUNKABALESETI STATISZTIKÁJA Emberéletekről van szó...! Korszerű technológia, a termelési folyamatok gépesítése, az automatizáció térhódítása a hagyo­mányos módszerekkel szemben — ez Jellemzi ma a szocialista nagyüzemi termelést. A tudományos­műszaki haladás vívmányai megkönnyítik a nehéz fizikai munkát, jobb, emberibb munkakörülménye­ket teremtenek, s több Időt szabadítanak fel a kul­túrára, a művelődésre. A gépesítés terjedése, a bonyolultabb technológiák bevezetése a fentebb említett előnyök mellett azonban bizonyos negatívumokat Is von maga után. A korábbi­hoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb Igényeket támaszt a dolgozók szakképzettségével kapcsolatban, ami önmagában természetesen nem jelent hátrányt, hiszen a haladás szükségszerű velejárója. Hiánya vi­szont — párhuzamosan a magas fokú gépesítés meg­követelte szigorúbb munkabiztonsági előírások be nem tartásával vagy formális értelmezésével — jelentősen megnöveli a munkabalesetek veszélyét, éspedig annál nagyobb mértékben, minél magasabb fokú gépesítésről van szó. Ez a megállapítás természetesen nemcsak az ipari termelésre, hanem a korszerű nagyüzemi mezőgazda­ságra is érvényes. Lapunk profiljának megfelelően nép­gazdaságunknak ezt az ágazatát vesszük most tüzete­sebben szemügyre a munkabalesetek szempontjából 1981 második félévének kimutatásai tükrében. Figyel­münket elsősorban a legsúlyosabb — halálos — ki­menetelű munkabalesetekre irányítjuk, és rámutatunk az azokat előidéző okokra általában és néhány valóban el­rettentő, konkrét példán keresztül. EMELKEDŐ TENDENCIA 1981-ben szlovákiai viszonylatban összesen 66 halálos kimenetelű munkabaleset volt. Hatvanhat emberélettel adóztunk a laza munkafegyelemért, a rossz szervezé­sért, a munkabiztonsági előírások megszegéséért. A sta­tisztika még riasztóbb képet mutat, ha hozzávesszük, hogy a halálos végű munkabalesetek száma a második félévben több mint a kétszeresére — 20-ról 46-ra >— emelkedett az esztendő első feléhez viszonyítva. Ezt a szomorúan nagy arányú növekedést már semmiképpen sem lehet csupán a mezőgazdaság előtt nyáron és ősz­szel álló Igényes feladatokkal — aratás, betakarítási munkák — óhatatlanul velejáró megnövekedett baleset­­veszéllyel magyarázni. Az okokat vizsgálva legtöbbször egymással összefüggő tényezőkhöz jutunk, amelyek nem­csak együttesen, de külön-külön Is közvetlen baleset­források lehetnek. az Életkor veszélyei Az emberi tulajdonságok némelyikében meghatározó az életkor szerepe. A fiatal kor szükségszerű velejáró­ja a még kevéssé kifejlett felelősségérzet, a robbané­kony temperamentum, az ügyességet, rátermettséget bizonyítani hivatott „magaprodukálás.“ Könnyű belátni — sajnos, a tapasztalatok Is igazolják —, hogy ezek megnyilvánulási formái közvetlen balesetveszélyt jelen­tenek. Arról nem is beszélve, ha mindezek a tulajdon­ságok szakképzetlenséggel, a munkafolyamatok hiányos ismeretével párosulnak. Márpedig ez a kettő együttesen jellemző a mezőgazdaságban szinte nélkülözhetetlen „kisegítő“ társadalmi munkákra. A brigádosok nagy többsége fiatal, az iskolapadokból, vagy merőben más jellegű munkahelyről jött, az alkalomszerűen végzett mezőgazdasági munkához gyakorlatilag nem értenek. Gyakran olyan gépeket kezelnek, amelyeket korábban esetleg nem is láttak, de valljuk be őszintén: hol az a tizenöt-húsz éves fiatal, aki bevallaná, hogy valamihez nem ért? Nem is szólva arról, hogy a fiatalos tempe­ramentummal párosulva akár egy cseresznyeszüret alkalmából Is könnyen történhet tragikus esemény. A másik véglet a mezőgazdaságban dolgozó idős em­berek, a nyugdíjasok. Munkájukra a gépesítés terjedése mellett is szükség van, és előreláthatólag még jó ideig szükség is lesz. Az életkor itt más veszélyeket rejteget: az idős ember reakciói lassúbbak, látása általában gyen­gébb, egyensúlyérzéke sokszor bizonytalan, határozott­sága és a kritikus helyzetekben tanúsított helyzetfelis­merése sem hasonlítható össze egy átlagos életkorú emberével. Külön veszély, hogy ezek a változások lassú folyamat eredményei, tehát maga az alany számára Is nehezen ismerhetők fel: az első „pihenő évét“ otthon, kertjének gondozgatásával eltöltött nyugdíjas nemegy­szer újra megjelenik aratás idején, esetleg éppen a szalmakazalon; hogy ez milyen következményekkel jár­hat, nem igényel túlságosan nagy fantáziát. Ugyanúgy felelőtlenség olyan gépeket bízni rájuk, amelyek keze­lése magas fokú figyelemösszpontosltást igényel: idő­sebb korban ez már nehezebben megy, csakúgy, mint az új berendezések, mechanizmusok kezelésének el­sajátítása. FONTOS MEGELŐZŐ TÉNYEZŐ: A MUNKASZERVEZÉS Nagyon sok munkabaleset oka a hiányos munkaszer­vezésben rejlik. Ez a fogalom meglehetősen széles körű: magába foglalja a munkavédelmi előadásokat, a kü­lönböző gépek kezelőinek rendszeres szakmai tovább­képzését, a hatékony munkabiztonsági propagandát, a gépek és gépsorok műszaki állapotának rendszeres el­lenőrzését, a megfelelő munkakörülmények biztosítását, és természetesen a munkabiztonsági előírások betartá­sának állandó felügyeletét. Végső soron tehát a rossz munkaszervezésre vezethető vissza sok olyan munka baleset, amely közvetlen oka az előző fejezetben is fel­tüntethető lenne; nyilvánvaló, ha egy alkalmi brigád­­munkás balesetet szenved egy számára Ismeretlen gé pen, az eleve elkerülhető lett volna, ha máshová he­lyezik. Az elégtelen munkaszervezés következtében — beleértve most már a munkafegyelem hiányát, a mun­kabiztonsági intézkedéseik hiányos ismeretét, az ellen­őrzés lazaságát, az életkornak és a szakképzettségnek nem megfelelő munkabeosztást — 1981 második felé­ben 33 halálos kimenetelű munkabaleset történt. SZOMORÚ „RANGELSÖ“: AZ ALKOHOL A munkahelyi alkoholfogyasztás, Illetve a munkahe­lyen ittas állapotban való megjelenés ugyanolyan sú­lyos következményekkel járhat, mint a közlekedésben. Éppen ezért hazánkban törvényerejű rendelet által ki­mondott általános szesztilalom érvényes valamennyi munkahelyen. A gyakorlatban azonban sajnos más a helyzet. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dol­gozói az alkoholtilalmat nem veszik komolyan, amihez nagyban hozzájárul az Ilyen Irányú ellenőrzések laza­sága, illetve a nyilvánvaló alkoholfogyasztással szem­beni elnéző magatartás. A következmények --— kezdve az alkohol okozta bizonytalan motorikus koordináció­val, folytatva a csökkent felelősségérzettel, egészen az ital által felszabadított agresszív magatartásformákig — szinte beláthatatlanok. Ennek „köszönhető“, hogy 1981 második felében 13 olyan halálos kimenetelű munka­baleset történt Szlovákiában, amelyeknél meghatározé szerepet játszott az alkohol. Szomorú tanulságként idéz­zünk fel ezek közül néhányat. ELRETTENTŐ PÉLDÁK A peredi (Tešedíkovo, galántai járás) szövetkezet két éjjeliőre, Pauló István és Szőke Péter között már rég­óta feszült volt a viszony. A szövetkezet vezetősége nem tulajdonított különösebb Jelentőséget a két ember között fennálló feszültségnek. 1981 augusztus 9-én a hu­szonöt éves Szőke Ittasan lépett szolgálatba. Éjfél körül megjelent nála Pauló, aki egy másik részlegen teljes! tett szolgálatot. Bort követelt Szőkétől, aki ezt meg tagadta. Sző szót követett, majd a két férfi egymásnál rontott. A verekedés tragédiájába torkollott: a fiata­labb, erősebb, ráadásul alkoholtól is feltüzelt Szőke halálosan, megsebezte kollégáját. Tettétől megrémülve hátborzongató dolgot művelt: fejszével levagdosta áldó zata végtagjait, majd elégette a hizlalda kazánjában. A megcsonkított holttest azonban már nem fért be a kazán ajtaján, ezért Szőke kivonszolta az udvarra és betakarta szalmával. Ott találtak rá másnap az állat­gondozók. Ugyancsak régi keletű ellenségeskedés állt fenn a íi lina-bánovái szövetkezet két dolgozója: Ondrej Fodor állatgondozó és Ferdinand Badík fogatos között. Ez a konfliktus is tragédiával végződött: nagyobb mennyi­ségű alkohol elfogyasztása után Fodor baltával meg­ölte haragosát. Az említett két eset valóban megdöbbentő. A gyűlöl­ködésig mérgesedett ellentétek mellett kétségtelenül mindkét esetben az alkohol volt a tett elkövetésének legfőbb motívuma, tragikusan rámutatva, hogy az ital által felszabadított emberi Indulatok kirobbanása milyen következményekkel járhat. Különösen veszélyes az alkohol a volán mögött. Ha erről beszélünk, nincs helye a megkülönböztetésnek: az alkoholtilalom egyaránt vonatkozik valamennyi gép­jármű, így a mezőgazdasági gépek vezetőire is. Sajnos, a gyakorlatban túlságosan is gyakran találkozhatunk ennek megszegésével, aminek szomorú következménye­ként álljon itt két példa. Szinte az eszméletlenségig Ittas állapotban (2,80 ez­relék) vezette gépét a Cadcai Állami Gazdaság egyik traktorosa. Egy kanyarban elvesztette uramát a gép felett, a traktor lefutott az útról és felborult. A baleset következtében Ondrej G., a traktoros segédje a hely­színen meghalt. Hasonló baleset áldozata lett Jozef T., a Veiké Zá­­lužie-i Efsz dolgozója. Jelentős mennyiségű alkohol el­fogyasztása után felszállt egy emelőtargoncára és be­indította azt, annak ellenére, hogy p—i más munkaköre lévén i—- a géphez nem értett. Néhány méter megtétele után felborult, és a targonca emelővillája halálosan megsebezte. Az állattenyésztés a mezőgazdaságnak az az ágaza­ta, amelyben a munkabiztonsági előírások leggondosabb betartása mellett is meglehetősen nagy a balesetveszély. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt a körülményt, hogy az állatok viselkedése az ittas emberrel szemben még a szokásosnál is kiszámíthatatlanabb, könnyen belát­hatjuk, milyen veszélyes ittas állapotban az állatok kö­zé lépni. Az életével fizetett rá erre Ondrej K., a Krem­nička! Efsz állatgondozója: holtan találtak rá az egyik tenyészbika kifutójában. A boncolás során vérében 2,15 ezrelék alkoholt találtak. Megriadt lovak Is nem egy halálos kimenetelű munkabalesetet okoztak már; Így vesztette életét tavaly Szépe István, a farkasdi (Vlöany, galántai járás) ás Pavol Hruškovič, a zselizi (Želiezov­ce) szövetkezet fogatosa. CÉL: A MEGELŐZÉS Az elmondottakból, különösen a felsorolt szomorú példákból egyértelműen kitűnik, hogy sok még a teendő a munkabiztonság terén a mezőgazdaságban. Mindenek­előtt jól szervezett és hatékony megelőzésre van szük­ség, amelynek realizálásában első helyen említhetjük az alkohol teljes száműzését a munkahelyekről. Múlha­tatlanul szükséges továbbá a munkabiztonsági előírások alapos ismerete és feltétel nélküli betartása, a rend­szeres munkabiztonsági oktatás, a balesetveszélyes mun­kakörben dolgozók fokozottabb munkavédelmének biz­tosítása. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának illetékesei alaposan és részletekbe menően kivizsgálják a munkabalesetek okait, és levon ják a megfelelő tanulságokat. Intézkedéseik azonban csak úgy válhatnak valóban hatékonnyá, ha a termelés és az irányítás valamennyi szférájában súlyt fektetnek következetes betartásukra. Egészségről, emberéletekről van szó! Az „Informácie“ 15. száma alapján: VASS GYULA befolyásolja, hatással van a jövő évi eredményekre is. A feladat igényes: a járás mezőgazdasági dolgozóinak az idén 2970 hektárról kell betakaríta­niuk a szemes kukoricát, 2432 hek­tárról a cukorrépát, 14 ezer 600 hek­tár pedig talajelőkészítésre és vetés­re vár. Annak érdekében, hogy a munkák menete folyamatos legyen, a járási mezőgazdasági igazgatóság a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége járást bizottságával karöltve — a kezdemé­nyezőkészség fejlesztése érdekében — figyelemmel kíséri és ellenőrzi a veszteségek csökkentésére, a energia­takarékosságra és a minőségi mun­kára irányuló szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítését. A rendsze­res járási értékelések folyamán figye­lembe veszik a hosszabbított műsza­kok szervezettségének fokát és a mun­kálatok minőségét. Az SZFSZ járási bizottsága a Nem­zeti Front tömegszervezeteivel és a helyi nemzeti bizottságokkal együtt­működve részt vál­lal a társadalmi munka szervezésé­ben. Az iskolák ta­nulói és a védnök­ség! üzemek dolgo­zói a betakarítási veszteségek csök­kentése érdekében nagy szolgálatot tesznek a gépek utáni kézi szedés­ben. A szocialista ver­seny szervezői ter­mészetesen nem fe­ledkeznek meg a versenyeredmények kellő formában történő propagálá­sáról sem. Röpla­pok, brosúrák, hir­detőtáblák segítsé­gével naprakészen informálják az ér­dekelteket az ered­­nyekről. Az éssze­rűen szervezett agi­­tációs munka — figyelembe véve a több éves tapasz­talatokat — bevált, mozgásitó erejű, je- A gépszerelőkre, gépjavítókra az őszi munkák folyamán lentő». Igényes feladatok várnak. *—prokeš—. fi SZFSZ УЕтаЗк Közös erővel Javában folynak az őszi mezőgaz­dasági munkák. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban a hétköznapok összefolynak az ünnepekkel, hiszen ré­gi tapasztalatokból alapozódik az igazság: az a gazda, aki ősszel nem használ ki minden napot, ne is várja a jó eredményt. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági dolgozói is jól tudják: az őszi munkák minősége nemcsak az idei termés milyenségét A krónikák értékelése Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának közelmúltban hozott határozata alap­ján a jövőben minden második évben értékelik a szövetkezeti króniká­kat. Az SZFSZ járási bizottságai már elküldték a krónikákat a szlovákiai bizottság Illetékeseihez, Így a bíráló bizottság az esztétikai kivitelezés mellett a krónikákat tartalmilag ie értékeli. Emellett figyelembe veszi azt is, hogy a „nagykönyvet“ a szabályzatban lefektetett Irányelvek alapján vezetik-e. A tíz legjobb krónikát, s azok vezetőit megjutalmazzák. A munkakörnyezet javításáért Az SZFSZ Rozsnyói (Rožňava) Já­rási Bizottsága rendszeresen értékeli, s megjutalmazza azokat a szövetke­zeteket, melyek a legjobb eredmé­nyeket érik el a környezetszépítés területén. Az értékelés fö erénye az, hogy a listán nem csupán a jó ered­ményeket elért szövetkezetek nevét tüntetik fel, hanem azokét is, melyek a pontozásos rendszer szerint, sike­reik „árnyékában“ pillanatnyilag nem sokat tesznek a környezetjavítás ér­dekében. A féléves kiértékelés szerint a legjobb eredményekkel a rejdovái Győzelmes út szövetkezet dicseked­het. A múlt évi eredményekhez viszo­nyítva romlott a helyzet a roštári, a jabloňoví, a revúcai szövetkezetek­ben. Remélhetőleg az értékelés egy­ben figyelmeztetőül is szolgál azok­nak a szövetkezeteknek, ahol az Il­letékesek nem túl sokat törődnek azzal, hogy tagjaik milyen környezet­ben dolgoznak. A parkosított gazdasági udvarok a dolgozók jó közérzetét szolgálják. Foto: í=lta—

Next

/
Thumbnails
Contents