Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-02 / 39. szám
1982. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES Gyorsítják a gabonatárolók építését A Szovjetunió keleti és északi vidékein még javában tart a betakarítás. Noha az eddig begvűjtött termésből nem hoztak nyilvánosságra összesítő adatokat, a szakemberek véleménye szerint már csaknem bizonyos, hogy az idei aratás sem lesz gazdagabb в tavalyinál. Ez a tény nem érin ti és sohasem érintette a szovjet kenyérellátást, mivel a sütőiparnak szükséges 30 millió tonna jó minőségű gabona minden eszteniőben már az íratás első heteiben a magtárakba kerül. Amiből a Szovjetunió importra kényszerül, az a takarmánygabona, ímelynek évenként megtermelt mennyiségét mindeddig nem sikerült a kívánt szintre emelni. A hiány oka nem csupán a közős gazdaságok munkájának itt-ott fellelhető hibáiban rejlik: tekintélyes mennyiségű termés vész kárba azért is, mert mindeddig nem növekedett a kívánt mértékben a gabonatárolók befogadóképessége, a takarmánykeverő üzemek teljesítménye. Az egész szovjet társadalmat megmozgató, idén elfogadott élelmiszerprogram intézkedései ezen az alapvetően fontos területen is rendet kívánnak teremteni. Mivel a mezőgazdasági építkezések kiemelt beruházásnak tekintendők, a legutóbbi hónapokban meggyorsult a tárolók és takarmánykeverők építése. Ennek nyomán már az idei betakarítás raktározási veszteségét is jelentékeny mértékben tudják csökkenteni. Egyrészt a már működő üzemeket különös gondossággal készítették elő az idei gabona fogadására, másrészt jó néhány beruházást határidő előtt befejeztek, illetve befejeznek addigra, mire a termést fogadni kell. Ezenkívül, ahol csak szükséges, mindenhová elegendő mennyiségű műanyag fóliát tudnak adni az átmeneti raktározásra. A mostani tervidőszakban, tehát 1985-ig, az eredeti terv szerint húszmillió tonnával kell növelni a gabonatárolás befogf'^képességét, s ezt az előirányzatot is túl kívánják teljesíteni, mivel a termés biztonságos, veszteség nélküli raktározásához ennél többre lesz szükség. Emelik a felsőoktatás színvonalát A társadalomtudományok egyetemi és főiskolai javításáról hozott határozatot az SZKP Központi Bizottsága. Mint a határozat rámutat, az e területen elért jelentős eredmények mellett még mindig vannak komoly fogyatékosságok. Nem megfelelő a társadalomtudományokat oktató egyetemi és főiskolai előadók szakmai továbbképzésének színvonala. A képzésben a tananyag passzív továbbadása uralkodik. s a tanárok sem mindig tudják aktívan felhasználni társadalomtudományi ismereteiket az élet által naponta felvetett világnézeti, politikai kérdések megválaszolására. E hibák kiküszöbölése érdekében az SZKP Központi Bizottsága egyebek közöt szükségesnek tartja, hogy dolgozzanak ki új főiskolai filozófia-, politikai gazdaságtan és tudományos kommunizmus tankönyveket, változtassák meg, tegyék hatékonyabbá a tanárok szakmai továbbképzésének módszereit. Az érintett minisztériumoknak jobban kell törődniük azzal, hogy az egyetemeken és főiskolákon ne legyen hiány magas szakmai felkészültségű társadalomtudományi oktatókban. Az infrastruktúra fejlesztésének fontossága A mezőgazdasági terményekben a szállítás, a tárolás és a feldolgozás során keletkező, indoko’attanul nagy veszteségek megszüntetése érdekében halaszthatatlanná vált a Szovjetunióban a mezőgazdasági infrastruktúra korszerűsítése. S z. B o b i 1 e v, a közgazdaságtudományok kandidátusa arra hívja fel a figyelmet a K o m m un y i s z t b a n, hogy nincsenek összhangban egymással a szovjet mezőgazdaság lehetőségei és az élelmiszer-fogyasztás szintje. Enjek oka, hogy a megtermelt, betakarított mezőgazdasági ter—ék lelentős része évről évre tönkremegy, elvész, nem jut el a fogyasztóhoz. A Szovjetunióban egy lakosra számítva már ma többet állítanak elő kenyérgabonából, cukorrépából, burgonyából és több más alapvető mezőgazdasági terményből, mint sok fejlett tőkés országban, ennek az összmennyiségnek mégis kisebb hányada kerül fogyasztásra, éppen az infrastruktúra fejletlenségéből adódó veszteségek miatt. A veszteségek csökkentése már csak azért is elodázhatatlan feladat, mert nem kis mértékben ettől függ, sikerül-e hatékonyan felhasználni az idén tavasszal elfogadott élelmiszerprogram megvalósítására szánt jelentős összegeket, állapítja meg a Kommunyiszt cikke. пет KÍNA ÜNNEPÉN Tegnap emlékezett meg államünnepéről a Kínai Népköztársaság. 1949. október 1., a kínai nép győzelmes felszabadító harcának betetőzése egyben a szovjet nép messzemenő testvéri segítségére emlékeztet, melyet a japán megszállók elleni harcban, majd a háború befejeződése után a népi Kína gazdasági felemelkedésében és diplomáciai elismertetésében nyújtott szomszédjának. A két ország kapcsolatainak alapjait az 1950. II. 14-én kötött szovjet-kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződés rakta le. Kína fejlődési útját hosszú és' meredek kanyarok jellemzik, a maőista hatalmi politika következményei. A hlstorizálást, a múlt Ismert tényeinek felsorolását elkerülve, emlékeztetnünk kell arra, hogy a közelmúltban befejeződött XII. pártkongresszus, mely Teng Hsziao-ping praktlclzmusát, modernizálási politikáját juttatta győzelemre, és végleg a maölzmus csődjét jelentette, némi rést hagyott a Szovjetunióhoz fűződő, Időközben elmérgesedett államközi viszony javítására, természetesen hosszú távoru Találóan jellemző erre az SZKP XXVI. kongresszusának a szovjet-kínai viszonyra vonatkozó megállapítása: „Kína belpolitikájában most változások mennek végbe. Ezek tényleges értelmét majd az idő mutatja meg ... A Szovjetunió nem kereste és nem is keresi a konfrontációt a Kínai Népköztársasággal. Mi az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa által meghatározott irányvonalat követjük és a jószomszédság alapján szeretnénk építeni kapcsolatainkat Kínával. Érvényben maradnak a Kínával való kapcsolatok rendezésére irányuló javaslataink, mint ahogy változatlan a kínai nép iránti tiszteletünk és barátságunk érzése is.“ , L. L. A magvar fegyveres erők napién Október 4-én van negyedszázada, hogy sajátos jelzések érkeztek a világűrből. Nem valamilyen Ismeretlen marslakók „üzenetét“ fogták a földi állomások, hanem a szputnyiknak nevezett, személyzet nélküli űrhajé jelzései figyelmeztetnek arra, hogy a tudós Ciolkovszkijnak, az egykori kaiugai középiskolai tanárnak az űrrepüléssel kapcsolatos álmai megvalósulóban vannak. A Ciolkovszkij álmától a világűrig szputnyik elérte az 1. kozmikus sebességet, s körülrepülte bolygónkat. Az első szputnyikot továbbiak követték, majd az első négylábú utas, a Lajka kutya is hallatta hangját a magasból. Egyre tökéletesebb űrszerkezetek röppentek fel, majd 1961. április 12-én sor került Gagarin történelmi űrútjára — az ember legyőzte az anyaföld vonzóerejét. Következtek a Vosztok és Voszhod rakéták, aztán 1965-ben Aleksze] Leonov és társa elérték a Holdat. Az űrhajózás fejlődésében és az űrkutatás megvalósításában fontos állomáspont lett az állandó jellegű bolygóközi űrállomások rendszerének kiépítése, egymást szabályos időközökben váltó személyzetnél. Itt fontos kísérletek folynak az emberi szervezet árviszonyokhoz való alkalmazkodásával kapcsolatban, továbbá az emberi cselekvés elemeinek kozmikus feltételek közötti megvalósítására. Ismertek az időjárás-jelzésben tett szolgálatai, a mezőgazdaságnak stb. juttatott fontos adatai. Az űrhajózás eme békés rendeltetésével szöges ellentétben van az amerikai, hadiipari komplexumtól sugailt ürprogramm, mely bevallottan katonai célokat követ, nem utolsósorban a kozmosz militarizálására, kozmikus fegyverek elhelyezésére szolgál. Ennek eklatáns példája a légi felderítés megengedhetetlen módjaitól a világűr militarizálásáig terjedő célokat megvalósító amerikai Shuttle program, melynek keretében már két ízben sor került a Columbia űrrepülőgép útjára. —in— 1848-ban a magyar forradalmi népi seregek s'úlyos ütközetben összecsaptak a Habsburg-ház hadával. Noha a pákozdi csata a forradalmi honvédek szempontjából győzelemmel végződött, a Habsburgok végülis vérbe fojtották a forradalmi mozgalmat. A forradalom harcosainak hősiessége azonban mélyen a nép emlékezetébe vésődött. A magyar néphadsereg és a magyar nép vállalja a forradalmi történelmet, ezt egyebek között azzal fejezte ki, hogy szeptember 29-ét, a pákozdi csata napját a magyar fegyveres erők napjának nyilvánította. A magyar néphadsereg újkori története akkor íródott, amikor a második világháború éveiben magyar önkéntesek a Szovjetunióban csatlakoztak a partizánegységekhez. A magyar hazafiak kiképzésük után csoportokba szervezetten átjutottak Magyarország területére és a hátországban segítettek hazájuk antifasiszta felszabadításában. A mi szempontunkból figyelemreméltó. hogy a több mint ötezer magyar partizán jelentős része Szlovákia területén is működött, valamint a Horthy-Magyarország által megszállt területeken harcolt. A magyar kommunisták hazájuk felszabadításának első pillanataitól kezdve nagyszabású kampányt Indítottak a felszabadító szovjet csapatok támogatására. Tevékeny munkájuk legfőbb eredménye — számos forradalmi fegyveres csoport alakítása mellett — a Budai Önkéntes Ezred létrehozása volt. 1945. első hónapjaiban további önkéntes fegyveres erők alakultak, melyeket aztán a 2. és 3. ukrán front kötelékébe soroltak. A magyar néphadsereg ma a Varsói Szerződés testvérországainak kötelékébe tartozik. Valamennyi szövetséges hadgyakorlat a „Moldvától“ a „Pajzsig“ teret nyújtott a magyar katonák harci és politikai kiképzése eredményeinek érvényesítésére. Az NDK területén lebonyolított Fegyverbarátság '80 nagyszabású hadgyakorlaton is a magyar néphadsereg katonái bebizonyították, hogy haditechnikájukkal tökéletesen felkészültek a szocialista vívmányok védelmére ott, ahol veszélyben forognának. A magyar néphadsereg és vele együtt az ország lakossága szeptember 29-én a forradalmi fegyveres erők születésnapját ünnepli. A magyar néphadsereg katonái ma azok örökét teljesítik, akik 1848 forradalmi harcaiban, valamint a fasiszta megszállás elleni küzdelemben életüket áldozták a haza boldogságáért és szocialista jövőjéért. J. M. Nagy csatározások kezdetén egyeztetett kiállása a porondon: lé péseik minden téren az egyeteme: világbéke követelményeiből, az embe riség legsajátabb érdekeinek védel mébő! indulnak ki. Erre szilárd ala púi szolgál az SZKP XXVI. kongresz szusán elfogadott békeprogram, me lyet egyes kérdésekkel kapcsolatbar Leonyid Brezsnyev különféle alkal makkor elhangzott beszédei, illetve azokba foglalt javaslatai, a szovjel kormány memoranduma, a világ né peihez és parlamentjeihez intézeti felhívásai, Andrej Gromiko külügyminiszter nyilatkozatai tartalmaznak A világbéke kérdései alapvető, elvszerű megközelítésének módszerét éppen a hatvan év előtti genovai békekonferencia alapozta meg és tette hagyományossá. A szocialista országok kormányai is magukévá tették ezeket az elveket, ezekből fognak kiindulni a közgyűlés tanácskozásain, melynek napirendjén olyan konkrét kérdések szerepelnek majd, mint a leszereléshez vezető intézkedések, beleértve a Géniben és Bécsben folyó tárgyalások meggyorsítását és célravezetővé tételét, a madridi találkozó mielőbbi befejezése a tervezett eredménnyel, Helsinki szellemének kiterjesztése további területekre, a nnkleáris és vegyi fegyverek fejlesztésének, tárolásának konfliktus elsimításának kérdése, a: Egyesült Államok összeesküvése г közép-amerikai független államok el len, továbbá cinkossága a dél-afrika apartheid rendszerrel a namíbiai kér dés rendezésének akadályozásában Angola, Mozambik és más afrikai országok elleni agressziók elkövetésében, Korea újraegyesítésének akadályozásában. Előtérbe kerülnek természetesen a társa.'. haladás elősegítésének, a baljós világgazdasági fejlődésnek a kérdései is. A világszervezetnek mindenesetre elegendő tárgyalási programja van az előirányzott három .hónapra. Az a fontos, hogy érdembeni tárgyalások folyjanak, és „felülkerekedjék a cselekvő jószándék“, mint ezt a szocialista országok diplomáciai köreiben hangoztatják. A világkérdések megoldáséhoz vezető első út minden esetben a kölcsönös bizalomerősítő intézkedések megtétele. Mindehhez — a legbonyolultabb kérdések megoldásához is — pedig elsődleges a POLITIKAI AKARAT kifejezésre juttatása, mert a világ konkrét tetteket vár. LORINCZ LÄSZLÖ Szeptember hadmadlk keddjén szabályszerűen megkezdte munkáját az ENSZ-közgyűlés XXXVII. ülésszaka. Vagy 150 napirendi pont szerepel tárgysorozatában, az ebből kialakuló összképben vészterhes korunk aggasztó problémái tükröződnek. Az előző, XXXVI. ülészak, mely már magán viselte a reagani kormánypolitika erősen haladásellenes irányzatát, 138 napirendi pontot vitatott meg, s a jelenlegi időszakra áthelyezett hét pont kivételével 242 határozatot és 85 döntést hozott az előrejelzésekkel kapcsolatban. Nem kérdéses, hogy a világszervezet működésére jellemző békeharc szellemétől vezérelt törekvések hatják át most is a világszervezet munkáját. A főtitkári jelentés elmélyült nem■ zetközi válságról ad képet, mel/ek tényét, tudatosítva a világszervezet . ülésszakának részvevői rádöbbennek, hogy a mai és a jövő nemzedék puszta életének megmentése érdekében haladéktalanul cselekedni kell. Erre két, erősen szembeötlő tény is figyelmezteti az emberiséget: az Egyesült Államok kormánya által képviselt imperializmus, olykor tárgyalási készséget is színlelve, vezető világszerepének megtartására, illetve viszszaszerzésére törekedve minden eszközt megengedhetőnek tart, még az emberi lét veszélyeztetése árán is, ezért „meredek“ katonai elméleteket dolgoz ki és akar átültetni a gyakorlatba, mint az első nukleáris csapás elméletét, a korlátozott regionális atomháború stratégiáját, a kozmikus erőfölény teóriáját, a nukleáris elrettentést, beleértve a neutrónfegyverek gyártását és alkalmazását, a tengerek uralását stb. A másik elképesztő 1 tény: az állampolitikai rangra emelt ’ nemzetközi terrorizmus, mely nem is- | mer államközi megállapodásokat és , nemzetközi normákat, adott esetekben az Egyesült Államok támogatás ‘ él- 1 vezve képes kimondott nemzetirtást ' művelni a világ közvéleményének 1 szeme láttára. Az a rossz bajforrás, , ami ellen nem küzdenek, a végén el- . uralkodik és súlyosan veszélyezteti a világközösséget. * Tehát eleve nagy összecsapások, 8 szópárbajok várhatók az ENSZ-köz- 1 gyűlés XXXVII. ülésszakán. Egy csep- f pet sem kétséges, hogy az amerikai küldöttség és a Washington szekerét toló nyugati kormányok küldöttségei folytatják obstrukciós taktikájukat, hüzzák-halasztják a döntést, hogy eleve megakadályozzák a konkrét megoldásokat. Viszont az említett események is arra figyelmeztetnek:: korparancs, hogy a világszervezet érvényt szerezzen tekintélyének, hogy ne tartsák „sóhivatalnak“. A Nyugat halogató taktikájával szemben homlokegyenest érvényesül a szocialista közösség országainak j és alkalmazásának megakadályozása, általánosságban pedig az elfogadott csehszlovák javaslat alapján a leszerelés céljainak eléréséhez vezető intézkedések konkretizálása és életbe léptetése. Napirenden fog szerepelni és az ENSZ-tnácskozás valamennyi részvevőjétől elvszerű hozzáállást, állásfoglalást fog kívánni a közel-keleti helyzet igazságos és szilárd rendezése is, különösképpen a palesztin nép sorsa jobbra fordulásának, az agresszió megismétlődése kiiktatásának és az Igazságos rendezés alapján kialakuló helyzet stabilizálásának biztosítása. Pellengérre kerül az Egyesült Államok afganiszlíni, és lengyelországi hiiitntTfltň 57ргрпр miptt Я7 irflk-irfini