Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-25 / 38. szám
I 1982. szeptember 25. SZABAD FÖLDMŰVES Ц n ШРП Ili и у yafssiio tél Pártunk kongresszusai és a plenáris ülések rendkívül fontos társadalompolitikai feladatként jelölték meg a tudományos-műszaki ismeretek gazdasági életünk minden területére történő sürgető átültetését. Arra ösztönöztek minket) hogy törekedjünk a tudomány művelőinek közreműködésével az új és hasznos szellemi értékeknek a megvalósítására, a korszerű módszerek közkinccsé tételére. Az utóbbi években a tudományosműszaki ismeretek kapcsán a jól kimunkált módszerek a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum ágazataiban is jelentős sikerek elérését tették lehetővé. Alkotó közösségek alakultak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemekben, de a szolgáltató és az nzemközi vállalatokban is. Az emberek sokaságának szorgalmas munkája, alkotókészsége révén társadalmunk milliós értékekkel gyarapodott. A közelmúltban Stefan Dikan agrármérnök, a MÉM osztályvezetője a nagy társadalmi hasznot biztosító találmányok és újítások megvalósítóinak országos értekezletén rendkívül nagyra értékelte az alkotó közösségek munkásságát. Hasonló tanácskozások évente vannak a tárca keretében. Feltalálóink és újítóink keze nyomán új gépalkotások, korszerű berendezések, módszerek születnek. Nagyon hasznosak az olyan berendezések, megoldások és módszerek, amelyek segítik a rendelkezésre álló alapok korábbinál tökéletesebb kihasználását. Feltalálóink és újítóink elévülhetetlen érdeme, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar olyan berendezéseket és gépeket kap, amelyek teljes mértékben kizárják a külföldi behozatalt, tehát jelentős devizamegtakarítást tesznek lehetővé. A múlt év folyamán a MÉM illetékes osztálya több mint 8 ezer 930 újítást és 60 találmányt regisztrált. Ezek nem kevesebb mint 330 millió 339 ezer korona társadalmi haszonnal gyarapították népgazdaságunkat. A szóban forgó találmányok és újítások annál fogva is rendkívül hasznosak, mivel a közösségek munkaidőn kívül, vagyis szabadidőben alkották meg azokat. Ezt feltétlenül nagyra kell értékelni. Dikan elvtárs kiemelte, hogy e tárca a jelenlegi ötéves tervidőszakban azon munkálkodik, hogy hazánkban minél többen kapcsolódjanak be az újítói és feltalálói munkába. Számolnak vele, hogy az újítási javaslatok száma az 1980-as év valóságához képest 1985-ben 163, a találmányok száma meg 100 százalékkal növekedik, s a társadalmi haszon is hatványozódik. Ebből is látható, hogy társadalmunk számít a feltalálók és az újítók segítségére, s mindent megtesz azért, hogy támogassa őket az áldozatos munkában. A tanácskozáson elismerésben, illetve kitüntetésben részesítették a nagy társadalmi hasznot biztosító találmányok és újítások szerzőit. Dr. Jozef Kováé és dr. Július Šnirc, a nitrai Bioveta n. v. dolgozói a „Példás feltaláló“ címet kapták az aranyfokozattal együtt. Dr. Július Duhaj, dr. Széchényi István, dr. Dušan Kravárik, dr. Michal Spišák, dr. Zuzana Hrušovská, dr. Justína Dubajová, a Bioveta n. v. feltaláló közössége, valamint dr. Jozef Fišera állategészségügyi munkatárs és dr. Vojtech Rajtár biopreparátum- és gyógyszerellenőr a „Példás feltaláló“ címet kapták meg az ezüstfokozattal. Zoltán Beck mérnök, a Zvolen! Mezőgazdasági Építővállalat dolgozója pedig átvette a „Példás újító“ címet, az aranyfokozattal együtt. A feltalálók kitüntetése után a legjobb 23 újító kollektíva tagjainak a nevét bejegyezték a feltalálók és az újítók könyvébe, s mindegyiknek elismerő oklevelet nyújtottak át. Köztük szerepelt például Lelkes Arpád, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Gpítővállalat dolgozója, aki hasznos újításával több mint félmillió korona társadalmi értékkel gyarapította népgazdaságunkat. Varga András, a kassai (Košice) Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat dolgozója, Nagy Ferenc mérnök, a dunaszerdahelyi MÄSOSPOL dolgozója, Viliam Zapp mérnök, a Nyugat-szlovákiai Sörgyárak dolgozója, Pavol Kubek, a PALMA n. v. dolgozója, Ján Kubeőka mérnök és munkaközössége, a Nyugat-szlovákiai Sütödéktől, Píver Dezső, a Dukla szövetkezet elnöke újító munkatársaival együtt és sokan mások. Nagy sikernek minősíthető, hogy dr. Kováé és dr. Šnirc közös találmánya több mint 8 millió 700 ezer korona hasznot biztosít társadalmunknak. Beck mérnök újítása pedig több mint 1 millió 670 ezer koronával gyarapítja népgazdaságunkat. Az utóbbi négy évben Beck mérnök 20 újítási javaslatot nyújtott be. s ezekből 17-et megvalósítottak. Újításainak társadalmi haszna meghaladja a 3 millió 700 ezer koronát. A társadalmi elismerések átadása után néhányan felvázolták terveiket, elképzeléseiket, tehát a soron lévő feladatokat. Kiemelték, hogy napjainkban a feltalálók és az újítók az energetikai problémák kiküszöbölésén, a beruházási költségek csökkentésén és egyéb fontos kérdések megoldásán munkálkodnak. Az értekezleten az is szóba került, hogy a jövőben még nagyobb társadalmi elismerésben kellene részesíteni a feltalálókat és újítókat, hiszen sok milliós értékkel gyarapítják szinte önzetlenül társadalmunkat. A feltalálóknak és az újítóknak szüntelenül fejleszteniük kell önmagukat, csak így lehetnek képesek újabb alkotások megvalósítására. Tudatosítani kellene azt is, hogy szabadideiükben fejtik ki tevékenységüket, s ehhez alapos műszaki, tudományos és politikai ismeretekkel, öntudattal kell rendelkezni. Főleg azt a témakört tanácsos figyelniük, amelyekben ők is dolgoznak, s ez rengeteg időt emészt fel. A feltaláló és az újító törekvését tehát erkölcsi szempontból is nagyra kell értékelni. Ennek arányában időszerű a kitüntetése is. Egy-egy találmány vagy újítás kivitelezése tehát nem egyszerű műszaki, hanem snkkal inkább politikai munka. A találmány vaey az újítás elkészítője pártunk ösztönzésére végzi az érdemdús tevékenységet, s a korszerű megoldásokkal jelentősen hozzájárul a társadalom igényeinek kielégítéséhez, például az élelmiszertermelés és -ellátás javításához stb Ennélfogva a feltaláló és az újító nem tekinthető csupán műszaki egyednek. hanem inkább a társadalmi feladatok gyakorlati megvalósításán serénykedő személyiségnek, aki az adott tárgykörben önzetlenül dolgozik, és nem nagyon igényli a vállveregetést. Mégis fontos, hogy az illetékesek lépéseket tegyenek a feltaláló vagy az újító munkájával arányos társadalmi elismerés odaítélése érdekében. El kellene érni, hogy a legjobb feltalálók és újítók legalább olyan kitüntetésben részesüljenek, mint például egy-egy táncdalénekes. HOKSZA ISTVÁN Munkacsúcs a konzervgyárban A konzervgyárakban rendszerint a nyári meg az őszi hónapok a legmunkaigényesebbek. Az Érsekújvári (Nové Zámky) Konzervgyárba augusztus végén látogattam el, ahol éppen az uborkaszállítmányok utolsó tételeit tartósították. Száraz Péter gyártásvezető tájékoztatója alapján csemegeuborkából a tervfeladatot sikerrel teljesítették, összesen 5500 tonna a készlet, s ez megfelel a hazai és a külföldi piacok igényeinek. A paradicsomfeldolgozó vonalon napi háromműszakos üzemeléssel sűrítményt gyártottak. A termelők örömére felgyorsulhatott az alapanyag felvásárlása. Szintén augusztusban kezdték a paprika tartósítását. Naponta 2 vagonnyit dolgoztak fel lecsónak. Kezdetét vette a szilvakompót készítése ts. A félévesnél idősebb gyermekek részére különféle tápokat készítettek. Az idén 3500 tonna gvermsktépszer gvártását tette lehetővé a kapacitás. Ezeknek egy része nagy csomagolásban a bölcsődék és Sz óvodák részére készült, mivel üvegből csak korlátozott mennyiség állt rendelkezésűkre. Jő hagyomány, hogy Idényben a diákok kisegítik a gyárat. Augusztusban Banská Bystricápól gimnazisták, Bratislaváből pedig egyetemisták százötvenen dolgoztak a gyárban. A vezetőség nagyon elégedett volt a fiatalok munkájával. P. J. Plavec Acs Mónika a gépsor üzemelését ellenőrzi Fotó: CSTK Üzemel egy újabb létesítmény Szlovákiában a nitrai kenyérgyár már a hatodik, amelyet az MNK Komplex Vállalata épített. Az építmények és a belső berendezések nagyon rövid időn belül, vagyis 36 hőnap alatt készültek el. Elismerést érdemel, hogy átadáskor semmilyen problémák nem fordultak elő, a létesítményt kitűnő minőségben vehették át. A- kivitelezők a színek választékáról Is gondoskodtak. Ezek kellemessé teszik a dolgozók közérzetét. A szellőző és a higiéniai berendezések hibátlan működése külön elismerést érdemel. A műszaki berendezéseket a budapesti ÉLGÉP vállalat szerelte be. A gyártóvonalak egymásra való kapcsolódása a munkaerő ésszerű kihasználását teszi lehetővé. Az új kenyérgyárral megoldódott Nitra és környékének az ellátása, s a korábbinál lényegesen Jobb a pékáru minőségé. Erről tanúskodott az Agrokomplex ’82 látogatói részéről elhangzott sok dicséret is. Dr. Szladovník József Ez is közügy A mezőgazdaság és az erdészet keretében mindig fontos tényező volt a természet és a környezetvédelem. Ez tulajdonképpen már annyira közhely, hogy beszélni is felesleges róla. Más kérdés viszont, hogy milyen fokon érvényesült a környezetvédelem az idők során. Hozzátehetjük, hogy alapfokon mindig érvényesült. A Szlovák Természet- és Tájvédelmi Szövetség tagjai között számtalan a mezőgazdasági és az erdészeti szakember. A szövetség által szervezett három táborban az idén több mint ötszázan vettek részt, s köztük láthattunk több mezőgazdasági szakembert is. Hasonló tárgyú táborozások már hagyományossá váltak. Számítanak velük a hazai és a külföldi érdeklődők. A táborozások alatt nem csak elméleti vitákra, eszmecserékre, hanem gyakorlati Jellegű természet- és környezetvédelemre Is sor került. A Jelenlevők taulmányozhatták a táj növényzetét, ezeknek a klímára, a környezetre és a talajra gyakorolt hatását. Figyelemmel kísérhették a növény- és állatvilág összefüggéseit, a víz- és szélerózió hatásait, a mezőgazdaság és turisztika kihatásait stb. Az idén 18. alkalommal rendeztek liven tárgvkörű tábort a Nagy-Fátra alatt, Blatnica község tőszomszédságában. A 250 jelenlevő között természetesen a hazaiak voltak legtöbben, érkeztek ide azonban Franciaországból, a Magyar Népköztársaságból, az NDK-ból Is. Gondolatokat ébresztő, ötletet serkentő vitákból állt az Időtöltés. Fő témának számított a környék flórájának tanulmányozása, biológiai védelme. A szaktevékenységre is jutott Idő, a biológiai, a botanikai, a geológiai és a pedagógiai szekciókban. Az utóbbinak az volt a célja, hogy a fiatalok figyelmét a természetvédelemre Irányítsa. Hasonló tábort szerveztek Venár mellett, a természet gyöngyének nevezett vidéken is, Keiet-Szlovákiában. A hazaiakkal együtt voltak itt résztvevők Romániából, az MNK-ból és az NDK-ból is. A poprádi járás, főleg a Tátra növény- és állatvilágát tanulmányozták. A Tátrai Nemzeti Parkban erre jó alkalom nyílt. Itt ősi érintetlenségben maradt a természet. Csak apró védelmi intézkedésekre került sor. Az ottani táj tanulmányozása másoknak is hasznos lehet a természetvédelem szempontjából. Délebbre, a nitrát járásban Jedlové Kostolany-ban szervezték a harmadik tábort, ahol a természet sajátosságai mások, mint északon. Az itteni viszonyok persze nem jobbak, hanem mások. E táborozás célja az önkéntes természetvédők és a tájvédelmi szakemberek alapfokú gyakorlati képzése volt. A táborozáson főleg a mező- és erdőgazdaságból többségben fiatalok vettek részt. Az oktatással egybekötött táborozáson hetvenen figyelték az előadásokat. A fő tantárgy a botanika és a geológia volt. Ugyanakkor sok mást is megtanultak itt a résztvevők. A környező hegyek, folyók, erdők és természeti szépségek lehetővé tették a tanulmányi kirándulásokat, szakavatott erdészek vezetésével. A táborozás jóvoltából a résztvevők lobban figyelhetik a természet, s az élő környezet jelenségeit. Rejtett szépségeket lelhetnek a természetben, olyanokat, amelyeket korábban nem vettek észre. Ezzel szellemileg gazdagabbá válnak. BAGOTA ISTVÁN t**-# ’•'♦'If Щ 9 *■ It fUMt"• # > l IV + '* •• P Щ #-=* * « • Щ * * e» W 9> * « • 9 9 Ч * m 9 Jf * щ Щ ФФ * * • ff **■-*»S természetes, hogy sóból Is a lehető legkevesebbet szabad használni. Vrábelové miniszterhelyettes nyomatékosan hangsúlyozta az emberi táplálék fehérjeösszetevőinek szere pét is. Kiemelte, hogy a napi tápiá lékben testsúlykilúnként 1.2—1,3 gramm fehérjére vau szükség, s ebbűi a többségnek állati eredetűnek kell lennie. Legcélszerűbbek erre a savanyított tej bázisán készült ételek. Az emberi szervezet így meszet Is kap. A cukor és termékei, továbbá a keményítő helyett több zöldségfélét TÁPLÁLKOZÁS Az ésszerű táplálkozás közegészségügyi szükségszerűségéről az utóbbi években aránylag sok sző esett. Az érvelések mind társadalmi, mind egészségügyi szempontból helytállóak. Tán mondanom sem kell. hogy az élelmiszerekkel való pazarlás is elítélendő, hiszen sok kerül a szemétbe. Időszerű ezért az ételek elkészítéséhez szükséges alapanyagok átgondoltabb vásárlása és hasznosítása. A közélelmezéssel foglalkozó egészségügyi szakemberek manapság arra törekednek, hogy az ésszerű táplálkozásra, az összetevők gondos válogatására sarkallják a fogyasztót. Gyakran hangsúlyozzák, hogy az ésszerű táplálkozás tulajdonképpen az idő előtti öregedés megelőzője. Ennek viszont az в feltétele, hogy az ember önmaga teremtse meg az összhangot a napi táplálék kalőrlaértékének arányai között. A kalóriaszükségletet mindig az egyén testsúlya szabja meg. Egy-egy embernek rendszerint 8300—10 ezer 400 kJ tápértékre van szüksége. Az élelmezési törekvések világviszonylatban arra Irányulnak, hogy a napi táplálék minél kevesebb zsiradékot tartalmazzon, ugyanakkor az embernek a korábbinál több E-vitamint tartalmazó ételt kell kapnia, hogy megelőzhesse a korai öregedést. Dr. Rozália Vrábelová docens, egészségügyi miniszterhelyettes sajtóértekezleten vázolta fel az ésszerű táplálkozás sürgető teendőit, kiemelve m enekelőtt azt, hogy a szóban forgó kérdésben az orvos legfeljebb csak érvekkel, Jó tanácsokkal szolgálhat. A gyakorlati megoldás mindig az emberen múlik. Tőle függ, hogy mennyire szívleli meg az ajánlásokat és Intelmeket, van-e ereje ahhoz, hogy megelőzze a túltápláltság miatti betegségeket. Az egyén és egy-egy család otthoni táplálkozási rendjébe kívülről nehéz beavatkozni. Mindenki a saját belátása és elképzelése szerint magyarázza az ésszerű táplálkozás lényegét. Rendszerint úgy, hogy saját ^igazát bizonyítja, s erről nem szívesen mond AZ ÉSSZERŰ le. Ettől eltekintve a társadalomnak. af egészségügynek feltétlenül be kell avatkoznia. Irányítani kell például az üzemi étkezdékben és a vendéglőkben az ételek készítését, méghozzá a tudományosan megalapozott ésszerű táplálkozás alapelvei szerint. Itt tehát irányítani lehet és kell Is Irányítani az ételek elkészítését és forgalmazását. Arról Is gondoskodni kellene, hogy az üzemi étkezdékben és a vendéglőkben az Idősebb korosztályhoz tartozó emberek részére alkalmas ételeket biztosítsanak. Ez azért Indokolt, mert Idős korban a betegségek megelőzése főleg az ésszerű táplálkozástól függ. Az étrendből tehát észszerű kihagyni a répacukor alapanyaggal készült táplálékot, mert ezeknek a fogyasztásával gyorsul a sejtek, s az ember egész szervezetének Idő előtti elhasználódása, öregedése. Csak és gyümölcsöt kellene fogyasztania az embereknek. Igen fontos még a tápláték A-, B-, Bt-, Be-, B12- és C- vitamin-tartalma ts. Előnyös, ha ezeket az ember eredeti formában kapja. A vltamtndús táplálék pótolja az emberi szervezet nyomelem-ellátását is. Viszont jótékony hatást gyakorol az ember szervezetének egyensúlyban tartására az alacsony kalóriaértékű táplálék fogyasztása is. Az értekezleten az Is szöba került, hogy a vegetáriánusok bizonyos tekintetben szintén az ésszerű táplálkozás hívei. Ételeik nem tartalmazzák a répacukrot koncentrált formában, s ez nagy előny. A táplálékban kedvező a vitaminok és a nyomelemek aránya. Tény viszont, hogy a vegetáriánusok étrendjében az állati eredetű fehérje is fontos lenne. Ezt viszont a szője, a tej és a tojás fogyasztásával kaphatná meg a szervezet, tehát élni kell a lehetőséggel, mert az egyoldalú táplálkozás ugyanolyan káros az embernek, akárcsak a cukor és a keményítő túlzott fogyasztása. Az elmondottakból kitűnik, hogy az ésszerű táplálkozás megvalósítása a gyakorlatban nem kizárólagosan közegészségügyi feladat. Ebben jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak Is. Tulajdonképpen Itt dől el, hogy egy-egy közélelmezési alapanyag vagy készétel beltartalmt minőség szempontjából milyen mér-KÉRDÉSEI tőkben elégíti ki az ésszerű táplálkozás támasztotta Jíövetelményeket. Még az Is lényeges, hogy az élelmiszeriparban a kisgyermekek részére vegyszerekkel nem kezelt termékekből készítsék el a pépesített tápokat. A gyermekek szervezete rendkívül érzékenyen reagál a nem kívánatos anyagokra, például a vegyszerekre, még akkor Is, ha a kezelés utáni kivárást követően a termékek emberi fogyasztásra alkalmasak. Ne feledjük el, hogy a valóban egészséges új nemzedék csak a vegyszerektől teljesen mentes táplálék bázisán nőhet fel problémamentesen. Az Állami Minőségellenőrző Intézetnek gondoskodnia kell róla, hogy a piacokra csak kifogástalan minőségű, emberi fogyasztásra alkalmas termékek kerüljenek. Olyan termékekkel, amelyek a nagyüzemekből származnak, nincs is különösebb baj. Ezek beltartalml minősége állandóan ellenőrizhető. Ugyanakkor a kistermelőktől származó közélelmezési alapanyagok beltartalml minőségét, vegvszertartalmát senki nem ellenőrzi, de nem is ellenőrizheti, hiszen termékeiket sokan kínálják a piacon, így csak az egyén lelkiismeretes magatartásán, vagy éppen kapzsiságán múlik, hogy a vegyszerrel kezelt termékeket a központilag meghatározott kivárás után, vagy azonnal értékesítik-e a piacon. Ezt egyénenként ellenőrizni képteleneség. Ettől eltekintve módot kellene találni a kistermelők piaci áruválasztékának beltartalml ellenőrzésére. Persze az sem elég, hogy csak propagáljuk az ésszerű táplálkozás előnyeit. Az is szükséges, hogy ehhez előfeltételeket Is teremtsünk. Arra kell törekednünk, hogy a fogyasztó a boltokban minden alapanyagot megkaphasson, mert sokszor ezek hiánya miatt szenved csorbát az ésszerű táplálkozás magasztos gondolatának gyakorlati megvalósítása. Alig kapható a boltokban például alacsony kalóriaértékű üdítő Ital, csak ritkán szerezhető be a cukor nélkül tartósított kompót, uborkát túlsúlyban csak cukorral konzerválva vehetünk, holott más tartósítási módszerek is léteznek. Ha a konzervgyárak a tartósításhoz nem használnának cukrot, akkor Jelentős megtakarítást érhetnének el, ugyanakkor az emberek elfogadhatóbb táplálékhoz Jutnának. í—hal—