Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-25 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. szeptember 25. Csak így tovább... Az emberről való gondoskodás időszerűségét és fontosságát idejében felismerték az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz-ben. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járásban elsők között alakult közös úttörő szerepet vállalt a „fix“ bérezésre való áttérésben is. '— Ez a több mint két évtizede bevezetett bérezési forma lehetővé tette a dolgozókról való gondoskodás fokozását, annak Javítását. Ennek értelmében teremtettük meg a szövetkezeti dolgozók szabadságolásának anyagi feltételeit, s javítottuk a szociális-, élet- és munkafeltételeit — említette Michal Lekýr a szövetkezet személyzeti osztályának vezetője. A szociális program megvalósításán nagyot lendített a baromfitenyésztés meghonosítása. Egymás után épültek az automatizált, korszerű pavilonok, melyek már szociális helyiséggel, mosdóval, zuhanyozóval rendelkeztek. Bizony, akkor ez még a régi munkakörülményekhez szokott ember szemében „fényűzésnek“ számított. Azóta már minden megszokottá, természetessé vált, ma már minden dolgozó elengedhetetlennek tartja, hogy munkahelyén legyen egy helyiség, ahol — két munkafolyamat között — kulturált környezetben fogyaszthatja el tízóraiját, vagy ha kedve tartja, megihat egy feketét. Persze az állandó gondoskodás mellett sem sikerült kifogástalan feltételeket teremteni minden munkahelyen. Ugyanis a szövetkezetek alakulása idején épült, ma már korszerűtlen, sok esetben lebontásra ítélt épületekben nem lenne ésszerű Jelentősebb beruházással, minden igényt kielégítő szociális helyiségeket létrehozni, de a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket ennek ellenére megteremtették. A dolgozókról való gondoskodás egyik fontos követelménye a munkaruha-juttatás. Különösen ott fontos ez, ahol a dolgozók egészségvédelmét szolgálja. Az állattenyésztésben dolgozók gumicsizmát, munkaköpenyt és gumikötényt kapnak, a gépjavítók részére pedig a lehetőség szerint *— szerelőruhát biztosítanak. A szőlészeti dolgozók, akik télidőben is a szabadban dolgoznak, téli meleg ruhát, kesztyűt kapnak, hasonlóképpen az állattenyésztés takarmányellátói is. A szociális alap Jelentős részét a dolgozók pihenésére, üdülésére fordított összeg képezi. Évente két kirándulást szerveznek, melyek keretében 80 szövetkezeti dolgozó Jut el hazánk nevezetes helyetre, és kül- • földre. Nagy az érdeklődés az Eger- Fekete I,ászióné az aranyérmes szucialista brigád vezetője ég Kulifay be, Hajdúszoboszlóra szervezett ki- Zoltánné a baromfifarm környékét szépíti Fotó: B. J. rándulások, valamint a magyarországi baráti szövetkezetekkel évente megvalósuló, tapasztalatcserével egybekötött cserelátogatások iránt. Ezenkívül minden munkacsoport egy-két napos önálló kirándulást is szervezhet nyáron. A dolgozók élnek is a lehetőséggel, évente mintegy négyszázan keresik fel a hazai fürdőhelyeket: Párkányt (Štúrovo), Dunaszerdahelyt (Dunajská Streda), Trenčianské Teplicét, Bojnicét. A szövetkezeti dolgozók távolabbi tájakra — a Szovjetunióba, Bulgáriába, Kubába — is eljutnak. Rendszeresek a gyögyüdültetések is, melyhez a szükséges beutalót az SZFSZ járási bizottsága biztosítja. Hagyománya van a gyermeküdültetésnek Is: évente 25—30 tanuló jut el így valamelyik hazai vagy külföldi pionírtáborba. Szocialista társadalmi rendszerünkben egyre nő a dolgozók kulturális igénye. A szövetkezet vezetősége megragadja a kínálkozó lehetőségeket a tagok kulturált szórakozásának biztosítására. Belépőjegyeket vásárol a Slovkoncert rendezvényeire, a MATESZ előadásaira stb. A szórakozás mellett nagy Jelentőségű a dolgozók önművelésének biztosítása. Ezt Jelentős mértékben elősegíti a sajtó, főleg a Szabad Földműves és a Rofnícke noviny, melyet minden család részére megrendelt a szövetkezet vezetősége. A szakmai ismeretek bővítését eredményesen segíti a szövetkezeti munkaiskola, melynek keretében egyre többen szerzik meg a traktoros-gépesítő, és az állatgondozó képesítést. A közösben megoldott a közétkeztetés Is, az 1979-ben átadott kétemeletes irodaházban elhelyezett korszerűen felszerelt konyhán 250 személy részére tudnak főzni. Az ebédet legtöbben a tágas ebédlőben fogyasztják el, de nyáridőben egyenesen a munkahelyre szállítják az ételt. Ha a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást vizsgáljuk, szólni kell arról is, hogy a dolgozók életjubileumai alkalmával a szövetkezet vezetősége mindig megjutalmazza az ünnepeltet. Huszonötéves munkaviszony, az ötvenedik születésnap, valamint a nyugdíjbavonuláskor kerül sor erre. A három község — Ipolynyék, Csali (Celovce), Magasmajtény (HruSnv) — határában gazdálkodó közös évente megközelítőleg 300 ezer koronát fordít a dolgozók szociális igényeinek kielégítésére, munkakörülményeinek Javítására. Ez a gondoskodás visszatükröződik a dolgozók gondolkodásmódjában, munkahelyi helytállásában. Az egyes munkahelyek dolgozói értékes felajánlásokkal, a szocialista brigádok pedig értékes vállalásokkal igyekeznek eredményesebbé tenni munkájukat. A munkahelyi környezetszépítés pedig arról tanúskodik, hogy a Jó eredmények mellett a szépre is törekednek. BÜJTÖS JÄNOS A sokéves odaadó munkáért Fehér Károlynak (középen), Pisch László agrármérnök, a szövetkezet elnöke (jobboldalt) és Lengyel István, az efsz alelnöke mond köszönetét. Foto: Tóth József A családi események társadalmi megrendezése a szocializmus lényegéhez tartozó feladat, s nagyban hozzájárul a közösségi magatartás formálásához, és nagy jelentősége van az ifjúság tudományos világnézetre való nevelésében. Nem véletlen, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének kassal (Košice) járási szervei szorosan együttműködnek a nemzeti bizottságokkal, a polgári ügyek testületéivel, s közösen szervezik a családi ünnepségeket. Mint ahogy azt Anna Svecová, az SZFSZ járási bizottságának titkára elmondotta, a kassai járás szövetkezeteiben tavaly 495 ilyen akciót szerveztek. Ma már a családalapító fiatalok háromnegyed része fordul a nemzeti bizottságok keretében működű polgári ügyek testületéhez, s kéri az esküvő polgári jellegű lebonyolítását. Kisebb települések kivételével mindenütt Ízlésesen berendezett, megfelelő műszaki felszereléssel ellátott házasságkötő termek vannak. Egyes községekben népszerűvé vált a 25 és 50 éves házassági évfordulók társadalmi ünneplése is. A járás szövetkezeteiben 17 aktíva 67 taggal fejt ki tevékenységet a polgári ügyek testületében. Tavaly 344 gyermek részére tartottak névadó ünnepséget. Az értékelt időszakban 31 polgári esküvőt tartottak. Érdekes tapasztalat, hogy a fiatalok gyermekeik számára névadót rendeznek. Az anyakönyvvezetők többsége színvonalasan képes megrendezni a polgári esküvőket és a névadókat. A járás különböző községeiben évente többször tartanak bemutató rendezvényeket, melyeken valamennyi anyakönyvvezetö részt vesz. Továbbképzésükről a járási nemzeti bizottság kulturális szakosztálya gondoskodik. A társadalmi ünnepségeket az alapiskolák által szervezett ünnepi műsorok teszik színvonalasabbá. A munkahelyeken rendezett ünnepségek még nem terjedtek el kellő mértékben. Több szövetkezet nem vállalkozik erre, holott megfelelő helyiséggel rendelkeznek, s az anyakönyvvezető is szívesen részt vállalna az esemény sikeres lebonyolításában. A nemzeti bizottságok rendezvényein ma már ugyan képviseltetik magukat táclós munkából viszont a társadalmi és gazdasági szerveknek is részt kellene vállalniuk. A társadalmi rendezésű családi ünnepek folyamatos propagálása még nem általános. A folyamatos felvilágosító munkában és a szervezésben sokat segíthetnének a Nőszövetségek és a SZISZ alapszervezetei. Nevelő munka ez a javából, hatása is könnyebben mérhető, mint a tudatformálás más területein. A járásban hagyományossá vált, hogy a mezőgazdasági szakiskolák végzős növendékeit ünnepélyes keretek között fogadják a munkahelye-A szocialista életvitel formálói a szövetkezet illetékesei, jelképes ajándékokat is adnak át, de nem vállakoznak ünnepi beszédre. Néhány nagyobb szövetkezetben, i— Misián, Družstevnán, Űjbódván (Nová Bodra), Sadyn — egyszerre több, néha tíztizenöt gyermek névadóját rendezik meg. Ezek dicséretes kezdeményezések, bár kétségkívül hatásosabb és emberibb lenne egyszerre kisebb számban, négy-öt család részvételével megtartani a névadókat. Több munkával járna ugyan, de nem sekélyesedel a rendezvény eszmei-politikai nevelő hatása. A családi rendezvények közül a temetés az, ahol évek óta alig javult a helyzet. Tavaly a járásban 120 polgári gyászszertartást szerveztek, sajnos, az utolsó két évben javulásról nem beszélhetünk. Az SZFSZ járási bizottsága ülésén kiderült, hogy az okok szerteágazók. Legnagyobb problémát a tárgyi feltételek hiánya jelenti. Kevés község rendelkezik megfelelő ravatalozóval. A temetkezési vállalat kirendeltségei sem rendelkeznek a polgári szertartáshoz szükséges tárgyakkal, de a személyi feltételek som megfelelőek. Mivel a nemzeti bizottságok elsősorban az ünnepségek megrendezésére vállalkozhatnak, az ágikén. Tavaly huszonöt Ilyen rendezvényt valósítottak meg, s 76 végzős léphetett ünnepélyes keretek között munkába. A katonakötelesek ünnepélyes búcsúztatására 22, a leszerelő katonák fogadtatására pedig 20 ünnepséget szerveztek. E téren jő munkát végeznek a bodolói (Budolov), a buzial (Buzica) és a csécsi (Cečejovce) szövetkezetekben. Az SZFSZ járási bizottsága általában a céloknak megfelelően határozza meg a feladatokat, de ezek végrehajtása nem mindig kielégítő. A nemzeti bizottság keretében létrehozták a polgári ügyek testületéit, ám a testületek összetétele nem mindenütt megfelelő, s inkább a rendezéssel, mintsem a felvilágosító, szervező munkával foglalkoznak. Az első félév eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy a statisztika némi előrehaladást mutat. Vannak szövetkezetek, ahol az ünnepségek száma emelkedő tendenciát mutat, de a dinamikus fejlődés nem jellemző minden szövetkezetre. Például a petényi (Perín), a klatovi, a kehneci (Hraniéna), a ždaríi és a bidovcei szövetkezetekben a társadalmi jellegű Ünnepségek aránya a járási átlagot sem éri el. ILLÉS BERTALAN — Mennyi egy élet? — Nekem most már csak ennyi — mutat körül mosolyogva a „birodalmát“ képező somorjai (Samorín) ház verandáján Fehér Károly. — Elégedett vagyok, mindenem megvan. Mindig azt tartottam: éljen az ember tisztességesen, szépen. Éljen a közösségért, amelyhez tartozik. Mert ez a megtartó erő. Mindezt megelégedései mondja a hatvanadik évét betöltött férfi, aki a közelmúltban a somorjal Kék Duna Efsz üzemi pártszervezete elnökeként vonult nyugdíjba. • • • *— A fiatalok ma már természetesnek tartják, hogy gazdag a szövetkezetük mert már ebbe az életformád ba születtek bele. S, hogy Itt valamilyen más világ is volt, hát istenem, az akkor volt. A kor viszonyált talán a legélethübben Tallós Prohászka István a „szegények festője“ örökítette meg. A Malom előtti zsákhordás, a Földnyúzó, a Jéghordás, a Fuvarosok szekerei történelmi hitelű dokumentumot képeznek a város akkori földműveseinek életéről. S hogy másképp legyen, a történelem tisztító szelének kellett végignyargalnia a Duna mentén. A felszabadulás hozta meg itt is azt a lehetőséget, hogy az emberek a régi cselédvilágot végképp szétrobbantsák, s a romjain egy újat, szebbet, jobbat, emberségesebbet építsenek fel. A történelemformálók között volt Fehér Károly is, aki szegény munkáscsaládból származik. ■—i Gyors felfogású, gyorsan eszmélő ember voltam. 1948 februárja után a lenini szövetkezeti eszmét hirdetők sorába léptem. Az előkészítő bizottság üléseit követően — Somorján is megalakult a szövetkezet. Százhuszonhat szegényparaszt — volt cselédek és zsellérek s— rakták le a közös alapjait. Vagyonúnkat 6 16, 8 tehén és 12 növendékmarha képezte. Az alapítók — köztük Molnár Lajos, Koczkás Kálmán, Takács István — tudták, hogy a kor parancsolta, hogy hazánkban szocializmus épüljön, s ebbe szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. Melyik volt a legnehezebb évük? f— Több Is volt, de talán az 1952— 1953-as gazdasági év. Akkor már két aszályos év állt mögöttünk, s bizony a vetőmag előteremtése is nagy gondot okozott. Agronómusként kezdtem, s egy régi nyilvántartási könyv Jelentette az egész adminisztrációt, melybe a termelési adatokat, a bevételt és a kiadást írtam. Most is megborzongok, ha az első zárszámadásokra gondolok. Olyan voltam, mint a hályogot operáló kovács. A „hínáron“ azonban átgázoltunk, partra Jutottunk, nem nyelt el bennünket a mocsár. A szívósság, az összetartás, az emberi akarat mindig kisegített bennünket tekintek, akkor a helyzetet mindig úgy Ítéltem meg, hogy a sikert főként azok érték el, akik a mezőn, az állatok mellett dolgoztak. Külön kell szólnom a pártszervezet munkájáról. Bármilyen nehézség volt i— kádergond, termelési probléma, kampányfeladat— az üzemi pártszervezet adta a legnagyobb segítséget. A pártvezetőség évenként többször beszámoltatott munkámról; meghallgattak, s ha kellett bíráltak. Néha éles volt köztünk a vita, de mindig megtaláltuk a helyes megoldást. Nekem az a kiváltságos helyzet Jutott, hogy elnökként nyolc éven keresztül szülővárosomban ténykedhettem, ahol tudalajdonképpen minden-NEHÉZ VOLT, DE SZÉP • • • 1965-ben elnökként került a Somorjai Efsz élére. r— Ekkor már megfelelő tapasztalatokkal rendelkeztem, s többek között tudatosítottam, hogy a szövetkezet további sorsát az dönti el, menynyire sikerül emelni a vezetés színvonalát. — Sikerült? í—i Tizenhét év távlatából visszatekintve igen. Kapott segítséget? Igen, nagyon sokat. Ha visszakit ismertem. A problémák sosem maradtak rejtve előttem, talán túl is adagolta őket az élet. • • • 1973-ban a somorjai, vajkai (Vojka nad Dunajom), a tejfaiusi (Mliečno) és a bacsfai (Báč) szövetkezetek társulásával, megalakult a Kék Duna Efsz. Fehér Károly a társult szövetkezetben az üzemi pártszervezet elnökeként dolgozott tovább. i— A társulás után céltudatosan arra törekedtünk, hogy minden ágazatból a legkiválóbb fiatal dolgozókat vegyék fel a pártba. Így aztán, ha a pártgyűlés fontos kérdésekben állást foglalt, annak súlya volt a szövetkezetben, s egyezett a különféle ágazatokban dolgozók véleményével. Keveset koptattam az irodai széket... Szívem mindig a termelésben dolgozók közé vonzott. Így első kézből értesültem a problémáikról. Ha tudtam, segítettem. Ha nem, akkor viszont mindig megmagyaráztam, hogy a kérés miért nem teljesíthető. Én mindig szívesen mondtam igent, de gyakran ki kellett mondanom a nemet is. Nem tagadom, hogy néhány dolgozóval konfliktusba kerültem, de sikerült úgy rendezni ezeket az ügyeket, hogy maradandó nyom ne zavarja a kapcsolatunkat. Mindig fontosnak tartottam az azonos mércét, az elfogulatlan igazságosságot. Elégedett emberektől vettem bú-' csút... Örömmel tölt el, hogy a szövetkezet dolgozói közül egyre többen tudnak a mezőgazdasági munka eredményeiben, szépségeiben gyönyörködni. Sokan vannak akik védik, óvják a közöst, mert benne látják Jövőjüket. Az emberek nyíltak, tájékozottak. Adnak saját munkájukra, és elismerik a vezetők buzgalmát, rátermettségét. • • • — Sokat tett a szövetkezetért, és az ott dolgozó emberekért — hangsúlyozta a nyugdíjbavonuló Fehér Károly számára rendezett meghitt, ünnepségen, Pisch László agrármérnök, a szövetkezet elnöke. *— Mennyi egy élet? Fehér Károly számára sokkal több a szolid családi háznál, és a kertnél. I Egy eredményekben gazdag élet fájának, 1982 őszén beérő zamatos gyümölcsét élvezi. A szőlőt, a kertet ápolja, s közben elgondolkodik a múlton, életén, amely szavai szerint nehéz, de szép volt, mert társaival új világot teremtett az egykori földnyúzók által lakott tájon. CSIBA LASZLÚ
