Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-18 / 37. szám

1982. szeptember 18.. SZABAD FÖLDMŰVES. 11 A hatékonyság növelésének eszköze Szakkörökben köztudott, hogy a növények évente nagy mennyiségű tápanyagot vonnak el a talajból, vi­szont a készletek egy részét a vízeró­­ziö teszi hasznavehetetlenné, ugyan­akkor az oldhatatlanná vált tápanya­gokat a növények csak feltárással, vagyis mesterséges beavatkozással hasznosíthatják. A lakosság növekvő élelmlszerlgé­­nyelnek rugalmas kielégítése szük­ségszerűvé teszi a termőtalaj táp­anyagkészletének állandó, tudomá­nyosan megalapozott visszapótlását, a tápanyagok arányainak állandó megtartását. A föld csak akkor adhat bó termést, ha művelője nem bánik vele mostohán, Ismeri a tápanyag­visszapótlás Játékszabályait és a gya­korlatban évről évre aszerint csele­kedik. A termelés hatékonyságának növe­lése, a fogyasztói piac Igényelnek Jobb kielégítése céljából a rendelke­zésre álló műtrágyaválaszték szép sikerek elérését teszi lehetővé. Ez vi­szont nem Jelenti azt, hogy a táp­anyagpótlásból teljesen klrekeszthető a szerves trágya. A talaj kívánt tele­­vénytartalma, biológiai életének szer­ves anyaggal történő serkentése nél­kül a műtrágya csak kis mértékben érvényesülhetne, többsége tehát a talajban oldhatatlanná, a növény szá­mára hasznavehetetlenné válna. Ez pedig nem kívánatos, mert a társa­dalom igényli a mezőgazdaság bősé­ges termékválasztékát. A termelési gyakorlat évtizedes ta­pasztaltai bizonyítják, hogv a műtrá­­gvafé'eségek ésszerű felhasználása Jelentősen segíthet a hektárhozamok növe'ésében. amennyiben a termelő gondoskodik a biológiai egyensúly megtartásáról. Az utóbbi tíz év eredményei min­den korábbinál meggyőzőbbek. A távlati célok alapján például 2000-ben országos méretben egy hektár mező gazdasági földterület vetületűben 360 kg NPKhatóanvag felhasználásával számolhatunk, s ezt a belterjesftő té­nyezőt nem szabad figyelmen kívül hagvni. A műtrágya tehát mezőgaz­daságunk termelésének növelésében hatékonyan segíthet, hozzájárulhat az ország élelmiszerellátásának a Javí­tásához. Tagadhatatlan persze, hogy a mű­trágya a lehetőségeknek csak az egyik forrása, vele együtt kell érvé­nyesülnie a többinek, vagyis a Jó ag­rotechnikának, a talajélet, a biológiai anyagok, a vetésforgó, az éghajlati és az emberi tényezők egészének. Nem lehet részünkre közömbös, hogy a tényezők milyen mértékben, tehát hogyan érvényesülnek, mennyiben függnek össze, s hatnak egymásra. Ollös László elvtárs, a Nyugat-Szlo­vákiai Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi üzemi Igaz­gatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy az idén a műtrágyaellátás ked­vezőnek ítélhető. A szállítás az ütem­tervben meghatározott ritmus szerint történik, s így az ősziek alá válasz­tékban Is biztosított a mütrágyakész­­let. Ez annak is köszönhető, hogy a járáshoz aránylag közel van a brati­­slaval Dimitrov vegyiüzem és a vág­­sellyei (ЗаГа) DUSLO n. v., s így a mezőgazdasági üzemek a kiutalt mennyiségnek mintegy 40 százalékát évközben, saját Jármüveikkel szállít­ják haza, s a vetéshez időben felhal­mozhatják a szükséges készletet. Men­tesítik ezzel a két gyárat a vagonbe­rakástól, meg aztán vagonból sincs mindig elegendő. Az eltelt hónapokban a Járás me­zőgazdasági üzemel a kiutalt évi mű­trágya mennyiségnek 61,5 százalékát kapták meg, tehát három százalékkal többet, az ütemtervben meghatáro­zottnál. Érthető, hogy az ellátást öl­­lös elvtárs nagyon kedvezőnek ítéli. A választékot tekintve a Járás me­zőgazdasági üzemei a nitrogén mű­trágyáknak 61,5, a foszfor műtrá­gyáknak 64, a kálium műtrágyáknak pedig 69 százalékát kapták meg. Eb­ből Is látható, hogy az arányok jók az ősziek vetéséhez. Az a tény, hogy a mezőgazdasági üzemek egyenesen a gyárakból kap­hatják a műtrágyák bizonyos hánya­dát, azt bizonyítja, hogy szívélyes a partnerek kapcsolata. A gyárak ezzel segítik a mezőgazdaságot, a mezőgaz­daság pedig a szállítás mentesítésé­vel segíti a gyárakat. A jó partneri kapcsolat tulajdonképpeni megterem­tője a Járási mezőgazdasági igazgató­ság volt. Arra törekednek a járásban, hogy műtrágyákból bizonyos készletet Is felhalmozzanak. A tavaszi vetéshez például már az előző év két utolsó hónapjában, tehát lényeges időelőny­nyel házhoz szállítják az NPK-műtrá­­gyák bizonyos hányadát. Így tavasz­­szal nem érheti őket meglepetés. Az évenkénti kiutalt mennyiségből ez a tartalék körülbelül 15—20 százalékot tesz ki. Egyebeken kívül ezzel is ma­gyarázható, hogy a dunaszerdahelyi Járás mezőgazdasága még szélsőséges évjáratokban is aránylag kedvező ho­zamátlagokat ér el a növénytermesz­tésben, s utat mutat másoknak is. HOKSZA ISTVÁN Élni kell a lehetőséggel Nitrán az Agrokomplex Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás kere­tében számos újszerű megoldásra figyelhettünk fel. Köztük említhe­tő például az MNK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Gödöllői Műszaki Intézetének ta­lálmánya Is, amelynek a gyakor­latban történő kivitelezésére a Komáromi Állami Gazdaság kapott Jogot. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy a mezőgazdaság­ban és az ipar egyes ágazataiban kopásnak kitett talajművelő és talajegyengető munkaeszközök fel­újításával meghosszabbítható egy­­egy alkatrész élettartama. Molnár Ernő anyaggazdász és Horvát József, az „ÉLKEFÉM“ üzem vezetője elmondták, hogy az alkatrészek élettartamát meghosz­­szabbító hegesztőelektróda és a forrasztáshoz szükséges fémpálca a gazdaság erre a célra létesített üzemében készül. Kezdetben csak saját célra, a gazdaság ekevasainak a felújítá­sára gyártottak forrasztópélcákst. Mindössze 3 tonna készült akkor belőle, ma viszont évi átlagra le­vetítve már 23 tonnát szállítanak megrendelésre a partnereknek. A forrasztópálcával és az elektródá­val az ekevasra kopásálló réteget lehet felvinni, amely az ekevasnak a talajadottságoktól függően 15— 30-szorosan meghosszabbítja az élettartamát, az új ekevessal.szem­ben. Hazai viszonylatokban az elekt­ródát és a forrasztópálcát főleg az AGROKER, a MEGEB és a FER­RO GLÓBUSZ vállalatnak, kisebb tételben megrendelésre pedig a mezőgazdasági üzemeknek szállí­tanak. A határmenti kis forgalom ke­retében arra törekednek, hogy az „ÉLKEFÉM“ elektródák és for­­rasztőpálcák hazánkba is eljussa­nak, megnyerjék a partnerek, vagyis a mezőgazdasági üzemek vezetőinek tetszését, segítsenek a kopásnak erősen kitett ekevasak élének a felújításában. Felételez­­hető, hogy hazánkban is érdeklő­dés lesz iránta. Felhasználásával meghosszabbodna az ekevasak élé­nek élettartama, s ez nagyon is lényegbevágó. A kopás mértékétől, és a szer­kezet milyenségétől függően egy­­egy megkopott ekevas felújításá­hoz 15 dkg, tehát 2 „ÉLKEFÉM“ pálca szükséges. Molnár elvtárs ffelkínálta a lehetőséget, hogy sa­ját szakembereik közreműködésé­vel akár odahaza, akár nálunk va­lamelyik mezőgazdasági üzemben szívesen tartanának bemutatót, ha erre felkérnék őket. Ismertetnék például az „ÉLKEFÉM“ pálcák felhasználását, bemutatnák a for­rasztás leghatékonyabb módját. Ennek a megismerése azért fon­tos, mert nem mindegy, hogyan dolgozik a forrasztást végző szak­ember, miként rakja fel a varra­tot a felújításra szoruló ekevasra. A tartósság ugyanis csak pontos, hozzáértő munkával biztosítható. Tanácsos tehát, hogy az ekevasak életképességének meghosszabbítá­sa céljából éljünk a kínálkozó le­hetőséggel... —hal— Rajtra készen a cukorgyárban A DAM 390 folyékony műtrágyaszáilítmuny útban a mezőgazdasági üzemek felé Fotó: Papp Z. MITŐL JÓ EGY BOLT? Akárcsak szerte az országban, pár­tunk ás kormányunk állandó gondos­kodása révén, Nagykaposon (Veľké KapuSany) is egyre bővül, korszerű­södik a kereskedelmi hálózat. A vá­rosban működő tucatnyi kereskedel­mi egység közül a nagykapostak mégis a néhány hónapja megnyílt ZDROJ kereskedelmi vállalat élelmi­szerboltjára a legbüszkébbek. Ez ért­hető, hiszen a 11-04-018 jelzéssel meg­nyílt bolt a korszerű és civilizált ke­reskedelmi tevékenység fellegvára. A mutatós küllemű bolt előtt az emberek beszélgetnek. Ocsenás Mária két bevásárló táskájával ház* készül, öt szólítottam meg. — Sikerült mindent kapnia? — kérdezem. Igen, mindent. Ha Igazi kereskedő­ket keres, akkor beszéljen velük. A vásárlóknak jókedvű kereskedők­kel találkozni öröm. A zárás előtti csendben nyitottam be a boltba. Volt idő a beszélgetésre... Közben egy gépkocsi állt meg az ajtó előtt, veze­tője még ki sem szállt belőle, de a bentiek már mondták: — Törzsvevő Cstcser (Ciőárovcej községből Mindig itt áll meg — mondta Márton István, a bolt veze­tőle. — Minden vevőt Ismer? i_ Azt nem mondhatnám, de több­nyire mindenkit ismerek. Sokan jár­nak hozzánk a szomszédos falvakból. Ha a kereskedő szereti, amit csinál, akkor belelát az emberek „életébe“ Ung-vldék központjában, Nagykapo­son, megszületett a sajátságos ipar. A beáramló pénz többszörösére duz­zadt a réginek. Változott, nőtt az em­berek igédye. Célunk, hogy az igénye két kielégítsük. A vezetővel bejártuk a boltot. Vala­mennyi részlegen gazdag választék­kal, jó minőségű áruval találkobtam. A hagyományos élelmiszercikkek mel­lett tej, tejtermékek, kenyér, sütőipari készítmények, zöldségfélék, hús- és hentesáru, konzervek és halból készí­tett ételek is voltak. — Milyen a forgalom? —■ érdeklő­döm a vezetőnél. — Egy dolgozó átlagában 60 ezer korona forgalmat kell elérnünk, je­lenleg öten dolgozunk a boltban. Ko­pasz Margit a helyettesem, Kovács Magdaléna a pénztáros, Dobos Ilona a hús-hentesáru osztályon, Márta Jan­­kovlková pedig mindenes beosztásban dolgozik. Az eddigi forgalom havon­kénti átlagban 330 ezer koronát tett kt. — Ez valóban szép teljesítményI — Talán több is lehetne, de hozzá kell tennem, hogy egy műszakban dolgozunk. Így lényegében 4,5 napot vagyunk nyitva, hétfőn zárva tartunk. Ha majd kétműszakos lesz a nyttva­­tartás, akkor szombaton estig, de va­sárnap délelőtt is nyitva lesz a bolt. Kopasz Margittól arra kerestem választ, hogy mikor jó egy kereskedő kollektíva. Mikor jó a vevő közér­zete? — Nézze, az, hogy mi egymás kö­zött Itt jól megvagyunk, bízunk egy­másban, ha valamelyiknek több a dol­ga, vagy éppen több baja van odaha­za, annak mindnyájan segítünk. Ezt a vevő is megérzi. — Ettől jó a kollektíva? — Nemcsak ettől, hanem mert is­merjük és szeretjük az embereket. — Erezni kell, hogy mit fog kérni valaki... — Ügy kell eladni a filléres árut Is, mintha ezresekért vásárolna vala­ki... A jó kereskedő tudja, hogy a vevőre nem mesterkélten, hanem em­berbaráti érzékkel kell mosolyogni. Ezek a szavak már közelebb visz­nek az egyszerű magyarázathoz: sze­retőt keli a vevőt, de a szakmát Is. Érteni mindazt, ami a világban válto­zik. Ennek az élelmiszerboltnak nincs semmiféle titka. Ha a vevő itt mégis jobban érzi magát, mint másutt, ha a járókelő megáll a boltnál, akkor en­nek okát mégiscsak Itt kell keresni. Mondom is nekik, de ők tiltakoznak. — Olyanok vagyunk, mint másgk... A nagykaposi ZDROJ élelmiszerbolt, mint mondottuk, a város kereskedel­mének tényleges fellegvára. Az itt dolgozók mindent megtesznek azért, hogy tovább növeljék jó hírnevét. Még néhány nap és négy Járás me­zőgazdasági üzemeiből megindul a cukorrépaáradat a rimaszombati (Ri­mavská Sobota) cukorgyárba. Már befejezték a legszükségesebb karban­tartási és rekonstrukciós munkálato­kat. A rimaszombati, losonci (Luče­nec), nagykürtös) (Veľký Krtíš] és a kassal (Košice) járás tizennégy fel­vásárló központjában készen állnak az első szállítmányok fogadására és továbbítására. A mintavételt hét át­vevőhelyen gépesítették, másutt kéz­zel végzik el. A feldolgozó üzem az előző évek tapasztalatai nyomán kidolgozott és előzőleg a termelőkkel összehangolt ütemterv szerint vásárolja majd fel a cukorrépát. A folyamatos feldolgozás biztosítása, a torlódás, illetve a nyers­anyaghiány elkerülése céljából öt napra való mennyiség raktározását tervezik a gyár udvarának tárolóhe­lyén. A cukorrépa felvásárlásának le­bonyolítására 137 idénymunkást szer­ződtettek. A napi 2300 tonna mennyi­ség feldolgozását összesen 460 állan­dó- és brigádmunkással biztosítják. A kampányt szeptember húszadikán indítják, s december közepén végezni akarnak a fehér arany feldolgozásá­val. A közép-szlovákiai cukorgyár 5531 hektárról vásárolja és dolgozza fel a termést, ami 463 hektárral kevesebb a tervezett vetésterületnél. Ez több mint 30 ezer tonna terméskiesést je­lent, nem beszélve a tavalyinál ki­sebb hektárhozam okozta veszteség­ről. A mostoha Időjárás s a csapa- ILLÉS BERTALAN dékhiány miatt ugyanis közel félezer hektáron nem kelt ki az elvetett mag. Az előzetes becslések szerint valamivel több mint 30 tonnás átla­gos hozammal számítanak. A minták laboratóriumi vizsgálata alapján a cukortartalom átlagosan 13,8 száza­lékos értéket mutatott. A legjobb cukortartalmú répát a nagykürtöst, a legalacsonyabb cukortartalmút pedig a kassai járásból várják. Az ellenőrzések során a gyár szak­emberei megállapították, hogy némely gazdaságok répatábláin nagymérvű a gyomosodás, amit a betakarítási vesz­teségek csökkenése érdekében a sze­dés idejéig feltétlenül el kell távolí­tani. A rimaszombati járásban például megközelítően száz hektár cukorrépa van erősen elgyomosodva, főleg a feledi (Jesenské) és a Veiké Teria­­kovce-1 szövetkezetben, ahol kézi erő­vel szabadítják meg a kultúrnövényt a gyomtól. A járásban 2430 hektárról kell be­takarítani a cukorrépát. A betakarítás Időben történő elvégzésére elegendő a rendelkezésre álló gépi eszköz. Húsz darab hatsoros répafejező, ugyanennyi répakiszedő kombájn és 14 garnitúra háromsoros gépsor üzem­képes állapotban várja az idénykez­dést. A termés szállítását a gazdasá­gok a védnök üzemek, az agrokémiai vállalat teherautói és a vasúti kocsik igénybevételével bonyolítják majd le. A betakarítás, a szállítás és a fel­dolgozás összehangoltsága érdekében tökéletes szervezés, s a Jó ldó min­den percének ésszerű kihasználása szükséges. Korcsmán» László Új gépek a bolgár mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés belter­­jesítése a Bolgár Népköztársaság agrárpolitikájának egyik legfonto­sabb irányvonala. A legnagyobb fi­gyelmet a gabona- és takarmányter­mesztés, valamint a szarvasmarha­­tenyésztés gépesítésének szentelik, je­lentős előrehaladást értek el az ipari növények, a zöldség- és gyümölcsfé­lék, a szőlő termesztésének, valamint a termés betakarítás utáni kezelésé­nek gépesítésében. A KGST-országokkal történő spe­cializáló és kooperáció eredménye­ként kezdődhetett meg 1960 után a mezőgépgyártás gyors ütemű fejlesz­tése. Ma nemcsak e hazai igényeket tudják kielégíteni, de külföldre is szállítanak mezőgazdasági gépeket. A bolgár gépgyártó vállalatok több mint húsz mezőgazdasági gép gyártására szakosodtak. Bulgária Jelenleg a he­gyi termelési körzetekben használha­tó magajáró gépek legnagyobb gyár­tója. Például a Murgas 45-ös traktor­hoz tizennégy féle járulékos eszköz, berendezés tartozik. A traktor leg­újabb típusa bármilyen nehéz terepen és időjárási viszontagságok közepette dolgozhat. A vezető ülését úgy módo­sították, hogy az a lejtős területre való tekintettel mindig vízszintes helyzetben van. Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a mezőgazdasági technika elektronizá­lása. A rádióelektronikai intézetben mezőgazdasági gépek ellenőrzése cél­jából fejlesztették ki az USZAK- és a KEDR-rendszereket. Bulgária jelenleg a KGST-együttműködés keretében a mezőgazdasági gépek elektronizálá­sára szakosodik. Például az NA—7-es rendszer szignalizálja a vetőgép min­den egyes vetőegységének helytelen működését. Ha a technológiai folya­mat során hiba áll elő, azt a rend­szer hangjelzéssel adja a traktoros tudtára. A berendezés a magvakat is ellenőrzi. A rendszer kisebb átalakí­tással más gépek esetében is sikerrel alkalmazható. A mezőgazdasági gépek automati­zált Irányításának rendszerei lehető­vé teszik, hogy a traktoros a techno­lógiai folyamat alatt részben vagy teljesen független legyen a gép keze­lése alól. A SZAV-rendszert elsősor­ban a magajáró cukorrépavető és be­takarító gépeknél használják. A mun­kasebesség 9—11 kilométer óránként. A veszteségek mind a vetés, tpind a termés betakarítása során minimáli­sak. A módosított SZAV-rendszert a silókombájnok, a szőlőbetakarító kombájnok stb. esetében is (ikerrel alkalmazzák. Bulgáriában már megkezdték a kombinált gépek gyártását is. A kom­binált - kultivátort a tavasziak vetés előtti talajelőkészítésére használják. A kombinált aggregét (kultivátor és talajlazító) szintén a vetés előtti ta­lajelőkészítést szolgálja. Most van elő­­készülőben a sávos öntözőberendezé­sek csoportos bevetésének kifejlesz­tése. E célból automatizált, progra­mozható vezérlésű rendszereket ér­vényesítenek, úgy, hogy egyszerre ötven hektárnyi terület lesz öntözhe­tő. Folynak a kísérletek a csöpögtető öntözés kifejlesztésére is. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a Bolgár Népköztár­saságban nagy gondot fordítanak e mezőgépgyártás fejlesztésére, a mező­gazdasági üzemek igényeinek kielégí­tésére. Informační týdeník FÜTI (27-28/821

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents