Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-18 / 37. szám

Zöldségfélék betakarítása A zöldségeskertben a szedés, vagyis a betakarítás rendsze­rint fulyamatos, mint ahogy folyamatos a termesztés is. A bázikertekben a termékek sze­dése abban is különbözik a nagyüzemi betakarítástól, hogy itt a tenyészidő alatt mindig csak annyit szedünk, amennyi­re éppen szükség van, és ak­kor szedjük, amikor érési álla­pota legmegfelelőbb a fogyasz­tásra. Egyszerre legfeljebb egy­két napra valót szedünk, mert után szedjük, fagyérzékenysé­­gük sorrendjében. Az említett zöldségféléknél növeli az el­tarthatóságot, ha a hűvös éjsza­kák vagy egy gyengébb dér ha­tására a külső levelekből a nö­vény belsejébe, illetve a gyo kérzöldségeknél a levelekből a gyökérbe húzódik a tápanyag egy része. Ismeretes, hogy a gyökér­zöldségek —1—2 Celsius fokot könnyen kibírnak a talajban, a káposztafélék —2—3 Celsius a nyár folyamán a hűvös ne­­lyen tárolt zöldségfélék is so­kat veszítenek értékükből. A levélzöldségeket mindig zsenge állapotban, lehetőleg a reggeli órákban szedjük. Sze­désnél vigyázni kell, hogy ne sértsük meg a növényt; szük­ség esetén pl. az uborkát, a dinnyét levágjuk a szárról. Min­den termést lehetőleg tisztán szedjünk. Téli ellátásra a zöldségfélé­ket egyszerre szedjük le, ami­kor azok tárolásra alkalmasak. Érett állapotban szedjük a hagymát, burgonyát, amikor le­velei, illetve a szára megszá­radt. A gyökérzöldségeket és a káposztaféléket az első hűvö­sebb éjszakák vagy az első dér tokot is elviselnek, sőt a bim­bóskel —10 Celsius fokot is át­vészel. A petrezselyem arány­lag jól telel a földben. A gyö­kérzöldségeket lehetőleg derült, száraz időben szedjük úgy, hogy minél kevesebb gyökér sérüljön meg. Kiszedés után szikkadni hagyjuk pár órát, majd válogatás után raktároz­zuk. A zöldségfélék raktározása előtt a raktárt, pincét vagy kamrát kellőképpen alő kell készíteni, a nyár folyamán kell kitakarítani. A múlt évben rak­tározásra használt homokot, növényi hulladékot és szemetet kihordjuk. A helyiséget alapo­san kiszellőztetjük, elvégezzük a kellő javításokat a falon, a polcokat és a rekeszeket meg­javítjuk. Az egérlyukat cement­tel betömjük. Raktározás előtt egy-két hét­tel a helyiséget fertőtlenítjük kénezéssel vagy furmalinnal, esetleg klórmésszel. A kénnel való fertőtlenítésnél köbméte­renként 30 g kénport vagy kén­virágot égetünk el, a helyiség több pontján. A ként égő parázs­ra szórjuk, utána a helyiséget . légmentesen lezárjuk, majd 1— 2 napig így hagyjuk. A raktá­rozást csak néhány napos szel­lőztetés után lehet megkezdeni. Ha nincs módunkban kénez­ni, formaiinnal is fertőtleníthe­tünk, vagy 4 °/o-os klórmészol­­dattal permetezzük be a helyi­séget, utána bezárjuk egy-két napig, majd alaposan szellőz­tetünk. A burgonyát, gyökérzöldsé­geket, esetleg hagymát pincé­ben raktározzuk. A burgonyát rekeszekbe, ládákba rakhatjuk. A gyökérzöldséget legjobb priz­mába, homokba, rétegezve tá­rolni. Erre a célra szemcsés, közepesen nedvdús homokot használunk. A prizma alapszé­lessége 60—70 cm, magassága 50—60 cm, felfelé keskenyedő, hossza szükség és hely szerint változó. A prizma alját 3—4 cm vastag homokréteg képezi. Erre rakjuk a gyökereket fejjel ki­felé, közbül ömlesztve is lehet. Egy rend gyökér után újabb homokréteget teszünk, úgy, hogy fedje a gyökereket, majd újabb gyökér- és homokréteg következik, míg a prizma eléri p kellő magasságot. Kisebb mennyiségű gyökérzöldségfélét főleg kamrában, vagy akár pin­cében is veszteség nélküli jó eredménnyel tárolhatunk. Ha nincs megfelelő pincénk, a zöldségféléket a szabadban is eltarthatjuk, veremben vagy árokban. Erre a célra a kéri szárazabb részében, a földbe 60—70 cm széles, 50—60 cm mély és szükség szerinti hosszú árkot ásunk. A verem rendsze­rint szélesebb és mélyebb, 1,00 —2 m széles, 1,50—2 m mély és a hossza attól függ, hagy mennyi zöldséget akarunk ver­melni. Az árkot és a vermet szalmával béleljük és erre öm­lesztve töltjük a zöldségnövé­nyeket. Fedésre rendszerint deszkafedelet használunk, ami­re szalma és 20—30 cm-es föld­réteg jön. Az árok két végén és a verem bejáratánál a szel­lőztetést biztosítjuk. A gyökérzöldségeket, káposz­tát, karalábét, burgonyát sza­badföldi prizmában is tárolhat­juk. A szabadföldi prizma mé­retei: 140—160 cm széles, 80— 120 cm magas és szükség sze­rinti hosszú. Elkészítése úgy történik, hogy szárazabb helyen és ásónyom-mélyen megássuk az lapot. Alulra egy réteg szalmát helyezünk, erre jön az eltartandó zöldségféle, a szélén prizma formában rakva és kéz­ből ömlesztve. A prizma (S'lol aljára hosszában egy lécből készült, fedélszerü szelloztetot helyezünk el, majd erre kétnié­­terenként egy-egy szellőztető kéményt készítünk lécből, ku­korica- vagy napraforgószárból. Fedésre vékonyabb réteg szal­mát, erre pedig, ahogy kezd lehűlni az idő, egy réteg föl­det, esetleg ha nagyobb hideg van, még egy rend trágyát is helyezhetünk. A szabadban, árokban, ve­remben, valamint a prizmában tárolt zöldségféléket a tél io­­lyamán többször ellenőrizzük. A fejes káposztát nyersen is eltarthatjuk, ha nem túl meleg a pince, polcokon vagy priz­mában szalmára rakva, fejjel kifelé. A hagymát, fokhagymát ko­szorúba fogva, kamrában és padláson is eltarthatjuk. Kam­rában kisebb mennyiségű gyö­kérzöldséget műanyagai bélelt ládába, homokba rétegezve tart­hatunk el. A petrezselymet tél végi, ko­ra - tavaszi fogyasztásra a ter­méshelyen is hagyhatjuk, de tavasszal, mielőtt zöldülni kéz-, dene, fel kell szedni. Ha nincs hó, vékony szalmaréteggel ta­karjuk. CSORBA I. Aszparágusz Sokak által kedvelt, előszeretettel nevelt cse­repes dísznövényünk. Szinte minden rakásban találunk belőle egy-egy cseréppel. Viszont keve­sen tudják, hogy a spár­gával rokon növény Afri­kából származik. Ápolása egyszerű: nyá­ron erkélyre tehetjük vagy kitelepíthetjük a kert árnyékos részébe. Nyáron időnként ajánla­tos megpermetezrií víz­zel. Napos helyen szép sötétzöldre szlneződik. A növekedési időszak­ban rendszeresen kell öntözni, és hetente vagy tíznaponként tápoldatoz­­ni. Ha vékony hajtásokat nevel, ez az éhség jele, s tavasszal föltétlenül át kell ültetnin jő minőségű lombföldbe. A gyökere­ken található víztartó gumóknak a lakásban nincsen nagv jelentősé­ge. Jó szem t. jtt tartani, hogy az aszparágus na­gyobb cserepet igényel, mint a szobanövények általában. Az asparagus plumosus könnyebb, humuszban gazdagabb főidet Igényel s nem bírja a napot. Me­legebb, páradúsabb kör­nyezetben kell tartani s Időnként meg kell per­metezni vízzel. (fő) REMARG 24-42 A kertészkedők — főleg a szerződéses árutermeléssel fog­lalkozók — éberen figyelemmel kísérik a hazai és külföldi nagyüzemi termelés fejlődését, azonnal átveszik a jó módsze­reket és tapasztalatokat. Ennek köszönhető, hogy a háztájiban is meghonosodott a fóliaborítá­sú termesztő berendezésekben való, hajtatásos zöldségterme­lés. Külföldön és néhány hazai nagyüzemben már léptek egyet a fejlődés útján. Most a vízfüg­­gönyös fóliasátor a sláger, hi­szen energiatakarékos módszer­rel, tórmérszetes hőfokú kűtvíz függönyszerű csörgedeztetésé­­vel oldja meg az élettér opti­mális hőszabályozását. A szaklapokat böngészők vagy az új módszert alkalma­zó nagyüzemekben dolgozók kö­zül néhányan már kísérletet tettek a vízfüggönyös fóliasátor háztáji kimunkálására. A kez-16 külön nem kéri a vízfüggö­nyös módszer alkalmazásához történő módosítást, akkor egy­szerű, hagyományosan haszno­sítható hajtató berendezést kap. Így a nagyobb vázszer­kezet 1250, a kisebb pedig 850 koronába kerül. Ha viszont téli üzemeltetéshez módosított, dup­la fóliatakaró felhúzását, víz­függöny csörgedeztetését lehe­tővé tevő berendezést kér a megrendelő, akkor ezerhatszáz, illetve ezerötven koronás beru­házással kell számolnia. Plusz a fóliatakaró ára, természete­sen. A méretre szabott fóliát p pucovi Signál Efsz (Dolný Kubín-i járás) fogja gyártani, és az érdeklődők a vázszerke­zettel együtt megvásárolhatják. (bor) deményezőknek most nagyüzem siet a segítségére. A Rajeci Ál­lami Gazdaság kifejlesztett egy speciális vázszerkezetet, mely­nek sorozatgyártása máris fo­lyamatban van. Az Agrokomplex Országos Me­zőgazdasági Kiállításon a gyár­tó nemzeti vállalat képviselője úgy tájékoztatott, hogy a Re­üzemági központjából történő elszállítást (žilinai járás). Eh­hez nem árt tudni, hogy a váz­­szerkezet 320 cm hosszú, zsák­szerű csomagban kerül forgal­mazásra, melynek tömege 90, illetve 45 kg, a berendezés mé­reteitől függően. S ezzel már tulajdonképpen azt is elárultuk, hogy az új­donság kétféle méretben ké­szül. Mint a típusjel is mutat­ja, a kisebb fóliaház alapterü­lete 24 négyzetméter, a nagyob­bá pedig nagyvenkettő. Ami szokatlan, az alapterület sza­bálytalan hatszög alakú. A váz­­szerkezet horganyzott acélcső­ből készült, a fóliatakarót ki­feszített horganyzott dróthuza­­iok merevítik, támasztják! "z a megoldás lehetővé teszi a 0,16 mm-es fólia használatát, de aki télen akar termelni, inkább üveg­szállal merevített fóliatakarót használjon. A hajtató berendezés megépí­téséhez nincsen szükség alap­keretre, tehát a termelő belá­tása és lehetősége szerint 300 —600 cm széles és 800 cm hosszú berendezést építhet, amit 300 cm-es részekkel meg­­toldhat. A kisebb méretű be­rendezés 500 cm hosszú és 600 cm széles. Ha a megrendelő vagy vásár- * • Ha van felvásárlás, van kezdeményezés A közellátás zavartalan biz­tosítása, a fogyasztói igény mi­nél tökéletesebb kielégítése el­sősorban a szocialista nagyüze­mek feladata, de teljesítéséhez jelentősen hozzájárulnak a kis­termelők is, akik számos olyan terméket adnak piacra, amely nem található u nagyüzemek terméklistáján. A fontos termékek közé tar­tozik például a tojás, melyből a falusi emberek jelentős meny­­nyiséget adnak a közellát$snak. De ez a „sok“ még több lehet­ne, ha a felvásárlás körül nem adódnának lépten-nyomoh prob­lémák. Számos községben a mai napig nincsen megoldva a felvásárlás. A ' nyugat-szlovákiai kerület keleti csücskében, fpolyfödé­­mes (Ipeľské Olany) községben Štilla Jozef, a Jednota élelmi­szerüzletének vezetője immár harminc éve vásárolja fel és továbbítja a tojást. Évente je­lentős mennyiséget; az Idei terv például 7000 darabot ír elő, de már július végéig 10 ezer 200 darabot vett ét. Amint elmondta, Itt különö­sen fontos a tojásfelvásáriás, mivel a fölöslegét a háziasszo­nyok a piacra sem vihetik. A legközelebbi város csaknem 30 kilométerre van, tehát nem len­ne kifizetődő az utazgatás. A jő üzletesnek pedig nemcsak a vá­sárlók igényeit kell kielégíte­nie, de az áruértékesítési törek­véseket is segítenie kell. Mert tojás, különösen nyáridőben, bőven akad. Arról nem Is szól­va, hogy még a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás néhány községéből Is Ide hordták egy időben a tojást, mert ott nem vásárolták fel. • Mi az oka, hogy egyes helységekben olyan nehéz meg­valósítani a felvásárlást? — ér­deklődtem. — Ennek több oka Is van. Az egyik, ami miatt a boltosok idegenkednek tőle, hogy nem rendelkeznek megfelelő tároló­­helyiséggel. A tojást ugyanis száraz, hűvös helyen kell tar­tani, különben könnyen meg­romlik és abból az üzletesnek van kára. Abból pedig, amit a felvásárlásért kap (darabon­ként 3 fillértl) nem nagyon te­lik Ilyesmire. Ezért kell ügyel­ni arra is, hogy csak friss to­jást vásároljunk fel. • Hogyan állapítja meg, friss-e a tojás? r— Ilyen sokéves tapaszta­lattal már nem nehéz. Igaz, van egy szerkezetünk is, meiy­­lyel átvilágíthatjuk a tojást, de már ránézve is meg lehet álla­pítani, hogy frlss-e. Meg aztán a súlyából Is, mivel a friss to­jás nehezebb. Ezt tudják az el­adók is, ezért Igyekeznek mi­előbb behozni az árut, mert aki későn hozza, saját magát káro­sítja meg. Az eddigi eredmény azt mutatja, hogy jó évet zá­runk. Eddig legtöbb tojást Hol­­láék, Nagyék és Stígelék hoz­tak. Olykor a környező falvak­ból Is hoznak néhány kilónylt. Természetesen átveszem, miért ne venném: ők eladhatják a tojást, az érte kapott pénzt pe­dig legtöbbször itt költik el. így a termelő és a kereskedő Is jól jár. A födémesi példa bizonyítja, hogy a jednota Fogyasztási Szövetkezet jó szervezéssel megoldhatja a kistermelők tojás­értékesítési gondjait és ezáltal növelheti a termelési kedvet. Ez pedig azt jelenti, bogy egy­re gazdagabb lesz a dolgozók asztala. BÖJTÖS JÄNOS A hagyma nem segít A burgonya növényvédelme lassan legalább olyan gond lesz, mint a szőlőé. "A hűvös tavaszt követő júniusi hőség igen kedvező feltételeket terem­tett az amúgy Is szapora bur­gonyabogarak számára, így az idén évek óta nem tapasztalt Intenzitással szaporodtak a kár­tevők. Valaha nagy ámulattal szemléltem, milyen sürgés-for­gás van a szőlőtermelő vidéke­ken, amikor elérkezik a foko­zott növényvédelem időszaka, Most nálunk is tele volt a ter­melők keze munkával: ki a há­tán, ki a kerékpáron egyensú­lyozva, ki meg kiskocsin szállí­totta a vizet vagy a kész permet­­lét a krumpliföldre, hogy leg­alább mérsékelni tudja a boga­rak kártételét. Jómagam egy magyarországi kertésztárs ötletét próbáltam hasznosítani. A múlt évben örömmel olvastam" a Kertészet és Szőlészet hasábjain, hogy a vöröshagyma elriasztja a bur­gonyabogarakat. Az idén a Sza­bad Földműves is közölte az írást, így a módszer kipróbálá­sa mellett döntöttem.. Minden bokorba, és a bokrok mellé is duggattam vöröshagymát, s vág­tam a hatást. A várt siker, saj­nos, elmaradt. A bogaraknak eszük ágában sem volt elmene­külni a krumpliföldről. Sőtl Ügy tapasztaltam, hogy a hagymán is kitűnően érzik magukat. Először arra gondoltam, hogy talán csak az én kertemben, esetleg a mi vidékünkön élnek ilyen hagymakedvelő burgortya­­bogarak. Később — a Kertészet és, Szőlészet 26. számában — olvastam egyik hazai kertész­társ sorait, melyek meggyőztek arról, hogy a módszerrel van baj. Szelni László ugyanis való­ságos védősávot ültetett vörös­hagymából a burgonynbokrok közé, illetve köré, de a kárté­telt nem tudta megelőzni. Más módszerrel is kísérletez­tem. Naftával igyekeztem el­riasztani a bogarakat. A sorok között, 30—40 cm magasan, kis edényeket (cipőbokszos doboz teteje) helyeztem el — négyzet­­méterenként négyet — s naftát öntöttem mindegyikbe. A dobo­zok közelében lényegesen ke­vesebb volt a burgonyabogár, s mivel a „védett“ zónában nem petéztek és nem szaporodtak a kártevők, végül valamennyi bo­gár a dobozoktól legtávolabb eső növényekre települt át. Nem állítom, és nem is állít­hatom, hogy ez a módszer va­lóban jó, hiszen egy nyár ta­pasztalataira nem lehet építe­ni. Viszont úgy érzem, ha min­denki közre adná megfigyelé­seit, ismertetné bevált módsze­reit és tapasztalatait, sokkal kevesebb lenne a gondunk és eredményesebb a munkánk. Kár, hogy nagyon sokan elfelejtik, egyszer ők is voltak kezdők! Csépe Púi, Várgede (Hodejov) marg 24-42 típusú fóliásától máris megrendelhető, illetve kapható a Kertészeti Szolgál­tató Vállalatnál vagy a mező­gazdasági terményfelvásárló és forgalmazó vállalat járási üze­meiben. Előnyben részesítik ai alapszervezetek tömeges meg­rendeléseit, illetve azokat a kertbarátokat, akik maguk vál­lalják az AG krivíni mellék­

Next

/
Thumbnails
Contents