Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-18 / 37. szám

1982. szeptember 18.. SZABAD FÖLDMŰVES. sen a jobb, még hatékonyabb la pért! A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Ismét elröppent egy év, a sajtó, a rádió és a tele­vízió dolgozóinak napja — szeptember 21-e Óta. Ezalatt ígéreteink egy részét igyekeztünk valóra váltani. Azoknak adtunk bővebb teret, lehetőséget, akik a lap követelményeihez Igazodva, szorgalmazták a cik­kek, tudósítások megírását, elősegítve Ily módon a Szabad Földműves tartalmi gazdagságát, hatékonyságá­nak fokozását, a pártkongresszus és a CSKP Központi Bizottsága plénumülései határozataiból eredő feladatok teljesítését. Az egyre Igényesebb feladatok teljesítése továbbra Is arra kötelezi lapunk munkaközösségét, az újságírás elkötelezettjeit, valamint külső munkatársait és rend­szeres levelezőit, tudósítóit, hogy az élet ütőerén tart­sák a kezüket. A szeizmográf érzékenységével reagálja­nak a jóra, a fejlődés előmozdítását példázó jelensé­gekre a hasznosítható tapasztalatok minél rugalmasabb közlésével, az élenjárók népszerűsítésével. Am aj­­ról sem megfeledkezve, hogy az élet fonákságait szóvá tegyék, természetesen a hibákból kivezető helyes utat Is megmutatva. Mnst, ismét ünnepet ülnek a tömegtájékoztatás dol­gozói, mely munkajellegü. Elemzik — köztük ml, a Sza­bad Földműves szerkesztőségének munkaközössége Is — azt a kétségkívül komoly és felelősségteljes munkát, amelyet egy év leforgásával végeztek. Mi jót tettünk? Három munkatársunk rendszeresebben a terepet járhat­ja, több Időt tölthet a mezőgazdasági üzemekben, köz­ségekben, alaposabb anyaggyűjtő munkát végezhet, s ki­zárólag annak feldolgozására fordíthatja idejének je­lentős részét. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a munkaterületükön élő, tevékenykedő tudósítóknak, le­velezőknek hátat fordítsanak. Kötelességük az időszakon­kénti segítségnyújtás, tanácsadás, a közvetlen, szemé­lyes megismerés, hiszen ők vannak legközelebb hozzá­juk, akik a szerkesztőséget képviselik. Ha jó a kapcso­lat a jelzett szerkesztőségi munkatársak és a lap tudó­sítói között, ez az újság és az olvasók javát szolgál­hatja. Viszont, ha laza ez az összekötő kapocs, a tudó­sítói tevékenység silányabb, sekélyesebb. Ez egyáltalán nem üdvös. Hol, milyen cím alatt találhatók e szerkesztőségi munkatársaink? Illés Bertalan, Bácskán (Bačka), a te­­rebesi (Trebiíov) járásban; Korcsmáros Lászlft Lúčka; Bnitös lános pedig Ipnlynyéken (Vinica), a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban. Az 6 feladatuk az Is, hogy a lehető legszorosabb és gyümölcsöző kapcsolatot tartsanak munkaterületük járá­si szerveivel, a társadalmi, tömeg- és szabadidő-szerve­zetek járási szerveit Is beleértve. Ez a kölcsönösen elő­nyös együttműködés jelentősen könnyítheti munkatár­saink komoly és felelősségteljes munkáját. Az e szer­veken keresztül történő tájékozódás megbízhatóbb, hi­telesebb lehet, az általuk nyújtott anyag felhasználható. Az Illetékes járási szervek Ily módon hasznos segítséget nyújthatnak munkatársaink dologvégzéséhez, feladataik teljesítéséhez. Szeptember 21-én, ünnepnapunkon mondhatjuk: to­vábbra is elkötelezetten kívánjuk teljesíteni a Szabad Földművesre háruló, egyre igényesebb feladatokat. Ez mlndanyiunkat még gon'dosabb, körültekintőbb és pár­tosabb munkára kötelez. Nem és nem pártfogoljuk az újságírásban felbukkanó felületességet, a frázispuffog­tatást, a „szalmacséplést“, ellene ágálunk. Elmarasztal­va a lélektelen rutinmunkát, zsargont, amely árt az új­ságírásnak. Mivel a bírálat kétélű fegyver, további mun­kánkban még alaposabb ellenőrzésnek kell a cikk köz­lését megelőznie. Ugyanakkor segítőtársainkat — az olvasókat, a csak néhanapján levelezőket és a rendszeres tudósítóinkat köszöntve — a'rra kérjük, hogy tartalomgazdag, s hite­les forrásból származó írásokat küldjenek, eredmény­­népszerűsítőket, hibákra, fogyatékosságokra gondosan rátapintókat, tevékenységet elemzőket, legyen az mező­­gazdasági, élelmiszeripari, adásvételi vagy kulturális jellegű. Olvasóink bátran ragadjanak tollat, s írjanak a szocialista brigádokról, az újítókról, a népi tehetsé­gekről, hogy a közvélemény feléjük forduljon. írjanak , azok példamutató helytállásáról, akik a termelés élen­járói, s épp ezért kitüntetettek. Fedjék fel azokat, akik önszorgalomból, szilárd hittel és vasakarattal vették be a „tudás várát“, nem egy közülük már felnőtten, з munka mellett, családapaként. De a mostani fiatalokat se tévesszék s^em elől, főleg azokat ne, akik vállalják a fejlett szocialista társadalom építésével járó többlet­­munkát, s a szocialista életvitelt vallják magukénak. Nehéz, de nagyon megtisztelő, örömötárasztó ez a munka. S egyben felelősségteljes Is. Az újságíróé, a tudósítóé, a levelezőé egyaránt. Csakis közös erőfeszí­téssel születhet hétről hétre hatékonyabb, olvasottabb lap. A szerkesztőség Mit nyújt nekik... ? Amióta bevezettük iskolánkban — a szenei (Senec) Magyar Tannyelvű Gimnáziumban — a mezőgazdasági termelés alapjai című szaktantárgy oktatását, azóta а III. és IV. évfolyam tanulóinak nagy része előfizetőjévé vált a Szabad Földműves hetilapnak. Mit eredményezett ez? Nagyobb az érdeklődés a biológiai szakirányú fő­iskolák és egyetemek iránt. Különö­sen a mezőgazdasági főiskola került érdeklődésük homlokterébe. Tanu­lóink szakoktatás keretében ismer­kednek a szocialista mezőgazdaság múltjával, jelenével és célkitűzései­vel. jobban megértik az elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatának jelen­tőségét, megismerik a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak életét és problé­máit. Tanulóink nagyon pozitívan értéke­lik a Szabad Földműves segítségét. Sok hasznos tanácsot, szakismeretet merítenek belőle a kertészkedők, a kisállattenyésztők. Hetente sajtóbe­számolót tartunk e lapból; ki-kl ait a témát dolgozza fel, ami a legjobban megragadja figyelmét. Gyakorta élénk vita alakul ki a beszámolókat köve­tően. '» Elniondliatfuk: tanulóink szeretik, szívesen olvassák ezt a közkedvelt mezőgazdasági hetilapot, mely szak-> tudásuk gyarapítását segíti elő. Véle­ményük: a lapnak köszönhetik, hogy ráirányította figyelmüket a 'mezőgaz­dasági szaksajtó és szakirodalom ol­vasására. tanulmányozására. Két év­vel ezelőtt egyetlen példányt sem já­rattak, ma viszont ötven tanuló elő­fizeti. Reméljük, bogy az elkövetkező Idő­szakban is sok szakismeretet merít­hetünk e lapból, amelynek gyakorlati hasznosításával — a későbbiekben — hozzájárulhatunk szocialista mezőgaz­daságunk továbbfejlesztéséhez. KOVÁCS LÁSZLÓ agrármérnök, a Szenei (Senec) Gimnázium tanára „Írni fogok” A legaktívabbak eevike Legaktívabb levelezőink egyike a gútai (Kolárovo) PLAVEC PÄL. Rö­­videbb-hosszabb cikkei, tudósításai — Plavec J. Pavel névvel vagy -p)p- rö­vidítéssel — rendszeresen jelennek meg lapunk különböző rovataiban. Éppen témagazdagsága az, ami méltán szembetűnhetett olvasóinknak: amel­lett, hogy otthonosan mozog a mező­gazdaságban, tudósításainak témaköre kiterjed a kultúra, a sport és a köz­élet aktuális eseményeire is. Hivatása részben megmagyarázza sokoldalúságát: az udvardl (Dvory nad Žltavou) Mezőgazdasági Szaktan- Intézetben működik, mint szakoktató. Kerek egy évtizede áll a katedrán. Oktató-nevelő munkája, mint 6 maga elmondotta, nagyban hozzásegíti a témakereséshez. Az iskola tanulóinak társadalmi munkája, vagy kötelező szakmai gyakorlatai során rendszere­sen eljut különböző mezőgazdasági üzemekbe. Ha ilyenkor a szakember meglátásai némi íráskészséggel, és persze mindenekelőtt a közért, a kö­zösségért érzett felelősségtudattal pá­rosulnak, ez már elegendő ahhoz, hogy megszülessen egy-egy — szép eredményekről számot adó vagy ép­penséggel negatív jelenségeket toll­hegyre tűző rövid írás. Ami я szőkébb szakmáján kívül eső témákat illeti, azok keresésében az imént felsorolt feltételek közül éppen a legutolsó az, ami Plavec Pált tudó­sítói gárdánk élvonalába emeli. Az, hogy leveleinek többségét áthatja az építő szándék, a jót előremozdítani hivatott aktív szerepvállalás, a jól végzett munka eredménye fölött ér­zett üröm és jogos büszkeség, amely nyilvánosságra kívánkozik, legyen az egy új óvoda átadása, vagy sikeres idényt záró labdarúgócsapat. Mind­azok a tulajdonságok tehát, amelyek együttesen közéletivé, a szocializmus ügye iránt elkötelezetté tesznek egy embert. Plavec Pál 35 éves, bárom gyermek apja. Igényes munkája mellett is tud időt szakítani kedvteléseire, amelyek között előkelő helyet foglal *el a ker­tészkedés. Elmondható tehát, hogy az ő esetében hivatás és kedvtelés har­monikusan kiegészítik egymást. Szer­kesztői közösségünk és olvasóink ne­vében reméljük, hogy lelkesedése, aktivitása a jövőben sem csökken, és a nevével jelzett cikkek továbbra is rendszeresek lesznek lapunk hasáb­jain. VASS GYULA (A szerző felvétele) A feledi (Jesenskéj gabonasilő 32 éves főnöke Farkas Ottó, vele beszél­getek a, sajtónap ürügyén. — Honnan ered a betűszereteted,-a szavak fogalmakká fűzése, a pillanat­­őrzés szenvedélye? — Gyermekkorom mélyén van a titka. — Ha ez így van, ments felszínre néhány színes emlékkavicsot! — Rövid volt a gyermekkorom, ta­lán azért, mert olvasással és focizás­sal telt leginkább. Főleg a történe­lem-könyveket kedveltem. A mondák hamar „megvénítették“ a gonďolatai­­mat. A környékünkön nagyapámnak volt csupán fényképezőgépe. Mindig körülötte sündörögtem, ő vértezett fel tudományával. Rámhagyta, örökségül a felszerelését. Akkortájt sokat csa­varogtam, gombéznl jártam, az erdők vadjait puskáztam gépem lencséjé­vel ... Aztán ... Almokat űző gyerekarca tekint rám a mespmondópadkáról — pontosab­ban a hivatali székből. — ... aztán jött a suli, a gimná­zium után kétéves mezőgazdasági fel­építményi. — Milyen lehetőségeket kínált fel a sors? — Hét évig bérelszámoló voltam egy szövetkezetben. Három éve va­gyok a gabonatároló élén. Nyolc év alatt az ötödik vezető. Korábban ha­hamar ellszkoltak Innét az emberek, most viszont jó közösséget sikerült összehoznom. — És milyen változás történt veled, ez Idő alatt? — Olvasmányélményeim mindig kí­sértettek. Novellákkal kezdtem az Űj Szóban, karcolatokat Írtam a Nőbe, a Szabad Földművest többnyire fényké­peimmel keresem fel. öt éve mondá­kat gyűjtök. Einlékfoszlányokből ta­pogatom vissza az írás világába e táj történelmét. Sok új Ismeretnek számí­tó történet került már be noteszom­ba, többet fel is dolgoztam__De, tudod, a különféle tisztségek, megbí­zatások, munkahelyi tennivalók egy­ben időt követelnek. Anyagi felelős­ség terhe nehezedik rám. Ne hidd, hogy ezt panaszként mondom, hiszen kedvvel, szívesen végzem a munká mat, de mégis ... Van úgy, hogy he leken- át nem -látom a kislányomat, ť könyvespolcot belepi a por, írni kel lene, volna miről, akarnék is, de.. Az újságokat is a buszban böngészem át, naponta ötven kilométert utazom Szónak, szándéknak őszinte nyfltsá gával adott hangot érzéseinek. — Mik a terveid a jövőben? — Nem, nem tervezem a jövőm. Ez talán hiba, de nem tudom megelőzni önmagamat. Majd. Egyszer. Talán.., Addig Is figyelem az eseményeket, emberekkel beszélgetek, tűnődöm a dolgok értelmén. És... írni fogoki (kurcsmáros) к humor az élet sója Rendszeresen tájékoztatja lapunk olvasótáborát a nagykürtöst IVelký KrtlS) járás eseményeiről. Sokat uta­zik, így gyakorta adódik alkalma tollhegyre kívánkozó anyag jelvéte­lére. Meg, olyan ember BODZSAR Gyula, akt nem jár bekötött szemmel: meglátja a jót, az előremutatót, de a visszahúzót, a fejlődést fékezöt, min­dennapi életünk hibáit, fogyatékossá­gait is. — Mikor kerültél kapcsolatba a saj­tóval, s ml tartott meg a nyomtatott betű birodalmában? ■— Első írásom 1968-ban jelent meg az Inámt (Dolinka! fiatalok életéről. _ Az 6 kezdeményezésére alakult a faluban Ifi-szervezet. — Később az Ipolysági ISahy) magyar tannyelvű gimnázium diákjaként tagja lettem az ifjúsági és plonlrotthon keretében működő Ifjú tudósítók körének, ahol Hajdú András Irányításával egyre jobban megszerettem ezt a munkát. — Mely témákat ragadod meg leg Inkább? — igyekszem sokrétű lenni, az élet valamennyi területén megtalálni az említésre méltót, legyen az dicsérni való, vagy bírálatot érdemlő jelenség. — lapunk olvasót tudták, hogy so­kat „hallasz". Mi adott ehhez alapot, lökést? — Az élet sűrűjében járva-kelve sok hiányosságot, embert hanyagsá­got tapasztaltam, amely ellentétes a szocialista életvitellel. Ezeket Igye­keztem, javító szándékkal, pellengér­re állítani. — Volt-e már írásaidnak visszhang la? — Több alkalommal Is. Néhány évp háztömbünk lakóinak egymáshoz való viszonya fonákságait bíráltam. 'Az érintettek mindannyian kivágták az újságból az írást, s az ajtómra ra­gasztották, jelezve ezáltal, hogy meg­értették azt. — Miként kerültél kapcsolatba a Szabad Földművessel? — A szüleim járatták ezt a köz­kedvelt lapot, s jómagam Is rendsze­res olvasójává váltam. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy nagyon sok­oldalú. A falu dolgozóinak olvasott, közkézen forgó lapja. Am, szerintem a kisvárosokban egyre nagyobb ér­deklődés nyilvánul meg iránta. Hiszen egyre több a kertbarát, a kisállatte­­nyésztő, akiknek módszertant segít­ségre van szükségük. Sajnos, nemigen lehet ehhez a laphoz városon hozzá­jutni. — Az olvasó és tudósító szemével ítélve, milyen ez a hetilap? — Mindenki találhat benne olvasni­valót, hasznos tanácsot, tapasztalatot, szakmai elemzést, politikát tájékoz­tatót, kultúrát, sportot. Talán az első Mai fejlécét kellene korszerűsíteni, °setleg a belső elrendezést szellőseb­bé tenni. No meg nagyobb teret kap­hatnának a lapban a hazai humoris­ták. karikaturisták. Gondolom, ezáltal még keresettebbé válhatna a lap, me­lyet hétvégeken türelmetlenül várnak olvasói. (böjtös) (A szerző felvétele) Még több kultúrapártolót Sokrétű, közkedvelt hetilapja Szlovákia magyarajkű mezőgazdasági dol­gozóinak a Szabad Földműves. Sőt az utóbbi években nagyon megnöveke­dett az érdeklődés iránta, a más szakirányú és elfoglaltságé dolgozók ré­széről Is. Az állandóan növekvő érdeklődés kétségkívül a szerkesztőség rugalmas és körültekintő, gondos munkájának a bizonyítéka. Mert hiszen a figyelmes olvasó a lap hasábjain közölt írásokból tájéko­zódhat a bel- és külpolitika eseményeiről, ismereteit gyarapíthatja az efsz-tag, a mezőgazdasági dolgozó, a kertbarát, a méhész, a horgász, a vadász, a kisállattenyésztő; de még a kultúra és az Irodalom, valamint a testnevelés, honvédelem, a sportélet iránt érdeklődő Is megtalálhatja ben­ne a neki megfelelő olvasmányt, a szülők és a gyerekek úgyszintén. Külön öröm számomra az a tény, hogy e 16 oldalas hetilap a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari vagy egyéb elemző cikkek, riportok mellett kultu­rális-népművelési jellegű írásoknak Is helyet ad (énekkarok, színjátszó együttesek, néptánccsoportok, szövetkezeti klubok, tájházak, forradalmi emlékszobák, kultúrházak tevékenységéről számot adókat), istápolja a ha­ladó hagyományokat, felkarolja a népi tehetségeket, épp a népszerűsíté­sükkel. Helyi, körzeti, járási, kerületi, sőt országos kulturális vetélkedők­ről, rendezvényekről tudósít. Emellett a népkönyvtárak, múzeumok nevelő­tevékenységét méltatja, elemzi. Sorozat keretében mutatja be a MATESZ arra érdemes színművészeit. Néhány írás nagyon helyesen népszerűsítette és elismerésben részesí­tette azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek komoly erkölcsi-anyagi támogatásban részesítették — és részesítik a jövőben is! — tartalmában szocialista és formájában nemzeti kultúránk fáklyavivőit, hagyomány­­őrzőit. — A jövőben még több mezőgazdasági üzem (efsz, állami gazdaság, közös mezőgazdasági vállalat] által támogatott kultúrcsoportról, élegyüttesről szeretnénk olvasni kedves lapunkban, a Szabad Földművesben. Ez azon is múlik — szerintem —, mennyivel gyarapodik majd a kulturális élet fellen­dítését pártfogoló, erkölcsileg és anyagilag támogató mezőgazdasági üze­mek száma. Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents