Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-11 / 36. szám

-SZABAD FÖLDMŰVES 1982. szeptember 11. 8 Ijesztő körkép - erkölcsi tanulságokkal Az alkoholizmus sajátságos társa­dalmi problémát jelent. Erről sokat­mondó bizonyságot adnak a statiszti­kák és a bírósági jegyzőkönyvek. Most mégsem ezek elemzéséről lesz szó. Csupán néhány jellegzetes eset­ről, amelyekről nem a tárgyalóterem­ben szereztem tudomást, hanem a „helyszínen“, a -közvélemény látóha­tárán kíviileső területek zárt világá­nak mikroközösségébe LA SAGE Sán­ta ördögének módszerével való bete­kintéssel. Azaz „felemeltem“ néhány községben pár ház tetejét, és ennek alapján rajzoltam meg az alkohnlgőz­­ben élő családok keresztmetszetét... Elsőként Sz. falusi vendéglőbe te­kintettem be. CSARnAI-IDILL Akocsmábajárás a törzsvendégek állandósult életformája. Fize­tésnap... Három törzsvendég kerékpárral érkezett. A kerékpárt a falnak támasztják, s mire a söntés­­hez érnek már előttük van a szoká­sos. Bemelegítésként felhörpintik, s a második „körnél“ már leülnek. Befut a munkásbusz. Megrohanják a kocs­­márost... Három fél, két sör. egy fröces, négy rum stb. Szaporodnak a megrendelések. Lassan valamennyi szék gazdára lel. A szokásrend úgy kívánja, hogy ahányan ülnek egy asz­talnál legalább mindenki egyszer „kér“. Fizetés napián azonban még ez a rend is felborul. Apadnak az üvegek, egyre gyakrabban kerülnek elő a pénztárcák. Mi most egy százas, vagy akár kettő. A levegő ködösődlk a sok dohányfüsttől, a hangerő emel­kedik, a jókedv nótába csap át. Az egyik asztalnál a mámor, a túlmére­tezett szeszadag régi sérelmeket vet felszínre. Éled a kötekedőkedv, a sa­rokban ugyanakkor szesztestvérséget ünepelnek, amelyet újabb és újabb koccintással pecsételnek meg. Besötétedett. Egy két távozó vendé­gen kívül mindenki maradt, a han­gulat a tetőfokára hágott. Az ablakon egy asszony kukucskál be már jóidé­­je. Két gyerek egymás kezét fogva félénken nyit ajtót. Zavartan, félsze­gen, egymást biztatva közelítenek az egyik asztalhoz. A nagyobbik kinyújt­ja a kezét, megragad vele egy kabát­­ujjat, s halkan mondja a tőmondato­kat: — Apu, gyere már haza, anyu vár, a vacsora Is kihűl. Az apa rájuk néz, feláll, vásárol két csokit, kezükbe nyomja, s elküldi őket azzal, hogy nemsokára megy... Láttam, hogy zárórakor ez az „apu“ már nem tudott a lábára állni. Asz­taltársai vitték haza... lel nem szeretik. Akkor érzi magát jól, ha részeg, olykor tör-zúz és már ötször felvágta az ereit. Boldogtalan. G-ék négyen voltak testvérek. Anyjuk hanyag volt, apjuk al­­* koholista. A fizetését mindig elitta, s ha elfogyott a pénz, a fele­ségét és gyerekeit verte, hogy kerít­senek neki italt. G volt a legidősebb. Az általános Iskola elvégzése után munkába • állt, hogy eltarthassa a csalá­dot. Csekély fizetéséből’ részeges ap­ját is meg kellett fékeznie oly mó­don, hogy pénzt adott neki Italra. Fiútestvérét kitették a tanonciskolá­ból, mert sokat hiányzott, és nem ér­dekelte semmi. A húga egy távolt vá­rosba került Iskolába, ahol rossz útra tért. G. megismerkedett egy fiúval. Szerették, mégértették egymást, még­is, amikor fény derült a „családi ti­tokra“ elhagyta őt... V -éknek három gyerekük szüle­tett. Oj otthont építettek, de "nem fejezték be, mert közbe­szólt az alkohol. A ház vakolatlan maradt, a bejárati ajtón nincsen üveg, az ajtófélfán fejszecsapások. Illetve az italfogyasztás jelel látha­tók. Az anya májbetegségben halt meg. A gyerekek szétszéledtek. Az apa tovább iszik, naponta néhány fél­deci tartja benne a reményt, az éle­tet. De hát élet ez Így?! Komor példák, siralmas élethelyze­tek, butító mámor, éhező gyerekek, leafjasító nyomor, torz jellemek, tra­gikus sorsú félemberek — ez a ctkk alkoholsivár világának a tanulsága. KORCSMAROS LÁSZLÓ Egy szakállas öregúr, aki egész este csak apróval fizet, már ki tudja hányadik sörét Issza. Szeme fénylik, egy pontra néz és senkinek sem szól. Egy középkorú férfi malacéágokkal szórakoztatja társaságát. Egy nagyhangú fiatalember pedig ezt mondja barátainak. — Haverok, ma ez a huszadik fél, Imádom a piát. Visszateszem helyére a csárda fe­delét és a családi tűzhelyek fölött folytatom a szemlélődést. FTAL vagy KENYÉR Az üzletben a kisfiúra kerül a sor. — Két deci rum, egy liter tej —, s kiborítja a pultra a két maréknyi tlzfllférest, otthoni buk­szája tartalmát. — Csak holnap lesz apunak fizetése — mondja magya­rázkodva. Valaki megkérdezi; kinek viszed a rumotl — Anyunak, a tej pedig az enyém és két kistestvére­mé... — Hová, hová bácsi — kérdezem korán reggel egy dülöngélő utcatár­samtól. — Megyek T.-hez meginni azt, amit tegnap már nem bírtunk el­fogyasztani. — Olyan sok pénze van, hogy any­­nyl italra telik? — Egy hete kaptam meg a nyugdí­jamat, de már egy fillér sincs belőle! — Nem kellett volna hagyni’ a pénzből legalább kenvérre? — Hát bizony, jó lett volna — tisz-Boga doktor VÁLASZOL a múlt hónapban Is csak egy fél ke­nyerem volt... Megdöbbentő vélekedés, életmód. S.-ék gyerekei még nem ültek együtt asztal mellett sem ebéd- vagy vacsoraidőben. Annál többet ólálkod­tak a kocsma előtt apjukra várva. Így hamar rászoktak a csavargásra, a kéregetésre, mert mindig éhesek, haza csak aludni járnak. Otthonuk csak éjjeli menedékhely, hiányzik be­lőle a meleg tűzhely, a vacsoraillat, az egymást megértő, kiegyensúlyozott szülőpár. KIJRTAKOCSMÄK -SZESZF1LOZÖFUSOK Anyárikonvha félhomályában ro­­tyog egy jelképesen „félelme­tes“ tákolmány, mintha Zola Patkányfogójából került volna oda. Pálinkafőző a neve. Az ócska tűzhe­lyen egy fazékban fő a cefre. A pléh­fedő, amelyen egy vasnehezék is van, tésztával van körülkenve, s tetején át egy rézcső vezeti a párlatot egy nagy vödörbe kényszerített sptrálcső-bűtőn keresztül az üvegedényig. Öreg, sze­nilis apó ül a „készüléknél“, várja a lecsapódást. Hozzáértően táplálja a tüzet. Potyogni kezd a cső, kiokádja az első cseppeket. Megizleli: — Ez a finomság, kóstold meg te ts — nyújt felém egv kanállal. Alig megy le a torkomon. — Kinek szánja ezt — faggatom? — Mindig van rá kuncsaft — mond­ja vigyorogva. — Elhordják a falu korhelyei jó pénzen. — Ez ártalmas, mert sok benne a metllalkoholl — Csak azt tudom, hogy a házi fő­­zöttnél nincsen egészségesebb szeszl Ezt olyan megrögzött határozott­sággal mondja, hogy fölöslegesnek tartok minden győzködést. T. vityillőban lakik. Gyerekei ren­des családokhoz kerültek vőnek. Né­hanapján hazalátogatnak, de egykori szálláshelyükön — szándékosan nem írok otthont — megállt az idő. Min­den a régi. Omladozó falak, beázott tető, földes ház. Az apjuk életmódja megváltoztathatatlan: kocsma, szesz­­testvérek látogatása, mámor. Azt vall­ja, minek a harácsolás, az ember úgyis egyszál gúnyában megy a más­világra. F. fiatal korában rontotta el az éle­­tét. Csalódott, nem nősült meg. Külön­ben kiváló szakember hírében áll, és kifinomult Intelligenciája van. Azóta egyfolytában Iszik. Mindig csak any­­nyit, hogy alkoholfogyasztásának költ­ségeit fedezni tudja. Ha van a fejé­ben, elrontott életét, magáramaradott­­ságát siratja. EMBERI SORSOK — TANULSÁGOKKAL pár éve végezte el a középis­kolát. Azt mondja azért szo­kott rá az italra, mert a szü­„Erdeklődő olvasó“: K. P. a Magyar Rádióba címzett, nevemre szóló leve­let küldött, amelyben három kifejezés pontos értelmezését kéri. örömmel teszek eleget felszólításá­nak, már csak azért is, mert a közel­múltban vettem át a Csehszlovák Szo­cialista Akadémia kiküldöttjétől a di­csérő oklevelet, amire büszke vagyok. Prüsszenlés, helyesen szólva tüsszö­­gés vagy tüsszentés. Erős helégzésset kezdődő jellegzetesen sziszegő hangú gyors reflex-kilégzés, ami valósággal megrázza — pillanatra — feszültté teszt a tüsszentőt. Oka az orrnválka­­hártya Izgalma, gyulladása, hő- és fényhatás (kisgyermekeknél fejtető­­reflex), gáz, valamilyen Idegen fest, vagy az orrlyukak enyhe ingerlése. Az allergiás túlérzékenység tüsszenté­­sl rohamot okozhat. Az orrnvílások befogása a reflexfolyamatot enyhít­fát faWhtfßfifo Szeptember 13 í KORNÉL Hétfő CTIBOR Szeptember 14j SZERÉNA Kedd < ĽUDOMIL Szeptember 151 ENIKŐ Szerda JOLANA Szeptember 16 J EDIT Csütörtök < ĽUDMILA Szeptember 17 < ZSŐFIA Péntek i OLYMPIA Szeptember 18' DIANA Szombat EUGÉNIA Szeptember 19j VILHELMINA Vasárnap t KONŠTANTÍN ERESZTREJTVÉRY (AZ AMURI MESÉK CÍMŰ GYŰJTEMÉNYBŐL) А папаj gyerekek kiszaladtak a jégre korcsolyázni. Eleinte játszadoz­tak, csúszkáltak, de később összeve­rekedtek. Az egyik fiú, Nameka meg­verte Kurbut, aztán elkezdett hen­cegni: — En vagyok közietek a legerő­sebb. Ezért ti kötelesek vagytok fejet hajtani előttem. Nameka ebben a pillanatban meg­csúszott a jégen, elesett és alaposan beverte a fejét. Kurbu ekkor így szólt: — látod, mégsem te vagy a legerő­sebb, hiszen a jég megütött téged. Még vérzel is. Süvegeid hát meg a jegetI Ncrneka megkérdezte a jeget: — Ide Ügyelj jég, van-e aki erő sebb nálad is? — Igen van — mondta a jéjg —, a nap erősebb nálam. Ha kisüt, én el­olvadok. Hajts fejet tehát a napnakt Elindultak a gyerekek a naphoz. Sokáig mentek. Végül ts odaértek. Nameka megszólította a napot: — Kedves apánkl En legyőztem Kurbut. a jég engem győzött le. Te pedig megolvasztod a jeget. Ez azt jelenti tehát, hogy te vagy a legerő­sebb? Mert akkor fejet hajtok élőt led. Sokáig gondolkodott a nap. — A felhő erősebb nálam — mond­ta Namekának —, ha eltakarta a föl­det, hűvös lesz, sugaraim nem hatol­nak keresztül rafia. Elindultak a gyerekek a felhőhöz El ts futottak egy magas hegy csú­csára Körülöttük köd. nedvesség. Mi­re a felhőhöz értek, egész a csontfai­­kig hatolt a nyfrkos hideg, arcukat, kezüket zúzmara borította. Nameka így szólt a felhőhöz: — Kedves anyánkI En erősebb va­gyok Kurbunál, a Jég erősebb nálam, a nap erősebb a jégnél, te erősebb Mebh vagy a napnál. Ez azt jelenít, hogy te mindenkinél erősebb vagy? Mert akkor én megsüvegellek téged. Mialatt a felhő a válaszon gondol­kodott, szél kerekedett, csak úgy sü­vített. és szétszórta a fellegeket. Csak ezután lett igazán hideg és nedves mindenütt, két lépésnyire sem lehe­tett ellátnt. Mafd hirtelen kezdett fel­melegedni, kivilágosodott, szivárvány tűnt fel az égen, felragyogott a na­pocska, és az egész Amur — a felső­­folyástól a tengeröbölig — oly tisz­tán kirajzolódott, mint a tenyerén az élet vonala. Nameka meghajolt. Kurbu azonban megkérdezte a szél­től: — El tudod te mozdítani a helyé­ről a hegyet ts? Még jobban süvített a szél. Mégis, bármennyire is erőlködött, a hegy szilárdan állt, meg sem mozdult. Csu­pán apró rögöcskék repültek alá a csúcsról. — Ejnye bizony — mondta Nameka — sok Időbe telne, úgy hiszem, amíg elmozdítanád ezt a hegyet a helyéről. Ügy tűnik, a hegy erősebb nálad. A gyerekek megsüvegelték a hegyet. — ö, hegyi mondta Nameka — va­lóban te lennél a legerősebb a vilá­gon? Nagyot nyögött a hegy, gondolko­dott. — Nem, a fa erősebb nálam. FáJc nőnek a hátamon, gyökereikkel behá­lóznak engem, és megvédenék a szél­től ts. Nameka meghajolt a fa előtt: — Hallgass meg, faI En legyőztem Kurbut, a jég legyőzött engem, a nap legyőzte a jeget, a felhő a napot, a szél a felhőt, a hegy pedig legyőzte a szelet, te legyőzöd a hegyet. Akkor tehát te vagy a legerősebb? ' Megzizzentek a fa levelei. — Igen, én vagyok a legerősebb — válaszolta. Ekkor azonban odament a fához egy ember, baltát fogott és kivágta. Es ők mindannyian meghajoltak: a hegy, a szél, a felhő, a nap, a jég. Ettől fogva mindannyian tudták már, hogy az Ember a legerősebb a világon. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze, zárt betűk: z, e, m, e, 1. 10. Köles­­féle növény. 11. A pincébe. 12. Fanyar németül (HERB) 13. Szovjet repülő gépjelzés. 15. Kő zép-európai 17. Soha németül 18. Ég angolul. 20 A hangerősség egy sége. 21. Ilyen lap Is van. 23. Krajcár röv. 24. Igavonó, 25. Magas török ka tonaí rang. 28. In ni ad. 27. Színes 28. Latin „és“. 29 Azonosak. 30. Ró mai ötszázegy. 32 Kemény tárgy név elővel. 33. Hamis 34. Védett kikötö hely. 35. Folyó Er délyben. 37. Vissza foghús. 38. Kicsi nyitó képző. 40 Betű kiejtve. ’ 41 Magyar sportnyere mény-játék. 42. Szükséges. 43. Hang­talan tanít. 44. Azonos a vízszintes 20-al. 45. Szolmizáciős- hang. 48. Is­meretlen névjele. 47. Fél satú. 48. Sportág. 49. A növényszár alsó vége. 50. A Brit Légiforgalmi Társaság ne­ve. 51. Festék szlovákul. 52. Kávé. 54. A csehszlovák repülőgépek jelzé­se. 55. Galántal gépkocsik jele. 57. Angol férfinév. 58. Díszes. 59. Város Németországban. 60. Egyformák. 62. Kötősző. 63. Sertéslak. 65. Strázsa. 66. Muzsika. színésznő (é. h.J. 22. Hajórész. 25. Bratislavai autók jelzése. 29. Egyfajta szín. 31. Aug. 18-án ünnepeljük. 36. Azonosak. 39. ... Sándor, szlovák író. 44. Talajművelő eszköz. 46. 0) több idegen nyelvben. 38. Kellemetlenség. 53. Vásárol. 56. Bal betűi. 61. Gyara­podik. 63. Vegyjele Sn. 64. A mélybe. Beküldendő a vízszintes 1., a függő­leges 10., 14. és 16. számú sorok megfejtése. FÜGGŐLEGES: 1. Anna Irma. 2. Vár szlovákul. 3. Elektromos töltésű atom. 4. Saját kezűleg. 5. Nem balt meg. 6. Kupagyőztesek Európa Kupája. 7. Néha egynemű betűi. 8. Ázsiai pénz­egység. 9. Férfinév. 10. A rejtvény második része, zárt betűk: s, o, á, k, n, 14. A rejtvény harmadik része. 16. A rejtvény negyedik része. 19. Buz­dító szócska. 20............. Lili magyar MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 33. száma keresztrejtvé­nyének helyes megfejtése: „Az eredmények arra köteleznek, hogy több szakképzett fiatalt nyer­jünk meg a mezőgazdaság részére.“ Könyvnyertesek: Ojlaky Károly, Gellér (Holiare), Biunár István, Bény (Bíüa), Orosz Lászlóné, Dernő (Drna­­va). heti. Tüsszentéskor az erőteljes leve­gőkirobbanás párásított nyálkarseppe­­ket és rajtuk lovagló kórokozók tö­megét dobhatja a környező levegőbe, tehát az akadályozatlan tüsszögés a cseppfertőzés legbiztosabb terjesztő­ié, ha a kultúra nem követelné a zseb­kendő használatát.. A textllzsebkendő megöregedett. Papírzsebkendő hasz­nálata és elégetése ajánlatos. A görhes, gtrhes, másutt gtrnyős azt jelenti, hogy gyenge, betegesen sovány, sápadt, étvágytalan, bátorta­lan visszahúzódó, félénk. Sok minden belefér ebbe a furcsa szóba, de hatá­rozott körülírt-jelentése nincs. Egye­sek becsmérlő kifejezésnek tartják, mások Inkább sajnálatot sejtenek mö­götte. Az Értelmező Szótár rokonának tartja a göthös kifejezést, főleg akkor, ha a girhes még köhög ts. A rühell szó eredete a rüh nevű bőrbetegség, amit a bőrben járatokat fűró rühatka okoz és gyulladás, visz­ketés formájában jelentkezik. A rü­hell tehát bizonyos vidékeken azf je­lenti: viszket. Sőt a tréfás irodalom egy mondata bizonyltja Is ezt a meg­állapítást: .. mert, hogy rühell, de nem a szégyenletős, hanem a vlszket­­tetős!“ A viszketés a bőr, vagy egyes nyálkahártyák legfelsőbb rétegeiben keletkezett Izgalom a tapintó Idegek végkészülékeiben. A kezdeti kis erős­ségű Inger a gerincvelőn át az agy­kéregbe jut, ahol tudatossá és tájol­­hatővá válik. Leggyakrabban valami­lyen bőrkárosodás az oka, de néha ép bőrön, kizárólag ídegfolyamatként jelentkezik és igen nehezen — néha semmiképpen nem — enyhíthető. Fő­leg idős emberek vtzszegény bőre haj­lamos a szaknyelven pruritus sine materiae — magyarul ok nélküli — viszketésre. Ilyenkor a bőr kezelése céltalan. Az tdegnyugtatás a helyén­való. És a legfontosabb, hogy a visz­ketést szégyenleni nem szabad, mert ha valaki a viszkető tájékot nem meri megvakarni a viszketés érzése még plviselhetetlenphhiS válik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents