Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-04 / 35. szám
1982. szeptember 4, SZABAD EÖLDMÜVES A termőföld pótolhatatlan Amióta az ember gyűjtögetés helyett tudatos munkával termeli magának az élelmet, a termőföldnek megnőtt az értéke. Napjainkban egyre nagyobb a jelentősége, hiszen csak ezen keresztül tudjuk biztosítani a létfenntartáshoz szükséges javakat. Ha figyelembe vesszük, hogy az életszínvonal emelkedése folytán egyre nagyobb igényeket kell kielégítenie, mindenki előtt világossá válik, hogy a talaj védelme és minél eredményesebb hasznosítása mindannyiunk érdeke és kötelessége. Hazánk azon országok közé tartozik, amelyek nem bővelkednek termőföldben. Ezért nem véletlen, hogy a CSKP XVI. kongresszusán Gustáv Husák Is hangsúlyozta: „Védeni kell a szántóföld minden árját, nem szabad megengedni a pazarlást, ez az egész társadalom létérdeke“. — * — A losonci (Lučenec) járás mezőgazdasági üzemei 65 ezer 340 hektárnyi területen gazdálkodnak, tudtam meg Juraj Markotől, a járást mezőgazdasági Igazgatóság agronőmusátől. Ebből mindössze 27 ezer 943 hektár a szántő, 10 ezer 836 hektár rét, 23 ezer 708 hektár legelő, 2853 hektár pedig gyümölcsös, kert, Illetve szőlő. A járás területén jelentős rekultivációs munkákat végeznek, melynek nyomán újabb mezőgazdasági művelésre alkalmas termőföldet nyernek. Ennek zöme az Ipoly mellett terül el, melynek szabályozását már Kalondálg elvégezték, de a féltő folyásnál, Máünec, Rovňany, Zelené, valamint Kalonda, Veľká nad IpTom (Vilke) és Trenč határában még legalább háromezer hektár vizenyős terület vár lecsapolásra. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási osztályán Anna Králikovától a termőföldvédelemmel kapcsolatos munkákról érdeklődtem. A járási székhelyen és a járás területén nagyfokú építkezések folynak, ezek megvalósításakor az építkezők figyelembe veszik-e a mezőgazdasági földterület védelmének alapelvelt, vagy csak egyoldalúan a beruházások előnyösségét tartják szem előtt? — A családi házak építésénél komolyabb problémák nem merülnek fel, hiszen azokat a községfejlesztési tervek szerint a belterületeken építik fel. Ezeket a területrendezési terveket 1979—80-ban részletesen felülvizsgáltuk, s azokat a járási nemzeti bizottság tanácsa jóváhagyta. Tehát az építkezéseket annak alapján valósítják meg. Az építkezéseket természetesen a központi községekben szorgalmazzuk, ahol a meglevő és a tervezett szolgáltatások kedvezőbb életfeltételeket biztosítanak a polgároknak. Építkezési célokra területeket csak belterületen engedünk át, de ott is szorgalmazzuk a régi épületek lebontásával felszabaduló területeken való építkezést. Több probléma van a jelentősebb beruházások esetében, amikor a beruházók saját elképzeléseiket minden áron, még a termőföldvédelmet szolgáló törvény megkerülésével is, meg akarják valósítani. Az előző földvédelmi törvény szabályozói nem voltak elég hatékonyak, ezért Járásunkban is jelentős mennyiségű termőföld „esett áldozatul“ az olyan beruházóknak, akik kedvezőbb fekvésű, gazdaságos beruházást biztosító területeket kerestek. Amint tudjuk, 1976. szeptember elseje óta módosított törvény gondoskodik a mezőgazdasági föld védelméről, melynek alapján a nemzeti bizottságok mondják ki az „igent“ vagy a „nemet“ egy-egy mezőgazdasági földterülettel kapcsolatban az építkezni szándékozóknak. Különösebben nem szükséges hangsúlyozni, milyen felelősséggel kell dönteniük, hiszen a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése határozatai nyomatékosan hangsúlyozták, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelmére, s azt teljes egészében mezőgazdasági termelésre kell felhasználni. Meg kell akadályozni az olyan „termőföldpazarlást“, mint amilyennek nyomán a 6. ötéves tervidőszakban 173 ezer hektár termőföldet vesztett a mezőgazdaság. Indokolt esetekben is csak akkor történhet mezőgazdasági területen beruházás, ha a beruházó saját költségén ugyanakkora területet termővé tesz. Ha rendkívül jó termőföldről van szó, akkor a beruházónak a terület háromszorosát kell termővé tennie. Mindezek ellenére akadnak törvénysértők, akik ellen szankciót kellett alkalmaznunk. A járás területén ez év áprilisában a helyi tömegszervezetek, főleg a kertészkedők és klsállattenyésztők segítségével földleltározást végeztünk abból a célból, hogy felderítsük a mezőgazdasági termelésből ideiglenesen kivont vagy '1 nem használt területeket, s biztosítsuk ezeknek visszaadását és kihasználását. A mezőgazdasági üzemek termőföld-nyilvántartásának pontosítása kiderítette, hogy 367 hektár mezőgazdasági területen történt törvénysértés. A mulasztás helyrehozására kijelölt határidő letelte után, június 15-én még mindig akadt rendezetlen ügy: Stará Halié határában a Pozemné stavby és a Stavoindustria Banská Bystrica-i vállalatai építkezési anyagok maradványait hagyták el egy bizonyos területen. A Prágai Tranzit Gázvezeték vállalata 50 ezer koronát köteles fizetni, mert az ideiglenesen igénybe vett hat hektár termőföld helyettesítését nem biztosította idejében. Az Ipoly nevet viselő téglagyárnak 10 ezer korona bírságot róttunk ki, mivel a téglagyártáshoz szükséges föld kitermelésének helyéről a humuszréteget nem a kijelölt helyre, hanem magánszemélyeknek szállította. Az Agrostav losonci vállalata hasonló kihágásért ötezer koronát fizet. Az elmúlt évben elmulasztott gyomirtásért a Pozemné stavby 3 ezer, a Csehszlovák Államvasutak a rimaszombati (Rimavská Sobota) pályaszakaszért 10 ezer, az Állami Utak Losonci Járási Igazgatósága 5 ezer koronát fizetett. De a Buzitkai Efsz is szabálysértést követett el, mikor jogtalanul nyitott kavicsbányát szántóföldön. Ezért húszezer koronára bírságoltuk. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a bírságolás nem a legkívánatosabb módszer a termőföld megvédésére, de igen eredményes azokkal szemben, akik még mindig nem tudatosították, hogy a termőföld arra van, hogy teremjen. Hiszen a termőföld pótolhatatlan. BÖJTÖS IÄN03 ÚJ TAPASZTALATOKKAL GAZDAGODTAK Az elmúlt években többször bebizonyosodott, hogy a komáromi (Komárno) Járásban a csallóközi szövetkezetek rendszerint kimagasló eredményeket érnek el a gabonafélék termesztésében. Az idén az időjárás nem kedvezett a gabonaféléknek, ennek ellenére akadtak a Csallóközben olyan szövetkezetek, amelyek gabonatábláiról csaknem 5,5 tonnát takarítottak be hektáronként. Ezek közé tartozott a lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák-Magyar Barátság Efsz is. Rákóczi József, a földmflvesszövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője elmbndotta, hogy nem siettek az aratással, a minimális szemveszteség volt a fő cél. Megtehették ezt, hiszen 18 kombájn állt rendelkezésükre. Ebből 7 vendégkombájn Prievidzáról és Martinból érkezett. A tapasztalatokról szólva elmondotta, hogy a szövetkezet gabonatáblái május 10-étől június 20-ig nem kaptak csapadékot. Ott, ahol mód volt rá, az egyes parcellákon öntözték a búzát. Azokon a táblákon, amelyeken a Fregatt öntözőberendezéssel öntöztek, hektáronként fél tonnával nagyobb hozamot értek el hektáronként. A tanulság: az öntözést a jövőben fokozott mértékben kell alkalmazni a gabonatermesztésben. A gabonának tőképpen májusban és júniusban van legnagyobb szüksége a csapadékra. Nem hiába állítja a régi mondás, hogy „a májusi eső aranyat ér“. Ez Így igaz. A lakszakállaslak próbálkoztak a korai öntözéssel Is — márciusban és áprilisban —, de ez nem sokat segített. További tapasztalatként elmondotta, hogv megérné növelni a tavaszi árpa vetésterületét. Ez már az előző években Is beigazolódott, de bizonyítják ezt az Idei hozamok is. A főagronómus szerint a tavaszi árpát 400—450 hektárnyi területen Is képesek lennének termeszteni. Ez a gépek és a munkaerő ésszerűbb kihasználását is jelentené. Az árpa hozamait kedvezően befolyásolta az a tény is, hogy június 20-án a növényzet még zöld volt. Az ebben az időszakban lehullott kiadós csapadék megtöltötte a kalászokat. Hasonló volt a helyzet a későn érő búzafajták, konkrétan a Solaris esetében is. Ezt a búzafajtát 240 hektáron termesztették. A június! esőzések még zölden érték — és a legjobb átlaghozamokat eredményezték. Ez egy megállapítás, de nem jelenti azt, hogy ezután csak Solarist teremesztenek majd. Lehet, hogy jövőre épp ez adja majd a legkevesebben. Az Időjárást előre nem lehet kiszámítani. Ezért úgy tervezik, hogy a Jövőben a búzatáblák 30—30 százalékán a Solaris és a Baranjka fajtákat termesztik majd. KoSútkát és Amikát a terület 10—10 százalékán termelnek. A hátra levő területre magyar és Jugoszláv fajták kerülnek vetésre. A szövetkezetben az Idén 32 búzafajtáva! végeztek kísérleteket, öntözési teltételek köze pette. Átlagosan 6,25 tonnás hektárhozamot értek el. Voltak fajták, amelyek hozamai ennél is nagyobbak voltak. A jól bevált fajtákat szaporítani akarják, és be akarják vezetni a gabonafélék rendszeres öntözését is, amelynek a hozamok alakulásában Igen nagy a jelentő sége. Ezt Igazolták az idei eredmények is. <RSDr. Kolozsi Erna A Pőstyáni (Piešťany) Növénytermesztési Kutatóintézet az SZSZK legnagyobb növénytermesztési kutató és nemesítő munkahelye. A tudományos-műszaki fejlesztés tervében meghatározott feladatok teljesítéséről, a nemesítésről és a mezőgazdasági termelésről 807 tudományos és műszaki, valamint segédmunkás gondoskodik. A kutatóintézetnek Szlovákiában kilenc központja van, s mint gazdasági szervezet a SLOVOSIVO tudományos- termelői társuláshoz tartozik. A kutatóintézetben történi* az új tudományos dolgozók továbbképzése, nevelése is. A kutatóintézet legfőbb küldetése a gabonafélék, a takarmánynövények és a hüvelyesek nemesítése, beleértve a tápanyagellátás, a növényvédelem, a helyes fajtaösszetétel, az új termesztéstechnológiák kutatását és fejlesztéséi is. A tudományos-kutató dolgozók célja az, hogy új, nagy hozamú gabonaféléket, takarmánynövényeket és hüvelyeseket nemesítsenek ki, és korszerű nagyüzemi technológiai eljárásokat dolgozzanak ki a mezőgazdasági gyakorlat számára, úgyszólván az SZSZK összes agruökológial feltételeihez igazodva-Az intézet dolgozói bekapcsolódtak „A legfőbb növénykultúrák belterjesitését befolyásoló biológiai és agronóiniai tényezők kutatása“ című állami kutatómunka megvalósításába is. Ezzel kapcsolatban jelenleg a gabonafélék, a takarmánynövények és a hüvelyesek esetében az öröklődés anyagának szerkezetét és működését, a tulajdonságok öröklődésével kapcsolatos problémákat és az' ellenállóképességet, továbbá a heterózlshatás megnyilvánulását, valamint a morfológiai és örökléstani eljárások optimális paramétereinek kialakítását vizsgálják. Az agrotechnikával kapcsolatban az Intézet dolgozót olyan kérdések megoldásán fáradoznak, mint például a legújabb fajtajelöltek és köztermesztésre engedélyezett fajták termesztéstechnológiájának és a növénytermelési rendszerek kialakítása, valamint a vetómagszaporítás lehetőségei. • A kutatóintézethez nyolc nemesítő állomás tartozik, mégpedig a vágszerdahelyi (Horná Streda), a Levočské Lúky-i, a Malý Šariš-i, a Víglaš-Pstruša i, a radošinai, a diószegi (Sládkovičovo), a sósszigeti (Solary) és a tőketerebesi (Trebišoť). Novosti vedy a techniky (13/1982) ф Az évelő takarmánynövények, főleg a lucerna vetési technológiáját, amelyet az intézet kutatói, dolgozói javasoltak, már néhány éve sikerrel alkalmazzák több mezőgazdasági nagyüzemben. Az utóbbi években elterjedt a lucernának a zöldtakarmányozásra vagy szenázskészltésre termesztett zabba történő alávetése. Ennek a módszernek többek között az az előnye, hogy a lucerna még a vetés évében nagy és jó minőségű termést ad, és általában nincs szükség a gyomirtó szerek használatára. A száraz, csapadékmentes termelőkörzetekben és a könnyű, homokos talajokon azonban nem biztonságos. Sikeresnek mondható a lucernának lóbabba történő alávetése is, amit a Nitrai Agrokomplex vállalatban és másutt elért jó eredmények is bizonyítanak. Mindkét említett módszer előnyösebb a hagyományos, a magra termesztett tavaszi árpába történő alávetéssel szemben, főleg ami a növénysűröséget, a kisebb fokű elgyomosodást és a nagyobb hozamot, elsősorban a fehérjetartalmat illeti. A felvételen Ing. Severin K u b i n e c, CSc. ellenőrzi a zöldtakarmányozásra termesztett zabban a lucerna fejlődését. • Az elővetemények helyes megválasztásának, a szakszerű talajelőkészítésnek és műtrágyázásnak, a vetőmagmennyiség pontos meghatározásának stb. nagy jelentősége van az állami fajtakísérletekbe besorolt fajtajelöltek esetében. A nemesítést fontos tudományos munka követi, melynek célja, hogy a mezőgazdasági gyakorlatnak Időelőnnyel, közvetlenül a fajtajelöltek minősítése után megfelelő termesztéstechnológiát „adjanak át“. A kutatók a termés nagyságát befolyásoló tényezők mellett nagy figyelmet szentelnek a magvak minőségével és tápláló hatásával kapcsolatos kérdéseknek, főleg a fehérje-, keményítő- és amlnosav-tartalomnak, a nitrogénlepátíásnak stb. A kutatóintézet a nyert ismereteket tudományos cikkek, kiadványok és módszertani utasítások formájában juttatja fi a mezőgazdasági gyakorlatnak. A felvételen Ing. ján Kan der a, CSc., az őszi búza növényzetét ellenőrzi. • A bio- és Immunokémiai módszerek érvényesítése nagy segítséget nyújt a kutatóknak a növénykultúrák 6j genotípusainak kialakításában. Segítségükkel többek között figyelni lehet az egyes enzimeket, a növényi gének közvetlen termékeit. A kísérletek zöme az árpa nemesítését érinti, amelynek során arra törekednek, hogy növeljék a magvak fehérjetartalmát. Az immunokémiai módszereket a keresztezés során (elhasználják a szülőpárok kiválasztásánál, a fajták és a fajtatisztaság elbírásánál. A felvételen Ing. Rudolf Fencík CSc., látható. Fotó: A. Vojček, Nvt /