Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-04 / 35. szám

1982. szeptember 4. SZABAD FÖLDMŰVES 11 KGST -tagországok együttműködése Az élelmiszerek termelésének foko­zásával, választékának bővítésével, minőségének és biológiai értékének javításával, a gyártási technológia tökéletesítésével és a költségek csök­kentésével kapcsolatos feladatok tel jesítését a szocialista közösség orszá­gaiban igen sokban elősegíti a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak keretében folytatott együttműkö­dés. v A feldolgozó ipar terén folytatott kapcsolatokat a KGST Élelmiszer­­ipari Együttműködési Állandó Bi­zottsága irányítja. A bizottság meg­vitatja az országok gazdasági fel­tételeinek és nyersanyag forrásai­nak jobb hasznosítására vonatkozó javaslatokat, és azokra vonatkozóan határozatokat hoz az egyes országok­ban az élelmiszeripar racionális fej­lesztésére a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a beruházások leg­hatékonyabb kihasználása, a termék­minőség és választék technológiai és műszaki követelményeinek meghatá­rozása alapján. Az élelmiszeripar további fejlesztésével és anyagi-mű­szaki bázisának megszilárdításával kapcsolatban fontos feladatokat irányzott elő a tagországok közti együttműködés további elmélyítésének és tökéletesíté­sének, valamint szocialista gaz­dasági integrációjuk fejleszté­sének komplex programja, a mely 1981-ben volt tízéves. Az eltelt időszakban igen jó eredményeket kaptak a termé­kek tápértékének fokozására létrehozott koordinációs köz­pontban, valamint a göngyöle­gek és csomagolóanyagok fej­lesztése területén végzett tudo­mányos-műszaki kutatásokból. A közösség országaiban számos termék gyártástechnológiáját dolgozták ki és vezették be, igen sok technológiát tökélete­sítettek, új típusú termékek és csomagolóanyagok gyártá­sát kezdték meg. igen jelen­tős eredményeket kaptak első­sorban az új és hagyományos fehérjeforrások, az enzimké­szítmények, valamint az alumi­­níumfóliából és müanyagfóliából álló kombinált csomagolóanyagok korsze­rű gyártástechnológiájának kidolgo­zása és bevezetése terén. A tagországok igen jelentős élelmi­szertermelők. .A világ népességének 10 százalékát adó lakosság mellett ezekre az országokra jut a világ hústermelésének 1^, a tejtermelésé­nek 28, a baromfihús termelésének 28 és a tojástermelés 20 százaléka; 29 százalékkal részesednek a világ búzatermeléséből, 44 százalékban a burgonya- és cukorrépa-termeléséből, 30 százalékban az állati zsírok és 27 százalékban a cukortermelésből. Az 1960-tól 1980-ig terjedő idő­szakban a KGST-tagországok jelentős mértékben növeltek az élelmiszerek termelését. Az alapvető élelmiszerek napi átla­gos fogyasztása a kalóriatartalom te­kintetében elérte a kellő szintet, a 3000—3600 kalóriát. A tagországok­ban nagy figyelmet fordítanak a fe­­hérjetermékek, elsősorban az állati eredetű fehérje arányának növelésére a tudományosan megalapozott táplál­kozási normák figyelembevételével. Ezzel összefüggésben a szocialista közösség országainak alapvető erőfe­szítései a továbbiakban is a hús, a tej és feldolgozott termékek, vala­mint a friss és feldolgozott gyümölcs és zöldségfélék termelésének fokozá­sára és minőségének javítására fog­nak irányulni. Az utóbbi 1D évben a komplex programból, valamint az Állandó Bi­zottság munkaterveiből adódó fel­adatok megoldására mintegy 500 kü-A KGST Élelmiszeripari Együttmű­ködési Állandó Bizottsága állandóan tökéletesíti tevékenységének szerve­zeti formáit, kutatja az együttműkö­dés új szféráit, valamint a gazdasági szervezetek és a tudományos kutató­­intézetek gazdasági érdekeltsége to­kozásának útjait a közösség orszá­gaiban. t A KGST XXXII. ülésszakán a tag­■ országok közti sokoldalú együttmű­­t ködés tökéletesítésével kapcsolatos i határozatok végrehajtása érdekében I az Állandó Bizottságban létrehozták ■ a növényi és állati eredetű termékek • szekcióit, melyekben komplex módon • dolgozzák ki a gazdasági és a tudó , mányos-mfiszaki problémák megoldá- I sát. Jelentős eredményeket ért el a , termékszabványosítási és minőségi • állandó munkacsoport. ' A tagországoknak az új gyártás: technológiák bevezetése és az élel­miszerek minőségének javítása terü­letén elért eredményei mellett azon-’ i ban bizonyos lemaradás tapasztalha­• tó. Ennek oka elsősorban az, hogy : az élelmiszeripar nincs kellően ellát ■ va kiváló minőségű nyersanyaggal, korszerű gépekkel, göngyölegekkel és csomagolóanyagokkal. Viszonylag : lelassult az új, korszerű technoló­giák bevezetésének üteme. Ezen a területen még nem aknázzák ki tel­jes mértékben a sokoldalú együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket. Nem oldottak még meg rendkívül fontos ágazatközi problémákat, amilyen például a gyártás ellátása korszerű Bírnak a sikerben Különös figyelmet fordítottak az ú] típusú gyermekélelmezési cikkek és dietikus élelmiszerek, gyümölcslevek gyártására, a géppel szedett paradi­csom, uborka és néhány gyümölcs­féle feldolgozási technológiai vona­lainak kidolgozására és bevezetésére, valamint az új terméksterilizálási módszerek alkalmazására. Fejlődik a növényi eredetű fehér­jék, a növényi zsírok és a felület­aktív anyagok gyártástechnológiája. A húsipar területén technológiákat és berendezéseket dolgoznak ki a technológiai folyamatok és műveletek teljes gépesítésére és automatizáló sára, az állatok vágásra szállításánál, a hús és hústermékek gyártásában, valamint a hulladékok hasznosításá­ban. A cukoripar területén az egyik leg­fontosabb, megoldásra váró feladat az alapvető folyamatok energiaszük­ségletének, valamint a gyártás köz­ben jelentkező cukorveszteségek csökkentése. Az édesvízi nagyüzemi haltenyész­tés meglevő technológiáinak tökéle­tesítése, új technológiáinak és tech­nikájának létrehozása területén foly­­tott együttműködésről szóló általá­nos egyezmény közös munka végzé­sét Irányozza elő a legértékesebb halfajok szelekciójában, a teljes ér­tékű granulált takarmányok gyártá­sában, valamint a halbetegségek megelőzésével kapcsolatos munkák javításában. bereudezésekkei ás göngyölegekkel, nem épült fel véglegesen a KGST- tagországok nemzetközi hűtőlánca a gyorsan romló termékek tárolására és szállítására. Az élelmiszeripar további fejleszté­se szempontjából nagy jelentőségű a kiváló minőségű nyersanyagokkal va­ló ellátás. A kiváló minőségű kész­termék hatékony gyártásának és a lakosság kiegyensúlyozott táplálkozá­sának elérésében különleges szerepe van az új, bőtermő és nagyobb cu­kortartalmú cukorrépafajták, a na­gyobb sikértartalmú búzafajták, a több olajat tartalmazó napraforgófaj­ták nemesítésének és termesztésének, a meglevő szarvasmarha-, sertés- ás baromfifajták javításának és új, még jobb fajták előállításának. A tagországok együttműködésének e fontos feladatait úgy oldják meg, hogy egyre mélyülnek a KGST Élel­miszeripari Együttműködési Állandó Bizottságának kapcsolatai a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának más állandó bizottságaival. N. MIHAJLOV, KGST szakértő A cukorrépa termesztése az elmúlt években sajnos nem járt teljes siker­rel. A tervezettnél gyengébb hozam­átlag miatt a cukorgyártás nem volt eléggé eredményes. A termelők és a feldolgozók egyaránt' a következő évek sikerében bíztak. Igyekeztek ehhez létrehozni a feltételeket is. Stanislav Ondrejička mérnök, a Du­­naszerdahelyi (Dunajská Streda) JU­­HOCUKOR igazgatóhelyettese bízik az idei év sikerében. A mezőgazdasági üzemekkel több mint 10 ezer 300 hek­tár cukorrépa termésének felvásár­lására kötöttek szerződést. A cukor­gyár agronómia! szolgálata elégedett a termelés eddigi műveleteivel, a nö­vényállomány fejlettségének fokával is. A csapadék jelentős mértékben se­gítette a gyöngébb növényállományok fejlődését, viszont a gyomosodást is előmozdította. A gazdaságok vezetői nagy erőfeszítéseket tettek a gyomok és az itt-ott előforduló kártevők fel­számolása érdekében, s a lehető leg­jobb termésátlag elérésére töreked­nek. ® Hogyan készült fel a gyár a kampányra? — Körzetünk gazdaságaiban állan­dóan figyelemmel kísérjük a répa fejlődését. Az eddigi adatokból ítélve kilátás van rá, hogy megkapjuk a feldolgozáshoz szükséges répameny­­nyiséget. Ez arra sarkall minket, hogy alaposan felkészüljünk a nyers­anyag fogadására. Három felvásárló központunkban: Olgyán' (Oldza), Ne­­mesócsán (Zemianska Olča) és Nagy­­megyeren (Galovo) szilárd talapzatot készítettünk a nyersanyag tárolására, összesen 12 ezer tonna répát he­lyezhetünk el fólia és nádból font takaró alatt. A répát az-Állami Szab­ványban rögzített minőségi jegyek alapján vásároljuk fel, s a laborató­riumi elemzés is megbízható adato­kat nyújthat a répa cukortartalmá­ról. Az NDK-ből hat korszerű berende­zést szereztek be, hogy megbízha­tóan elemezhessék a nyersanyag mi­nőségét. Egy-egy berendezést Nagy­­megyeren, Olgyán, Gútán (Kolárovo) és Nemesócsán, kettőt pedig Duna szerdahelyen szereltek fel. A cukor­gyár laboratóriuma tehát a feivásá-­­iás alatt nem lesz tétlenségre utalva. ® Milyen a répa jelenlegi cukor­­tartalma? — Gyakori mintavétellel ellenőriz­zük a nyersanyag cukortartalmát. Agronómiái szolgálatunk minden gaz­daságban parcellánként gyűjti össze elemzéshez a répát. A laboratóriumi vizsgálat megbízhatóan kimutatja a minőséget. Az eddigi ismeretek alap­ján elmondhatom, hogy a répa cukor­­tartalma eléri az eltelt őt évben mért szintet, ami kedvező eredmény, hi­szen a későbbiek során még tovább javulhat a cukortartalom. A cukorgyár politikai, szakszerve­zeti és gazdasági vezetői a múlt' években szerzett tapasztalatok alap­ján a feldolgozó és átvevő vonalak kiegészítésére, tökéletesítésére, a gyönge pontok kiküszöbölésére, a ka­pacitás maximális mértékű kihaszná­lására, s a minőség növelésére töre­kednek. Tökéletesítették, illetve fel­újították a répatovábbító vonalakat, kizárták az üzemzavarok lehetőségét. A mosómechanizmust szintén felújí­tották, és teljesen új mérő-szabályo­zó berendezéssel gazdagodott az üzem. Lehetőségük nyílik tehát a kapacitás korábbinál tökéletesebb kihasználá­sára. Q Az elmondottakon túl mit tart még a siker biztosítékának? — Munkánk természetesen nem me­rülhet ki a nyersanyag felvásárlásá­ban, tárolásában stb. Arról is gon­doskodnunk kell, hogy a folyamatok szorosan egymásra kapcsolódjanak. A cukorgyártáshoz köztudottan mész Is szükséges. Mindent megtettünk azért, hogy az idényben elegendő mész álljon rendelkezésünkre. Hason­lóan fontos az energia-szolgáltató be­rendezések kifogástalan működése is. Az állami ésszerűsítési program ke­retében ebben az évben mintegy 30 ezer GJ energiahordozó megtakarítá­sára törekedünk. Ezt jelentős mér­tékben segíti a műszakok dolgozói között folyó szocialista verseny. Mind­annyian az energiahordozókkal való takarékosságra, a gyártás folyama­tosságára, a kapacitás maximális ki­használására, a munka kiváló minő­ségére törekedünk. Csak természetes, hogy erre megfelelő ösztönzőt is ki­látásba helyezett üzemünk vezetősé­ge. ® A kampányhoz elegendő munka­erővel rendelkeznek? — Állandó személyzetünk mellett évente kisegítő munkaerőt is alkal­mazunk. Az idei 100 napos kampány­ra 375 kisegítő munkaerő áll rendel­kezésünkre. Többségük a dunaszer­­dahelyi járásból származik, néhányan azonban a környező járásokból jelent­keztek. A kisegítő munkaerő többsé­ge évente nálunk dolgozik. ® Ez azt jelenti, hogy példásan gondoskodnak róluk? — A távolabbról érkezők közül a cukorgyár szálláshelyén 85-nek bizto­sítottunk műszak utáni pihenést. Ren­delkezésükre áll a napi sajtó, a tele­vízió és egyebek. Biztosítottuk ré­szükre a munka utáni műv'elődés le­hetőségét, de a szociális és az orvosi ellátást is. Üzemi étkezdénk jő minő­ségű étellel szolgál, tehát kielégíti a dolgozók igényeit. Az üzemi büfé naponta reggel 6-tól este 23 óráig tart nyitva, hogy a műszakokban dol­gozók megvásárolhassák az üdítőitalt és egyebeket. Üzemünkben több szo­cialista brigád van. Három brigá­dunk már megszerezte a bronz, négy pedig az ezüst fokozatot. Két brigá­dunk viszont a bronz fokozat váro­mányosa. A karbantartó munkaközösség Bu­­gár Lajos vezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett a munkában. Őket követi Juráni László, Dioníz Markuš, Kubai) János, Dömény Ervin és Ru­­honická kollektívája, valamint a többi példás munkaközösség. Gyakran előfordul, hogy nem ren­delkeznek elegendő pótalkatrésszel a gépek kijavításához. Ez szükségessé tette, hogy a legfontosabb alkatré­szeket a vállalat vlckovcei műhelyé­ben készítsék el, a többit viszont az anyagbeszerzők az ország különféle körzeteiből hordják össze, hogy a kampányban ne legyen zavar. A negyedik negyedévben kristály­­cukorból 14, kockacukorból pedig 14.5 millió korona értékűt hoznak forga­lomba. Mindent megtesznek a jó mi­nőség megtartása érdekében, hiszen e téren már szép sikereket értek el, az itt gyártott cukornak jó hírneve van az országban. Ez azért van így, mert az üzem politikai, szakszerve­zeti és gazdasági vezetés szüntelenül a termelés „ütőerén“ tartja a kezét, figyelemmel kíséri a gyártási folya­matot, állandóan a dolgozók között vannak, szerveznek, irányítanak, di­csérnek, vagy indokolt esetben el is marasztalják a hibák elkövetőit. Bíz­nak az idei kampány sikerében, hi­szen ehhez kedvező feltételeket hoz­tak létre. HOKSZA ISTVÁN A FOGYASZTÓK FIGYELMÉBE A kenyér mint élelmiszer az idők során sok változá­son ment keresztül. Ma már nem tekinthetjük egysze­rűen alapvető tápláléknak, hanem inkább értékes, ízle­tes eledelnek, 'a korszerű táplálkozás fontos összetevő­jének. Szlovákiában manapság 19 féle kenyeret sütünk. Az egyes fajtákat az alapanyagok milyensége, a gabona ki-' őrlésének foka és finomsága, a kenyér porhanyóssága, valamlnt morzsalékossága jellemzi. A kenyér tehát szervezetünk kalóriamérlegének rendkívül fontos alko tórésze. A keményítő s a szénhidrátok feltárása a bél ben megy végbe, s ez időbe telik. A felszívódás viszon: hosszabb a cukornál, de kisebb a hasnyálmirigy terhe lése. A kenyér szárazanyaga értékes fehérjéket, a szerve zet számára fontos ásványi sókat s vitaminokat tártál máz. Közülük főleg а В vitamin a legjelentősebb, v szont olyan emészthetetlen rostanyagokat is tartalmaz, amelyek tulajdonképpen szabályozzák a táplálék bél utakon történő átjutását. A kenyérfajták közötti eltérést] nem a szín, hanem a gabona kiőrlési foka határozz meg. Bár a fogyasztó igényli a meleg kenyeret, a szakem­berek viszont ezek fogyasztását nem tanácsolják. Elő­nyösebbnek tartják a kissé állott kenyér felhasználá­sát. Szükséges persze még az is, hogy a dolgozók tisz­teletben tartsák a különféle kenyerek fogyasztását. A cukorbetegek esetében például a kenyérfogyasztás mértékét az orvos szabja meg. Rendszerint a barna és a nagy sikértartalmú kenyér fogyasztását tanácsolja. A szívbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők e'setében, viszont a sószegény kenyér használata elő­nyösebb. A gyomornyálkagyulladás a gyomor- és bél­daganatok esetén a kímélő étrend tartozékaként két­szersült vagy pirított fehérkenyér fogyasztása tanácsos. Fehér kenyeret ajánlanak a gyakori bélgázképződés, s a vastagbél betegsége esetében. Székrekedéskor vi­szont a barna és a félbarna kenyér fogyasztása előnyö­sebb. A fogszuvasodás megelőzése céljából az erőteljes rágást igénylő kemény állagú barnakenyér fogyasztása előnyös. A kenyeret nem szabad hűtőszekrényben tartani, mert gyorsan megkeményedik. Fa- vagy mflanyagrácson kell ;árolni, hogy érintkezhessen a levegővel. Hermelikusan elzárni nem tanácsos, mert állandó légcserére van szüksége. Nem helyénvaló az olyan állítás, hogy a más­napos kenyér már élvezhetetlen. A tőkés országok la­kossága például túlsúlyban a másnapos kenyeret vásá­rolja. Helyénvaló viszont, hogy kenyérből csak annyit vegyünk, amennyit egy nap alatt jó étvággyal elfo­gyaszthatunk. Dr. SZLADQ NlK JÓZSEF, a Malom és Sütőipari Tröszt dolgozója tönböző * tudományos-műszaki témát dolgoztak ki, ezek nagy részét beve­zették a termelésbe. A kidolgozott műszaki dokumentáció alapján a KGST-tagországokban több mint 600 új élelmiszertermék termelését szer­vezték meg. Tervezetet állítottak ösz­­sze továbbá a húskombinátok, a tej­üzemek, a hűtőházak, a cukorgyárak, a konzervgyárak, a sörgyárak és a baromfifeldolgozó üzemek építésére, 90 KGST-szabványt készítettek élel­miszerekre és csomagolóanyagokra, melyek közül 56 szabványt hagyott jóvá a KGST Szabványosítási Együtt­működési Állandó Bizottsága. A hosszú távlatú mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési cél­programban szereplő Intézkedések megvalósítása új lehetőségeket tár fel a technológia és technika tökéle tesítésére, a legfontosabb élelmiszer­­ipari ágazatokban az élelmiszerek minőségének javítására és a nyers­anyagok legésszerübbb felhasználó sára. Az 1979—1980-as években a KGST- tagországok együttműködési egyez­ményeket írtak alá az olaj- és a zsír­ipar, a cukoripar, a húsipar és a

Next

/
Thumbnails
Contents