Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-28 / 34. szám
1982. augusztus 28. SZABAD FÖLDMŰVES A vetőmagellátás kilátásai Mezőgazdasági Szemeink veiétől és dolgozói tudják, bogy a következő év gazdag termésátlagát a gabonafélék rugalmas és jó minőségben történő begyűjtésével kell megalapozni. A kiváló minőségű szovjet és hazai biológiai anyagok kedvező éghajlati és egyéb fontos feltételek között biztosítják • hozamátlag növekedését. Ezért volt az idén is fontos a szaporftó parcellák termésének gondos begyűjtése, a készletek minőségi tárolása és vetéshez történő szakszerű előkészítése. A vetömagtermeltető és ellátó vállalat fő feladata, hogy a szaporító gazdaságokkal szorosan együttműködve elegendő jő minőségű, választékban bő biológiai anyagot biztosítson a közelgő Őszi, s a jövő évi tavaszt vetéshez. Napjainkban rendkívül fontos feladat a vetőmagvak rugalmas előkészítése és eljuttatása a termelőhöz, hogy a fajtákat a termésátlagot legjobban biztosító területek bevetésére időben felhasználhassák. Ossi házából bőséges vetőmagválaszték áll rendelkezősünkre. A Slovosivo házából több mint százezer tonna vetőmagmennyiséget kínál a mezőgazdasági üzemeknek. Nagy mennyiséget halmoztak fel a Mironovszkája, az Amika, az latra, a Solaris, a Koiátka, a Slávia, a Vala, a Heia és más bőteymő hazai és külföldi nemesítést! fajtából és fajtajelöltből. A választék 18 őszibázafajtából áll, a készlet tehát nagy, s Így lehetőség nyílik a vetőmargcserére. Rozs- és más gabonafélékből is hasonlóan kedvező a helyzet. A lucerna és a vöröshere vetőmagkészlete viszont nem ennyire jó. Az illetékesek a helyzet áthidalása céljából a termelőket a korábbinál jobb hozamátlag elérésére ösztönzik. A termeltetőnek átadott lucernavetőmag mázsájaként a felvásárlási ár mellett 700, a vöröshere-vetőmag mázsájaként pedig 500 kiló erőtakarmányt helyeztek kilátásba. Valószínű, hogy ezzel kedvező lesz a fordulat a lucerna- és a vörösherevetőmag-készlet bővítésében, s ennek eredményeként az évelő takarmánynövények termesztésének további fellendülésében. A kukoricavetőmagról még korai az elmélkedés, nem árt viszont, ha kissé emlékeztetünk a sürgető teendőkre, arra, hogy a gazdaságok ne feledkezzenek meg az anyanövény kasztrálásáról, különben káros megporzás következnék be, s a vetőmag nem érné el a standard minőséget. Tulajdonképpen a vetőmagszaporitók károsodnának, mert az elismert hibridkukorice-vetőmag mázsájáért lényegesen nagyobb bevételt érhetnek el, mint például ugyanannyi kereskedelmi vetőmagért. Érdemes tehát jobban odafigyelni és a műveleteket időben elvégezni. * A vetőmagigények kielégítéséről a közelmúltban Zoltán Terbák agrármérnökkel, a Romárnál (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusával beszélgettünk, aki blrálóan elemezte a járási vetőmagtermeltető és ellátó központ idei tevékenységét. — A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetősége nem elégedett a vetőmagtermeltető és ellátó központ munkájának színvonalával — említette a főagronómus —, mert nem gondoskodtak kellőképpen a jó színvonal megtartásáról. Rendkívül fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a jövőben mélyrehatóbban foglalkozzanak a vetőmagtermeltetés minőségi kérdéseivel, mert ezen áll vagy bakik járásunk termésátlagának az alakulása. Mezőgazdasági üzemeink például a korábbi években az őszi búza vetőmagját évente több mint nyolcvan százalék erejéig cserélték. Ebben az évben viszont ez az arány csak 68 százalékot ér el, ami arra enged következtetni, hogy a gazdaságoknak a termeltetővel, illetve ellátóval szembeni bizalma már nem a régi. Halaszthatatlanul szükséges, hogy az illetékesek ezen elgondolkozzanak és mindent megtegyenek a jó hírnév viszszahóditása érdekében. Ez viszont csak színvonalas, aprólékos irányítással érhető el. Ezek után érthető, hogy miért elégedetlenek a termeltetők, illetve ellátók ez évi eredményével. Remélhetőleg az idei termésátlag gondolkodóba ejti mind a termeltetőt, mind a termelőt. A tervezettnél kisebb termés elérésének fő okozója a szélsőséges időjárás volt, de nemcsak az. Az elemzések során ez majd kiderül. Csak természetes, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetői arra törekednek, hogy a hiányzó vetőmagot részben a járásban, vagyis a megbízható szaporító gazdaságokból, részben pedig a járáson kívüli vetőmagtermesztő üzemektől szerezzék be. Mindenekelőtt az ígéretes fajták kerülnek majd előtérbe, amelyek hosszú távon jó hozamátlaggal kecsegtetnek. Ebből a célból a sósszigett (Solary) és a buöanyi nemesítő állomások dolgozóival is tanácskoztak, akik a termelőknek a jövőt illetően értékes útbaigazítással szolgáltak a fajtaválaszték kérdésében. Járási viszonylatban elhatározták, hogy csökkentik a Jubilejnaja búzafajta egy-egy gazdaságra jutó vetésterületét, az Istra fajtát a jövőben a mély rétegű talajokon nem termesztik, mert nem biztosítja a várt eredményt. Ez megköveteli, hogy a gazdaságok ágazatvezetői jobban megfontolják, mit hová vetnek. Az idén nem kerül a választékba a Zlatná Dolina búzafajta, mert hajlamos a betegségekre, s emiatt termesztése nem biztonságos. Jelentősen csökkentik továbbá a BU-17 bűzafajta területét is, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az idei választékban a Solaris foglalja el a fő helyet. Ezzel a búzafajtával az idén 3800, a Baranjka fajtával 3300 hektárt, a Košútka, a Vala, az Amita, a Jubilejnaja és egyéb fajtákkal összesen 5000 hektárt vetnek be a járásban. Járási méretben akadtak olyan gazdaságok, amelyekben a vezetők egyetlen búzafajta sikerére építettek. Tán mondanom sem kell, hogy szélsőséges évben ez veszéllyel fenyegethet. A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetői azért arra ösztönözték a mezőgazdasági üzemek ágazatvezetőit, hogy a jövőben három-négy fajta búzát vessenek, mert csak így szűrhetik ki a hozamátlag ingadozásával járó kellemetlen meglepetéseket. Ha esetleg az egyik fajta nem hozná a várt eredményt, a többi még az átlagnál jobb terméssel kiegészítheti a hiányt. Ezért előnyös a több, a jó minőségű, nagy hozamátlagot biztosító fajta termesztése. A gazdaságokban napirendre kerülő elemző értékelések választ adhatnak rá, hogy milyen választék a legelőnyösebb. Az idei, eléggé szélsőséges éghajlati viszonyok azt idutatták, hogy szükséges a fajtaválaszték módosítása, ám hiba lenne, ha erről egyetlen év eredményei alapján döntenének. A végkövetkeztetéseket tehát csak több év hozamátlagából kell levonni. Járási viszonylatokban az új vetőmagválasztéktól főleg a termelésbiztonságot, a jobb hozamátlag elérését várják. Csak természetes, hogy átértékelik az őszi árpa termesztésének eredményességét is. Az eddigi tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az őszi árpa sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem nyújtotta a föltételezett eredményt. Ezzel indokolják, hogy az idén legalább egyharmadával csökkentik vetésterületét, s helyette a mennyiségi és minőségi szempontból nagyobb hozamot nyújtó búzafajtákat vetik. HOKSZA ISTVÁN A lakosság szolgálatában Á komáromi (Komárno) Járási Közszolgáltatási Vállalat sokoldalú segítséget nyújt a lakosságnak. A járás három városában, továbbá a falvakban és a településeken 32 féle szolgáltatást végeznek. Az első félévben jó eredményeket értek el. A tervezett teljesítményeket 400 ezer koronával túlszárnyalták. Gondoskodnak a szolgáltatások minőségének megőrzéséről, hiszen a jő hírnév kötelezi őket. Űjabban Komáromban gyorstisztítót létesítettek, s az érdeklődők kívánságára azonnal kitisztítják a beadott ruhaneműt A gyors, minőségi munkát a lakosság nagyon megkedvelte. Gondoskodnak ugyanakkor a vidéki szolgáltató hálózat bővítéséről is. Bátorkeszin (Vojnice) például a lakosság igényeinek megfelelően fényképészeti szolgálatot létesítettek. A közszolgáltatásban számtalan példás dolgozó és kollektíva jeleskedik a járásban. Köztük említhető Bányai István és Gábriel Bilko. A vállalat dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a feladatokat az igényeknek megfelelően teljesítsék. P. J. PLAVEC A žillnal járást az év minden szakában az emberek ezrei látogatják meg, hogy gyönyörködhessenek a természet csodálatos alkotásaiban, a hegyek és domborulatok élővilágának szépségében. A legtöbb ember rendszerint a nyár elején és derekán látogat ide, vagyis akkor, amikor teljes pompájában szemlélheti és érzékelheti a környezet gyönyörűségeit, a zöld növényzetet, a színpompás ritka virágokat, a széltől évezredek alatt csipkésre, vagy éppen simára csiszolt hatalmas sziklaalakzatokat. A SzulyÜi-sziklák (Súľovské skaly) környéke több mint ötezer hektárt ölel fel, és hazánk legrégebbi természetvédelmi területe. Megközelítőleg 55 évvel ezelőtt nyilvánították védetté. Az erózió által kicsipkézett bérceket, a növény- és állatvilágot néhány hivatásos és több száz főből álló önkéntes természetvédő nemzeti kincsként őrzi. Az utóbbi tíz évben a körzetet társadalmilag védett területté, rezervátummá nyilvánították, és a Természetvédők Szlovákiai Szövetsége járási bizottsága látja el itt a gond noki teendőket. Kísérőink dr. M. Vanochová, a szövetség tagja, és Ing. Aexander Sopko, a szövetség járási bizottságának elnöke készségesen tájé koztattak a környék nevezetes ségeiről. A négy kilométert meghaladó, ösvény egyes sza kaszán feliratok ismertették a környezet jellegzetességeit. Lent a bársonypázsittal övezett völgyben a XII. század titkait őrző Súlov község húzódik meg, régi és új háztömbjeivel, viszont az egyik bércen hátramaradt várrom a környék népének hajdani jobbágysorsá ra emlékezteti a látogatót. A bércek megmászása a toronyalakzatok és a mészkő málása miatt hivatásos hegymászóknak is gondot okozna. Tehát a leghivatottabbaknak sem teszik lehetővé ezeknek a megmászását, hiszen károsítanák ezzel a természetes környezetet. Kora tavasztól késő őszig 'ezt a körzetet naponta 800 természetkedvelő látogatja meg. Az aránylag kis létszámú ter-Vojtech Mendre] és a fiatal természetvédők nagytakarítást végeztek az ösvények környékén nem figyelhet oda, s emiatt a szabálysértők közül sokan büntetés nélkül elillannak. > Az ösvény az egyik terpeszkedő hegyóriás előtt „megtor-A gótikus kapura emlékeztető sziklák környéke pant“. Nyaktörően ívelő meredeken kapaszkodtunk fel a Sárkány odúhoz. Sopko elvtárs megszemlélte gyér „alpinista“ szerelésemet, mármint a félcipőt, meg az öltönyt, és megjegyezte: Fiatalok az ösvények karbantartása közben Fotó: Ing. A. Sopko mészetvédő személyzetnek sok gondot okoznak a fegyelmezetlen, a természetes környezetet szándékosan rongáló turisták. Letépik a védett növényzetet, tördelik a széltől csipkézet! kőzetet. Többen letérnek a kijelölt ösvényről, s ezzel is kárt tesznek a növényekben, mert hiszen a személyzet mindenre •—* Ilyen foghíjas szerelésben felkapaszkodni az odúhoz, és onnét biztonságosan lejönni bizony elismerést érdemel. Sokan alkalmas szereléssel sem vállalkoznak a Sárkány odú megszemlélésére. Mit mondjak, keservesen, de feljutottam az odúhoz. Jó darabon a labilis vaslétrán is kapaszkodni kellett, aztán a sziklatömbbe erősített láncba kapaszkodva jutottam fel az odúhoz, amely hajdanában ősemberek tanyája le lehetett. Tán mondanom sem kell, hogy a lejutás keservesebb volt a felmászásnál. Szünet nélkül csörgött az eső, a ruha és félcipő . átázott, a lábak ólomnehézzé váltak. Kárpótoltak viszont a szebbnél szebb védett virágok, a Primula auricula, a lila harangvirág, a tárnics, a Gentina clusuii és egyebek. Láttunk egy fenyőre emlékeztető védett fafajt is. Ennek latin neve Taxus boccata, vagyis tiszafa. A bükkök alatt alig nőtt 3 méternél magasabbra, különben rendkívül lassú növésű fajta. A kísérők elmondták, hogy a ritka példány több mint 40 éves. Ezt a fajtát sziklarepedésből kinőve is láttuk, ahol szemernyi termőtalaj sem ájlt a rendelkezésére, mégis szépen zöldellt. A Sulói sziklák környéke elbűvölő. Alig tíz éve, hogy az eg'yik lokalitáson a védett terület közepe táján a természet szépségei iránt érzéktelen emberek a közérdekre hivatkozva kőbányát létesítettek. Sok utánjárásba került, amíg illetékes helyen megértették, hogy a táj erdetiségének megőrzése a tulajdonképpeni közérdek, tehát kőbányát máshol is nyithatnak, de Sulói sziklák másutt nincsenek. A hivatásos és az önkéntes természetvédők összefogásával begyógyították a természeten ejtett sebeket. Fákat telepítettek, elrendezték a törmeléket, s ma már összefüggő növényzet hirdeti, hogy ez a terület is teljes mértékben beolvadt a környezet egészébe. Az Idegen nem is sejtené, hogy néhány évvel korábban itt követ bányásztak. A körzetben rendkívül szenvedélyes természetvédőként, a természetes táj szerelmeseként tartják számon Vojtech Mendrejt, aki 70 éves korát meghazudtolva szüntelenül a fiatal természetvédőkkel járja az ösvényeket. összegyűjtik az idegenek által eldobált szemetet. Mendre) bátyó a Természetvédők Szlovákiai Szövetsége járási szervezetének tiszteletbeli tagja. A járási bizottság rábízta a fiatalokból toborzott önkéntes természetvédők oktatását, megismerteti velük a teendőket, többen irányítása alatt váltak egész életre hivatásos vagy önkéntes természetvédőkké. eshal—s VH—1—у*- ^^^***»‘»****дп*«»л***«****а******а—*a*ú—^*— Már jó hagyománnyá vált, hogy a nyitrai és a Ceské Budéjovice-l országos mezőgazdasági kiállításon ú/ és korszerűsített gépeket tekinthetnek meg a látogatók. Ebben az évben a brnói AGROZET vállalat bemutatja Nyitrán egyebek között az első ZETOR-sorozat korszerűsített változatát is, Ceské Budéjovtcén pedig a szocialista mezőgazdasági termelésben rendkívül hasznos gépsorokat. Feltételezhető, hogy a szóban forgó gépalkotásokat nemcsak a kiállításokon, hanem a termelési gyakorlatban is láthatjuk majd. -ik-
