Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-28 / 34. szám

1982. augusztus 28. SZABAD FÖLDMŰVES A vetőmagellátás kilátásai Mezőgazdasági Szemeink ve­iétől és dolgozói tudják, bogy a következő év gazdag termés­átlagát a gabonafélék rugal­mas és jó minőségben történő begyűjtésével kell megalapozni. A kiváló minőségű szovjet és hazai biológiai anyagok kedve­ző éghajlati és egyéb fontos feltételek között biztosítják • hozamátlag növekedését. Ezért volt az idén is fon­tos a szaporftó parcellák ter­mésének gondos begyűjtése, a készletek minőségi tárolása és vetéshez történő szakszerű elő­készítése. A vetömagtermeltető és ellá­­tó vállalat fő feladata, hogy a szaporító gazdaságokkal szoro­san együttműködve elegendő jő minőségű, választékban bő biológiai anyagot biztosítson a közelgő Őszi, s a jövő évi ta­vaszt vetéshez. Napjainkban rendkívül fontos feladat a ve­tőmagvak rugalmas előkészíté­se és eljuttatása a termelőhöz, hogy a fajtákat a termésátla­got legjobban biztosító terüle­tek bevetésére időben felhasz­nálhassák. Ossi házából bőséges vető­magválaszték áll rendelkező­­sünkre. A Slovosivo házából több mint százezer tonna vető­magmennyiséget kínál a mező­­gazdasági üzemeknek. Nagy mennyiséget halmoztak fel a Mironovszkája, az Amika, az latra, a Solaris, a Koiátka, a Slávia, a Vala, a Heia és más bőteymő hazai és külföldi ne­mesítést! fajtából és fajtajelölt­­ből. A választék 18 őszibáza­­fajtából áll, a készlet tehát nagy, s Így lehetőség nyílik a vetőmargcserére. Rozs- és más gabonafélékből is hasonlóan kedvező a helyzet. A lucerna és a vöröshere vetőmagkészlete viszont nem ennyire jó. Az illetékesek a helyzet áthidalása céljából a termelőket a korábbinál jobb hozamátlag elérésére ösztön­zik. A termeltetőnek átadott lu­cernavetőmag mázsájaként a felvásárlási ár mellett 700, a vöröshere-vetőmag mázsájaként pedig 500 kiló erőtakarmányt helyeztek kilátásba. Valószínű, hogy ezzel kedvező lesz a for­dulat a lucerna- és a vörös­­herevetőmag-készlet bővítésé­ben, s ennek eredményeként az évelő takarmánynövények termesztésének további fellen­dülésében. A kukoricavetőmagról még korai az elmélkedés, nem árt viszont, ha kissé emlékezte­tünk a sürgető teendőkre, arra, hogy a gazdaságok ne feled­kezzenek meg az anyanövény kasztrálásáról, különben káros megporzás következnék be, s a vetőmag nem érné el a stan­dard minőséget. Tulajdonkép­pen a vetőmagszaporitók káro­sodnának, mert az elismert hib­­ridkukorice-vetőmag mázsájáért lényegesen nagyobb bevételt érhetnek el, mint például ugyanannyi kereskedelmi vető­magért. Érdemes tehát jobban odafigyelni és a műveleteket időben elvégezni. * A vetőmagigények kielégíté­séről a közelmúltban Zoltán Terbák agrármérnökkel, a Ro­márnál (Komárno) Járási Me­zőgazdasági Igazgatóság fő­­agronómusával beszélgettünk, aki blrálóan elemezte a járási vetőmagtermeltető és ellátó központ idei tevékenységét. — A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetősége nem elé­gedett a vetőmagtermeltető és ellátó központ munkájának színvonalával — említette a fő­­agronómus —, mert nem gon­doskodtak kellőképpen a jó színvonal megtartásáról. Rend­kívül fontosnak tartjuk ugyan­is, hogy a jövőben mélyreha­tóbban foglalkozzanak a vető­magtermeltetés minőségi kér­déseivel, mert ezen áll vagy bakik járásunk termésátlagá­nak az alakulása. Mezőgazda­­sági üzemeink például a koráb­bi években az őszi búza vető­magját évente több mint nyolc­van százalék erejéig cserélték. Ebben az évben viszont ez az arány csak 68 százalékot ér el, ami arra enged következtetni, hogy a gazdaságoknak a ter­meltetővel, illetve ellátóval szembeni bizalma már nem a régi. Halaszthatatlanul szüksé­ges, hogy az illetékesek ezen elgondolkozzanak és mindent megtegyenek a jó hírnév visz­­szahóditása érdekében. Ez vi­szont csak színvonalas, aprólé­kos irányítással érhető el. Ezek után érthető, hogy mi­ért elégedetlenek a termelte­tők, illetve ellátók ez évi ered­ményével. Remélhetőleg az idei termésátlag gondolkodóba ejti mind a termeltetőt, mind a ter­melőt. A tervezettnél kisebb termés elérésének fő okozója a szélsőséges időjárás volt, de nemcsak az. Az elemzések so­rán ez majd kiderül. Csak ter­mészetes, hogy a járási mező­­gazdasági igazgatóság vezetői arra törekednek, hogy a hiány­zó vetőmagot részben a járás­ban, vagyis a megbízható sza­porító gazdaságokból, részben pedig a járáson kívüli vető­magtermesztő üzemektől sze­rezzék be. Mindenekelőtt az ígéretes fajták kerülnek majd előtérbe, amelyek hosszú távon jó hozamátlaggal kecsegtetnek. Ebből a célból a sósszigett (Solary) és a buöanyi nemesí­tő állomások dolgozóival is ta­nácskoztak, akik a termelők­nek a jövőt illetően értékes útbaigazítással szolgáltak a faj­taválaszték kérdésében. Járási viszonylatban elhatá­rozták, hogy csökkentik a Ju­­bilejnaja búzafajta egy-egy gaz­daságra jutó vetésterületét, az Istra fajtát a jövőben a mély rétegű talajokon nem termesz­tik, mert nem biztosítja a várt eredményt. Ez megköveteli, hogy a gazdaságok ágazatveze­tői jobban megfontolják, mit hová vetnek. Az idén nem ke­rül a választékba a Zlatná Do­lina búzafajta, mert hajlamos a betegségekre, s emiatt ter­mesztése nem biztonságos. Je­lentősen csökkentik továbbá a BU-17 bűzafajta területét is, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az idei választékban a Sola­ris foglalja el a fő helyet. Ez­zel a búzafajtával az idén 3800, a Baranjka fajtával 3300 hektárt, a Košútka, a Vala, az Amita, a Jubilejnaja és egyéb fajtákkal összesen 5000 hektárt vetnek be a járásban. Járási méretben akadtak olyan gazdaságok, amelyekben a ve­zetők egyetlen búzafajta sike­rére építettek. Tán mondanom sem kell, hogy szélsőséges év­ben ez veszéllyel fenyegethet. A járási mezőgazdasági igaz­gatóság vezetői azért arra ösz­tönözték a mezőgazdasági üze­mek ágazatvezetőit, hogy a jö­vőben három-négy fajta búzát vessenek, mert csak így szűr­hetik ki a hozamátlag ingado­zásával járó kellemetlen meg­lepetéseket. Ha esetleg az egyik fajta nem hozná a várt ered­ményt, a többi még az átlagnál jobb terméssel kiegészítheti a hiányt. Ezért előnyös a több, a jó minőségű, nagy hozamát­lagot biztosító fajta termeszté­se. A gazdaságokban napirendre kerülő elemző értékelések vá­laszt adhatnak rá, hogy milyen választék a legelőnyösebb. Az idei, eléggé szélsőséges éghaj­lati viszonyok azt idutatták, hogy szükséges a fajtaválasz­ték módosítása, ám hiba lenne, ha erről egyetlen év eredmé­nyei alapján döntenének. A végkövetkeztetéseket tehát csak több év hozamátlagából kell levonni. Járási viszonylatokban az új vetőmagválasztéktól főleg a termelésbiztonságot, a jobb ho­zamátlag elérését várják. Csak természetes, hogy átértékelik az őszi árpa termesztésének eredményességét is. Az eddigi tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az őszi árpa sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem nyújtotta a föltételezett ered­ményt. Ezzel indokolják, hogy az idén legalább egyharmadá­­val csökkentik vetésterületét, s helyette a mennyiségi és mi­nőségi szempontból nagyobb hozamot nyújtó búzafajtákat vetik. HOKSZA ISTVÁN A lakosság szolgálatában Á komáromi (Komárno) Járási Közszolgál­tatási Vállalat sokoldalú segítséget nyújt a lakosságnak. A járás három városában, továb­bá a falvakban és a településeken 32 féle szolgáltatást végeznek. Az első félévben jó eredményeket értek el. A tervezett teljesítmé­nyeket 400 ezer koronával túlszárnyalták. Gondoskodnak a szolgáltatások minőségének megőrzéséről, hiszen a jő hírnév kötelezi őket. Űjabban Komáromban gyorstisztítót létesí­tettek, s az érdeklődők kívánságára azonnal kitisztítják a beadott ruhaneműt A gyors, mi­nőségi munkát a lakosság nagyon megked­velte. Gondoskodnak ugyanakkor a vidéki szolgál­tató hálózat bővítéséről is. Bátorkeszin (Voj­­nice) például a lakosság igényeinek megfe­lelően fényképészeti szolgálatot létesítettek. A közszolgáltatásban számtalan példás dol­gozó és kollektíva jeleskedik a járásban. Köz­tük említhető Bányai István és Gábriel Bilko. A vállalat dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a feladatokat az igényeknek megfelelően teljesítsék. P. J. PLAVEC A žillnal járást az év min­den szakában az emberek ez­rei látogatják meg, hogy gyö­nyörködhessenek a természet csodálatos alkotásaiban, a he­gyek és domborulatok élővilá­gának szépségében. A legtöbb ember rendszerint a nyár ele­jén és derekán látogat ide, vagyis akkor, amikor teljes pompájában szemlélheti és ér­zékelheti a környezet gyönyö­rűségeit, a zöld növényzetet, a színpompás ritka virágokat, a széltől évezredek alatt csipkés­re, vagy éppen simára csiszolt hatalmas sziklaalakzatokat. A SzulyÜi-sziklák (Súľovské skaly) környéke több mint öt­ezer hektárt ölel fel, és ha­zánk legrégebbi természetvé­delmi területe. Megközelítőleg 55 évvel ezelőtt nyilvánították védetté. Az erózió által kicsipké­zett bérceket, a növény- és ál­latvilágot néhány hivatásos és több száz főből álló önkéntes természetvédő nemzeti kincs­ként őrzi. Az utóbbi tíz évben a körze­tet társadalmilag védett terü­letté, rezervátummá nyilvání­tották, és a Természetvédők Szlovákiai Szövetsége járási bizottsága látja el itt a gond noki teendőket. Kísérőink dr. M. Vanochová, a szövetség tag­ja, és Ing. Aexander Sopko, a szövetség járási bizottságá­nak elnöke készségesen tájé koztattak a környék nevezetes ségeiről. A négy kilométert meghaladó, ösvény egyes sza kaszán feliratok ismertették a környezet jellegzetességeit. Lent a bársonypázsittal öve­zett völgyben a XII. század titkait őrző Súlov község hú­zódik meg, régi és új háztömb­jeivel, viszont az egyik bércen hátramaradt várrom a környék népének hajdani jobbágysorsá ra emlékezteti a látogatót. A bércek megmászása a to­ronyalakzatok és a mészkő má­­lása miatt hivatásos hegymá­szóknak is gondot okozna. Te­hát a leghivatottabbaknak sem teszik lehetővé ezeknek a meg­mászását, hiszen károsítanák ezzel a természetes környeze­tet. Kora tavasztól késő őszig 'ezt a körzetet naponta 800 természetkedvelő látogatja meg. Az aránylag kis létszámú ter-Vojtech Mendre] és a fiatal természetvédők nagytakarítást végeztek az ösvények környékén nem figyelhet oda, s emiatt a szabálysértők közül sokan bün­tetés nélkül elillannak. > Az ösvény az egyik terpesz­kedő hegyóriás előtt „megtor-A gótikus kapura emlékeztető sziklák környéke pant“. Nyaktörően ívelő mere­deken kapaszkodtunk fel a Sárkány odúhoz. Sopko elvtárs megszemlélte gyér „alpinista“ szerelésemet, mármint a félci­pőt, meg az öltönyt, és meg­jegyezte: Fiatalok az ösvények karbantartása közben Fotó: Ing. A. Sopko mészetvédő személyzetnek sok gondot okoznak a fegyelmezet­len, a természetes környezetet szándékosan rongáló turisták. Letépik a védett növényzetet, tördelik a széltől csipkézet! kőzetet. Többen letérnek a kijelölt ösvényről, s ezzel is kárt tesz­nek a növényekben, mert hi­szen a személyzet mindenre •—* Ilyen foghíjas szerelésben felkapaszkodni az odúhoz, és onnét biztonságosan lejönni bi­zony elismerést érdemel. So­kan alkalmas szereléssel sem vállalkoznak a Sárkány odú megszemlélésére. Mit mondjak, keservesen, de feljutottam az odúhoz. Jó dara­bon a labilis vaslétrán is ka­paszkodni kellett, aztán a szik­latömbbe erősített láncba ka­paszkodva jutottam fel az odú­hoz, amely hajdanában ősem­berek tanyája le lehetett. Tán mondanom sem kell, hogy a lejutás keservesebb volt a fel­mászásnál. Szünet nélkül csör­gött az eső, a ruha és félcipő . átázott, a lábak ólomnehézzé váltak. Kárpótoltak viszont a szebb­nél szebb védett virágok, a Primula auricula, a lila ha­rangvirág, a tárnics, a Gentina clusuii és egyebek. Láttunk egy fenyőre emlékeztető védett fafajt is. Ennek latin neve Taxus boccata, vagyis tiszafa. A bükkök alatt alig nőtt 3 mé­ternél magasabbra, különben rendkívül lassú növésű fajta. A kísérők elmondták, hogy a ritka példány több mint 40 éves. Ezt a fajtát sziklarepe­désből kinőve is láttuk, ahol szemernyi termőtalaj sem ájlt a rendelkezésére, mégis szépen zöldellt. A Sulói sziklák környéke el­bűvölő. Alig tíz éve, hogy az eg'yik lokalitáson a védett te­rület közepe táján a természet szépségei iránt érzéktelen em­berek a közérdekre hivatkozva kőbányát létesítettek. Sok után­járásba került, amíg illetékes helyen megértették, hogy a táj erdetiségének megőrzése a tu­lajdonképpeni közérdek, tehát kőbányát máshol is nyithatnak, de Sulói sziklák másutt nin­csenek. A hivatásos és az önkéntes természetvédők összefogásával begyógyították a természeten ejtett sebeket. Fákat telepítet­tek, elrendezték a törmeléket, s ma már összefüggő növény­zet hirdeti, hogy ez a terület is teljes mértékben beolvadt a környezet egészébe. Az Idegen nem is sejtené, hogy néhány évvel korábban itt követ bá­nyásztak. A körzetben rendkívül szen­vedélyes természetvédőként, a természetes táj szerelmeseként tartják számon Vojtech Mend­­rejt, aki 70 éves korát meg­hazudtolva szüntelenül a fiatal természetvédőkkel járja az ös­vényeket. összegyűjtik az ide­genek által eldobált szemetet. Mendre) bátyó a Természetvé­dők Szlovákiai Szövetsége já­rási szervezetének tiszteletbeli tagja. A járási bizottság rábíz­ta a fiatalokból toborzott ön­kéntes természetvédők oktatá­sát, megismerteti velük a teen­dőket, többen irányítása alatt váltak egész életre hivatásos vagy önkéntes természetvédők­ké. eshal—s VH—1—у*- ^^^***»‘»****дп*«»л***«****а******а—*a*ú—^*— Már jó hagyománnyá vált, hogy a nyitrai és a Ceské Bu­­déjovice-l országos mezőgazda­­sági kiállításon ú/ és korszerű­sített gépeket tekinthetnek meg a látogatók. Ebben az évben a brnói AG­­ROZET vállalat bemutatja Nyit­­rán egyebek között az első ZE­­TOR-sorozat korszerűsített vál­tozatát is, Ceské Budéjovtcén pedig a szocialista mezőgazda­­sági termelésben rendkívül hasznos gépsorokat. Feltételezhető, hogy a szóban forgó gépalkotásokat nemcsak a kiállításokon, hanem a ter­melési gyakorlatban is láthat­juk majd. -ik-

Next

/
Thumbnails
Contents