Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-28 / 34. szám

t/evés olyan ember van, aki 4Г ne hódolna valamilyen kedvtelésnek: egyik fúr• farag, a másik méhészkedlk, van aki a házikerlben leli örö­mét, vagy a vízpart szerelmese­ként, horgászfelszereléssel tölt el ott órákat, napokat. K i s s i m o n balosnak a ga­lambtenyésztés a hobbija. Kis­kora óta érdekelték a „turbé­­koló szárnyasok"; náluk min­dig tele volt a dúc galambok­kal. Az első „igazi“ galamb, az amerikai King csak az ötvenes évek elején került a házhoz. Azóta foglalkozik velük szak­szerűen, s tenyészt jó néhány értékes fajtát. Több mint fél­száz darabos állományában megtalálható a franeui Ynon­­dain, az amerikai texan, king, az óriás posta stb. Évente 100— 120. galamb kel kt itt a tojás­ból, melyből mintegy 80 darab kel útra a közeli falvakba, vagy a távoli tenyésztőkhöz. Men Kissimon Lajos tenyészetét egy­re jobban megismerik nemcsak a nagykürtösi (Velkf) KrtiSI járásban, de távolabb is. Ezt. az is bizonyítja, hogy több al­kalommal főttek hozzá Csalló­közből érdeklődök, ide, Zsély­­be. Galambok az udvarban Rendszeresen ott van min­den járási kiállításon, állomá­nyának minőségét oklevelek egész sora bizonyítja. Maid minden tenyészállata fajtagyőz­tes, 90 pont feletti példány, Közülük néhányat bemutatott a nyitrai (Nitra) nemzeti kis­állattenyésztést kiállításon is, ahol öt párra nyomban akadt vevő. rA dróthálóból készült, tágas volierekben megtekintjük a gaz­dag állományt. Az apró blondi­­netta és a magyar óriás jól megférnek egymás mellett. Né­melyek csak nehezen emelked­nek a magasba, hiszen 70—80 dekásak is vannak közöttük. Meglátszik rajtuk gazdájuk gon­doskodása: búza, napraforgó, cirokmag, köles mindig van előttük. Bizony öröm nézni az tlyan állományt, melynek gyak­ran akadnak fiatal csodálói is, akiket Kissimon Lajos egy-egy pár galambbal nyer meg a ga­lambtenyésztők táborának. Kép és szöveg: Bojtos János ИШШШШЯЯ mí‘,i í i ’ fiai ■ BENZINNEL A HARAZSAK ELLEN A szőlőtermelőknek általában sok bosszúságot — és termé­szetesen kárt — okoznak a da­razsak. Mihelyt a Csabagyön­gye érni kezd, azonnal meg­jelennek. A kártétel megelőzé­sét szolgáló zacskózás munka­igényes, a szirupos palack­­csapdák pedig nem nyújtanak tökéletes védelmet. Némi töp­rengés után én a következő módszer mellett döntöttem. Van egy egyliterdit légszi­­vatlyús szobai permetezőm. Ebbe két deci benzint töltöt­tem, majd este, amikor a da­razsak nyugovóra tértek, ele­mes villanylámpával átkutattam a padlást. Köztudott, hogy a darazsak többnyire itt, a cse­repek alatt fészkelnek. Egyéb­ként veszélyesek, de amikor alusznak, teljesen ártalmatla­nok. Megkerestem a fészkeket, s közelről (20—30 cm) mind­egyiket megpermeteztem ben­zinnel. Az egész csupán egy­két pillanatig tart, hiszen na­gyon kevés benzinre van szük­ség; a megpermetezett dara­zsak szinte azonnal elpusztul­nak. A család másodperceken belül elpusztul, a darazsak élet­telenül hullanak a földre. Utá­na leveszem és megsemmisítem a fészket. Alig egy órai mun­kába, no, meg két deci ben­zinembe került, s tiszta volt a padlás. Az éjszakai „hadjárat“ óta lényegesen kevesebb bajom van a darazsakkal. Persze a sziru­pos csapdákat nem szedhettem le, mert amíg a szomszédaim nem követik a példát, mérsé­kelt kártétellel mindig számol­ni kell. MAfOROS GYŐZŐ, Gömör (Gemer J Evek során kísérleteztem, hogyan lehetne legjob­ban eltartani, a lehető legkisebb veszteséggel tárolni a fokhagymát. Végül az alábbi módszer mellett kötöttem ki. A fokhagymát gerezdekre bontom ős megtisztítom (meg­hámozom), majd bádogtetővel zárható, bébiételes üvegpoha­rakba rakom. Egy liter vízből és egy kilogramm sóból fel­­öntőlevet készítek, s azt hide­gen öntöm a poharakba. Magá­tól értetődő, hogy Ilyen kevés vízben a só nem oldódik föl maradéktalanul, de ez nem baj. A visszamaradó sóból minden FOKHAGYMA sós vízben pohár tetejére egy kávéskanál­nyit teszek. A poharakat lezá­rom, majd 5—7 percre forrás­ban lévő vízbe állítom. Hosz­szabb csírátlanítás nem java­solható, mert a fokhagyma szét­fő. Tulajdonképpen ez minden, amit a háztartás folyamatos ellátása érdekében tenni kell. Az így tartósított fokhagyma nemcsak főzéshez jó, de sült húsokhoz köretnek, pirításhoz stb. Is fölhasználható. A fel­öntőlét burgonyafőzéskor, leves­készítéskor hasznosíthatjuk, de ügyelni kell a sózással! Bosáková B., Zabrádkáf 82/8 Tíz tanács Halászoknak ф A nyúltelep nem búcsú­­járóhely, ne engedjenek oda idegeneket. Apaállatot ne ad­jon, és ne kérjen kölcsön. Min­dig ugyanabban a' munkakö­penyben, lábbeliben tartózkod­jon az állatok körül, s az ott használatos eszközöket —i sep­rű, lapát, mérleg stb. s—i ne használja más célra. • Ha bevált törzsállatai van­nak, ne cserélje indokolatlanul. Ha elkerülhetetlen a vásárlás, nézze meg jól, mit, honnan vesz. ф Az alkalmas anyákat leg­alább ötször-hatszor fialtassa évente, így több lesz a szapo­rulat. A fiókák négyhetes ko­rában fedeztesse az anyát, hogy választás után két hét múlva ismét fialjon. ф A választást nem sínyiik meg a kisnyulak, ha az anya ketrecében hagyja őket, s a már vemhes anyát helyezi át másikba. Ha a választott nyá­lakat csoportos nevelőben tart­ja tovább, hagyja együtt az összeszokott állatokat, és ne képezzen ki túlzottan nagy cso­portot. Ha sok állat él együtt, lassúbb lesz a gyarapodás, gya­koribb a marakodás. ф Ha nem tenyészállat elő­állítása a cél, akkor előnye származhat a keresztezésből. A jól összeválogatott, két fajtához tartozó szülők életképesebb, jobban fejlődő utódokat adnak. ф A jó minőségű, intenzív növekedést, termelést lehetővé tevő takarmányra ne sajnálja a pénzt. Annak a takarmány­nak az ára a veszteség, ami a helytelen etetés, etetők miatt elpocsékolódik. ф A nyúlház ajtaján, abla­kán legalább tavasztól őszig szúnyogháló legyen. Az értékes tenyészállatokat oltássá mixo­­matózls ellen. A liártyásszár­nyú rovarokat, a bolhát és a rágcsálókat — patkányt, egeret — ne tűrje meg a nyúlistálló­­ban. • Ha betegséget, rendelle­nességet tapasztal állatain, ne gyógykezelje őket házilag. Kér­jen tanácsot gyakorlott tenyész­tőtől vagy forduljon állatorvos­hoz. Eredményesen gyógyítani csak a betegség ismeretében lehet, nem úgy, hogy minden­féle vásárolt és háztszert ki­­próbál állatain. Ф Bánjon állataival kíméle­tesen, szeretettel. Fülénél fog­va soha ne emelje a nyulat, takarításkor, áthelyezéskor se ütődjenek meg az állatai. 0 Egy felnőtt nyúl évente körülbelül 50 kg kiváló minő­ségű trágyát termel: ezt ne te­kintse szemétnek, megsemmisí­tendő hulladéknak, hiszen érté­kes, talajgazdagító anyag. Ha nincs rá szüksége a kertben, háztáji földön, keressen rá ve­vőt, aki hálás lesz érte. (b) 4 Ф Mennyi gondot, fáradozást igényel a palántanevelés, növényápolás, és mennyi bosszúsá­got, ha már kész az áru, de senkinek sem kellKádek Gábor felvétele MÉRSÉKELNI KELL A BEHOZATALT Majoránna nélkül nehezen tudnánk elkép­zelni a konyhánkat, háztartásunkat. Főleg a magyaros ételeket kedvelők élvezik e fűszer ízét. Könnyűszerrel megtermelhető a kisker­tekben is, ennek ellenére hazánk túlsúlyban behozatalból szerzi meg a lakosság ellátásá­hoz szükséges majoránna nagy részét, drága valutáért. A napokban ellátogattam az Ogyallai (Hur­banovo) Zöldségtermesztési Kutató- és Neme­sítő Állomásra, ahol Katarína Cerná mérnök, a természettudományok kandidátusa e speciá­lis növény termesztésének fejlesztésével fog­lalkozik. Tőle tudtam meg, hogy hazánkban ezt a fűszernövényt csupán két Járásban ter­mesztik: a csehországi Strakonice környékén és a komáromi (Komárno) járásban, ponto­sabban Marcelháza (Marcelová) környékén. Hazánkban a lakosság évi majoránnasziikség­­lete 135 tonna. Hazai forrásból csak a szük­séglet 30 százalékát tudjuk kielégíteni. Mindezekről a mérnököd így vélekedett: — A hazai majoránnatermelésben 1980-ban, a felvásárlási árak módosítását követően némi javulás állott be. Azonban továbbra Is nyitott marad a kérdés: hogyan lehetne pótolni nagy­üzemi termeléssel a korábban kistermelők ál­tal termelt |avakat? Ezért kutatóintézetünk­­^ nek egyik fő feladata, hogy megoldja a gépe­sített nagyüzemi majorán natermesztés techno­lógiáját. Az elképzelés szerint helyrevetést szeretnénk végezni. Ezzel jelentős munkaerő­­megtakarítást érnénk el, elmaradna az ener­giaigényes palántanevelés és a derékfájdító ültetés. A betakarítást szintén gépesíteni akar­juk. A kistermelők járásunkban palántáról ter­mesztik a majoránnát. A palántanevelés üveg­házban és fűtött fóliákban egyaránt' energia­­igényes. Černá elvtársnő elmondta, hogy a kertészkedők a majoránnának sok fajtáját ter­mesztették. Az ügyesebbek évente három ter­mést is betakarítanak, mások a palánta neve­léssel sem boldogulnak. Az intézet világvi­szonylatban is elismert fajtával rendelkezik. A Marcelkát, mint azt a neve is elárulja, Mar­celháza határában fejlesztették ki. A fajtanemesítésben és a termelés gépesí­tésben az intézet dolgozói szép eredményeket értek el. Persze, egyelőre a jövő titka, hogy fognak-e a nagyüzemek a majoránna iránt érdeklődni, ezért talán toknzottahban be kel­lene vonni a fejlesztésbe a háztáji termelőket. Mert az évente behozatalra fordított összeget másként is hasznosítani lehetnel Dr. KOLOZSI ERNŐ Baj, ha kevés... Oszlanyec Ferenc az érsek­újvári (Nové Zámky) Jednota Fogyasztási Szövetkezet leg­újabb városi fölvásárlóhelyé­­nek vezetője július 26-án ked­vetlenül üldögélt. Kilenc óra­kor kapta az értesítést, hogy újabb rendelkezésig paradicso­mot, paprikát és eltenni való uborkát nem szabad fölvásárol­ni. Hiába jöttek a kertészke­dők, akik az előzetes meg­egyezés értelmében már meg­szedték az árut, kénytelen volt elküldeni őket. Másnap újabb szigorítás kövekezett, így a te­lepen már csupán kajszit, sár­garépát, vöröshagymát és fok­hagymát lehetett értékesíteni. Aki paprikát, uborkát, paradi­csomot stb. kínált, megint me­hetett haza. A hangulatot in­kább nem jellemzem. Huszonnyolcadikán a Kerté­szeti Szolgáltatások vállalatá­nak átvevőhelyén érdeklődtem. Itt csupán kajszibarackot lehet értékesíteni. : Az idén nagyon kicsi a forgalom, pedig nem rossz a termés —< mondta Malatinec Štefan. —. Eddig mindössze öt tonna barackot vásároltam föl. Akárcsak a kistermelőknek, számomra is érthetetlen, miért nem lehet fölvásárolni a har­madosztályú árut? Mindenki tudja, hogy a sok csapadék ki­hat a gyümölcs minőségére, de legalábbis a külső jegyekre. Nagyon sok szép gyümölcs megreped, de akkor már nem kell senkinek, hiába első osz­tályú. Itt a konzervgyár részé­re vásárolunk, s egyszerűen nem értjük, miért kell kom­­pótnak, lekvárnak piaci minő­ségű árut követelni? Ha sok a termés, akkor az a baj, ha meg kevés barack terem, ak­kor azért sír a konzervipar. Az újváriak közül, sajnos, hazafelé is sokan tele ládák­kal közlekednek. Tudom, az áru véjgső soron nem vész kárba, hiszen a kajszi nem paprika. Mégis: senkit nem aggaszt, hogy kompót, lekvár és szörp helyett esetleg kisüstiből lesz sok? —ers вишни

Next

/
Thumbnails
Contents