Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-28 / 34. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1982. augusztus 28. 3fc 34. szám * XXXIII. évfolyam * Ага 1,— Kés A forradalmi hagyományok szellemében Közép-Szlovákia már több ízben volt központja a munkásosztály és a dolgozó nép szociális igazságért és nemzeti szabadságért folytatott har­cának. Így volt ez a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is, amelynek 38. év­fordulójáról a napokban emlékezünk meg. A Szlovák Nemzeti Felkelésben csúcsosodott ki a szlovák nép fasisz­taellenes, a nemzeti szabadságért, a haladásért és demokráciáért, vala­mint a csehszlovák államiság (a Csehszlovák Köztársaság) újjáalakítá­sáért vívott nemzeti-felszabadító har­ca. Szlovákia Kommunista Pártjának mint politikai, szervező és vezető erőnek elévülhetetlen szerepe volt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A fa­sizmus elleni harcban elsősorban a munkásosztályra és a parasztságra támaszkodott, akik ezt a harcot a ki­zsákmányoló burzsoázia elleni harc­cal kapcsolók össze — a társada­lomban betöltött jobb, igazságosabb és demokratikusabb szociális és poli­tikai küldetésük elérése érdekében. Szlovákia Kommunista Pártja a Szlo­vák Nemzeti Tanáccsal és a CSKP moszkvai vezetésének politikai segít­ségével szervezte és vezette a szlo­vák nép fasisztaellenes harcát. A Szlovák Nemzeti Felkelés előkészíté­sében, szervezésében és vezetésében elévülhetetlen szerepe volt az SZLKP V. illegális központi vezetésének (Ka­rol Šmidke, Gustáv Husák, Laco Novomeský). A Szlovák Nemzeti Fel­kelés előkészítésében jelentős szere­pet töltött be a Szlovák Nemzeti Ta­nács és a forradalmi nemzeti bizott­ságok is. A Szlovák Nemzeti Felkelés 1944. augusztus 29-én kezdődött, amikor is a partizánok és a szlovák hadsereg felkelésre átáiló egységei behatoltak Banská Bystricába és elfoglalták a legfontosabb objektumokat. Elfoglal­ták többek között a felkelés légibás­tyáját — a Tri Duby repülőteret is. 1944 szeptember végén adták ki a Szlovák Nemzeti Tanács deklaráció­ját, amelynek segitségével a Szlovák Nemzeti Tanács újjáalakította a Cseh­szlovák Köztársaságot, átvette az ősz­­szes hatalmat, megtagadta a fasiszta rezsimet, és mozgósítást rendelt el. A Szlovák Nemzeti Tanács harcra való felhívásának nagy visszhangja volt a lakosság körében. A felkelés céljai elérése érdekében értékes szolgálatot tett a Banská Bystrica-i Szabad Szlovákiai Rádióállomás is. Szlovákia Kommunista Pártja kilé­pett az illegalitásból és már szep­tember 2-án felhívást adott ki, amely­ben rávilágított a Szlovák Nemzeti Felkelés céljaira és ennek érdekében az összes erő mozgósítását szorgal­mazta. Az SZLKP felhívására fegyvert fogtak önkéntesek és tartalékosok egyaránt. Oj partizánegységek alakul­tak, illetve megerősödtek a már léte­zők. A lakosság széles rétegei be­kapcsolódtak az erődítmények építé­sébe, gondoskodtak a harcoló egysé­gek ellátásáról, a sebesültekről és a hadianyag szállításáról. A felkelők — elsősorban szovjet segítségnek köszönve »— több mint két hónapig tartották magukat. A túlerőben levő ellenségnek október végéig tanúsítot­tak ellenállást, majd ezt követően a hegyekben folytatták igazságos har­cukat a betolakodók ellen. A he­gyekbe való távozással csak az ösz­­szefüggő frontszakaszokon szűntek meg a harcok, a felkelés politikai szempontból győzelemnek számított. A Szovjetunió sokoldalúan segítet­te a felkelőket. Repülőgépekkel szál­lította a fegyvereket, a lőszert, a gyógyszereket és egyéb anyagokat. A Szlovák Nemzeti Felkelésben ta­pasztalt szovjet partizánvezetők vet­tek részt. A szovjet segítség leghaté­konyabb alapja a k'árpáti-duklai had­művelet megkezdése volt, amelynek sikeres befejezése nagymértékben hozzájárult nemcsak Szlovákia, de egész hazánk felszabadításához. A Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei közötti kapcsolatok egyre fejlődnek és szilárdulnak, amit a kölcsönös együttműködés,' a szocia­lizmus és a kommunizmus építéséhez nyújtott segítség is hűen bizonyít. Ezek a kapcsolatok a szocialista kö­zösség többi országaival és népeivel együtt kölcsönösen fejlődnek A Szlovák Nemzeti Felkelés inter­nacionalista jellegű volt. A cseh és szlovák hazafiak, valamint a szovjet partizánok mellett több nemzet fiat is harcoltak, főleg franciák, bolgá­rok, lengyelek, szerbek, románok, magyarok, németek, akik nemzetközi szolidaritásukkal és a harcokban va­ló aktív részvételükkel hozzájárultak a fasizmus leveréséhez. A Szlovák Nemzeti Felkelésben részvevő nem­zetek saját népük felszabadításáért is harcoltak, mert a fasizmus elleni harc internacionalista harc volt, s összekapcsolta egész Európa hala­dó, demokratikus és fasisztaellenes erőit. Lényegében ez adta a Szlovák Nemzeti Felkelés internacionalista jellegét. Rá kell mutatni azonban ar­ra is, hogy a Szlovák Nemzeti Fel­kelés hagyatéka ma is élő, s szocia­lista jelenünk számára is nagy jelen­tőségű. Hazánkban a Szlovák Nemzeti Fel­keléssel kezdődött a nemzeti és de­mokratikus forradalom, mely 1948 februárjában alkotmányi úton nőtt át szocialista forradalommá, amikor is a munkásosztály és a dolgozó nép a CSKP vezetése alatt győzött a reak­ciós burzsoázia felett és megkezdte a szocialista állam megalakításához szükséges feltételek megteremtését. Jelenleg hazánkban a CSKP, illetve az SZLKP vezetése alatt sikeresen építjük a fejlett szocialista társadal­mat. A dolgozó nép igyekezete a he­tedik ötéves tervidőszak igényes fel' adatainak maradéktalan teljesítésére irányul. A Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka mozgósító erőként hat mindennapos építő munkánkra, a csehek és szlovákok, valamint a ha­zánkban élő nemzetiségek, a hazánk és a Szovjetunió, valamint a szocia­lista közösség többi országai közötti baráti kapcsolatok fejlődésére és szi­lárdítására, a lakosság, főleg a fia­talok internacionalista és hazafias szellemű nevelésére. BARA LÁSZLÓ A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve Martinban ” .Fotó: CSTK Öntevékeny művészeti mozgalmunk értékelése A központi rendezvények tükrében A CSEMADOK Központi Bizottsága az év jelentős po­litikai évfordulói jegyében bonyolította le az öntevé­keny művészeti csoportok versenyeit. A felnőtt színjátszó csoportok, kisszínpadok, valamint a felnőtt vers- és prózamondók központi versenye a Jókai-napok, immár 19. alkalommal került megrende­zésre. A kinevezett válogató bizottság több színjátszó csoport és kisszlnpad műsorának megtekintése után hat színjátszó együttes és öt klsszínpad meghívását Java­solta, valamint a kerületi versenyeken elért eredmé­nyek alapján 36 vers- és prózamondó jutott a komá­romi központi versenyre. A körültekintő előkészítő munkának köszönhetően leszögezhetjük, hogy a néhány éve oly sokszor kritizált szervezési — propaganda fel­adatok idejében történő és maradéktalan elvégzése folytán, Komárom (Komárno) városa és az egész járás méltóan felkészült a nagy múltú rendezvény zavarta­lan lebonyolítására. A versenyben szereplő színjátszó együttesek és kis­színpadok által bemutatott produkciók kielégítették a nézők igényeit. Megállapítást nyert azonban, hogy a mozgalom általános gondjai közé tartozik a darabvé­­lasztás és az igénytelen, bátortalan dramaturgiai mun­ka. Ezek a hiányosságok viszont klküszöbölhe'tők, hi­szen az ajánlott színdarabok jegyzékének Idejében való kiadásával, megfelelő metodikai segítség nyújtásával és a tanfolyamok színvonalasabbá tételével törvényszerűen rövid időn belüli javulást érzékelhetnénk. Az előző évek során többször kritikai megjegyzések hangzottak el, hiányolva az elvárt feszttválhangulatot, a megfelelő szintű propagandát. A komáromi járási és városi szer­vek, valamint a CSEMADOK KB összehangolt, hatékony munkavégzésének köszönhetően, ezen a téren Is lénye­ges változás állt be. Az oly sokat emlegetett fesztivál­­hangulat Is érezhető volt, a számtalan versenyen kívül! műsor bemutatásának köszönhfetően. A versenyek során két kiugró teljesítményt láthatott a közönség, mégpe­dig a fülek! (Filakovo) Zsákszínház és a kassai (Ko­šice) Szép Szó kisszlnpad előadásában. Újdonságnak számított, hogy az Idei Jókal-napokoft két felnőtt bábegyüttes is bemutatkozott. El kell érni, hogy az elkövetkező évfolyamok versenyfelhívása már a felnőtt bábozásnak is teret adjon. Értékelve és mérlegelve a 19. évfolyamon látottakat, elmondhatjuk, hogy a példás szervezés és az együtte­sek felelősségteljes felkészülése ellenére van még bő­ven tartalék, amit a jubileumi 20. Jókai-napok előké­szítése során mozgósítanunk kell. A többi központi verseny mellett a nagyon „fiatalos“ Dunamenti Tavasz az a rendezvény, amely hazai és külföldi szakmai körökben is nagy elismerésnek és hír­névnek örvend. Nem csoda, hiszen a mozgalom bázisa évről évre növekszik. Annak dacára, hogy néhány já­rásban nem is rendeztek járási versenyt, a válogatók 52 együttest nézhettek meg, amelyből 15-öt javasoltak а VII. Dunamenti Tavasz versenyműsorába. A csoportok bemutatóját többségben a jó témaválasztás és az igé­nyes dramaturgiai munka jellemezte. A kisszínpadok versenye örvendetes fejlődésről, egyre javuló színvo­nalról tanúskodott. Csodálatos élményt Jelentett a szenei (Senec) Pöttömszínház, a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Kis Fókusz, a rozsnyői (Rožňava) Pötyi­­kék vagy a bábcsoportok esetében a marcelházi (Mar­­celová) Prücsök és az ekeöi (Окой) Micimackó együt­tes műsorának megtekintése. A vers- és prózamondók versenyének színvonala is tartós, megfontolt munkára enged következtetni. Kivételt csupán а III. kategória Jelent, ahol tovább tart az „önkeresés“, mivel ebben a korcsoportban a gyerekek nem tudják önmagukat, já­tékosságukat adni. A szórakoztató s— nevelő műsorok, a játékkészítés és általában az úgynevezett egyéb műsorok létjogosultsá­gát és hangulatteremtő képességét igazolja az a tény, hogy a szereplőkön kívül a nézők, a szervezők, sőt még a zsűri tagjai Is résztvevői voltak. (Folytatás a 2. oldalon) 4 Látogassa meg Nitrán az AGROKOMPLEX ’82 Országos Mezőgazdasági Kiállítást 1982. szeptember 5-ig

Next

/
Thumbnails
Contents