Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-03 / 26. szám
1982. július 3. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Mezőgazdasági üzemeinknek a megszokottnál jóval kedvezőtlenebb feltételek között kell valóra váltaniuk az egyre igényesebb feladatokat. Ennek megvalósítása vezetőktől és dolgozóktól egyaránt alkotó kezdeményezést, felelősségteljes munkát, a tartalékok állandó feltárását és azok hasznosítását követeli meg. Nagy szükség van erre a lévai (Levice) járásban is, ahol a mezőgazdasági üzemek állattenyésztői számos helyen a tervezettnél jóval gyengébb eredményeket érnek el. Különösen a tejtermelés színvonalának emelése elengedhetetlen, hiszen a járás kerületi méretben évek óta az utolsó helyet foglalja el. A hústermelés és -forgalmazás területén kielégítő a helyzet, tudom meg Leszkó György mérnöktől, a járási termelési igazgatóság főállattenyésztőjétől, hiszen a 3150 tonna hústermelési tervet 3,5 tonnával túlteljesítették az üzemek. Igaz, a sertéshústermelésben egy százalékos lemaradás mutatkozik, de a marhahússal együtt sikerült teljesíteni a hústermelés időtervét. Április végéig az évi terv 30 százalékát teljesítették. Bár nagyvonalakban azonos feltételek között gazdálkodnak a mezőgazdasági üzemek, eredményeikben mégis jelentős eltérések vannak. Íme néhány példa: a lévai szövetkezet csak 18, az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság pedig 16,5 százalékra teljesítette a marhahústermelési időtervét, mivel mindössze 40 dekagramm napi súlygyarapodási átlagot ért el. Ennek mintegy kétszeresét, napi átlagban 92 dekát értek el a nagyölvedi (V. Ludince) szövetkezetben, s ezzel 32,2 százalékra teljesítették évi tervüket. De dicséretre méltó a nagy sál lói (Tekovské Lužany) szövetkezetben elért 84 dekás napi súlygyarapodási átlag és az évi terv 33,6 százalékos teljesítése is. Gyengébb eredmények születtek a sertéstenyésztésben, ahol mánnyal. Az eredmények alakulását befolyásolta a későn érkező tavasz is, melynek következtében a szokásosnál később került a zöldtakarmány az állatok jászlába. Azokban a szövetkezetekben, ahol nem voltak takarmányozási gondok jó fejési átlagot értek el. Ezek között van a zsemberi (Zemberovce) az öbarsi (StarýTekov), a kurali (Kurafany) és a garamsárói (Šárovce) szövetkezet, ahol a múlt év valóságához viszonyítva a tejtermelés növekedett. Viszont a győrödi (Vejký Dúr), a szántói, az alsópéli (Dolný Fial), a lévai és az ipolyszakállasi szövetkezetekben a fejési átlag csökkent. Ezek az eredmények hatványozott formában sürgetik az előbbrelépéshez szükséges jó minőségű takarmányalap megteremtését. Annál is inkább, mivel abraktakarmányból egyre kevesebb áll az állattenyésztés rendelkezésére. Ezért szükséges, hogy a tömegtakarmányok jelentőségét a gabonáéval tegyék egyenlővé. Minden mezőgazdasági üzemben nagyobb figyelmet kell fordítani a megtermett takarmányfélék veszteségmentes betakarítására. Az állattartó telepek közelében, ahol arra lehetőség van, meg kell teremteni az intenzív legelőket, ahol különösen a fűkeverékek tehetnek jó szolgálatot az eredményesebb állattenyésztés érdekében. BÖJTÖS JÁNOS ШШ? I* , НШНН1 «Г! Hz öntözés fontos belterjesítö tényező A galántai járás mezőgazdászai az idén figyelemre méltó eredményeket érnek el az öntözőberendezések kihasználásában. A napi teljesítményt a szovjet gyártmányú Fregatt típusú öntözőberendezések bevetésével jelentősen növelték Fotó: -dek-A bohunovi Győzelmes Február Efsz az erők összevonása óta öt falu határát öleli föl, ennek ellenére szerénytelenség lenne azt állítani, hogy a korszerű nagygazdaságok sorába tartozik. Mezőgazdasági földterületének nagysága éppen csak túlhaladja az ezerhatszáz hektárt, szántóterülete pedig ettől háromszáz hektárral kisebb. A bohuüovi egyesült szövetkezet körzetének egyik sok-sok gonddal küszködő mezőgazdasági üzeme. Egyik legjellemzőbb vonása, hogy viszonylag drágán, tekintélyes ráfordítások érán termel. Ez részben sajátos termőhelyi és éghajlati viszonyaiból, részben a termelés szerkezeti összetételéből, s nem utolsósorban abbólered, hogy az egyébként is elavult épületek és kiöregedett gépek a kíméletesnek és szakszerűnek aligha nevezhető bánásmód következtében sok javítást Igényelnek. Nem nehéz elképzelni, milyen erőfeszítést igényel ilyen föltételek közepette jó, de legalább elfogadható eredményeket fölmutatni. Bárhogy van is, a többség szorgalma egyelőre biztosítani képes a haladást. Stanislav Šejnoha efsz-elnök maga Is elismeri, többre, jobbra Is képesek volnának, — mégis úgy haladnak, mint a kezdő autós, akinek „darabos“ benzint töltenek a tankba: nekirugaszkodnak, aztán zökkennek egyet. A gabonaprogramot teljesítik, burgonyát Is megtanultak termelni, de a lennel meg a takarmányokkal sokat bajlódnak. Gabonából tavaly hektáronkénti átlagban négy tonnát csépeltek, ami a csallóközihez vagy a mátyusföldihez koránt sem hasonlítható föltételek közepette csúcshozamnak számít. Ebben a gazdaságban ennél jobb eredményt csupán egyszer tudtak fölmutatni. Persze, tavaly Is jóval szegényebb lett volna a nyár, ha a kora tavasszal végrehajtott laboratóriumi levélelemzés eredménye alapján nem adnak a növényzetnek hektáronként harminc kilogramm nitrogént. Ha a lent említem, elkomorodik az elnök, de mihelyt átváltok a burgonyára, felcsillan a szeme. Büszke a járási harmadik helyezésre. Nem csoda, hiszen a tervezett huszonkét tonnás hozamot közel hét tonnával túlszárnyalták. Már most ha figyelembe vesszük, hogy hatvanöt hektáros termőterületről volt szó, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hány korona többletjövedelem csillogtatja a közös kormányosának szemét. A, len okozta bosszúságot valahogy ellensúlyozni kellett, gondolatban Is, meg koronákkal is. Fáj vagy sem, a takarmányról Is beszélni kell. Annál Is inkább, mert a közös vezetői maguk is úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az állattenyésztési ágazat tervszerű fejlesztésének megalapozása feltétlenül megköveteli a takarmány-gazdálkodás színvonalasabbá tételét. A . gazdaságnak 237 hektár rétje és 55 hektárnyi legelője van, de a népes állatállomány igényeinek kielégítése céljából még az amúgy sem terjedelmes szántónak mintegý 31 százalékán is takarmányokat kénytelenek termelni. Eddigi igyekezetük nyomán szép eredmények születnek a silókukorica,' a takarmányrépa és a takarmánykáposzta termelésében, lényegesen javult a bekészített szilázs és szenázs minősége, viszont a szénával nehezen boldogulnak. A mennyiség és a minőség biztosítása egyaránt komoly gondot jelent. Márpedig a problémát meg kell valahogyan oldani, hiszen a több mint ezerháromszáz szarvasmarha télen Is igényli a minőségi takarmányt. A tervmuta'tók értelmében a közösnek az idén 313 tonna húst és csaknem másfél millió liter tejet kell értékesítenie. Ehhez pedig vagy a múlt évi 3248 literes fejési átlagon kell javítani, vagy a tehenek számát kell gyarapítani. Így is, úgy Is több minőségi takarmány kell, de az első út ígérkezik járhatóbbnak és ésszerűbb megoldásnak, hiszen az istállók túlterheltek, átalakításra, korszerűsítésre szorulnak, állománynövelésre gondolni sem lehet. És közben a sok húst termelő, egy üzemközi vállalkozással épített sertéshizlaldában Is érdekelt szövetkezetnek az abrak-takarékosságra is gondolnia kell. Még akkor is, ha a múlt évben egy Hter tej előállításához csupán 24 dkg, egy kiló marhahús kitermeléséhez 2,22 kg, egy kiló sertéshús kitermeléséhez pedig 3,29 kg erőtakarmányra volt szükségük. Ha a tejtermelés színvonalát vagy a hízómarhák átlagos napi felhízását (0,71 kg) vesszük alapul, akkor meg pláne üdvözölnünk kell a bohuiíoviak elhatározását, hogy ezentúl megkülönböztetett figyelmet szentelnek a takarmánytermesztés fejlesztésének, illetve a minőséget jelefttősen befolyásoló betakarítás megszervezésének. Jövő nyáron megkérdezzük, mennyit vátlottak valóra ígéretükből. KÄDEK GÄBOR A galántai járási pártbizottság alapvető feladatai között tartja számon a növénytermesztés belterjesítésének növelését. Ugyanis napjainkban, amikor kellő mennyiségű műtrágya, vegyszer, nagy teljesítményű gép, kiváló fajtaválaszték áll rendelkezésünkre, a víz döntő jelentőségű tényezővé vált a hektárhozamok növelésében. Főleg járásunkban, amely a csapadékban legszegényebb vidékek közé tartozik. Ezekből a tényezőkből kiindulva, csak helyeselhetjük a járás mezőgazdasági dolgozóinak azt a törekvését, hogy 1985-ig úgyszólván tíz ezer hektárral akarják növelni az öntözhető területet. Ezáltal a szántóterületnek mintegy 53 százaléka öntözhetővé válik. Reméljük, hogy a járás mezőgazdászai ennél többre is képesek. Igyekezetüket sokoldalúan támogatjuk, s folyamatosan ellenőrizzük az öntözőberendezések kihasználását. Az elemzések arra utalnak, hogy az utóbbi három év folyamán az öntözőberendezések kihasználásában pozitív fordulat állt be. A beépített öntözőcsatorna-hálózat és az öntözőszivattyúk összértéke elérte a 430 millió koronát. Annak ellenére, hogy az öntözőelemek kiépítésében sikeresen áthidaltuk a legnagyobb nehézségeket >— elsősorban az anyagi-műszaki feltételek megteremtése szempontjából —, mégsem lehetünk teljes mértékben elégedettek az öntözőberendezések kihasználásával. Ennek egyik okát az öntözőelemek igen magas árában látjuk. Hiszen ezek mennyiségétől függ az alapeszközök, vagyis az öntözőcsatorna-hálózat kihasználása is, amely az állam tulajdona, míg - az öntözőelemek a mezőgazdasági üzemek vagyonát képezik. Így nem lehet csupán a gazdaságokat okolni azért, hogy a rendelkezésükre álló keretekből a termeléshez nélkülözhetetlen gépek vásárlását részesítik előnyben az öntözőelemek beszerzésével szemben. A felmerülő problémákat Druzsba és Fregatt típusú, valamint sávos öntözőberendezések beszerzésével igyekeztünk megoldani úgy, hogy három éven belül az öntözőberendezések értéke 20 millió koronáról 50 millióra növekedett. Az öntözőberendezések beszerzésére külön keretet létesítettünk — évente hozzávetőlegesen tíz millió koronát — s ezáltal kedvező feltételeket teremtettünk e fontos belterjc:!tő tényező hatékonyabb kihT-ználására. Már ebben az évben a galántai járás szántóföldjein 42 szovjet Fregatt típusú öntözőberendezés üzemel, 1985-ig pedig számuk előreláthatóan kilencvenre növekszik. Természetesen az öntözőberendezések kihasználása az emberek alapos felkészültségén is múlik. Az öntözésnek az egész év folyamán fokozott figyelmet kell szentelni, nemcsak az öntözési idényben. E munkálatok súlypontja az öntözési csoportokra helyezkedik. Járásunkban mindent elkövettünk az öntözőberendezések üzemeltetéséért felelős dolgozók szakmai felkészültsége érdekében, továbbképző tanfolyamok, valamint az új technika napjainak szervezésével. д рмштшмгак SZELLEMÉBEN Azokban a gazdaságokban, ahol a vezetőség és a pártcsoportok tagjai különös figyelmet szentelnek az öntözésnek, rendszeresen értékelték az öntözőberendezések kihasználását (pl. a Veľký Grob-i, a galántai és a nádszegi szövetkezetekben), ott a jó eredmények sem maradtak el. Elmondhatjuk, hogy az öntözőberendezések hatékony kihasználásához járásunkban nagymértékben hozzájárul az is, hogy a mezőgazdasági munkák menetének értékelésével egyidejűleg az öntözést is értékeljük a járási pártbizottság elnökségének, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart irányító bizottságok, valamint .az összüzemi pártbizottságok ülésein. Az üzemi alapszervezetek többsége az idén is figyelemmel kíséri az öntözőberendezések kihasználását. E tekintetben igen pozitívan értékelhetjük a peredi (Tešedlkovo), a deáki (Diakovce), a nádszegi (Trstice) a galántai és a Veľký Grob-i szövetkezetek alapszervezetének helytállását és ellenőrző tevékenységét. Az említett gazdaságok öntözőberendezéseinek hatékony kihasználásában kiemelkedő szerepet töltenek be az ideiglenes pártcsoportok is, olyan tapasztalt kommunistákkal az élen, mint például Juhos olvtárs a nádszegi szövetkezetből, Kamenicky elvtárs a galántai Május 3. Efsz-ből, de sokan mások, akik tudatosították e fontos belterjesítö tényező jelentőségét. Rendszeresen értékelték az öntözés menetét, intézkedéseket hoztak ezek hatékonyabb kihasználása érdekében. Volt már példa arra is, hogy felváltották a munkájukat nein éppen legjobban végző öntözési csoportokat. Az öntözőberendezések megfelelő kihasználása a termelési szerkezet módosítását teszt szükségessé. Az elmúlt három évben valamennyi mezőgazdasági üzemben felülvizsgáltuk az öntözhető területek vetésszerkezetét. Az ilyen területeken növeltük a vízre igényes növények — például az évelő takarmánynövények, a cukorrépa, a zöldségfélék, a takarmányozásra szánt kapásnövények, a másodvetések — termesztésének részarányát. Hiányosságnak tekinthetjük azt, hogy a Fregatt típusú öntözőberendezések kivételével nem sikerült teljes mértékben megoldani a kukorica öntözését, holott köztudott, hogy öntözéssel a hozamok nagymértékben növelhetők. A múlt évi tapasztalatokon okulva az öntözési Idényt néhány héttel korábban kezdtük meg. Ennek előnyét abban látjuk, hogy az aszályos időszakokra bizonyos vfztartalékot biztosítunk, ezáltal a nem produktív vízveszteség is lényegesen alacsonyabb. Főleg a nyári kánikulák idején az öntözést az éjszakai órákban végezzük. Igaz, ez szervezés szempontjából lényegesen igényesebb, de annál hatékonyabb, mert megfelel a növények biológiai igényeinek. Az öntözési idény kezdetén komplex intézkedéseket munkáltunk ki, amelyek kőtelező utasításokat tartalmaztak az öntözőberendezések hatékony kihasználására, Megköveteltük, hogy elsősorban a Fregatt típusú öntözőberendezéseket legalább két beállításban üzemeltesék. Minden beállításhoz önálló vetésforgót alakítottak ki a gazdaságok a vízre legigényesebb növények előnyben részesítésével. Az új ökonómiai szabályozók érvényesítésével kapcsolatban gyakori vita tárgyává vélt az öntözőberendezések építésének hatékonysága. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva bátran állíthatjuk, hogy az öntözés nemcsak a mezőgazdasági üzemek számára haszon, hanem össztársadalmi szempontból is gazdaságos. Hiszen az egész növénytermesztés hatékonyságának növelését segíti elő. Erre irányítjuk a pártszervezetek és a kommunisták tevékenységét is, akik járásunkban közvetlen felelősséget vállalnak az öntözőberendezések kihasználásáért. karol Eles, a galántai járási pártbizottság titkára A gazdaságuk többségében élnek minden lehetőséggel, hogy a növényzet száméra a szükséges nedvességtartalmat biztosítsák, ezért az öntözőberendezéseket több műszakban üzemeltetik Fotó: CSTK eddig az évi tervnek csupár 24,72 százalékát teljesítették í gazdaságok. Az élen itt is i nagyölvedi szövetkezet jár. í hízósertései* napi 60 dekagram mos súlygyarapodási átlagával Az évi tervet úgyszólván 4C százalékra teljesítették. Szóró san a nyomában jár a szántó (Santovka) szövetkezet, ahol í sertések napi felhízása 53 de kagramm. Az „ellenpólus“ egyi ke a garamkálnai (Kalná nad Hronom) és az ipolyszakállasi (Ipeľský Sokoloc) szövetkezet ahol a napi súlygyarapodás csupán 40 dekagramm körüli. Kedvezőbb a baromfitenyész tés eredménye, mely a tervezett szinten alakult, a hús- és a tojástermelésben egyaránt. Mint arról már a bevezetőben szóltunk, a járás mezőgazdasági üzemeinek a tejtermelés okozza a legnagyobb gondot. A kedvezőtlen helyzetből a kiutat, az előbbrelépés lehetőségét igyekeznek feltárni az illetékesek. A lemaradás fő okát a tömegtakarmányok minőségében és hiányában látják. A járás mezőgazdasági üzemei — kevés kivétellel — nem rendelkeznek elegendő mennyiségű és jó minőségű tömegtakar-Sürgető feladatok a tejtermelésben Magul mondjál: jobban is lehetne
