Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-03 / 26. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július 3. 12 GYAKORLATI TAPASZTALATOK A belíizemi önslszáraolés a'bzJffléreôfaép baitóUe Napjainkban nem hunyhatunk szemel afelett, hogy a mezőgazdasági termelés külső és belső feltételei lényegesen megváltoztak. A gazdaságoknak pedig rugalmasan kell alkalmazkodniuk az igényesebb feltételekhez. A CSKP KB Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai világosan arra utalnak, hogy a fokozódó élelmiszer-ellátás csakis a saját termelési alap erőteljesebb fejlesztésével, s a termelési folyamatok hatékonyabbá tételével biztosítható. Az új és igényes közgazdasági' feltételek között kiemelkedő jelentősége van a mezőgazdasági termelés következetes belterjesftésének az összes rendelkezésre álló eszközök gazdaságos kihasználása révén. A célravezető utat a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszere mutatja, amely az eddiginél tágabb teret biztosít a kezdeményezésnek, valamint termelési és gazdasági jellegű rejtett tartalékok feltárásának. Hatékonyabban ösztönzi a gazdaságokat, egyénileg pedig a dolgozókat az össztársadalmi szempontból indokolt tervfeladatok teljesítésére. Tévedés lenne feltételezni azt, hogy a tervszerű Irányítás, tökéletesített rendszere önmagától meghozza a várt eredményeket. Sikerre vitele megköveteli az alapelvek következetes betartását üzemi szinten, a belüzemi egységekben és az egyes munkahelyeken egyaránt. E tekintetben kiemelkedő szerepet tölt be a belílzeml önelszámolás. A belüzeml önelszámolás legfontosabb alapelve abban rejlik, hogy a gazdaságokban összüzemi szinten és a belüzeml egységek keretében a termelésre fordított költségeket a gazdasági tevékenység eredményeivel hasonlítják össze. Vagyis világos képet kapnak az egész tevékenység globális, sőt részleges munkahelyek szerinti lövedelmezöségéröl. A belüzeml önelszámolás alkalmazásában ugyancsak fontos alapelvnek számít az, hogy a gazdaság, a belüzemi egység vagy a munkacsoport tagjai anyagilag közvetlenül érdekeltek az elért eredményekben. Az észszerűen meghatározott anyagi Ösztönzők a tervfeladatok teljesítése vagy túlteljesítése mellett a termelés hatékonyságának növelésére is serkentik a dolgozókat. Az utóbbi években egyre több gazdaságban bevezették a belüzeml önelszámolás rendszerét, bár nem mindenütt egyenlő szinten. Nem árt, ha egy-egy gazdaság példáján bemutatjuk a belüzeml önelszámolás terén szerzett gyakorlati tapasztalatokat, s alkalmazása révén elért eredményeket. A nvitraivánkai (Ivánka pri Nitro) Virágzás Efsz 2 ezer 700 hektáros mezőgazdasági területen — ebből 2611 hektár a szántó — gazdálkodik. A gazdaság a nyitrai járás kukoricatermelő körzetéhez tartozik. A növénytermesztés szakaszán a gabonafélék, a hüvelyesek, a cukorrépa és a zöldségfélék termelésére szakosodott. Az állattenyésztés fő termelési profilját a tejtermelés képezi. A szövetkezetét a járás élenjáró gazdaságai között tartják számon. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt kiegyensúlyozott eredményeket elérő gazdaság. Tavaly például a gabonatermelésben elért 4,5 tonnás hektáronkénti átlaghozammal, valamint a tehenenkénti évi 3916 literes fejési átlaggal az első helyet foglalta el a járásban. Hogy a szövetkezet valóban a járás legeredményesebb mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozik, annak bizonyítására elég megemlíteni azt, hogy az egy hektár mezőgazdasági területre jutó nyerstermelés értéke eléri a 18 ezer 850 koronát. Gazdaságunkban az ágazati irányítás rendszerét érvényesítjük, amely a mezőgazdasági terület nagysága és a gazdasági részlegek széthelyezése szempontjából a legmegfelelőbb. A szövetkezet szervezésileg a növénytermesztési, az állattenyésztési és a műszaki szolgáltatások részlegére, ezek — ágazatok szerint — további egységekre oszlanak. ökonómiai szempontból valamennyi részleg gazdasági központként szerepel. A termelési és a pénzügyi terv valamenynyi mutatóját egészen a nyereségig KÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA gazdasági központokra, ezeken belül pedig alacsonyabb szintű egységekre — egyes ágazatokra, gazdaság! udvarokra— bontjuk. Az utóbbiak szervezeti szempontból költségközpontok gyanánt szerepelnek. A terv által előirányzott mutatók értékelésében nagy segítséget jelent a számítógépes adatfeldolgozás, amely lehetővé teszi a tervmutatók havonkénti összehasonlítását az elért eredményekkel. Az állattenyésztésben a kijelölt tervmutatókat névreszólóan bontottuk le, s ennek alapján értékeljük a feladatok teljesítését Is. Az állattenyésztés legfontosabb mutatóit — a termékek értékesítési tervét, valamint az újratermelési mutatókat — diszpécser-jelentések formájában naponta értékeljük. Ennek köszönve, szükség esetén azonnal intézkedhetünk. Szövetkezetünkben 1981-től érvényesítjük a gazdasági központok eredményei szerinti anyagi érdekeltséget. Tavaly az évi prémiumok és a részesedés felét a szövetkezet globális eredményei alapján osztottuk szét, a hátralévő részt pedig a gazdasági központok tervfeladatatnak teljesítésétől tettük függévé. Az anyagi érdekeltség rendszere bevált, s az idén tökéletesebb formában alkalmazzuk. Hasznos tapasztalatokat szereztünk a prémiumrendszer terén is. Ennek alapján a jutalmakat Időszakonként fizetjük ki: a növénytermesztésben például az előre meghatározott feladatok, az állattenyésztésben pedig a negyedévi tervfeladatok teljesítéséért. A belüzeml önelszámolás eredményes alkalmazásakor a gazdasági és a költségközpontok kialakítása, valamint a szakszerű és objektív tervezés mellett a megfelelő normatív rendszer kialakítása is szükséges. Ezt úgy igyekeztünk megoldani, hogy az önköltségek csökkentését, s a minél nagyobb nyereség elérését tegye lehetővé. Szövetkezetünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az erőtakarmányok, a műtrágyák, az üzemanyag és egyéb energiaforrások keretterveinek a betartására. A komplex intézkedések következetes megvalósításának köszönve tavaly 404 tonna erőtakarmányt takarítottunk meg. Az előirányzott erőtakarmány-fogyasztás csökkentésével sikerült elérnünk azt, hogy a hasznosság megtartása mellett az egységnyi termék előállítására meghatározott abraktakarmánv mennyiségéből a tejtermelésben 0,11 kilót, a marhahizlalásban 0,20 kilót, a sertéshizlalásban pedig 0,30 kilót takarítottunk meg. Az idei első öt hónapban hasonló eredményeket értünk el. A tavalyi valósághoz viszonyítva jelentősen csökkent az üzemanyagkeret. Ezért az év kezdetén komplex intézkedéseket fogadtunk el az üzemanyaggal való fokozott takarékosságra. Az üzemanyag-fogyasztást nemcsak a gazdasági központok, de az egyes gépek szerint is megszabjuk: naponta értékeljük, s a teljesítményekkel hasonlítjuk össze. Az intézkedések következetes betartásával az első negyedévben a csökkentett keretből is számottevő mennyiségű üzemanyagot takarítottunk meg. Például a tavalyi valósághoz viszonyítva a traktorok üzemanyag-fogvasztását 25,6, a tehergépkocsikét 62,3, a többi gépét pedig 20,1 százalékkal csökkentettük. Fűtő olajból is 75 százalékkal kevesebbet használtunk fel, mint tavaly. A lényeg az, hogy a takarékossági intézkedések nem mentek a szántóföldi munkák rovására, hanem ezt a gének gazdaságosabb kihasználásával értük el. Véleménvflnk szerint e tekintetben is közvetlen szerepe volt a belüzeml önelszámolás alkalmazásának, amely a munkacsoportokat, s az egyéneket a gazdaságosságra, a költségek csökkentésére ösztönözte, i Gazdaságunkban a belüzemi önelszámolás rendszerének további tökéletesítését szorgalmazzuk. E tekintetben a kollektívákra épülő munkaszervezési és jutalmazási módszer került előtérbe, mert jobban érvényesíti az érdem szerinti jutalmazás elvét. Az elért eredményekben valamennyi dolgozó közvetlenül érdekelt. Gazdaságunkban valamennyi dolgozóval ismertettük az új munkaszervezési és jutalmazási rendszer elveit és jelentőségét. Bevezetésével a küszöbön álló nyári csúcsmunkák idején számolunk. Reméljük, hogv az új módszer gyakorlati alkalmazása a munka minőségének javítását, s az anyagi eszközökkel való fokozott takarékosságot eredményezi. JOZEF LUKÄC mérnök, a nyitraivánkai Virágzás Efsz főüzemgazdásza HASZNOS ŰJlTÁS \ gép kabinja, akárcsak a 6-OCS usjelű répafejezőé, de az eleje észen más. Lám, Így is lehet takaroskodni, azaz a gép teljesítőkésségét a kétszeresére növelnil Meri galántai MÁJUS 9 Efsz újítói ezt ték. A már kiselejtezett 6-OCS gépet — annak egy részét — újra üzembe állították. Előnye? Nem hat, hanem tizenkét soros ez a répasaraboló, s amellett kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Garaj Ondrej és Szrazenicky Ferenc naponta 27—28 hektárnyi cukorrépát képesek vele megsarabolni Kép és szöveg: Krajcsovics F., Galánta VILÁGÁBÓL Gazdaságos üzemanyag-felhasználás Belorusz kutatók egy olyan tehergépkocsi kipróbálását felezték be, amelynél soha sem lép jel üzemanyagtúlfogyasztás. A jármű nagyfokú gazdaságosságát a hajtómű elektronikus kapcsolórendszere szavatolja, amelyet a Minszki Politechnikai Főiskola kutatót és a Minszki Autógyár tervezőt dolgoztak ki. Az új MÁZ vezetőfülkéjéből hiányzik a szokásos sebességváltókor. A motor fordulatszámától függően műszerfal alá szerelt elektronikus blokk automatikusan kapcsolja a szükséges fogaskerék-áttételt. A gépkocsik megbízhatóságának és gazdaságosságának növelése a Belorussziában folyó tudományos kutatások egyik legfontosabbika. A belorusz tudósok módszertant, dolgoztak ki a tehergépkocsik automatikus erőátvitelt szerkezetének gyorsított ütemű kipróbálására, ami az új modtllek ellenőrzéséhez szükséges időt a korábbinak ötödére-nyolcadára csökkenti. A anBMzMžďa is gazdaságosan Bár a gazdaságpolitikai követelmények az állattenyésztés fejlesztési programjában a szarvasmarha- és a juhtenyésztést helyezik előtérbe, a sertéstenyésztésről sem feledkezhetünk meg. Ebben az ágazatban a termelés színvonalát — az erőtakarmányok korlátozott mennyisége ellenére — a belterjesítő tényezők érvényesítésével, a gazdaságosságra és a hatékonyságra való törekvéssel kell növelni. Azokban a gazdaságokban, ahol a sertéshizlalásra fokozott gondot fordítanak, az ésszerű és gazdaságos takarmányozási módszereket alkalmazzák — elsősorban a melléklermékek és az élelmiszeripari hulladékok hasznosításával — a jó eredmények sem maradnak el Fotó: ČSTK Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy nem minden gazdaságban tesznek eleget e fontos követelményeknek. Igazolják ezt a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek eltérő eredményei. E szempontból a rimaszombati (Rimavská Sobota) Járás sem képez kivételt. Főleg az idén mutatkoznak jelentős különbségek a sertéshústermelésben. A termelés alacsony színvonala többnyire a takarmányozási gondokból, a helytelen tartási technnlógiábó1, vagy a rresz munkaszervezésből ered. Igaz, ott is adódnak problémák, helyrehoznivalók, ahol aránylag jók az eredmények. Lássunk erre konkrét példát a feledi (Jesenské) és a nagybalogi (Vefký B!h) szövetkezetből. Tavaly a két gazdaság a sertéshústermelésben hasonló eredményeket ért el. A sertéshús értékesítési tervének teljesítésében csak kisebb lemaradás mutatkozott. Éppen ezért érdemes fényt deríteni arra, hogy az idén mi idézte elő a termelésben tapasztalt indokolatlan különbséget? A feledi szövetkezetben a sertések hizlalásában 0,57 kilogrammos napi súlygyarapodási átlagot értek el az első negyedévben. Egy kilogramm sertéshús kitermelésére 3,9 kiló erőtakarmányt használtak fel. Bár a sertéshizlalásban járási viszonylatban a legjobbak, a malacnevelésben korántsem ilyen kedvezőek az eredmények. Tavaly kocánként mindössze 13 malacot választottak el. Az idén legalább 16 darabra akarják növelni az elválasztott malacok számát. Az aránylag nagy erőtakarmányfogvasztás abból ered, hogy a gazdaságban — až anyasertések kivételével — a kevésbé gazdaságos száraz takarmányozási módszert alkalmazzák. Igaz, hogy erre a takarmányozási módszerre van beállítva a gazdaság két modern Bins 500-as, valamint a korszerűsített hizlaldák technológiája is. I A szövetkezet vezetősége nem elégedett az elért eredményekkel, mert a lehetőségekhez viszonyítva eléggé gyengék. A hasznosságot illetően nz egyes istállók között nagyok az eltérések. Ennek egyik okozója a gondozók szakképzettségének a hiánya. — Munkaerőhiánnyal küszködünk — panaszolja Zagyi József állattenyésztési főágazatvezető — ezért a munkájukat hanyagul végző gondozókat nem csoportosíthatjuk át kevésbé felelősségteljes munkahelyre. Vagy ha elbocsátanánk őket, újakat nehezen találnánk a helyükbe. gramm sertéshús előállításához csupán 3,55 kiló erőtakarmányra volt szükségük. Az idén viszont mindöszsze Q,2S kilogrammos napi fcUiízást értek el, miközben egy kilogramm sertéshús kitermelésére 4,05 kilogramm erűtakarmányt használtak fel. A számok önmagukért beszélnek, lúgos tehát a kérdés, hagy vajon mi okozta a hanyatlást? A gazdaság vezetői a gyenge eredményeket azzal magyarázzák, hogy tavaly a sertésállomány csökkentése következtében a hizőállományba alacsony élősúlyú állatokat csoportosítottak át, s ezekkel nem érhetik el a tervezett hasznosságot. Meglátásaink szerint ez az indoklás nem elegendő a gyenge eredmények magyarázatára. i Lássuk, mit találtunk az alaposabb körültekintés után. A perjési részlegen a két Bios- B00-as hizlaldába 1400 darab sertést zsúfoltak be, vagyis kétszázzal többet, mint amennyit az istállók kapacitása lehetővé tesz. Amíg a technológiai berendezések zavartalanul üzemeltek, addig az eredmények is aránylag kedvezően alakultak. Miután elromlott az automatatakarmányadagoló berendezés, a takarmányt vödrökben hordják szét. A problémákat a gyakran előforduló vízhiány súlyosbítja, a kutak és a vízvezetékek elavultsága miatt. A szövetkezetben közel háromszáz darab anyasertést tartanak. Ebből száz darabot a perjési részleg korszerű Bios 100-as fiaztatójában, ahol tavaly egy-egy kocától csupán 13 darab malacot választottak el. A többi kocát a párádi részlegen, hagyományos istállókban tartják. Itt paradox módon 18 malacot választottak el kocánként. — A szaporulatban tapasztalt óriási különbségek szubjektív okokból erednek. Elsősorban a perjési részlegen észlelt mulasztásokból — mondotta laőmentk László főkönyvelő. Összegezve elmondhatjuk, hogy a két gazdaságban — a berendezések átalakítása után — a nedves takarmányozási módszer bevezetésével növelhetnék leginkább a sertéshústermelés hatékonyságát. A hasznosság növelése mellett csökkenthetnék az erőtakarmányok napi adagját, főleg a mezőgazdasági és az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosításával. Emellett nagyobb gondot kellene fordítani a munkaszervezésre, a technológiai fegyelem betartására és a körültekintőbb ellenőrző tevékenységre. KORCSMAROS LÄSZLÖ E problémákon csak akkor változtathatunk, ha az állattartó telepek korszerűsítésével olyan munkakörülményeket teremtünk, amelyek megfelelnek a szakképzett, munkájukat becsülettel végző dolgozóknak. _• — A sertéshizlalásban a járás leggyengébb gazdasága a nagybal og i szövetkezet. Tavaly elérték a tervezett ötven dakagrammon felüli súlygyarapodási átlagot, s egy kilo
