Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-14 / 32. szám
1982. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVES. 11 Gazdaságpolitikai céljaink valóra váltásából munkaközösségek sokasága derekasan kiveszi részét. A munkamegosztás során a képességek és a kapcsolatok mélyülnek, ami végső soron a termelés fellendülését, a korszerű módszerek meghonosodását, a gazdasági és politikai célok dialektikus kölcsönhatásának az érvényesülését eredményezi. Gyakran halljuk, hogy termelni tudunk, viszont gyenge pontunk a készletekkel való ésszerű gazdálkodás. Ennek az okát az áruforgalmazás nehézkességében, a közömbös magatartásban kell keresni. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a közelmúltban Hajtman józsef elvtárssal, a Duna tókési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaság igazgatójával, aki tárgyilagosan, de bfrálóan körvonalazta a helyzetet. Evek során a gazdaság a vezetés és a dolgozó kollektívák rugalmas együttműködésével nagyon jó eredményeket ért el. Termelési szerkezetének állandó tökéletesítésével, s az eredmények javulásával tekintélyre tett szert a körzetbon. A munkaközösség nagy érdeme, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés közt jó az összhang, a vállalati légkör szívélyes. Nem azon van a hangsúly, hogy mindennel foglalkozzanak, hanem azon, hogy amit vállaltak, azt magas színvonalon, kellő eredménnyel végezzék el. — A dinnye nagyüzemi termesztését mintegy 5—в évvel ezelőtt kezdtük el, a ma már 50 hektár van belőle — említette az igazgató. — Pár évvel ezelőtt Prágában felajánlottam az illetékeseknek, hogy elfogadható árszint kilátásba helyezésével vállalkoznánk dinnyetermesztésre, igy a Zelenina n. v. lényegesen csökkenthetné a devizaigényes dinnyeimportot. A javaslatot helyeslés követte, mégis várni kellett, amíg a partnernél a lényeg eljut az értelemig. Kívülünk több gazdaság is termel dinnyét, ami azt bizonyltja, hogy a jó kapcsolatok kiépítésével sok kérdés megoldható. A lényeg az, hogy évi átlagban több mint 2 ezer tonna dinnyét vesznek át tőlünk. tE ZTMtmSJAl JUlJMlIUJĽtUJL Gyakran hallunk építő javaslatokat, jó tanácsokat a termőföld védelméről, a kihasználatlan területek termelésbe vonásának társadalmi szükségszerűségéről. A jó tanácsok és intelmek sok helyen megértésre találtak, ám jócskán előfordulnak olyan esetek is, hogy hiábavaló az érvelés, mert a lényeg elvész a bürokrácia útvesztőjében. —4*— A közelmúltban a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a komáromi (Komárno) járásban a Nyugat-szlovákiai Kerületi Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat járási üzemegységeinek telepein — egyéb fontos feladatokkal párhuzamban — a nagyüzemi termesztésre alkalmatlan belterületek hasznosítását is megfigyeltük. A dunaszerdahelyi járás felvásárló központjainak telephelyein ma már nem újdonság a belterületek ésszerű hasznosítása. Tóth József elvtárs, az üzem Igazgatója büszke arra, hogy náluk ezen a téren rend van. Általános jelenség, hogy a szabad földterületeket hasznosítják. Ezzel másoknak Is példát mutatnak. A szociális épületek körül takaros virágágyások, díszcserjék tanúskodnak az itt dolgozók kifinomult szépérzékéről. Hiszen az emberek a nap A gazdaságnak jó kapcsolata van a partnerszervezetekkel. Az érés első fázisában naponként 100—120 tonna dinnyét vesz át tőlük a Zelenina. A forgalmazás problémái viszont az érés második szakaszában, tehát akkor keletkeznek, amikor a többi gazdaságoknak is nagy mennyiségben kínálják a dinnyét a Zeleninának. Ilyenkor nem ritkaság, hogy az előző napokon bejelentett szedés után hiába várják a szállítást, abból esetleg csak bizonyos mennyiséget visznek el, a többi pedig a nyakukon marad, hiszen a dinnye hűtőtároló hiányában nem tartható sokáig, és tönkremegy. A dinnyeszedés második szakaszában tehát nagy a feszültség. A gazdaság vezetői aggódnak a minőség romlásáért. A termesztés távlatainak mérlegelése során emiatt napirendre kerülhet a termőterület esetleges csökkentése. Ez azt bizonyítja, hogy bizonyos időn belül az emberek belefáradnak az áru forgalmazásával járó viaskodásba. — Nem vagyok teljesen tájékozott az áru piaci elhelyezésének a kérdésében, gyakran látom viszont, hogy amikor nálunk sok dinnye halmozódik fel, a szállítás pedig akadozik, Eszak-Szlovákia boltjaiban nem kapni dinnyét — jegyzi meg az igazgató. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a Zeleninának megbízhatóbb áttekintést kell szereznie a fogyasztói piac felvevőképességéről. Az áruforgalmazás így lehet rugalmasabb, s a piac az ország minden kerületében telítettebb. Mint már említettük, a rugalmatlanság, a közömbös magatartás maga után vonhatja a termőterület csökkenését, s ha ez hekövetkeznék, akkor ismét külföldről kellene be hozni bizonyos mennvisőgű dinnyét, ami rossz piacpolitika. — * — A gazdaság állattenyésztését tej- és tojástermelésre szakosították. Erőtakarmányokból az eltelt időszakban náluk sem volt rózsás a helyzet, mégis jó eredményeket értek el a termelésben. Az első félévben tehenenként naponta 11.30 liter tejet fejtek, vagyis a múlt év hasonló idő ! !■" Wlf'gglJJ “.'111!*' tHH-.ILSIMWlH jelentékeny hányadát munkahelyükön töltik, nem lehet tehát közömbös, hogy milyen környezetben. Ez ösztönzi őket arra, hogy a munkahelyüket és környékét kellemesebbé varázsolják. A gabonatárházakat övező belterületeken gyümölcsfák hirdetik az em-Mások okulására berek leleményességét. A fákat a kollektívák szabad idejükben gondozzák. A gyümölcsfasor nemcsak szép látképet, de némi hasznot is jelent, egyben az itt dolgozók rendszeretetére is utal. —4*— A komáromi járás felvásárló központjainak telephelyein szintén tisz taság és rend honol. A belterületekéi ésszerűen kihasználják. A nemesócsai (Zemianská Olöa) felvásárló központ tárházai körül silókukoricát termelnek, a dolgozók szerződéses alapon állatokat tartanak és hizlalnak. Bátorkeszin (Vojnice) Papp Ernő raktáros hozzáértő irányításával a belterület egy részén gyümölcsöst szakához képest 68 ezer literrel javult a termelékenység. Az első félévben a tej értékesítési tervét túlteljesítették. Korábban a gazdaság főleg második és harmadik minőségi osztályú tejet szállított a feldolgozóknak, amióta viszont bevezették a minősítés szerinti munkadíjazást, a teljes szállítmány eléri az első minőségi osztályt. Az a dolgozó tehát, aki a tejfeldolgozó üzemnek első minőségi osztályú tejet juttat, az jól jár, mert alapbére jóval magasabb, mint annak, aki második vagy harmadik minőségi osztályú tejet szállított. A gazdaságban a tejfeldolgozó üzem ellenőrei gyakran rajtaütésszerűen tejmintát vesznek, s az üvegekre felragasztják a fejők nevét, és a laboratóriumi vizsgálat megnyugtató adatokat nyújt a minőségről. Amióta élet lépett a minősítés szerinti alapbérezés, megszűntek a problémák. Az emberek ráébredtek, hogy a gondos munkának értéke van, és jobban odafigyelnek. Az állami gazdaság baromfitelepén jelenleg 80 ezer tojót tartanak. Az itt termelt tojás minősége kitűnő. Az első félév forgalmazási tervét jócskán túlteljesítették, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva megközelítően 4 és fél millió tojással adtak többet társadalmunknak, ami a dolgozók pontos munkáját dicséri. A farm már korszerűsítésre szorul. A fokozatosság elve alapján ketreces tartástechnológiára építik át, s ugyanazokban az építményekben 180 ezer tojót helyezhetnek majd el. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 20 millió tojással adhatnak többet a társadalomnak, és lényegesen javul a hatékonyság. Szívélyes kapcsolatunk van a baromfifeldolgozó üzemmel, s így a minőség megtartására közös erőfeszítéssel törekednek. A selejt tojás tekintetében beleférnek a normába. Ez viszont nem veszteség, mert a selejt 50 százalékát a borjúneveidében hasznosítják. Az állatok biológiai szempontból rendkívül értékes állati fehérjéhez jutnak. A selejt tojás hátramaradó mennyiségét a gazdaság saját dolgozóinak jutányos áron, darabonként 50 fillérért adja el. Az elmondottakból kitűnik, hogy a gazdaság munkaközössége mindent megtesz a kitűzött célok rugalmas megvalósítása érdekében. A termelés belterjesítésével, a forgalmazás és a kancsolatok bővítésével fokról fokra jobb eredménveket, nagyobb hatásfokot érnek el. HOKSZA ISTVÄN telepítettek, és kiosztották azt gondozásra a dolgozók között. Korábban a belterület egy részén gyógynövényeket termesztettek, most meg zöldséget és lucernát. A telep dolgozói közül többen nvúltenyésztéssel foglalkoznak; igy teremtik elő részükre a szálas takarmányt. A szociális létesítmény körül virágok, díszcserjék, rózsák diszlenek. Felfigyeltem ezen a telepen egy nem mindennapi jelenségre. Már több éve foglalkoznak seprücirok termesztésévé). Az élelmes raktáros olyan seprűkötő szerkezetet szerzett be, melynek segítségével kitűnő cirokseprű készíthető. Az ógyallai (Hurbanovo) felvásárló központ telepei részére 300 darab cirokseprűt készítenek. Egy cirokseprű ára a kiskereskedelemben 32 korona, ez azonban meg sem közelíti az itteni minőségét. Dr. Ágh Sándor üzemi igazgató nagyra értékeli a telep dolgozóinak leleményességét, és teljes mértékben támogatja kezdeményezésüket. A dunaszerdahelyi és a komáromi járás felvásárló központjai dolgozóinak törekvése mások számára is jó példa, amely követőkre vár. —hal—i Csak egy Földünk van A környezetvédelem kapcsán egyre Időszerűbbé válik a „Csak egy Földünk van“ figyelmeztető jelszó. Az ipar robbanásszerű fejlődése, a mezőgazdasági termelésbe bevont területek növelése átváltoztatja a bennünket körülvevő természetes környezetet. A technika és a tudomány térhódítása mellékhatásainak újabb és újabb környezetvédő tényezőket kell kialakítani. A természet egyensúlyának megbontásával járó nemkívánatos következmények nem szoríthatók országhatárok közé. A környezetszennyezés mértéke nem szorul bizonyításra. A tények és példák arra sarkallják az irányító szerveket és az intézményeket, hogy megoldást keressenek és találjanak a környezetszennyezés megfékezésére. A műtrágyák szakszerűtlen tárolása a vízkészletre, a folyók halállományára jelent közvetlen veszélyt. Megoldatlan és egyre égetőbb a háztartások szemétdombja. E probléma egyre nehezebb feladatok elé állítja a szakembereket. A községek és városok mellett a mezőgazdasági földterületeken felhalmozott szemét nemcsak esztétikai problémája a nemzeti bizottságoknak. A környezetszennyezés efféle módjának megszüntetéséért legtöbbet tehetne a lakosság. Am ehhez hatásos, meggyőző, ismeretterjesztő, nevelő s tájékoztató propaganda szükséges. Előrelépést jelentene, ha kötelező tantárgyként tanítanák a környezetvédelmet a közép- és főiskolákonl A felvétel a szemétgondokkal küzdő Rozsnyón (Rožňava) készült, ott, ahol a Frázus patak a Sajóba ömlik. Ilyen eldobált olajos és aeroszolos dobozból bőven akad máshol is. K. L. Megtelik a raktár áruval Kelet-Szlovákiában a Frucona konzervipari vállalat egyre növekvő nyersanyagigénye jelentős mértékben elősegítette a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztését. Közreműködésével biztonságossá és jövedelmezővé vált a kertészeti termelés. Sok nő lelt a konzervgyárakban munkahelyre. A Frucona fő feladata a termelés, s az árukészlet bővítése, a minőség javítása, a választék és a termelékenység növelése. A vállalat dolgozói következetesen teljesítik a tervben meghatározott feladatokat. Az utóbbi években a vállalat a mezőgazdaságtól sajnos nem kapott elegendő nyersanyagot. Az évek során persze másik gond is a felszínre került. Akadozott a paradicsom feh’olgozá sa. Most azonban a Frucona vezetői sokkal nyugodtabbak, mint a múltban. Az idén 15 ezer 118 tonna zöldséget vesznek át szerződésre a termelőktől. Okultak a korábbi évek tapasztalataiból, s a szerződéskötés alkalmával a teljes biztonságra törekedtek. Mintegy 1500 tonna zöldség átvételére kötöttek szerződést terven felül, ha viszont még többet kínálnak nekik, az sem okozhat bonyodalmat, mert a tartalékkapacitás bírja a feldolgozást. A múlt évek tapasztalatai arra figyelmeztettek, hogy a kerület mezőgazdasági üzemei a szerződésben vállalt feladatoknak csak 50—60 százalék erejéig tettek eleget. A konzervipar a hiányzó nyersanyagot részben a nyugat-szlovákiai kerületből, részben külföldről szerezte be. Ez viszont a tervezettnél nagyobb költséggel járt. Az utóbbi években a kiskertészek szervezeteivel is szerződést kötnek, ezektől jó minőségű alapanyagot kapnak. A jövőben a kapcsolatok elmélyítésére törekednek a kertészkedők alapszervezeteivel. A konzervipar a zöldségtermesztés fellendítését bőtermő vetőmagvak juttatásával, állandó szaktanácsadással, a vetés és a betakarítás ritmikus szervezésével segíti. Kialakították a felvásárlás és a szállítás új rendjét. Pár évvel ezelőtt a nyersanyagok átadásakor hosszú kocsisorok várakoztak a konzervgyárak előtt . Ma viszont a termelőkkel egyeztetett szállítási ritmus már lehetővé teszi a nyersanyag folyamatos átadását. Nemcsak a gépjárművek állásidejének a csökkentését szorgalmazzák, hanem azt is, hogy a zöldség friss állapotban kerüljön az üzemek feldolgozó vonalaira. A Frucona gondoskodik róla, hogy a szakosított mezőgazdasági üzemek gazdaságosan kihasználják a korszerű gépek beszerzését Is. Említést érdemel, hogy a trhovištel és a hradištel szövetkezeteknek borsőbegyűjtő-kombájnt, a Sečovská Pohánkáinak pedig babbetakarító kombájnt juttattak. Az elraknivaló uborkát termelő . gazdaságok részére ősz* tályozó gépeket szereztek be. Néhány mezőgazdasági üzem káposztasavanyítással is foglalkozik. Ebben az évben 600 tonna káposzta savanyítására kötöttek velük szerződést. Az ötéves terv végére viszont 5 ezer tonna káposztát savanyítanak a konzerviparnak szerződésre. Ezzel tulajdonképpen a káposzta felvásárlása is megoldást nyer. A királyhelmeci (Kráf. Chlmec) Állami Gazdaságban és a palin! szövetkezetben a paradicsom termesztésére és feldolgozására korszerű gépsorokat állítottak be, így szakosították a kerület paradicsomterm esztését. A nyersanyag felvásárlása napjainkban teljes ütemben folyik. A gyártmányokból jócskán jut külföldre Is. Többségük azonban a kerület dolgozóinak ellátását szolgálja. A Frucona konzervipari vállalat gazdasági vezetése és pártszervezete a ‘dolgozókat rugalmasan tájékoztatja a fejleményekről. Meglepett, hogy a gyártóvonalak mellett dolgozó nők mennyire jól értesültek a piac, a fejlesztés és a beruházások lehetőségeiről. A szocialista brigádok tehát a gyártás motorjai, és a többieket is magukkal ragadják. A dolgozók tudják, hogy ha az Időjárás kedvezőtlen, és munkatorlódás keletkezik, nekik kell helyrehozni a dolgokat, kapkodni azonban nem tanácsos. A jó minőségű áru eléréséért derekasan kell dolgozni. A vevő ugyanis jó terméket kíván tőlük. Minden készítmény laboratóriumi minősítés ut$n kerül forgalomba. A gyenge minőségű terméknek nincs helye a fogyasztói piacon. ILLÉS BERTALAN Űj kenyérfajta a piacon A fogyasztó már huzamos ideje igényli a hosszabb ideig eltartható kenyeret. Ez érthető is, hiszen sok kenyér talán azért kerül a szemétbe, mert gyorsan megszárad, és penészedik. A Malom- és Sütőipari Tröszt kutatóintézetének dolgozói a fogyasztók igényeinek tettek eleget, amikor hosszadalmas kísérletezés után Pieštanyban megkezdhették a teljes kiőrlésű búzadarakenyér sütését. Az új kenyérfajtának sok az előnye. Többek között ásványi anyagokat és sok ballasztot tartalmaz. Ezek jótékonyan befolyásolják az emésztést. A gyomornedv hatására kedvező a telítettség érzése. A ballaszt viszont a bélfalakra fokozott hatást gyakorol, tehát aktivizálja a bélműködést. A vastagbélben a nagy abszorbeáló képesség kapcsán a szabad epesavat is leköti. Hosszasan sorolhatnánk az új kenyérfajta előnyeit. Egyelőre azonban csak annyit, hogy a búzadarakenyér egy olyan új termék, amelynek minőségét és egészségügyi megbízhatóságát Állami Szabvány szavatolja. Ezen kenyérfajtának nagy előnye, hogy huzamos Ideig eltartható. Ha a vevő nem veszi le róla a csomagolást, akkor a gyártó 10 napos garanciát vállal érte, felbontás után viszont 3 napos a garancia. A forgalomba 800 grammos csomagolásban kerül, ára 6,40 korona. EgyeT lőre azonban csak korlátozott mennyiségben kapható. Piešťanyban és Bratislavában a Duna utcai élelmiszerboltban, július 7-től pedig más üzletekben is kapható. Jelenleg 600—800 kilót sütnek belőle naponta. A kutatóintézet dolgozói vállalták, hogy nagyobb érdeklődés esetén készséggel közreműködnek a nagyüzemi termelés beindításában az ország bár mely pékségében. Dr. Szladovnfk József
