Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-13 / 6. szám
1982. február 13. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Igényesen a cäkítnzé megvalósításában A mezőgazdaságban hasznosítható földek termőerejének szüntelen javítása, s a kor követelményeinek megfelelő növényvédelem hatásosan segíti a termésátlag növekedését. Társadalmunk erre a célra hatalmas összegeket áldoz, ám elvárja, hogy a milliárdokat kitevő befektetés belátható időn beiül jó minőségű, a dolgozók és a feldolgozóipar igényeit bőven kielégítő végtermékek és alapanyagok formájában visszatérüljön. Talajaink tápanyagkészletének egyensúlyban tartása, továbbá a mezőgazdasági kultúrák vegyszeres kezelése szempontjából az agrokémiai vállalatok manapság már nagy szerepet töltenek be. Közülük többen jelentősen kibővítették a szolgáltató tevékenységet, segítenek mezőgazdaságunknak a termésátlag növelésében. Társadalmunk már évekkel ezelőtt nélkülözhetetlennek minősítette a szóban forgó szolgáltató vállalatok létrehozását. Azóta sok helyütt meghatározott feladatot teljesítettek, azonban tevékenységük még mindig nem komplex. Az épületberuházások csak folyamatosan készülnek el. A vállalatok főleg 'emiatt nem terjeszthetik ki tevékenységüket a járások teljes területére. így a mezőgazdasági üzemek, az agrokémiai vállalatok, de a gépállomások is foglalkoznak tápanyagpótlással és növényvédelemmel, s így a műtrágya és a vegyszerek használata alkalmával nem teljes mértékben érvényesülnek a gazdaságosság elvei. Az agrokémiai vállalatok szolgáltatásának nemcsak egyes körzetekre, hanem egy-egy járás egész területére kellene kiterjednie. Ma persze ez még nem esedékes, főleg a hosszantartó építkezések következtében. A legtöbb vállalat úgyszólván a semmiből jött létre. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca Célkitűzései szerint a 7. ötéves tervidőszak végén az agrokémiai vállalatok juttatják ki a földekre a műtrágya hatvan százalékát, a növények vegyszeres kezelését pedig az összterület negyven százalékán végzik el. Ehhez persze korszerű gépek, eszközök és alaposan felkészült szakemberek kellenek. Sajnos még ma sincs a vállalatok mindegyikének elegendő gépi felszerelése, de szakemberek tekintetében sem bővelkednek. Lehetséges, hogy az igényes munkaterület nem vonzó a fiatal szakembereknek? Ahol az agrokémia vállalat a gépállomástól és a mezőgazdasági üzemektől átvette a részére szükséges gépeket, ott a feladatokat teljes egészében, s főleg nagyobb hatásfokkal végzi, mint a gazdaságok korábban, egymástól elszigetelten. Ezt a megoldást választották a senicai járásban, s azóta lényegesen javult a tápanyagpótlás és a növényvédelem hatásfoka, ennek kapcsán pedig növekedett a termésátlag. Tény azonban, hogy Szlovákiában az agrokémiai vállalatok a szó legszorosabb értelmében egymástól elszigetelten épülnek, nincs például egységes ütemtervük a tároló kapacitás elkészítésére, tehát ahány vállalat, annyi az épülettípus, és ez helytelen. Az épületberuházások kivitelezése során mégiscsak az egységes típustervekre kéne támaszkodni, és nem a inai gyakorlat szerint cselekedni. . Legutóbb az érsekújvári (Nové Zámky) járásban betekintést nyertünk az agrokémiai vállalat tevékenységébe. Ing. Ján Smutný, CSc. igazgató, Otto Mousch üzemgazdász és Vojtech Turan technikus társaságában felvázoltuk a megalakulástól napjainkig tett utat. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez a vállalat csakúgy, mint a legtöbb, néhány lelkes ember közreműködésével nőtt ki a semmiből. Pénzt kellett szerezni az épület-és gépi beruházásokra. Erre a célra több millió korona kellett. A járás mezőgazdasági üzemei érthető módon támogatták ilyen üzemközi vállalat létrehozását. Az erkölcsi támogatáson kívül pénzeszközökkel is segítették az építést. A földterület hektárjaként kilencszáz koronával járultak hozzá, hogy felépíthessék a tárházakat, beszervezhessék a gépeket. A mezőgazdasági üzemek hozzájárulása tehát harminc százaléka az összberuházási értéknek. Társadalmunk azonban az összérték felét adja, a hátramaradó húsz százalékot pedig az agrokémiai vállalat hosszúlejáratú hitelkerettel fedezi. Az év végi mérlegek eredményei mutatták, hogy a vallalat 1978-tól szolidan gazdálkodott, teljesítette a kitűzött feladatokat. Persze nem a járás egész területén, hanem a számára kijelölt körzetben. A múlt év «V- ■■•.ff.’"*.— (.-c* ■ pedig 74 ezer 110 hektáron végezték. Ezzel egyidejűleg több mint hatezer hektárra kiszórták a meszet, szerves trágyából pedig — szántás előtt — 62 ezer tonnát szórtak a talajokra. Az üzemanyag gazdaságos felhasználására törekedve az erőgépeket a munkahelyen tankolják, s ezek kezelőit kevés üzemanyag-fogyasztásra beállított járművel szállítják ki. Az erőgépeket csak akkor viszik el a terepről, ha a munkát befejezték. Ezzel tulajdonképpen kiküszöbölték az üresjáratot, és üzemanyagot takarítanak meg. A múlt évben például a vállalatnak 226 tonna üzemanyagkészlete volt, s ezer korona értékű teljesítményre számítva 36,17 kiló gázolajat fogyasztott el. Ebben az évben — az ismert takarékosságra Intő okok miatt — már szőkébbre szabott az üzemanyagkeret. Az idén 195 tonna üzemanyag elfogyasztására van lehetőségük, tehát terv szerint ezer korona értékű teljesítményre 32 kiló gázolajat fogyaszthatnak. A vállalati normatívák tüzetes vizsgálata azt mutatja, hogy a takarékossági intézkedések szem előtt tartása mellett az üzemanyagkeret legfeljebb a szükséglet 80 százalékát fedezheti. Ha azonban az Időjárás szélsőségesre fordul, akkor a szokottnál több munkaművelet csak bonyolíthatja az üzemanyagproblémát, s ezért már az első hónapokban szigorúan ellenőrzik az erőgépek üzemeltetését, ésszerű kihasználását, főleg az üresjáratok kiküszöbölésével. Űjabb műtrágya-rakományt töltenek a repülőgép gyomrába, hogy kiszórhassa a földekre folyamán a kettes számú körzetben — melynek központja Hűl — a tápanyagpótlás és a növényvédelem tenedőit az összterület 47 százalékán elvégezték. Ebben az évben azonbah a körzet teljes földterületén elvállalták ezeket a teendőket. Ha az építővállalat vezetői tartják a szavukat, akkor a kettes számú körzet műtrágya- és vegyszertárháza, valamint a járulékos beruházások 1984-ben elkészülnek. A többi két körzet építményei persze később, vagyis a 8. ötéves tervidőszak éveiben kerülnek átadásra. Csak aztán vállalhatják a járás többi mezőgazdasági üzemében a tápanyagpótlási és a növényvédelmi teendőket. Addig persze csak a tevékenység- szolidabb bővítése jöhet számításba, mégpedig úgy, hogy szerződésileg bérbe veszik a mezőgazdasági üzemek műtrágya- és vegyszertárolóit. A vállalat a munkálatokat önköltségi áron végzi tagjai, vagyis a mezőgazdasági üzemek részére. így a gazdaságok tavalyelőtt több mint egymillió, a múlt évben pedig 670 ezer korona megtakarítást érhettek el. Tavaly a szolgáltató vállalat a műtrágyát több mint 13 ezer 900 hektáron juttatta ki földi, 11 ezer 300 hektáron pedig repülőgépekkel. A növényvédelmi teendőket földi gépekkel 13 ezer 100, repülőgépekkel Tudatosították, hogy az adott Uzemanyagkeret túlmeritése nem ésszerű. A többiettogysztás ugyanis a jutalmazási alapot terhelné, s ennek a vállalat munkaközössége látná kárát. Feltételezhető, hogy az erőgépkezelők és gépjavítók versenymozgalma, esetleg az ésszerűsítő komplex brigád újítőtevékenysége segíthetné az üzemanyagfogyasztás további csökkentését, illetve az erőgépek ésszerűbb kihasználását. A vállalat épületberuházásai korszerű szociális lértesitményekkel is bővülnek. Ezen a szakaszon szintén jelentős energiaszükséglettel kell számolni. Ogy döntöttek, hogy a szociális létesítmények melegvíz-szükségletét a napenergiát hasznosító kollektoroktól kaphatják. Ezek tavasztól őszig elláthatják melegvízzel a központokat, s ezzel jelentős villamosenergiát takaríthatnak meg. Ennek bizonyos hányadát télen felhasználhatják a víz melegítésére, amikor a kollektorok nem szolgáltathatnak melegvizet. A fentiekből jól látható, hogy az agrokémiai vállalat vezetői ésszerűen tervezgetnek és dolgoznak, ami azt bizonyítja, hogy helyesen értelmezik a CSKP KB 4. és 5. plénuma gazdaságosságra, ésszerűségre intő irányelveit. HOKSZA ISTVÁN A kettes számú termelési körzet épületeit rövidesen átadhatják A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséért A CSKP XVI. kongresszusa, majd a központi bizottság 4. ülése kiemelte a talaj termőképessége állandó tokozásának jelentőségét. Tudjuk, hogy a termőföld a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. Megóvása, termőképességének szüntelen javítása közérdek, hiszen a felmérések szerint évről évre csökken a talaj termőképessége. A minap felkerestük Zoltán Bedrna mérnököt, a tudományok doktorát, a talajtani és tápanyaggazdálkodási kutatóintézet igazgatóhelyettesét, hogy tájékozódjunk a hatékonyabb talajerő-gazdálkodás módszereiről, lehetőségeiről. — Intézetünk munkaközössége az utóbbi években alapos munkát végzett. Bejártuk Szlovákia valamennyi mezőgazdasági üzemét. Talajtípusonkénit meghatároztuk a kémhatást, a Hatékonvabii taiajeríHazÉüoÉBt humuszréteg vastagságát stb. Az általunk készített térképeket átadtuk a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a feltüntetett adatok figyelembevételével tájékozottan gazdálkodhassanak. A mezőgazdasági termelés tervezett növelése, az agrárforradalom új szellemének érvényesítése érdekében szükségszerű a talajjal kapcsolatos eddigi nézetek újraértékelése. Mármár úgy tűnt, hogy az istállótrágya használatáról végleg lemondhatunk. Kiderült azonban, hogy a talaj szervesanyag-készlete pótlásra szorul, különben megszűnne a mikrobiológiai élet. A csupán műtrágyázott föld termésének a beltartalmt minősége gyenge. A talaj a növények számára egyetlen életteret, természetes tápanyag- és víztárolót, állandóan felújuló energetikai erőforrást jelent. Mezőgazdaságunk mai belterjesítési szakaszában nagy jelentősége van a mezőgazdasági földterületek hasznosításának, a talaj termőképessége megőrzésének és fokozásának. A világviszonylatban mutatkozó energiaválságra való tekintettel nem árt, ha ebbe az irányba fordítjuk a kutatást, hiszen a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére tett gyakorlati intézkedések jelentős többletfogyasztással jártak. 1980-ban az 1950. évi valósághoz viszonyítva, amikor a mezőgazdasági termelés még a hagyományos utat követte, a villamosenergia-fogyasztás megháromszorozódott, az üzemanyagfogyasztás pedig megnégyszereződött. A korszerű mezőgazdaságban a hagyományos körkörös termelési folyamat megbomlik, mert az iparszerű állattenyésztési telepeken alkalmazott hígtrágya-rendszer folytán a szerves anyag nem kerül mindig a talajba. Legtöbb esetben .& környezet szenynyezí, és kialakul az elkülönült állattenyésztés és növénytermesztés. Ez szükségessé tette a műtrágyák fok»* zottabb hasznosítását, ezek készítése azonban sok energiát igényel. így 1 kiló nitrogén gyártásához 17 ezer 1 kiló kálium előteremtéséhez pedig 2200 kilokalóriának megfelelő energia szükséges.. Nálunk műtrágyával a három fő tápelemet pótoljuk. A növényeknek azonban 30—40 elemre lenne szükségük. A szerves trágya ezeket kiegyensúlyozott arányban tartalmazza. Felhasználásáról tehát nem mondhatunk le. Csakis ennek segítségével növelhető a talaj fizikai és biológiai tulajdonsága. Egyes adatok szerint az állattenyésztés melléktermékeként hátra* maradó szerves trágya ésszerű fel* használásával országos viszonylatban évente mintegy 50 000 tonna nitro-1 gén, 33 000 tonna foszfor és 93 000 tonna kálium, illetve — ezek ipari előállításához szükséges — 150 ezer tonna kőolajszármazéknak megfelelő energia takrítható meg. Persze feltételezzük a szilárd és híg trágya felfogását, a hatóanyagkészlet veszteségmentes tárolását* szállítását, kiszórását, a műveletek komplex gépesítését, továbbá olyan termelési szerkezet kialakításét, mely, lehetővé teszi minden terület ritroikus szerves trágyázását. A talajtani és tápanyaggazdálkodá* si kutatóintézet munkaközössége Kfs dolgozta az optimális tápanyagfel* használás módszertanát. Nyugat-Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek javarésze már az általuk javasolt tér* vezet alapján trágyázza a földeket, Kidolgozták továbbá a .rossz minősé* gű talajok termővé tételének, valamint a csökkent termőerejű földek javításának a módszertanát is. Nyu* gat-Szlovákiában a talajok egy* negyede, Kelet- és Közép-Szlovékiában pedig háromnegyede savanyú kémhatású. A talajsavanyúság ma már nem okoz problémát, mért meszezéssel semlegesíthető a rossz tu* lajdonság. A mezőgazdasági üzemek* ben erre elegendő mész áll rendel* kezésre. A kelet-szlovákiai kerület mező* gazdasága gyakorlatában az elméleti ismeretek nem eléggé érvényesülnek. Az utóbbi húsz évben legalábbis ez volt a jellemző. Az intézet és a gya* korlat kapcsolata azonban már javult. Tapasztalataink szerint Kelet-Szlo* vákiában még mindig kevés gazdaságban gondoskodnak a szerves trágya helyes tárolásáról és ésszerű felhasználásáról. Sok helyen nagymennyiségű trágyalé vész kárba. A nagy sertés- és szarvasmarha-telepeken nincsenek megfelelő tárolók, s így a hasznos szerves anyag felhasználása csak alkalomszerű. Tény azonban, hogy a gazdaságoknak nincs megfelelő felszerelése a szerves trár gya gépesített felhasználására. ILLÉS BERTALAN Gépek a mezőgazdaságnak Mezőgazdaságunk a hetedik ötéves tervidőszakban mintegy 36 milliárd korona értékű gépet és berendezést kap a gépipartól, ami az elmúlt ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva 5,8 százalékos növekedést jelent. A gépipar a mezőgazdaság számára mintegy 850 fajta gépet gyárt, a kiemelt mezőgazdasági gépek számát harmincról negyvennyolcra növelték. Ezek közé tartoznak a talajelőkészítést végző gépek, a vetőgépek, a takarmánynövények, a gabonafélék, a burgonya, a cukorrépa és a komlő termesztése és betakarítása srftán használt gépek, továbbá a trágyaszórók, az állattenyésztési berendezések, a traktorok, a szállítóeszközök és a rakodógépek, valamint azok a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésnél és betakarításnál használt gépek, amelyeket a KGST-tagországokból importálunk. Az új mezőgazdasági gépek főleg azon szakágazatok fejlesztését teszik lehetővé, amelyek gépesítésében eddig fogyatékosságok voltak. Ezek közöt említhetjük meg az öntözőberendezéseket, a mezőgazdaság számára átalakított teherautókat és rakodógépeket, a zöldségtermesztésben és a lejtős terepviszonyok között használt berendezéseket. Az alapvető mezőgazdasági gépek között számos újdonság is megtalálható. Több lesz például a lejtős terepen használható gép, földmegmunkáló gép, önjáró kukoricaszedő gép, valamint a cukorépa vetését, egyelését és betakarítását végző önjárógép. A Roudnicei nad Labem-i Gépgyárban és Öntödében már több mint százéves hagyománya van a mezőgépgyártásnak. Január elsejével ez a vállalat is a brnói AGROZET termelési-gazdasági egységhez csatlakozott, azzal a céllal, hogy növeljék a mezőgazdaság számára gyártott gépek és berendezések mennyiségét, illetve választékát. A gépgyár és öntöde kizárólag mezőgazdasági gépek, tárcsás nehézboronák, ekék és vetőgépek gyártására szakosodik. Az említett gépek gyártását a jövőben fokozatosan bővítik. A gépgyárban az idén a Z 160 és az T 180 traktorok részére 1150 darab ekét gyártanak. Júniustól kezdve tizennégy tárcsalapú tárcsás boronák gyártását is megkezdik. Vetőgépekből az idén előreláthatólag hatszázat gyártanak, kétszázzal többet a tervezettnél. A vetőgépek munkaszélessége 6 méter lesz. A roudnicei gépgyártók már most azon fáradoznak, olyan feltételeket alakítanak ki, hogy a jövőben évente 1500 vetőgépet gyártsanak. A mezőgazdasági nagyüzemek számára az idén ezenkívül négyszáz darab kombinátort is gyártanak, melyek munkaszélessége 8 méter lesz. (ČSTK)
