Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-13 / 6. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. febrnár 13. 14 ♦ MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф A méhészet népgazdasági jelentőségéről, s a méhészeti termékek hasznosításának köz, egészségügyi előnyeiről, továbbá a nnvényporzás gyakorlati hasznáról már több írást közöltünk, tgy olvasóink tájékozódhattak a méhek hasznos munkájáról, az élőkörnyezet felújításában betöltött szerepéről. A szakemberek felmérésekkel bizonyították, hogy a méhek valóban nagy értékekkel gyarapítják népgazdaságunkat, s jelentősen hozzájárulnak dolgozó népünk élelmiszerigényeinek a kielégítéséhez és társadalmunk exportfeladatai megvalósításához. Karol Glasa elvtárs, a MEDOS galántai (Galanta) üzemének igazgatója örömmel újságolta, hogy a múlt évet a méhészeti termékválaszték felvásárlása tekintetében minden eddiginél sikeresebben zárták. Ennek eredményeként a fogyasztói piacra több mint kétezer-százhatvan, exportra pedig ezerszázhuszonöt tonna méz jutott. Virágporból például 22, viaszból pedig 10 tonnát adtak el a külföldi partnereknek. A csereakció keretében viasz ellenszolgáltatásra a méhészeknek több mint 14, viasz ellenszolgáltatás nélkül 12, sonkoly ellenszolgáltatásra pedig 8 tónna műlépet szállítottak. Az iparnak közel 12 tonna viaszt adtak el. Az üzem áruforgalmazási tervét ezzel több mint 110 millió koronára teljesítette, s ez azt bizonyítja, hogy a méhek a felsorolt termékekből 100 milliós értéket biztosítottak népgazdaságunknak. Ha azonban számításba vesszük a növénymegporzás kapcsán elért többleteredményeket a mezőgazdaságban, akkor azt mondhatjuk, hogy az ebből származó bevétel nem kevesebb mint 400 millió koronával növekedik. Ezt a szorgos méhek közreműködése nélkül nem érték volna el. Milyen volt a felvásárolt méz minősége? Sajnos, a felvásárolt méz minősége nem érte el az Állami Szabvány által megkövetelt szintet. A laboratóriumi ellemzés adatai sok-Sikerek és gontok a mézforgaknaziskaa szór ellentmondásosak voltak. Más minőségi értéket mutatott például az előzetes minta és megint mást egyegy méhész beküldött teljes mézszállítmányának laboratóriumi elemzése. A MEDOS laboratóriuma kimutatta, hogy az egyes méhészek által leadott méz bizonyos hányada szaharőzát tartalmazott, s emiatt a méz nem fe-Az exportfeladatok teljesítésére ilyen csomagolásban készítik a szállítmányokat Fotó: S. Krajčovič lelt meg az Állami Szabvány követelményeinek. Ilyen mézet -a MEDOS nem vehet át. A szaharőzát tartalmazó, vagyis a gyönge minőségű mézet részben a duna szerdahelyi (Dunajská Streda), a galántai, az érsekújvári (Nové Zámky), a komáromi (Komárno) és a lévai (Levice) járás egyes méhészei akartak eladni a MEDOS-nak. Ez azonban nem sikerült nekik, mert a küldeményeket nem vette át. Tán mondanunk sem kell, hogy a szörpként feletetett cukorméz kipörgetése után ennek az értékesítése a legnagyobb fokú felelőtlenség. Nem túlzunk, ha az ilyen törekvést lelkiismeretlen mesterkedésnek nevezzük, mert a cukor kilójának kiskereskedelmi, ugyanakkor a minőségi méz kilójának forgalmazási ára közötti különbség nagyon eltérő. Érthető, hogy a MEDOS a szabványnak meg nem felelő minőségű mézet nem vette át. Az Állami Szabvány ugyanis csak első minőségi osztályzatú méz felvásárlására jogosítja fel. A probléma persze abban van, bogy a lelkiismeretien méhészek a visszakapott cukormézzel becsapják a fogyasztókat. Arra törekednek, hogy teljes értékű mézként kínálják nekik, ami nem becsületes cselekedet. Az Állami Szabvány értelmében a cukorból készített méz nem alkalmas emberi fogyasztásra. A méhész ezt a mézet legfeljebb a családok etetésére használhatja fel. Nagyon időszerű lenne, ha a méhészeti alapszervezetek vezetői nyilvánoson elítélnék azokat a méhészeket, akik cukorból készített méz forgalmazásával jogtalan bevételre számítanak. A jövőben mi is név szerint kipellengérezzük a mesterkedőket. A fennitiekből milyen tanulságot vont le a MEDOS? Bár a forgalmazott méz 95,4 százaléka, vagyis túlnyomó többsége megfelelt az Állami Szabványnak, a MEDOS vezetői mégis úgy döntöttek, hogy a jövőben, vagyis ebben az évben már nem vesznek előzetes mintákat, hanem az egyes méhészektől beküldött teljes mézszállltmányből szúrópróbák alapján állapítják meg a küldemény valóságos minőségét. Ez azért is esedékes, mert ez év januártól 1-től nmnnni méz kilónkénti felvásárlási ára 35 koronára emelkedett, a kiskereskedelmi ár azonban maradt a régi, tehát a kettő közötti különbözetet társadalmunk vállalta magára. Emiatt a fogyasztó inkább a boltokból szerzi be a mézszükségletet, nem pedig a méhészektől vásárolja. Mi várható ezután? Az, hogy a fogyasztók sokasága természetszerűleg a boltokban veszi a mézet, azonban a méhészek igyekeznek minél többet eladni a MEDOS-nak. Itt lép előtérbe a laboratóriumi vizsgálat jelentősége. Fontos persze az is, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet mézfelvásárlói a jövőben jobban odafigyeljenek. Ök persze a mézet nem minősítik, azonban minden méhészt figyelmeztethetnek az Állami Szabvány normáira, tehát arra, hogy mennyire hátrányos lehet nekik, ha a méz szaharőzát tartalmaz. Ha ugyanis a múltban az ilyen méz eladása nem sikerült nekik, akkor a jövőben még kevésbé fog sikerülni, A MEDOS laboratóriumának dolgozói ugyanis résen vannak és a minőség terén semmilyen rendellenességet nem néznek el. Sem a cukrozást, sem pedig a szennyezettséget. A jövőben mit várhat a fagyasztó a MEDOS-tól? Pempővel dúsított mézből például negyed kilós csomagolásban eddig 25 tonnát forgalmaztak, a jövőben azonban 50 tonnára növelik a fogyasztói porciózást. Virágporral dúsított mézből korábban — hasonló csomagolásban — 20 tonnát adtak a boltokba, az idén pedig már 50 tonnát. Minőségi mézből a belföldi piacra évi átlagban 1950, exportra pedig 1000 tonnát terveznek. A virágport újabban drazsírozott változatban 50 grammos csomagolásban is forgalomba hozzák. Ez kedvenc csemegéje a gyerekeknek. A virágpor drazsírozását a műit év augusztusában kezdték, s az év végéig négy tonnát juttattak a boltokba. Ebben az évben azonban már 15 tonna drazsírozott virágport forgalmaznak, s ezzel is bővítik a fogyasztói piac választékát. HOKSZA ISTVÁN Dajkacsaláilik előkészítése anyanevelésre Korábbi írásaimban a tenyészcsalád helyes kiválasztásáról, az álcás nevelés előnyeiről, s a kétszeri álcázással nevelt anyák jobb minőségéről írtam. Ebben a cikkben azonban részletesen azzal foglalkoztam, hogyan készítem elő a dajkacsaládot anyanevelésre. Cikkemmel tulajdonképpen Lengyel Sándor méhésztárs kérdésére is válaszolok. Amilyen körültekintően választom ki a tenyészcsaládokat, ugyanolyan módon járok el a dajkacsaládok esetében is. Erre a célra kiválasztott családokat legalább két éven keresztül figyelem, mert ezeknek szintén a lehető legjobb tulajdonsággal kell rendelkezni. A második évben persze azt is megtudom, hogy egy-egy család milyen eredménnyel nevel. Párszor tapasztaltam, hogy a kiválasztott dajkacsalád hibája ha nem jól nevel. Többszöri próbálkozás után icsak kevés bölcsőt fogad el nevelés re. Az elfogadott bölcsőkbe — bár nevelés feltételeihez semmi ne: hiányzott — mégis kevés pempű: halmoztak fel. Hogy az említett hl bát kiszűrjem és megismerjem, a ki választott családokkal próbanevelést végzek. Ezeket az anyákat azonban nem használom fel. Ezt azér teszem, hogy a következő évben biztos le gyek benne, melyik családra számít hatok. A következő évben ezeket tovább figyelem. Minden családban meg keli lenni a fejlődéshez szükséges feltétel nek. Az ilyen családokat gondosan kezelem. Saját erőből kell fejlődniük. Sem fiasítással, sem fiatal méhekkel nem segítem őket; Ha ugyanis ezi tenném, az eredmény nemcsak a kiválasztott családok jobb tulajdonságait tükrözné. A nevelés alatt, s a nevelés előtt Is sok virágporkészletnek kell lenni a kiválasztott dajkacsaládban. A fiatal méhek sok virágport fogyasztanak. Csak így válhatnak kitűnő dajkává. Gondoskodom róla, hogy az említett családoknál — a tenyészcsaládoknál is — az átlagosnál több herefiasítás legyen a nevelés kezdete előtti hetekben. Ez az anyák párzásakor válik hasznossá. Mindig anyátlan családokkal neveltetek. Az anyák azonban a nevelés végleges elrendezéséig a családban maradva szabadon petézhetnek. Az elrendezéshez szükséges fedett fiasításos lépeket kilenc nappal a nevelés kezdete előtt a nevelőcsalád mézterében elhelyezett, akkor még nyitott flasításból nyerem. A nevelés idejére mérsékelt hordást választok. Ha azonban valamilyen okbői megszűnne a hordás, azonnal etetek a nevelés kezdete előtt is. Nevelésre tehát sok fiatal méhnek, sok virágpornak és elegendő élelemnek kell lenni a családban, így nevelés idején a családok hangulata jó. A dajkacsalád nevelésre való elrendezése alapján tehát délelőtt 9— 10 óra között elveszem a család anyját, és döntök sorsáról. Ha az anya harmadéves, akkor is érdemes addig tartalékolni, amíg fiatallal nem rendelkezem. Az anya elvétele után nevelésre rendezem be a családot. Említettem, hogy az anya az elrendezés pillanatáig a családban van. Először tehát azokat a lépeket veszem el, amelyeken fiasítást, esetleg petét is találok. A lépeket méhek nélkül más családokhoz teszem. Helyükre a 9 nappal korábban a család mézterébe tett fiasításos lépek kerülnek az alábbi sorrendben. A költőtér két szélső lépe mézes, majd két virágporos lép következik, s ezek után jöhetnek a méztérből származó fedett fiasításos lépek. Ez összesen öt-hat lép. Az én kaptáraim tizenegy lépesek. Egy lép helyére tehát a tenyészkeret kerül. Ezzel a költőtér rendben is lenne. A méztérben csupán hét lép marad, mert a mézestésztának hely szükséges. A mézestésztát fából készült ládában adom a családnak. A láda mérete a kaptár hosszához igazodik, és három lép szélességű. így a tenyészkeret behelyezésekor nincs zavar. A mézestésztát virágpor, porcukor és méz keverékéből készítem. Mennyisége két kiló. A láda felett szabad térség van. Ezt építtetésre használom fel. Ügyelek rá, hogy az általam elrendezett családnak hatnyolc kiló élelme legyen. Ezzel a dajkacsalád kész is a nevelésre. A felkészített csalód délután 3—4 óra között kapja a tenyészanyagot, a sajátkészítésű viaszból mártott bölcsőkezdetekben. Soha nem többet 28- nál egy sorozatban. A bölcsőkezdeteket nem adom be szoktatásra. Az elfogadás aránya nem múlik ezen. Az első napon mindig a dajkacsaládban talált alkalmas álcákat használom fel. Az álcázáshoz szükséges kevés pempőmennyiséget a tenyészcsalád mézteréből biztosítom. Hasonlóan, mint a pempőtermeléskor. így elérem, hogy csak a két, vagyis a tenyész- és a dajkacsalád érintkezik egymással. Szerintem ez egészségi szempontból nagyon lényeges. Az első nap behelyezett álcákat nem hagyom a családban 24 óráig, mert akkor már sok a pempő, s nagy az esélye annak, hogy emiatt több bölcsőben megcsúszna az álca. Másnap tehát 10—11 óra között ismét álcázok. Az elfogadott bölcsőket éles késsel kissé visszavágom, s az álcákat csipesszel kidobom. Ügyelek rá, hogy minél kisebb helyen sértsem meg a pempő felületét, s a tenyésznsaládból kivett félnapos álcákat rakom be. Az álcákat a sértetlen pempő területére helyezem. Másodszori álcázáskor az elfogadás aránya 90—95 százalékos. Ezután a családot már nem háborgatom, de a mézestészta mellé naponta, fél liter hígított mézet Is beadok egészen a bölcsők befödéséig. Öt nap múlva a bölcsők már födöttek. A fejlődéshez tehát csak meleg szükséges. így a család megkaphatja a második sorozatot. Ekkorra már van olyan lép, amelyből a fiasítás kikel. Ezt kiveszem, hogy helyet készítsek a második sorozatnak. A költőtérben átvizsgálok minden lápét, s megállapítom, hogy a virágporos és a mézes lépek mellett nem maradt-e néhány olyan álca vagy pete, amire a méhek pótbölcsőt húzhattak. Ha felfedezek ilyet, akkor megsemmisítem. A család tehát délután megkapja a második sorozatot. Hasonlóan cselekedem, mint az első sorozat esetében. Ellenőrzőm a mézestészta készletét, tovább serkentem a családot, de csak félliteres adagokkal. Ha ugyanis több élelmet adnék be, akkor megtörténhetne, hogy a bölcsőket beépítik, ami zavarná a kalitkázást. A fedett bölcsőket a másodszori álcázástól számított tizenegyedik napon kalitkázom. Aki azonban nem biztos benne, hogy valóban félnapos álcákat helyezett át, annak azt tanácsolom, hogy a tizedik napon kalitkázzon. Erre a célra műanyagból készített anyarácsot használok, vagyis olyat, amilyen a mellékelt képen látható. Azért használok ilyent, hogy a méhek a bölcsőkhöz férkőzhessenek, s azokat a kikelés pillantáig melegíthessék. így a kikelt anyákat rögtön etethetik. Kalitkázás alkalmával a bölcsőket szigorúan selejtezem. Vigyázok arra, hogy a megcsúszott, vagyis a hossszú bölcsők ne kerülhessenek a kalitkázásra. Ezekből legtöbbször silány, kistestű anyák kelnek, mert elszakadtak a pempötől. Kikelés után ezek a kiváló minőségű anyákat veszélyeztetnék, hiszen a kalitka rácsain átférnének, és megsemmisíthetnék az egész sorozatot. Csak a szép, szabályos bölcsőket kalitkázom. Kikelés után az anyákat kis pároztatókba telepítem, majd három napig pincében, sötét, hűvös helyen tartom. Pincézés után a pároztatók a végleges helyre kerülnek. Kihelyezésüket mindig estefelé végzem. Az ismertetett módszerrel dajkacsaládonként két sorozatban ötven-ötvenként szép, fejlett anyát nevelek. A gyengén petéző anya ebből mindössze 1—2 százalék, viszont a párzási veszteség 10—15 százalék, néha azonban még ennyi sem. A leírtak alapján választom ki és rendezem el a dajkacsaládokat. A mellékelt kép is szemlélteti, hogy a jól felkészített család mennyire szorgalmasan gondozza az elfogadott bölcsőket. Anyanevelési módszerem helyesésgőt mi sem bizonyltja jobban, mint az általam elért jó eredmények. Az alábbiakban összefoglalom a sikeres anyanevelés feltételeit: 1. Kiváló tulajdonságú legyen mind a tenyész-, mind a dajkacsalád. 2. Sok fiatal méh legyen a dajkacsaládban. 3. A dajkaméh akkor vállhat kiváló nevelővé, ha a nevelés kezdete élőt sok virágpor és méz áll a család rendelkezésére. 4. Az anya a dajkacsalád elrendezéséig a családban marad. 5. Mindig anyátlan dajkacsaládokkal neveltetek. 6. A dajkacsaládot nem terhelem meg túlságosan a neveléssel. Egy sorozatban 28 álcát kapnak, a másodikban szinten ugyanennyit. 7. Egymást követően tehát kétszer álcázok. 8. Csak 10—12 órás álcákat használok fel. 9. A nevelés Idején virágporos mézestésztával és híg eleséggel serkentem a dajkacsaládot. 10. A kalitkázás alkalmával szigorúan selejtezem a bölcsőket, és kikelésük után az anyákat, is. írásom kissé terjedelmesre sikerült. A szakfolyóiratokban aránylag sokat olvashatunk az anyanevelésről. Ez azonban azt bizonyítja, hogy az anyanevelésen még van javítani való bőven. Azzal pedig minden méhész egyetért velem, hogy a kiváló anya a méhészet nagyon fontos tényezője. Jő méhanya nőikül a legtapasztaltabb méhész is tehetetlen. Ezért szerezzünk minél több ismeretet az anyanevelésről, hogy állományunkban egyre kevesebb legyen a ráfizetéses méhanya. NAGY KÁLMÁN, méhészeti szakoktató HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért, — sonkolyból pedig kilönként 12,— koronáért jó minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A mülépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha ''partnereink kívánják, foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok 99106 Želovce
