Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-13 / 6. szám

latokig a feladatok teljesítését segíti. A tavaszi időszakban az őszi vetések időbeni és gondos ápolásán, a tavaszi gabonafélék, cukorrépa és más mezőgazadsági növényi kultúrák vetőágyának előkészítésén, a szükséges gépek javításának és üzemképességének biztosításán, a gabonafélék és a kapásr növények termőterületei fölötti szakfelügyelet vállalásán, a munkaközösségek és egyének társadalmi munkájának szervezésén volt a hangsúly, amely a földek kövektől való megtisztítására, a cukorrépa egyelésére, a burgonya osztályozására és ültetésére összpontosult.

A munkaverseny szervezése elsősorban ott járt sikerrel, ahol az egyes kerületek, járások és üzemek sajátságos feltételeiből indultak ki. Például a dél-, nyugat- és észak-csehországi kerületben a társadalmi munkát elsősorban a munka gépesítésért nehezítő és gyakori géphibát okozó nagy mennyiségű kő eltávolítására összpontosították a földeken. A Jindfichov Hradec-i járásban a SZISZ járási szervezetének tagjai 1980-ban több mint 49 ezer órát fordítottak a kövek eltávolítására. A Spišská Nová Ves-i járásban levő Studeneci Efsz 65 SZISZ-tagja 85 hektár gyepes területről távolította el a köveket.

A nyugat-szlovákiai kerületben az ifjúság körében terjedt el az a mozgalom, amelynek keretében szakfelügyeletet vállaltak a gabona termőterületei fölött a talajelőkészítéstől a betakarításig. Ennek célja, hogy túlszárnyalják az előirányzott átlagos terméshozamokat. Például a SládeCkovcei Efsz mellett működő SZISZ-szervezet tagjai szakfelügyeletet vállaltak 150 hektár őszi árpa felett. Vállalták, hogy a tervezett átlagos terméshozamot hektáronként egý mázsával túlszárnyalják. A trnaval járásban levő Jaslovské Bohunice-1 Efsz SZISZ-tagjai 1980-ban ezer, a Cíferi Efsz SZISZ-tagjai pedig 300 hektár gabona felett vállaltak védnökséget.

Az aratási munkaverseny egyike a legjobbaknak. A vele kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok jő alapot szolgáltatnak az ifjúság további kezdeményezésének és aktivitásának a kibontakoztatására. A munkaverseny színvonala évről évre emelkedett. Nemcsak a versenyzők számát illetően, hanem azért is, mert a mezőgazdasági üzemek legsürgősebb szükségleteinek kielégítésére irányult. Fontosságával össz-szövetségi jellegűvé vált, amely felöleli a fiatalok minden társadalmi rétegét. A tanulóifjúság például a nyári tevékenység keretében szalmát gyűjt, a pionírok a természetvédelmet, tűzvédelmet vállalják, az iparban dolgozó fiatalok a szervezett társadalmi munkán kívül a mezőgazdaságnak is segítséget nyújtanak, főleg a szalma betakarításában és a hiányzó pótalkatrészek gyártásában. A munkaverseny növekvő jelentőségét az a tény is bizonyítja, hogy az aratásban részt vevő kombájnok felét ifjúsági munkabrigád kezelte. Ezek a fiatalok új kombájnokat kaptak és példásan törődtek velük. A munkaverseny gyakorlatilag minden betakarítási munkálatra kiterjedt.

A munkaközösségek és egyének versenyét a hírközlő szervek az egyes körzetekben magas színvonalon méltatták, ami meg is mutatkozott az egyes alapszervezetek tevékenységében. Röplapokat ^erjesztettek, érdekesek voltak az aratási híradók és híranyagok is.

Az aratási verseny így a szocialista verseny iskolájává vált és hozzájárult a SZISZ-alapszervezetek munkájának aktivizálásához. A következő években ezt a versenyt folytatni fogják. Az aratási munkaverseny keretében a jövőben:

*— nagyobb figyelmet kell szentelni a gabonafélék időbeni és minőségi betakarításának;

•— jobban kell használni az eddigi tudományos és műszaki ismereteket, valamint a komhájnosok, technikusok, gépjavítók versenyével kapcsolatos tapasztalatokat, és ezeket ismertetni kell a fiatal dolgozókkal;

*— csökkenteni kell nemcsak a betakarítási veszteségeket, hanem a gabona szállításéval és a széna tárolásával kapcsolatos veszteségeket is;

>— az ifjúsági munkakollektívák és a komplex racionalizáló brigádok munkáját a gabonafélék és más gazdasági növények terméshozamának tartós növelésére kell irányítani. A fiatal mezőgazdasági szakemberek, újítók és feltalálók tevékenységét a mezőgazdasági üzemek legsürgetőbb feladatainak a megoldására kell összpontosítani.

Az őszi munkák idején szervezett szocialista verseny keretében a legnagyobb gondot a burgonya, cukorrépa, kukorica, komló, a gyümölcs- és a zöldségfélék, valamint más gazdasági növények betakarítására kell fordítani. A legnagyobb hangsúlyt a betakarítógépeket kezelő személyzet munkája minőségének javítására és a betakarítási veszteségek csökkentésére kell irányítani. Példaképül említhetjük a michalovcei és az érsekújvári (Nové Zámky) járás ifjúságának a gyümölcs- és a zöldségfélék betakarításában kifejtett kezdeményező munkáját. A tanulóifjúság főként a komló, a burgonya és a gyümölcsfélék betakarításában segített. A jövőben tovább kell fejleszteni a kapásnövények, gyümölcsösök, üvegházak stb. feletti védnökség átvételére Irányuló munkafelajánlások mozgalmát. A tartósan nagy terméshozamok elérése érdekében a nagy teljesítményű gépeket két vagy három műszakban kell üzemeltetni, a mozgalmat a gépi eszközök szocialista gondolásba való átvételére, az agrotechnikai határidők betartására,

valamint minden egyes munka jő minőségű elvégzésére kell Irányítani a jő talajelőkészítéstől kezdve az ősziek vetésén és kezelésén át egészen a betakarításig. Aszályos idő esetén nagy jelentősége van az öntöző munkacsoport munkájának.

Itt is szükséges a gépek, gépi berendezések iránti fokozott gondoskodás.

Ott, ahol a gépi betakarítás nagy veszteségekkel jár, (például az uborkamag esetében) a társadalmi munkát a kézi betakarításra kell irányítani. A gyümölcsfélék gondos betakarításán kívül gondoskodni kell a hullott gyümölcs hasznosításáról is.

Nagy jelentőségű az a kezdeményezés, amelyet az ifjúság a terimés takarmányok betakarításában fejt ki, mert ez közvetlenül elősegíti a takarmányalap és az állattenyésztési termelés további fejlesztésének megoldását. Ez a kezdeményezés a közép-szlovákiai kerületben „A rétek és legelők belterjesítéséért“, az észak-csehországi kerületben pedig „A tej a rétekről folyik“ mozgalom néven ismeretes, és fokozatosan átterjedt a többi kerületbe is. A SZISZ-szervezetekben ez a kezdeményezés elsősorban a rétek és legelők, gépekkel nehezen művelhető területek és a szántóföldi terimés takarmánynövények feletti védnökségvállalás formájában nyilvánul meg. A SZISZ-alapszerveztek tartós védnöksége alatt az utóbbi években több mint 37 ezer hektár terület volt. Példás munkát végeztek a SZISZ Český Krumlov-i járásban működő alapszervezetei, ahol a fiatalok által megszárított és átadott széna az egész dél-csehországi kerület teljes szénatermésének közel egyharmadát képezte. Hasonló jó munkát végeztek a Žiar nad Hronom-1 Állami Gazdaság mellett működő alapszervezet tagjai is, akik 40 hektár rért és legelő felett vállaltak védnökséget. Az Ostí nad Labem-i Odevy vállalat 12 ifimunkása 5 tonna szénát takarított be, a Rychnov nad Knéžnou-i járás SZISZ-tagjai pedig védnökséget vállaltak a kaszálógépek üzemképességének biztosítása fölött.

Ez a kezdeményezés is bizonyítja, hogy évről évre növekszik az olyan SZISZ-szervezetek száma, amelyek bekapcsolód-1 nak a szocialista versenybe, az üzemekkel védnökségi szerződéseket kötnek, egyre több szénát takarítanak be és egyre több órát dolgoznak le társadalmi munkában. Kedvező jelenségnek kell tekintenünk azt is, hogy a terimés takarmányok betakarítását számos SZISZ-alapszervezet elsőrendű feladatának tekinti. Ez a kezdeményezés a jövőben más formákban is érvényesül majd.

Az állattenyésztési termelésben a szocialista verseny az abraktakarmányok ésszerű kihasználására, a gazdasági állatok hasznosságának növelésre, a borjak és a növendékmarhák elhullási veszteségének csökkentésére, valamint a hús- és tojástermelés optimális takarmányadagok melletti növelésére irányult. A versenyző egyének és munkaközöségek száma az utóbbi időben megnövekedett, ami megmutatkozott a mezőgazdasági üzemek feladatainak teljesítésében is.

A versenyt ezen a szakaszon a 7. ötéves tervidőszakban is folytatják, és az ifjúsági brigádokat és egyéneket bevonják az állattenyésztési termelés minden szakaszába. Célunk, hogy Ifjúsági munkakollektívák álljanak a mezőgazdasági technika hatékonyabb kihasználásáért, a gazdasági állatok példás gondozásáért és takarmányozásáért, valamint a legújabb tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítéséért folyó mozgalom élén.

A mezőgazdaságban kibontakozott munkaverseny elegendő teret nyit a fiatal dolgozóknak arra, hogy bekapcsolódjanak a munkabeosztásuknak legjobban megfelelő versenymozgalomba, és részt vegyenek a hozzájuk legközelebb álló problémák megoldásában. Olyan széles körű problémákról és munkaszakaszokról van szó, ahol a szocialista verseny minden formája érvényesíthető. Elsősorban igyekeznünk kell:

0 növelni a SZISZ részvételét a terimés takarmányok, a gabonafélék, a kapásnövények és más gazdasági növények terméshozamainak növelésében. Mindenekelőtt nagy gondot kell fordítani a jő minőségű szántóföldi terimés takarmánynövények termlésére, a rétek és legelők, valamint a gépekkel nehezen megközelíthető területek hasznosítására;

0 fokozott figyelmet fordítani az állattenyésztés termelési és áruértékesitési feladatainak teljesítésére, a takarmányokkal való ésszerű gazdálkodásra, az állatok hasznosságának növelésére és az elhullási veszteségek csökkentésére;

0 az ifjúsági mozgalmak formájának a kihasználására. Ezeket arra kell összpontosítani, hogy az egyes munkálatok elvégzéséhez szükséges technika üzemképes és bevetésre kész legyen, a technikát két és három műszakban üzemeltessék, takarékoskodjanak az energiával, tüzelő- és kenőanyagokkal stb. Ki kell használni mindenekelőtt a gépek szocialista gondozásba való átvételének bevált módszerét;

0 további kapcsolatokat kiépíteni a SZISZ alapszervezetei, a tudományos-műszaki bázis és a mezőgazdasági gyakorlat között. A SZISZ-alapszervezeteknek nagy figyelmet kell fordítaniuk az ifjú újítók, feltalálók, komplex recionalizálő brigádok és más munkaközösségek tevékenységének javítására. Az ifjú dolgozók szakmai felkészültségének és A ügyességének növelésével kapcsolatban a legfontosabb hi- / válások keretében meg kell szervezni a „Zenit a jövő

mesterei“ ügyességi versenyekéi;

0 az élelmiszeriparban minőségileg feldolgozni a mezőgazdasági termékeket, korlátožni a termelési és tárolási veszteségeket;

0 az erdő- és vízgazdaságban minőségi termelőmunkával javítani az erdők területének további növekedését, segíteni felszámolni a széltörések okozta károkat. A vízforrások tisztaságának következetes és lelkiismeretes figyelésével meg kell előzni azok szennyezését. A vízforrásokat a tisztaság megőrzése révén ivóvízként és haltenyésztésre kell felhasználni;

0 az „Ifjúsági Fényszóró“ őrjáratainak és stábjainak kezdeményezését a mezőgazdasági földterülettel és a gabonaalappal való ésszerű gazdálkodásra, a tüzelőanyagokkal, energiával és más anyagokkal való takarékosságra, a termékek és a munka minőségének javítására, a mezőgazdasági termékek betakarítási és tárolási veszteségeinek csökkentésére, valamint az ipari és az istállótrágya hatékony kihasználására irányítani;

• elősegíteni a tevékenységek sokrétű fejlesztését. Ugyanakkor a munkaaktivitást azoknak a mezőgazdasági üze-' meknek a megsegítésére kell irányítani, amelyek betakarítási problémákkal küszködnek vagy természeti csapás érte őket. Egyúttal elő kell segíteni a Nemzeti Front választási programjának teljesítését, az emberi környezet kialakítását és védelmét.

Ezeket a feladatokat nem lesz könnyű megvalósítani, ehhez szükséges többek között:

0 az „Egy szem gabona se vesszen kárba“ ifjúsági mozgalom szervezése. A SZISZ alapszervezeteibe, az ifjúsági munkakollektívákba, a komplex racionalizáló brigádokba és a szocialista brigádokba tömörült fiatal dolgozókat arra kell ösztönözni, hogy védnökséget vállaljanak a gazdasági növények termőterületei fölött;

0 a gazdasági állatok nagyobb hasznosságáért folyó verseny

minőségének javítása;

0 a tüzelőanyag-, energia-, fém-, anyag- és munkaerő-megtakarításra irányuló országos verseny terjesztése;

0 a „Vörös szegfűért“ folyó verseny kiterjesztése az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumra, a szolgáltatásokra és a többi ágazatokra;

0 a hulladékanyagok fokozott gyűjtése;

0 az ifjúság kezdeményezésének az emberi környezet kialakítására és védelmére való irányítása;

0 a „Zenit“ mozgalom felhasználása az ifjúság ügyességének, munkalendületének, igényességének, kezdeményezőkészségének és alkotóerejének fejlesztésére;

0 a „Kutatás — SZISZ — termelés“ mozgalom irányítása a kutatómunka eredményeinek gyakorlati felhasználására, „A tudomány kapcsolata a gyakorlattal“ mozgalom irányítása a problémák megoldására létesített és a komplex racionalizáló brigádok szervezése azzal a céllal, hogy meggyorsítsuk a „tudomány kutatás termelés — kihasználás“ körfolyamatot;

0 az „Ifjúsági Fényszóró“ irányítása a termelési tartalékok tevékeny és kezdeményező feltárására, az állóeszközök hatékony kihasználására, a tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok és anyagok gazdaságos hasznosítására.

IFJÜSAfA munkakollektIväk

A szocialista társadalom igényes gazdasági és szociális fejlesztési programjának megvalósításában a jövőben fontos feladatok várnak a mezőgazdasági üzemekben működő ifjúsági munkakollektívákm és azok bekapcsolására a szociálist versenybe. Az ifjúsági munkakollektíva az egy gazdasági vezető Irányítása alatt álló azonos munkahelyen dolgozó fiatal dolgozókból létesül és legalább háromtagú munkacsoport alkotja; az ifjúsági munkakollektíva tagjai között idősebb dolgozók is lehetnek.

Az ifjúsági munkakollektívák mindenekelőtt igyekeznek:

0 hatékonyan dolgozni és termelni,, fokozni a munkatermelékenységet, a termelés szervezésében maximális mértékben érvényesíteni a gazdaságosság és a folyamatosság elveit;

0 tevékenyen részt venni a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításában, a termelés ésszerűsítésében és az újitó módszerek érvényesítésében;

0 elősegíteni a munkakörnyezet, elsősorban a munkabizton. ság javítását, a fáradságos fizikai munka részarányának csökkentését és a munkahely esztétikai színvonalának

emelését;

0 szilárdítani a munkafegyelmet és részt venni a munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazásban, valamint elősegíteni a haladó tapasztalatok terjesztését.

Az ifjúsági munkakollektívák munkafelajánlésait a mezőgazdasági üzem legsürgetőbb problémáinak megoldására kell összponrtosítani, mert a fiatal dolgozók általában nincsenek megelégedve az elért eredményekkel, ezért új munkafolyamatokat fognak keresni és a saját szocialista munkafelajánlásalkat szilárdítani fogják. A munka általános színvonalának

emelése és az elért eredmények alapján az ifjúsági munkakollektíva bekapcsolódhat a szocialista brigád cím elnyeré-i séért folyó munkaversenybe.

KOMPLEX RACIONALIZÁLÓ BRIGÁDOK

A komplex racionalizáló brigádok lehetővé teszik az ifjú munkások és technikusok tevékeny és spontán bekapcsolódását a tudományos-műszaki fejlesztésbe. A KRB-ok a dolgozók kezdeményezését tükrözik a népgazdaság műszaki, technológiai és termelés-szervezési problémáinak megoldásában. A KRB-ok a fiatal dolgozóknak kedvező feltételeket biztosítanak tehetségük, alkotókészségük, munkalendületük és kezdeményezőkészségük szélesebb körű érvényesítésére. A KRB a legjobb és legkedzedményezőbb fiatal dolgozók — fiatal munkások, műszaki-gazdasági dolgozók — együttműködésének elvén alapul. így születik meg egy új típusú munkaközösség, amelynek keretében a legjobb ésszerűsítő és újító .javaslatok és intézkedések szerzői összefognak azokkala fiatal munkásokkal, ifjúsági munkakollekitívákkal és szocialista brigádokkal, amelyek ezeket az intézkedéseket és javaslatokat közvetlenül a munkahelyükön megvalósítják.

A KRB által kidolgozott munkaprogram főként a technika jobb kihasználására, a technológia és a szervezés tökéletesítésére, a termelési folyamat hatékonyságának növelésére törekszik. Az ifjúsági szövetség szerveinek és szervezeteinek céltudatos tevékenysége a CSKP KB 14. ülésének határozataiból indul ki. A mezőgazdaságban működő ifjú dolgozók a párthatározatokat nemcsak ismerik, de azok lelkes terjesztőivé is váltak. A mezőgazdasági kutatómunka, a tudományos kutatóbázis hosszú ideje kiegyensúlyozatlan volt, ereje a részfeladatokra forgácsolódott és mindenekelőrtt hiányzott a munka hatékony összehangolása. A többnyire már éleitbeléptetett Intézkedések elsősorban azt célozták, hogy a kutatómunka egységessé váljék, a tudomány jelenlegi kulcsproblémáinak megoldására és az eredmények gyakorlati életbe való átvitelére irányuljon.

A SZISZ szerveinek kezdeményezése a fiatalok tevékenységét a tudományos fejlődés meggyorsítására, a mezőgazdasági termelés és műszáki és technológiai bázisának intenzív felújítására, az eredmények növelésére^ megbízhatóságuk és műszaki-gazdasági színvonaluk emelésére irányítja.

E célkitűzések elérése szempontjából fontos lépést jelentett a SZISZ és a Csehszlovák Agrártudományi Akadémia közötti szoros egyöttmüködés. A SZISZ Központi Bizottságának a falvak és a mezőgazdasági üzemek idfjúságának szervezésével megbízott tanácsa mellett szakosztályt létesítettek a tudományos kutatóbázis fiatal dolgozói számára. Ez is világosan bizonyítja, hogy az ifjúsági szövetség tagjai ezen a szakaszon sem akarnak kívülállók lenni. Tevékenységüket a növénytermesztés és az állattenyésztés legfontosabb problémáira, a mezőgazdaságilag művelhető földterület bővítésére, az állategészségügyi megelőző intézkedésekre, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari technikára és technológiára, a gazdaságosságra, az erdő- és vízgazdaság problémáira stb. összpontosították. Minden szakaszon számtalan nehéz probléma vár megoldásra, ezek jó együttműködést, alapos megfontolást és mérlegelést követelnek. Az ifjú dolgozók bevonása biztosíték arra, hogy az ifjúsági szövetség tagjai a CSKP XVI. kongreszszusának határozatait a saját ügyüknek tekintik.

a főiskolák tudományos kutatöbAzisän dolgozú

FIATALOK ÉS AZ IFJÚ GYAKORLATI SZAKEMBEREK

A CSKP KB utolsó ülése többek között rámutatott a tudományos-műszaki fejlesztés és a 7. ötéves tervidőszak feladatai teljesítésének rendkívüli fontosságára. A határozat felhívta többek között az ifjúsági szövetség tagjait és általában az ifjú nemzedéket arra, hogy igényesebben és nagyobb felelősségérzettel lásson hozzá a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséhez. A Csehszlovák Agrártudományi Akadémia és a SZISZ Központi Bizottsága ennek értelmében megegyezést kötött, hogy az ifjú tudományos dolgozók kutatómunkájának elmélyítése érdekében a következő intézkedéseket foganatosítják:

0 A tudományos dolgozók nevelésének és felkészültségének tökéletesítése, valamint főiskolai és gyakorlati szakemberek gyorsabb tudományos tájékozottsága érdekében közös tudományos előadásokat és értekezleteket, szemináriumokat és tematikus társasutazásokat, szakmai gyakorlatokat és tanulmányutakat szerveznek. Ez a tevékeny együttműködés a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum, a tudományos intézetek és a főiskolák mellett működő alapszervezetek ifjú mezőgazdasági szakemberek tanácsának szükségletei szerint fejlődik majd;

0 Ezt az igyekezetét elősegíti az a minden évben megszervezett szocialista -verseny, amelyet a 35 éven aluli ifjú gyakorlati kutatók, tudósjelöltek és az egyes szakágazatok ösztöndíjas tanulói számára hirdetnek meg. A verseny tárgyát azok a művek vagy mügyöjtemények alkotják, amelyek az illetékes intézet kutatási feladatainak, vagy a gyakorlati feladatok teljesítésével kapcsolatban születtek, és