Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-13 / 6. szám

elsősorban, eredeti tudmányes munkák, kiadott vagy kiadásra előkészített tudományos cikkek, könyv alakban kiadott tudományos munkák, bejelentett találmányok stb. képezik. A gyakorlatban és az iskolákon működő fiatalok úgy kapcsolódnak a versenybe, hogy munkájuk eredméményét benyújtják a SZISZ illetékes járási bizottságának.

A tudományos kutatóbázis ifjú dolgozói müvüket a kutatóintézet mellett működő alapszervezet közvetítésével az illetékes részletekről az érdeklődőket a SZISZ illetékes járási bizottsága, vagy a kutatólptézetek mellett működő alapszervezetek tájékoztatják.

AZ I1JÜ MEZÖGAZDASÄGI szakemberek tanAcsa

A tudományos-műszaki fejlődés logikus kapcsolatban áll a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok mindennapi munkájával. Azt akarjuk, hogy az ifjúság a tudományos-műszaki fejlesztés és haladás legfőbb hordozója legyen, ami a mezőgazadság szakaszán is hosszú távú feladatot jelent. Az ifjú mezőgazdasági szakemberek tanácsának legfőbb feladata a tudományos ismeretek, vívmányok g/akorlati érvényesítése. Ezenkívül állandóan gondoskodniuk kell a szakképzettség további növeléséről és elmélyítéséről, meg keli szervezniük a „Zenit s— a holnap mesterei“ ügyességi versenyt, részt kell venniük az újító, feltaláló és ésszerűsítő mozgalomban.

Az ifjú mezőgazdasági szakemberek tanácsa értékes segítséget nyújt a szocialista verseny bevezetésében és elmélyítésében, részt vesz a munkakörnyezet és a munkabiztonság iránti gondoskodásban, a gazdaságossággal, a munka ésszerűsítésével és a bérrendszerrel kapcsolatos munkálatokban. Az ifjú mezőgazdasági szakemberek jelentős mértékben részt vállalnak az ifjúsági munfcakollektívák, szocialista brigádok, az „Ifjúsági Fényszóró“ járőreinek és a komplex racionalizáló brigádok munkájából. Nem feledkeznek meg a legifjabb nemzedékről sem, és figyelemmel kísérik az ifjú természettudósok állomásainak, a pionírcsapatok és csoportok munkáját. .

Amint látjuk, a mérnökök és technikusok, munkások, speciális szakemberek és vezető mezőgazdasági dolgozók sokrétű, kezdeményező és alkotó tevékenységéről van szó. Ezek közös célja a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés sürgető problémáinak megoldása. Az ifjú mezőgazdasági szakemberek tanácsát fokozatosan meg kellene alakítani minden egyes mezőgazdasági üzemben. Ennek kellene átvenni a szavatosságot a SZISZ alapszervezetének minden szaktudást igénylő feladatáért. Ez a tevékenység megköveteli az üzem vezetőségével való szoros együttműködést. Ennek az együttműködésnek az eredménye legyen többek között az üzem ifjú dolgozói számára kidolgozott témafeladatok kihirdetése.

„ZENIT — A HOLNAP MESTEREI“

Ügyesség, munkakedv, ötletesség, kezdeményezés és alkotókészség — ez jellemzi az ifjúsági mozgalmat, amely a SZISZ szervezeteinek keretében az egyének és munkaközösségek szakmai tökéletesítésére és a mesterség tökéletes elsajátítására irányul. A mezőgazdaságban ez a mozgalom kezdetben az egyes mesterségek szakaszán rendezett alapvető versenyek rendszerének bővítésére szorítkozott. A „Zenit — a holnap mesterei“ néven ismert mozgalom keretében kezdtek versenyezni a mezőgazdasági gépjavítók, fejők és fejőnők, borszakértők, agronómusok és zoatechnikusok, fiatal horgászok — szóval a sokrétű mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum különböző szakterületeinek dolgozói. Az utóbbi Időben ez a mozgalom tovább bővült, csatlakoztak az ifjú újítók, ésszerűsítők és feltalálók is, akik munkájuk eredményeit a Zenit nagyvásárjain, a České Budéjovice-i Éltető Föld, és a nttrai Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállítás SZISZ pavilonjában mutatják be. A holnap mesterei az ifjúsági szövetség által rendezett tematikai társasutazások keretében eljutottak a legjobb mezőgazdasági üzemekbe, a Szovjetunióban, az NDK-ban és Magyarországon rendezett időszakos és állandó jellegű mezőgazdasági kiállításokra. Tapasztalataikat gazdagíthatták a Franciaországba és a távoli Kubába szervezett tematikus utazások során is. Jelenleg a legnagyobb hangsúlyt a fejők, mezőgazdasági gépjavítók, szántók, traktorosok, erdőmunkások és más mesterségek képviselőinek versenyére fektetjük. Emellett tudatosítanunk kell, hogy ezek a versenyek nem öncélúak, hiszen a fiatal emberek egész évi munkájának betetőzését jelentik. A verseny keretében teszik próbára szaktudásukat és képességeiket.

„IFJÜSÄGI FÉNYSZÓRÓ“ A MEZQGAZDASÄGBAN

Az „Ifjúsági fényszóró“ már hosszú évek óta a SZISZ tevékenységének szerves részét képezi és jelentős mértékben

befolyásolja a szövetkézért, állami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások ifjúsági szervezeteinek és szerveinek munkáját. Az „Ifjúsági fényszóró“ utóbbi években elért eredményei alapján joggal megállapíthatjuk, hogy hasznos, köz* érdekű és igényes tevékenységről van szó, amely azonban nem minden esetben talál megértésre, elsősorban a vezető dolgozók körében. Ennek a mozgalomnak teljes támogatást nyújt a CSKP XV. és XVI. kongresszusán kitűzött, a hatékonyság növelésére vonatkozó irányvonal. Ez a mozgalom már eddig is többmillió korona értékű hasznot hozott népgazdaságunk számára.

IFJÜSÄGI ÉPÍTKEZÉSEK A MEZŐGAZDASÁGBAN

Az ifjúsági építkezéseknek a mezőgazdaságban jó hagyományai vannak. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség létezésének idején, amikor a szocializmus alapjait raktuk le, ezeken az építkezéseken formálóctott a fiatalok, CSISZ-tagok jelleme, akik nagy lelkesedéssel mentek a határvidékre, hogy ott teljesítsék a reájuk váró igényes feladatokat.

A Szocialista Ifjúsági Szövetség az előző tapasztalatok alapján szervezte meg a mezőgazdaságban az ifjúsági építkezéseket. Az első építkezést a SZISZ I. kongresszusának tiszteié* téré a semilyi járásban levő Horká pri Starej Pake-i Efsz-ben fejezték be. A rét- és legelőgazdálkodásra szakosodott üzemet az ifjúsági szövetség tagjai külföldi diákok segítségével építették fel. Ezt a gazdaságot 1970-ben, a kongresszus előesté* jén helyezték ünnepélyes keretek között üzembe. Ezt az építkezést fokozatosan egész sor további építkezés követte. Figyelmet érdemel az 1124 férőhelyes tehénistálló, amelyet a fiatalok a Morvaország és Szlovákia határvidékén székelő állami gazdaság bojkovcei telepén építettek, továbbá az udvardi (Dvory nad Žltavou) „Auróra“ Efsz-ben szervezett összszlovákiai mezőgazdasági ifjúsági építkezés, valamint a Kutná Hora-i járásbeli Rehuäicei Efsz-ben felépített nagykapacitású tehénistálló. A következő időszakban még az edidginél is nagyobb figyelmet fordítunk a mezőgazdasági ifjúsági építkezések szervezésére, amelyeket azonban előzőleg alaposan meg kell fontolni és a konkrét intézkedések komplex érvényesítésével kell a SZISZ szervezetek védnöksége alá helyezni.

AZ EMBERI KÖRNYEZET

Az emberi környezet kialakítása és védelme napjaink legelterjedtebb beszédtémái közé tartozik. Mindnyájan tudjuk, milyen nagy jelentősége van mindnyájunk számára nemcsak a nagy ipari központok és városok környékén, hanem a látszólag legegészségesebb és egészségügyi szempontból legkevésbé károsodott környezetben — a falvakban is. Itt sincs minden rendjén. A mezőgazdaság azon ágazatok közé tartozik, amelyek lényegesen rontják az emberi környezetet. Ezért az ifjúságnak sok lehetősége van az emberi környezet javítására. Ezzel a kérdéssel a SZISZ Csehországi Központi Bizottsága 1978 júliusában részletesen foglalkozott, és_az ifjúság egyes társadalmi csoportjainak a következő pToblémaköröket ajánlotta:

0 figyelemmel kell kísérni a humusz és a mezőgazdaságilag művelhető földterület ésszerű к használását. Ügyelni kell arra, hegy a földműveléssel ne növeljük a talajeróziót, hanem az eróziógátló intézkedések fokozatos érvényesítésével csökkentsük annak veszélyét;

0 a trágyát a növények tápanyagszükségletének és a talaj minőségének megfelelően agrotechnikai határidők keretében adagolják és betartsák a helyes technológiai folyamatokat, amelyek csökkentik a vegyszerek talaj- és felszíni vizekbe való átszivárgásának veszélyét;

0 ügyelni kell az istállótrágya és a silótakarmányok szakszerű kezelésére, hogy ezek ne szennyezhessék a vízforrásokat;

0 felül kell vizsgálni a vegyszerek, kőolajtermékek és trágyaszerek raktárait és ha úgy találjak, hogy fennáll a talaj- és felszíni vizek szennyezésének veszélye, figyelmeztetni kell erre az illetékes gazdasági vezetőket;

0 figyelemmel kell kísérni a növénybetegségek és kártevők elleni vegyszeres védekezés módját, hogy a vegyszerek helytelen alkalmazásával ne rontsuk a talajviszonyokat, ne kerüljön sor a vízforrások szennyezésére és a hasznos állatok fölösleges pusztítására;

0 meg kell akadályozni a trágyalé, a silóié és más szenynyezett víz és hulladékanyag vizforrásokba való jutását.

4

Haladó tapasztalatok iskolája

V. TANANYAG

Az ifjúság HkakezdenienvezÉsének fejlesztése a kommunista nevelés szenes része

A szocialista verseny társadalmunkban pótolhatatlan feladatokat teljesít, mert elősegíti a termelés fejlesztését, a dolgozók széles rétegei irányításba való bekapcsolódása különböző formáinak érvényesítését, de ugyanakkor a szocialista ifjúság nevelésének eszköze is.

Elemzésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a szocialista versenymozgalmat sok helyütt még mindig formálisan szervezik. A munkafelajánlásoknak egyharmada formális jellegű, a másik része — szintén kb. egyharmada — ugyan konkrétabb feladatokat tartalmaz, de ezek sem hibátlanok. Alapvető gyengéjük, hogy többnyire mennyiségi mutatókra, főként társadalmi munkában ledolgozott munkaórákra vonatkoznak. Az órák számát gyakran többszörösen is nyilvántartják. Előfordul, hogy számtalan esetben társított és egyéni feladatokat vállalnak, ezeket többnyire becsülettel teljesítik, ám ugyanakkor a tervfeladatokat, főként azok minőségi mutatóit, a munkahelyek egész sora nem teljesíti. Ennek oka, hogy a munkafelajánlások jelentős része csupán a tervezésben, a munkaszervezésben és az adásvételi kapcsolatok kialakításában elkövetett hibákat orvosolják.

További problémát jelent a munkakezdeményezés és a szocialista verseny irányításában és szervezésében részesedő alanyok politikai-szervező és nevelő munkája minőségének javítása és hatékonyságának fokozása. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista verseny nem önmagától bontakozik ki teljes mértékben. Ehhez szükség van mindenekelőtt a gazdasági és vezető dolgozók, a párt- és társadalmi szervek tisztségviselőinek tevékeny segítségére is. Ezt a , tényt a példák sorozatával dokumentálhatjuk.- A szocialista versenynek főként a verseny kollektív formáinak nemcsak gazdasági jelentősége van, hanem egyike azoknak a legfontosabb tényezőknek is, melyek döntő módon befolyásolják az emberek nevelését. Az ifjú dolgozók a munkaközösségek keretében teheségüket, adottságaikat és ügyességüket nemcsak érvényesítik, hanem alkotó módon továbbfejlesztik. A munkaközösség segít tagjainak a munkával kapcsolatos és személyes problémák megoldásában, a mai világ megértésében, felkelti bennük az érdeklődést a közéleti és politikai tevékenység, a tanulás szükségszerűsége és a szakképzettség növelése iránt. Már csupán az a lehetőség is nagyon fontos és szükséges az ember számára, hogy a munkaközösséggel tanácskozhat, az élet nehéz pillanataiban munkatársai támogatására, tapasztalataira és konkrét segítségére számíthat.

Az ifjúsági munkakezdeményezés hagyományos formái új erővel bontakoztak ki, új ifjúsági versenymozgalmak keletkeztek. Ax ifjúsági munkakezdeményezés szervezésével szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint ott érik el a legjobb eredményeket, ahol a mezőgazdasági üzemek és az ifjúsági szervezetek a demokratikus centralizmus, valamint az anyagi és erkölcsi ösztönzés elveit érvényesítették, egyeztették és nyilvánosan ismertették a munkaverseny eredményeit, általánosították a legjobb tapasztalatokat. —

A Szocialista Ifjúsági Szövetség értékes tapasztalatokat szerzett a munkakezdeményezés fejlesztésében a mezőgazdaság szakaszán is. Széles körben elterjedt az „Egy szem mag se vesszen kárba“ néven ismert ifjúsági mozgalom. Ennek keretében szervezik a veszteségmentes betakarításra irányuló szocialista ifjúsági versenyt. Rendszeresen megrendezik a Zenit — A holnap mestere című Ifjúsági ügyességi versenyeket. A SZISZ és a fiatalok részt vesznek a korszerű állattenyésztési objektumok, a központi falvak, kultúrházak és más létesítmények építésében. A mezőgazdasági dolgozók munkakezdeményezésének szerves részét képező szocialista verseny ezen formáinak segítségével a fiatalok tevékenyen bekapcsolódhatnak a legújabb tudományos ismeretek és a technika vívmányainak a mezőgazdasági gyakorlatban való érvényesítésébe. Az ifjúsági munkakezdeményezés egyes formái a mezőgazdaságban is meghonosodtak, s azt a mezőgazdasági üzemek feladatainak megoldására mozgósítják

AZ IFJÚ MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK KEZDEMÉNYEZÉSE

ÉS FELADATAI A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN

Az ifjúság munkakezdeményezésének fejlesztése meghatározó jelentőségű a problematikus feladatok teljesítése, valamint az ifjú dolgozók munkához, társadalmi tulajdonhoz és munkafegyelemhez való szocialista viszonyulásra való nevelése szempontjából. Alapvető célkitűzésünk, hogy az ifjú dolgozókat sokrétűen tájékoztassuk a reájuk váró feladatokról, a munkafeltételekről, az eddig elért eredményekről, s így állandósítsuk érdeklődésüket a termelés további fejlesztése és gazdaságosságának javítása érdekében. Ezzel kapcsolatban következetesen kell érvényesíteni az anyagi és erkölcsi ösztönzés rendszerét és tökéletesíteni kell az elért eredmények erkölcsi értékelésének módját. A dolgozók kezdeményezésének komplex és nem formális fejlesztése jelenti a feladatok teljesítéséhez és a mezőgazdaság további sokrétű fejlesztéséhez vezető utat.

A SZISZ tisztségviselőinek és tagjainak egyik legfontosabb feladata, hogy kedvező légkört teremtsenek a tartalékok feltárására és hasznosítására, a komplex szocialista racionalizálás érvényesítésére, valamint a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak a termelési folyamatba való bevezetésére. Figyelmüket az újítók, ésszerűsítek és a feltalálók mozgalmának támogatására, a szocialista verseny keretében elért legjobb eredmények ismertetésére és népszerűsítésére, a munkakezdeményezés fejlesztésének hatékonyságára, és a gazdasági szervekkel való együttműködésre kell fordítaniuk.

Az ifjúsági munkakollektívák és szocialista brigádok jelentik azokat az alapvető és állandósult munkaközösségeket, amelyek a termelési és gazdasági feladatokat folyamatosan teljesítik és igyekezetüket a munka minőségének javítására és hatékonyságának fokozására összpontosítják. Az ifjúsági munkakollektívák és szocialista brigádok létesítése, tevékenységük igényes értékelése, a becsületes munkáért járó megtisztelő cím vagy jelvény adományozása és megvédése a többi ifjú dolgozót is a munkakezdeményezés fejlesztésére serkenti.

A tudományos műszaki haladás legújabb vívmányainak a termelési folyamatba való bevezetése és az üzem konkrét termelési és gazdasági feladatainak megoldása terén egyre jelentősebb szerepet játszanak a komplex racionalizáló brigádok. Tevékenységüket bizonyos célokra és időszakra korlátozzák, ennek tárgyát a legfontosabb feladatok megoldására irányuló javaslatok kidolgozása és a konkrét intézkedések gyakorlati érvényesítése képezi, az üzem vezetőségének követelményei szerint.

A szocialista verseny különféle irányzataiban egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a szovjet munkamódszerek és formák. Folyamatosan érvényesül és terjed Baszov szovjet újító munkabiztonságra és balesetmegelőzésre irányuló módszere. Próbálkozunk a scsokini mozgalom tapasztalatainak hasznosításával, terjed a hibátlan munka szaratovi rendszerének érvényesítése, érvényesítik a termékek minőségére irányuló komplex gondoskodás Ívovi rendszerének elemeit.

A mezőgazdasági reszort sajátságos feltételei között egyre nagyobb időszerűségre és jelentőségre tesznek szert a társított szocialista munkafelajánlások, melyek a mezőgazdasági nagyüzemek, az élelmiszeripari üzemek, reszortvállalatok és építőipari vállalatok közötti szocialista verseny formái. Ezek az adás-vételi kapcsolatok elmélyítésére és tökéletesítésére, a kooperációs és integrációs folyamatok bővítésére, valamint a vállalatok gazdasági színvonala közötti indokolatlan különbségek kiegyenlítésére irányulnak. A szocialista verseny keretében elért eddigi eredmények az Ifjúság azon kezdeményezésének össztársadalmi hasznosságát és hatékonyságát bizonyítják, amely a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum keretében a gépek téli felkészítésétől egészen az őszi munkán