Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-13 / 6. szám

Az alapszervezeti elnökök és ** titkárok részvételével meg­tartott tanácskozáson Vladimír Mosný, a Szlovákiai Kertészke­­dok Szövetsége Központi Bizott­ságának titkára értékelte a kert­barátmozgalomnak a szövetség III. kongresszusa éta elért ered­ményeit. Kiemelte, hogy idő­közben a szervezeti élethez hű kertbarátok száma mintegy 17 ezer fővel, a karttelepként hasznosított terület nagysága pedig 530 hektárral nőtt. Az értékelt időszakban hatvannégy kerttelep létesült Szlovákiában, ahol így immár 158 kiskertte­lep nyújt hasznos szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget a kertészkedés iránt vonzódó csa­ládoknak. A titkár hangsúlyoz­ta, szép ez az eredmény, de korántsem lehetünk vele elé­­gedetek. Sokkal többet tehet­nénk a mozgalom fejleszté­séért, ha nem ütközne ezer akadályba az évek vagy évtize­dek óta parlagon heverő föld­területek kerttelepekké változ­tatására tett szándékunk. Mosný elvtárs köszönetét mondott kertészkedöinknek a háztáji szerződéses árutermelés fellendítésében elért eredmé­nyekért. Kiemelte, hogy sok he­lyütt nagyon helyesen reagál­nak a társadalmi igényekre s ezekkel összhangban tervezik és szervezik a- házikerti terme­lést. Tulajdonképpen ennek kö­szönhető, hogy lényegesen fel­lendült az eltenni való uborka termelése. Hetvenkilencben csu­pán 1,5 ezer tonnányit, tavaly viszont már 9,3 ezer tonna nyersanyagot kínáltunk a kon­zervgyáraknak. Az idén — a mutatkozó igények értelmében — 12 ezer tonna konzervubor­ka szállítására vállalkozunk. Fontos feladatként jelentkezik egy további keresett konzerv­ipari nyersanyagnak, a szamó­cának a meghonosítása. Terme­lése munkaigényes, a nagyüze­mek alig foglalkoznak vele, vi­szont a piac és a feldolgozó­igényeket 7a nagyüzemekét sem). Kérdés: nem lehetne fa­iskolai ültetőanyagot (cseme­ték, szölőoltványok) termeltet­ni a háztájiban? Sorainkban sok hozzáértő akad, akik szí­vesen vállalkoznának Ilyen fel­adatra, s akkor talán megfelelő választékot tudnánk kínálni a kezdőknek, az új kerttelepet létesítőknek. Evek éta nehezményezzük, Egy tanácskozás margójára ipar is egyre többet kér belőle. Ha sikerülne megalapozni a termelési biztonságot, a ház­táji kertészkedők teljes egészé­ben átvállalhatnák a nagyüze­mek szamócatermelési felada­tát. Szövetségünknek egyelőre ti­zenegy gyümölcsszárítója és szeszfőzdéje van, de a hálóza­tot — központi segítséggel — bővíteni fogjuk, hogy több gyü­mölcsöt hasznosítani tudjunk. Sok szó esett a kertészkedők ellátásának tarthatatlan szín­vonaláról. Virág- és zöldség­magot már a háztájiban is ter­meltetünk, így ezen a téren valamivel kedvezőbb a helyzet. Viszont a faiskolák évek óta nem képesek kielégíteni az hogy hiányos a kellékellátás, megfelelő kisgépeket meg egy­szerűen nem kínál az ipar. Most, hegy a társadalom nyíl­tan támogatja és serkenti a háztáji termelőket, talán ezen a téren is történik valami. Mosný elvtárs legalábbis bi­zakodik. Az ígéret úgy szól, hogy még az idén kezdetét ve­szi a kistraktorok gyártása, s bizonyos javulás várható az egyéb kellékekkel való ellátás­ban is. Ami pedig az elfekvő földeket illeti, járásonkénti át­lagban negyven-ötven hektáros földterület kerttelep-létesítési célra történő átadásával szá­molhatunk. Végezetül — a szaporító­anyag-gondok kapcsán — hadd tegyek egy javaslatot. Tudjuk* hogy csonthéjasokból igen sze­rény a kínálat. De bogyósokból talán még szegényebb. így hiá­ba népszerűsítjük a termelést, ha ültetőanyagot nem tudunk adni az érdeklődőknek. Ősszel, amikor ástam a kertet megfi­gyeltem, hogy a ribizli, az egres és a málna milyen sok gyöke­res hajtást nevelt. Aki nem akar terjeszkedni a bogyósok­kal, ezeket a hajtásokat zöm­mel kivágja. Milyen kár érte, hiszen csak össze kellene gyűj­teni és át kellene adni azok­nak, akik országot járva ültető­anyagot keresnek! Az alapszer­vezetek, a járási bizottságok ügybuzgalmán és segíteni aka­rásán múlik, megszervezik-e a gyűjtési mozgalmat. .Természe­tesen nem föltétlenül ingyenes adakozásra, segítségnyújtásra gondolok, de egyszer már el kell jutnunk oda, hogy ne min­dig csak várjunk valamit a tár­sadalomtól, a mozgalomtól, ha­nem tegyük is a közös ügy ér­dekében. E szakrovatban nem­rég rovat indult a beszerzési gondokkal küszködök megsegí­tésére (Keresik — kínálják), de alig akad kertészkedő, aki élne a nyilvános közvetítési le­hetőséggel. Akinek van málná­ja, de sehol nem kap egrest, vagy ribizlit, miért nem kínáí cserébe — vagy üsse kő, ela­dásra — szaporítóanyagot? Csak könnyebben boldogulna az egyén, meg a közösség is? BET.ÜCZ JÄNOS, az SZKSZ Dunaszerdahelyi JB elnöke ,*« *3« *3« *3* «j* »** *J* *2« *2« «2* *2* »2* *2» *2» *2* *2* *2* *2* »2* *** í* ®2* *»* *»* •»* *2* *5* *1* »J» *2» *J> «2» «J* »2» *2« *J* ®2® «I» ♦♦♦ »2« *2* A kertésztársak többsége bi­zonyára találkozott már a vegy­szeres permetezés nyomán fel­lépő perzselési károkkal. Per­­zselési kár leggyakrabban gyü­mölcsfákon észlelhető. Általá­ban a levelek károsodnak; raj­tuk élesen határolt, barna fol­tok képződnek. Persze, nem ritkaság a korai lombhullás, illetve a fiatal gyümölcsök pa­­rásodása sem. A rézkészítményék perzselő hatására a szilva, a cseresznye és a meggy levelei lyukacsossá válnak, mintha levéllikasztó gomba tett volna kárt bennük. A perzselésnek több oka le­het. Gyakori eset, hogy a ker­tészkedő találomra adagolja a vegyszert, vagy tudatosan erő­sebb oldatot készít a „nagyobb hatásfok“ reményében. Arra nem gondol, hogy a töményebb oldat leperzseli a leveleket! Sőt! Általában azt sem mérle­geli, hogy az ajánlottnál tömé­nyebb permetlé használata fö­lösleges, költséges mulatság. Mások a permetezés időpontjá­nak megválasztásakor vétenek hibát. Pontosabban: nem akkor permeteznek, amikor lehet és kell, hanem amikor éppen rá­érnek. Megint mások a szerek keverésével követnek el hibát. Természetesen, lehet kombinált permedét készíteni és használ­ni, de ehhez ismerni kell a ke­­verhetőségi lehetőségeket (erről kövtekező számunk színes táb­lázata ad áttekintést — a szer­keszt. megjegyzése). A vegyszeres növényvédelem­pasztalatok azt mutatják, hogy a rézkészítményekre valameny­­nyi almafajtánk érzékeny (első­sorban a fiatal gyümölcsök). Ebből következik, hogy virág­zástól kezdve az almafákat nem tanácsos réztartalmú szerekkel permetezni. Viszont virágzás élőt egyenesen ajánlatos egy­­szer-kétszer rézkészítményt is használni, mert ez hatékonyan A fajtaérzékenységről ben nagyon fontos tényezőként jelentkezik a fajtaérzékenység. Némely növényfajok és fajták bizonyos hatóanyagokra külö­nösen érzékenyek. A gyümöl­­csészetben már régóta ismere­tes a növények kén-, illetve réztartalmú készítményekkel szembeni fokozott érzékenysé­ge. A réztartalmú készítmé­nyekre (pl. Knprikol, Nerozon, bordói lé) az őszibarack és a mandula a legérzékenyebb. Ha a tenyésztőben ilyen permet lével megpermetezzük őket, el­hullatjuk a lombjukat. Hasonló a helyzet a szilva (főleg a ring­ló), kajszi, cseresznye és meggy több fajtájánál. Az eddigi ta­védi a lombot a varasodástól. A körtefákra ugyanez vonatko­zik. A réztartalmú permetanya­­gokról jó tudni, hogy hűvös, borús Időben fokozott a per­zselő hatásuk. Ezzel szemben a kéntartalmú készítmények inkább napos, száraz és meleg (25 C-fok fölötti hőmérsékle­ten) időben okoznak károso­dást. 4 A kénre elsősorban a kösz­méte (egres), továbbá a leg­több kajszi- és őszibarack ér­zékeny. E növényeken a kén­tartalmú szerekkel végzett per­metezés előbb levélbarnulást, majd lombhullást okoz. Több alma- és körtefajtánk is érzé­kenyen reagál a kénkészítmé­nyekre, tehát óvatosan bánjunk az ilyen szerekkel. A permedét lehetőség szerint (főleg koráb­ban nem termelt, új fajták ese­tében) előbb próbáljuk ki egy­­egy ágon, s csakis akkor per­metezzük meg az egész fát vagy gyümölcsöst, ha az ágon nem észleltünk perzselést. A kénre érzékeny fajták kö­zül almánál a Cos narancs re­­net, Golden delicious, Jonatán, James Grieve, Boskoopi piros, Oldenburg!, Landsbergi renet, körténél pedig a Bőse kobak, a Vilmos körte és az Alexander Lucas érdemel föltétien emlí­tést. A vegyszerek okozta károso­dás megelőzése nagy körülte­kintést és szakismeretet köve­tel, ezért legjobb, ha a réz- és kéntartalmú készítményekre ér­zékeny fajokat, illetve fajtákat a háztájiban inkább szerves növényvédő szerekkel perme­tezzük. Matlák György agrármérnök ******************* + ****** + **«|Ht**** + ******<t>***** Még mindig kevés a vállalkozó Dr. László László Beritts - tojásfehérjével A tyúktojás fehérjéje de­rítő hatású. A fehérje a bor­ban levő csersavval oldha­tatlan csapadékot alkot. A tojásfehérje elsősorban a vörös borok kitűnő derítő­szere, mert a színanyagokat nem károsítja. Fehér borok derítésére csak akkor hasz­nálható, ha előbb a borba csersavat keverünk (egy to­jáshoz 2—3 gramm csersa­vat számítunk). Derítésre csak hibátlan, friss tojás használható. A bor zavarossága szerint, 100 literenként egy-három tojás­ra van szükségünk. A tojásokat egyenként fel­törjük, s megszagoljuk (a romlottakat nem hasznosít­hatjuk!), és a két fél tojás­héj között — valamilyen edény fölött — a tojásfe­hérjét a sárgájától gondosan elválasztjuk. A tojás sárgá­ját derítésre nem használ­juk, viszont jó rántottát ké­szíthetünk belőle. A tiszta bort üledékéről 10—14 nap múlva lefejtjük. A nagybani derítést ugyan­úgy kezdjük, mint a közis­mert csersav-zselatinos ke­zelést. Sajtárnyi borban előbb elkeverjük a szüksé­ges mennyiségű tojásfehér­jét, majd a habos anyagot a derítendő borba töltjük és jól elkeverjük. Mihelyt a hab elül, a hordót teletöltjük. (má) A fejessaláta új betegsége A fűtetlen fóliaházak kihasználására A zöldséghajtatásban a bevé­tel növelésének egyik módja, a termöterült többszöri haszno­sítása. A fóliázók fó növény­ként általában paprikát vagy paradicsomot hajtatnak, tehát ehhez kell igazítani az elővete­­mények termelését. Ha az elő­­vetemény fejlődése elhúzódik, megkésünk a fő növényféleség ültetésével s később lesz piac­képes árunk, kisebb lesz a be­vétel. A forgalomban levő fólia élettartama egy év, tehát arra kell törekednünk, hogy a hajta­tó berendezéseket a lehető leg­­tökélesebben kihasználjuk. Őszi és tavaszi hasznosításuk meg­oldott. Télen a fólia — az ul­traibolya sugarak miatt — ke­vésbé károsodik, következés­képpen fűtés nélkül Is érdemes salátát, Illetve korai retket ter­melni. A fűtetlen fóliaházban, illetve tivegházban a kis hőigényű re­tek és saláta hajtatásával ked­vezően elnyújthatjuk a hajtatá­­si idényt. A hideghajtatással vághatjuk. Ehhez január közé­pén kell elvetni a magot. Sok bosszúságnak elejét vehetjük, ha friss, .lehetőleg a múlt év­ben fogott magot vetünk. A sa­láta magja ugyanis hamar ve­szít a. csíraképességéből, egy­két év múlva már csak vonta­tottan és nagyon ritkán kel. A csíráztatáshoz, palántanevelés­hez enyhe fűtés szükséges, ezért olykor célszerűbb kész — eset­leg tápkockás — palántát vá­sárolni. Hidpghajtatásra első­sorban a Musk (NDK) fajtát javasolhatjuk. A retek hajtatása még ki­sebb fáradsággal és befekte­téssel jár. Téli, kora tavaszi hajtatásra a kis lombot neve­lő, rövidebb tenyészidejű fajták alkalmasak. Ne feledjük: minél nagyobb a mag, annál koráb­ban csírázik és kedvezőbben fejlődik a retek. Alacsony hő­mérsékleten, rossz fényviszo­nyok közepette a nagyobb mag­vakból gyorsabban és nagyobb rókból. Téli hajtatáshoz lehető­leg rövidnappalos fajtákat ves­sünk: januárban, enyhe fűtés esetén 200—300, februárban 300—400 magot négyzetméteren­ként. Februárban a nagyobb gumójú fajtákat részesítsük előnyben, és sűrűbbre vessünk, hiszen kedvezőbbek a fényvi­szonyok. Nem árt szem előtt tartani, hogy az állománysűrítéssel több árut nyerünk ugyanarról a te­rületről, viszont jelentősen meg­hosszabbodik a tenyészidő. Hű­vös, borús tavaszon ez nem jelent különösebb hátrányt, vi­szont ha korán fölmelegszik az idő, s már telepíteni lehetne a paprikát vagy paradicsomot, akkor a késve érkező retek in­kább ráfizetés, mit haszon, hi­szen a nagyobb betéteit mindig a 'fő növénytől remélhetjük. A fűtetlen fóliaházban nevelt előnövények nem igényelnek különösebb gondoskodást. Friss levegő Iránti igényük — a nö­vekedés intenzitásával párhuza­mosan — február végétől foko­zódik. Ezért ilyenkor már leg­alább hetenként kétszer szel­lőztessük ki a hajtató berende­zést (esetenként fél vagy egy óráról van szó), még akkor is, ha egyébként a belső hőmér­séklet miatt ez nem tűnik föl­tétlenül szükségesnek. Általános tapasztalat, hogy a háztájiban megtermelt zöldség felvásárlásában és forgalmazá­sában, a Zelenina nemzeti vál­lait mellett, igen komoly fel­adatot teljesít a Jednota Fo­gyasztási Szövetkezet. Nemrég a rimaszombati (Rim. Sobota) járásban érdeklődtem, milyen eredményt hozott és milyen távlatok előtt áll a kertészke­­dők és a fogyasztási szövetke­zet együttműködése? Bábik Pavel elvtárs elmondta, hogy a nagyüzemek tavaly mindösszes 58,3 százalékra tel­jesítették zöldségeladási kötele­zettségüket, viszont a háztáji termelők négyszer annyi termé­ket adtak, mint amennyit ere­­detiyeg kínáltak. Persze, még így is „behozatlra* szorult a járás. Szoros kapcsolatot tarta­nak a marcelházi (Marcelová) kertészkedőkkel, akik sok korai zöldséget (hagymát, paprikát, uborkát és fokhagymát) szállí­tottak a múlt évben is. ■ Ha jól tudom, a Jednota olyan termékek fölvásárlásával is foglalkozik, melyeket a fel­dolgozó üzemeknek továbbit? — így igaz — bólintott Bá­bik elvtárs. — Hatvanhárom községben van megbízott tec­­ményfelvásárlónk. Tavaly rend­kívül jó eredményt értünk el a méz és különféle erdei gyü­mölcsök felvásárlásában. Méz­ből 185 mázsányit továbbítot­tunk a Medos galántai üzemé­nek, a gyűjtögetőktől pedig 435 mázsa csipkebogyót, 585 mázsa földiszedret, több tíz mázsa gombát, borókát, kökényt és éticsigát vettünk át. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a felvásárlási tervet 2,7 millió koronával túlteljesítet­tük. ■ Milyen elképzelésekkel hi­dalnak az áj évben? Bővül, ja­vul-e a kerieszkedokkel folyta­tott együttműködés? — A központi határozatok szellemében élünk, tehát mun­kánk, a közösség boldogulását segítő együttműködés javításán fáradozunk. Ezentúl a terme­lőknek nem kell szállítóeszköz­ről gondoskodniuk, mert ma­gunk járjuk végig a községe­ket, és elszállítjuk a kínált árut, melyből előreláthatólag lényegesen több lesz, mint ta­valy. Az átlagosa« húsz száza­lékosnak mondható felvásárlási ármódosítás, valamint az adó­­mentesség minden bizonnyal meggyorsítja a háztáji termelés fejlődését. Bízunk benne, hogy a kedvezőbb ár a karfiolt is közkedveltté teszi. Viszont félő, hogy visszaesik a paprikater­melés. Sokan készülnek hajta­téra, reméljük nem lesz gond a fólia beszerzésével. Az SZKSZ járási bizottságával kötött meg­állapodás értelmében, az alap­szervezetekkel lebonyolított áruforgalom egy százalékát át­utaljuk a szövetségnek. Űk ezt a pénzt a háztáji zöldségter­melés serkentésére kívánják és ígérik fordítani. Ennek örü­lünk, hiszen kertészkedőink ed­dig elsősorban gyümölcsöt kí­náltak. ■ Konkrét feladataik? — Az idén 720 tonna zöld­séget kell felvásárolnunk. Ebből ötszáz tonnára a nagyüzemek­kel, 116 tonnára (főleg karfiol, paprika, uborka, korai káposz­ta, zöldhagyma, sárgarépa és petrezselyem) pedig a háztáji termelőkkel, pontosabban az SZKSZ-alapszervezetekkel kö­töttünk szerződést. A hiányzó száz tonnányi zöldséget megint a nyugat-szlovákiai kerületből „importáljuk“. Tehát — fejlesz­tési lehetőségeink még vannak. Lejegyezte: Korcsmáról László Tavaly Bajorországban egy áj, fonnyadással fellépő saláta­­gyökérrothadást észleltek, me­lyet a Pythium tracheiphilium gombafaj okozott. Egyes terüle­teken a fertőzés a salátaállo­mány 15 százalékát károsította. A pythiumos fonnyadást és gyö­kérrothadást 1S80 őszén szabad­földi salátán figyelték meg azo­kon a területeken, ahol előző­leg Is zöldségtermesztés folyt. Limburgerhof, Maxdorf és Ruch­heim határában a Pythium már­is elterjedt. E vidéken a föld­területek pythiumos fertőzött­­sége 0,1—1,0 százalék közötti, amely alacsony fertőzési szint­nek mondható, egyes helyeken azonban 6 százalékos fertőzést állapítottak meg. A betegség az elkövetkező években terjedni fog. Mindenekelőtt tavasszal és ősszel veszélyezteti a salátát, amikor az alacsony hőmérsék­let hatására a növények fejlő­dése lassú. A Pythium által előidézett hervadás és gyökérrothadás tü­netei viszonylag könnyen fel­ismerhetők, és megkülönböztet­hetők a Botrytis, a Rhizoctonia, Sclerotinia okozta károsodástól. Első tünetei a kiültetés után 2—3 héttel jelentkeznek. A be­teg növény fejlődése leáll, „ül­ve marad“, hervad, majd lassan elhal. Ha a főgyökeret hossz­irányban kettévágjuk, a köze­pén barna elszíneződés látható. A védekezésben nincs még kialakult gyakorlat. Kiültetés után a saláta gombabetegségei ellen használatos fungicidek a Pythium ellen nem hatásosak. A jelenleg ismert egyetlen vé­dekezési mód a palánták gom­baölő szerrel való beöntözése, például Polyram Combival. A betegség jelentősen csökkent­hető, ha a saláta jól levegőz­tetett helyen fejlődik. (Gemüse, 81/3.J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents