Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-13 / 6. szám

A nyúl megy, a tojás nem

Keszőcésen (Kyselíca) nincsen hagyománya a háztáji szerződéses nyúltenyésztésnek, hiszen a vállalkozó kedvű állatbarátoknak még három éve Is a szomszédos Vajkára (Vojka nad Dunajom) kellett szállítaniuk a vágóállatokat, ha legalább csekélyke hasznot akartak látni a munkájuk nyomán. Most, hogy már közvetlen kapcsolatuk van a fölvásárlást folytató nyitrai BRANKO vállalattal, a nyúltartás is népszerűbb a településen. Elvben többen érdeklődnek a nyulászat iránt, de a gyakorlati munkáig — az iskolás korú gyermeke két is beleszámítva — egyelőre csupán heten jutottak el.

A településen tavaly öt ízben volt nyúlfelvásárlás. A Branko összesen hatszáz pecsenyenyulat kapott a tenyésztőktől. A legjobb partnerként Bors jánosl emlegetik, aki a múlt évben 350 nyulat értékesített. Az csak természetes, hogy alapszervezeti szinten 6 szervezi az értékesítést. Vagyis hát 6 és a felesége. A férfi dolga a széTvezés és a kapcsolattartás, — az asszonyé a papírmunka. Hogy melyikük a „főnök“? Mondják, ezen még nem törték a fejüket. Fő, hogy jól végzik a dől-, gukat.

— Alapszervezetünkben huszonkét tagja van — említette Bors János. — Valamennyi baromfitenyésztő, a íiyulászat egyelőre amolyan „kiegészítő“ foglalkozásnak számít. Nem tudni meddig, hiszen a tyúktenyésztők egyre panaszkodnak, hogy nem tudják eladni a tojást. Nálunk csak fél napig tart nyitva a bolt, s a nyugalmazott boltos egyszerűen nem hajlandó fölvásárolni a tojást. A Jednota meg nem kényszeríti, mert örülnek, hogy egyáltalán akadt ember, 'aki hajlandó kinyitni a boltot. Ha így megy tovább, elképzelhető, hogy gyarapodni fog a nyuiászok száma.

Nem vennénk rossznéven, ha Keszőcésen valóban több nyulász segítené a Branko felvásárlási feladatainak teljesítését,

de szeretnénk, hogy mindez ne a baromfitenyésztés rovására történjék. Mert tojásra is szükségünk van, annál Is inkább, mert a tojás közvetlenül a hazai igények színvonalasabb kielégítését szolgálja. Ezt a boltosnak is meg kellene értenie, — tekintet nélkül arra, hogy nyugdíjas e vagy sem, és hogy van-e kedve tojásfelvásárlással foglalkozni vagy nincsenl

(bor|

Bors János a garázst alakította át nyúlistállóvá, így a tizenöt anyát számláló állomány — az enyhe kényszerfűtéssel elviselhetővé tett környezetben — télen is teljes megterheléssel termel. János bácsi szerint a nyúlistálló további előnye, hogy kétévenként plusz egy almot nyer egy-egy anyától.

Fotó: (lek

|t I

A piacon

November végén egyik kisvárosunk piacán sült libát árult egy néni. Megkérte az< Urát, így bizony kevesen állták meg az asztalánál. A fiatal házaspár is sokáig tanakodott, de végül csak a áskába került a liba.

Az anyóka aprópénz után cutató keze addig reszketett г sok-sok szoknya ráncai fcözött, mígnem valamit kirántott a rejtett zsebek vaamelyikéböl.

— Ninit A néninek kiesett p joga — csodálkozta kefekre a szemét az ötéves orma kisfiú, és közelebb iúzódott az édesanyjához.

— Az öregemé — magyarázkodott a néni, miközben\

К ölemelte a földről a kopott tűfogsort. Gondosan megförülgette, és visszacsúsztatjfa a szoknyája ráncai közé. r- Így legalább biztonságiján tudom a holnapi piacra élőkészített libákat — то-Íyogta még, és bogozni kezde a másik zsebből előkotort tsebkendő sarkát. (bor)

m

ЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛДЛЛЛАЛЛ/

к fpolyszakállason (Ipeľský Sokolec) hatvanötben alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének alapszervezete, melynek ma 73 aktív tagja van. Az állattartók tavaly is szorgalmasan dolgoztak; szép eredményt értek ol a nyúl-, juh-, tyúk- és lúdtenyésztés fejlesztésében, illetve a szerződéses árutermelésben. Jó példát mutatnak a nyulászok, akik közül többen három száznál több pecsetnyenyulat értékesítettek. Egész nyáron mint egy 3,5 hektáros elfekvő terű létről gyűjtögették a szénát, és a szövetkezet gyümölcsösében is kaszálták a füvet, hogy télen is korlátozás nélkül szaporíthassanak. Az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a lúdtenyésztés fellendítésére. A landeni fajta meghonosításának fáradoznak. Immár saját keltetőjük van, s az idén a környező községek háztáji állattartóit is szeretnék ellátni tenyészállatokkal. Dicséretet érdemlő, hogy a fiatalokról sem feledkeznek meg. Gecző János elnök előadásokat szervez a tagok részére, de eljár a pionírok közé is, akik közül máris többen hódolnak e hasznos kedvtelésbek, időtöltésnek. A fiatalok l őrében főleg a galamb- és nyúl enyésztés közkedvelt.

(Belányi J.)

*

к Az abaújszinal (Sena) kertbarátok 1980 hajnalán tömörültek alapszervezetbe. Eredményeik mutatják, hogy komolyan gondolták az új úton járást, a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés társadalmi érdekeket szem előtt tartó fellendítését. Két év alatt összesen 37 szakmai előadást, öt vitaestet és tizenkét gyakorlati bemuNttót szerveztek — jeles huzai és külföldi (MNK) szakemberek közreműködésével —, több ízben jártak hazai és külföldi tanulmányúton, voltak kiállításokon — úgy Is, mint látogatók, s úgy is, mint kiállítók —, s elhatározták, hogy a sokat népszerűsített, különleges zöldségféléket is meghonosítják a háztájiba«. Az alakulás évében egyetlen üvegház és tíz kisebb fóliasátor volt a községben. Most tizenkilenc üvegházzal és 235 fóliaborítású hajtatóberendezéssel rendelkeznek a termelők. Ennek alapján föltételezhető, hogy a múlt évi 300 ezer koronától jóval nagyobb értékben szállítanak majd friss zöldséget a kassai (KošiceJ boltokba, illetve a piacra. Hatékonyan támogatják az alapiskola mellett működő ifjú kertbarátok körét. A huszonöt főt számláló csoportnak kertészkedésre alkalmas földterületet adtak, sőt, egy 6X4 méteres fóliaházat is építettek a gyerekeknek, hadd sajátítsák el az eredményes munkához nélkülözhetetlen alapismereteket és fogásokat. (Schmidt F.J

♦

к Németh Géza hatvankettő óta tagja az SZKSZ szepsi (Moldava nad Bodvouj alapszervezetének. A járásban, kerületben, de az egész országban is eredményes nyulászként és jeles szakbíróként ismerik. Belga óirás, morva kék, új-zélandi fehér és piros, valamint nagy csincsilla nyulakat tart, s immár nyolc éve titkára az egyik fajtaklubnak. Szakbírói tevékenységet tíz éve folytat, tehát a jeles hazai és külföldi nemzetközi bemutatókon már nem csupán a kedvenceivel szerepel, de értékel is. És persze sokat tapasztal, így itthon a kezdőknek és a haladóknak is sok jó tapasztalatot tud átadni. (Örömmel vennénk, ha alkalom adtán szakrovatunk olvasóival Is megosztaná ismereteitl — a szerk. megjegyzése.)

(iFarkas R„)

n

i

c

I

A háztáji termetes „ fejlesztését szorgalmazzák

(Folytatás az 1. oldalról)

Ж

ron a kö. ponti alapok feltöltését.

A határozat megértésre talált, a háztáji szerződéses állattartásban elért eredmények biztatóak. Két év alatt (1979—1980) az érdeklődők több mint 40 ezer szarvasmarha, 2825 sertés, 41 ezer 438 juh és bárány,csaknem 51 ezer lúd, és több mint 1 millió pecsenyenyúl nieghizlalására és átadására kötöttek szerződést. A megállapudások értelmében az említett időszakban több mint 15 ezer tonna vágóállatot vásároltunk föl a háztájiból. S ami ugyancsak örvendetes, közben a lakosság önellátása is megszilárdult. Persze, vannak még tartalékaink. Az elért eredmények mutatják, hogy egyes kerületekben és járásukban még korántsem sikerült kellő mértékben mozgósítani az embereket a kínálkozó lehetőségek kihasználására.

Nagyon fontos intézkedésnek tartjuk az adómentességről szóló 113-as számú kormányhatározatot, melyet a szövetségi kormány elnöksége 1981. július 9-én hagyott jóvá.

A kistermelés fejlődését hátráltatta, hogy különféleképpen értelmeztük és magyaráztuk a földhasználatról szóló jogi előírásokat. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium 1981. augusztusában kelt utasítása immár konkretizálja a mezőgazdasági földvédelmi törvényből eredő feladatukat, a földhasználati jog átengedésére vonatkozó előírásokat stb. Például kimondja, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földterületeket a szocialista mezőgazdasági szervezetek nemcsak az állami, a szövetkezeti vagy társadalmi szervezeteknek engedhe tik át használatra, de a saját alkalmazottaiknak, tagjaiknak, illetve más

polgároknak is. Ha a szövetkezet még nem döntött a háztáji nélküli gazdálkodásról, akkor a nagyüzemi termelésre alkalmatlan területeket elsősorban a sajá tagjainak kell átadnia háztáji föld gyanánt. A legfeljebb fél hektáros, elfekvő földeket azok a szövetkezetek is átengedhetik a tagjaiknak, melyek korábban a háztáji nélküli gazdálkodási furmát választották. A település belterületén kívül fekvő, ugyanilyen földeket az állami mezőgazdasági szervezetek akkor adhatnak át ideiglenes használatra saját dolgozóiknak, ha a szocialista szervezetek nem tartanak rá igényt. A település belterületén fekvő, nagyüzemi termelésre alkalmatlan földeket bárkinek átengedhetik ideiglenes használatra, ha a mezőgazdasági szervezet ezt a jogot nem tudja átadni valamelyik szocialista szervezetnek, illetve a szövetkezet valamelyik saját tagjának. Ilyenkor olyan érdeklődők jöhetnek számításba, akiknek egyáltalán nincsen, vagy legfeljebb 0,10 hektárnyi a házikertje.

HOGYAN TOVÁBB?

Szocialista társadalmunknak érdeke, hogy tovább fejlődjék és izmosodjék a háztáji termelés. Ezért a kezdeményezést politikailag támogatjuk, szorgalmazzuk az elfekvő földterületek kerttelep-létesítési célra vagy háztáji árutermelésre történő rugalmas átadását, igyekszünk megteremteni a kistermelés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen anyagi-műszaki feltételeket, s természetesen minden érdekelt szervet és szervezetet a kezdeményezők felkarolására és hatékony támogatására ösztönzünk. Nagyun fontos, hogy mielőbb megjelenjenek a piacon a régóta kért kerti kisgépek, javuljon a kellék-, vetőmag- és ültetőanyag-ellátás, gazdagabb legyen a szakboltok mütrágya- és vegyszerkínálata, megfelelő gépeket gyártsunk az elfekvő földek fűtermésének begyűjtéséhez és berendezéseket a háztáji állattartáshoz stb. Javítani kell a nemzeti bizottságok szervező munkáját, illetve a megbízott szervezetek felvásárló tevékenységét. Az érdekvédelmi szövetségek feladata, hogy tagjaik tevékenységét a társadalmi elvárásoknak megfelelően irányítsák, új szakboltokat, földolgozó berendezéseket és a háztájiból származó termények forgalmazását segítő boltokat létesítsenek, megszervezzék a kifőzdékben, közétkeztetési létesítményekben felhalmozódó hulladékok gyűjtését és hasznosítását, a mezőgazdasági üzemben összegyűjtsék a betakarításkor elszórt terményeket, megszervezzék a parkok és az útmenti fák ápolását, gyümölcsének szüretelését, esetleg eszközkölcsönző szakboltokat nyissanak stb. Valahogy így lehet és kell támogatnunk a háztáji állattartásban és kertészkedésben örömöt lelő kezdeményezőket, hogy továbbra is kedvvel és lélekkel végezzék társadalmi jelentőségű munkájukat, mindannyiunk boldogulása érdekében.

m

1