Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-09 / 1. szám
/knurr a-kisällauenveszfösbeu Ö Háromezer látogató A Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének érsekújvári (Nové Zániky) alapszervezete a járási Piunirotthunban négynapos niadárkiállítást rendezett. Szabó István, az alapszervezet elnöke kérdésemre válaszolva elmondta, hogy a város ban — elsősorban a fiatalok körében — fellendülőben van az egzotikus niudarak tenyésztése iránti érdeklődés, tehát a madártanuk szakcsoportjának tevékenysége egyre sokrétűbb és színvonalasabb. Később Petriéka Jozef, a inadártenyésztö szakcsoport vezetője újságolta, hogy eddig hatvan felnőtt és tizenhét fiatal állatbarát vallja kedvenc időtöltésének — hu úgy tetszik kedvtelésének — az egzotikus madarakkal való foglalatoskodást. Közülük a bevezetőben említett négynapos kiállításon harmincnyolcán mutatták be legszebb állataikat, összesen X57 niedárpárt. A mostani bemutató a fiatal tenyésztők sikerét eredményezte. Kedvenceiért első dijat kapott Šúcha Róbert (kanári), ifj. Karasz Gusztáv |papagáj) és ifj. Sebestyén László (apró egzotikus madarak). Szép sikert arattak a Petriéka testvérek; ez alkalommal ők mutatták be a legtöbb egzotikus madarat. A felnőttek vetélkedőjéből Sebestyén László (apró egzoták), Czingel András (tengelice) és Ivipsics Béla (vörösszárnyú papagáj) került ki győztesen. Nagy tetszést aratott Fibich Károly pirosfejű Sándor papagája, Fibich Františka zöld hullámospapagája, Karsay Károly sárgaarcú, illetve Ivicsics Béla beszélő szürke papagája. A képen a díjnyertes fiatalok egyikét, ifj. Karasí Gusztávot mutatjuk be. .idladéktalaiiui készüljünk [öl a napos csibék fogadására. A kiszemelt helyiséget alaposan ki kell takarítani. A falakat és a mennyezetet söpörjük le, a padlót súroljuk föl, végül az egész helyiséget permetezzük le valamilyen fertőtlenítő oldattal (klórlúg, klórmész 3 °/ű, nátronlúg 2%, formalin 5%). Mindig frissen vásárolt fertőtlenítő szerrel dolgozzunk, mert a hosszabb ideig tárolt szerek hatásfoka csökken. A szereket keverni nem szabad (pl. a klórlúg és a formalin keveréke robban). Nagyon jó és olcsó fertőtlenítő a frissen készült mésztej. Ehhez két százalék nátronlúgot is adhatunk. Az etetőket és itatókat — alapos tisztogatás .után — a klórlúg 3 százalékos töménységű oldatával kell fertőtleníteni. Takarítás és fertőtlenítés után a helyiséget legalább tíz napig nem szabad betelepíteni. Télen nagyon fontos, hogy a tyúkok meleg, száraz, könnyen szellőztethető, viszont huzatmentes ólban legyenek. A felnőtt baromfi optimális hőmérsékleti zónája 15—25 C-fok között van, de a félévesnél idősebb állatok egészsége még kemény fagyban sem károsodik, ha a tollazatuk száraz. Ugyanis a nedves toll elveszti hőszigetelő képességét. Nem árt tudni, hogy száz tyúk naponta 20—22 liter víznek megfelelő mennyiségű párát (kilégzés) és vizet(ürülék) választ ki. A páradús, sok ammóniát tartalmazó szál láshelyen a nyirkos, hideg levegő náthát okoz. Ilyen veszély főleg a rossz hőszigetelésit és hiányosan szellőzteted ólakban tartott állományt fenyegeti. A fénynek a tojástermelésben betöltött szerepe közismert. Sok háztáji tenyésztő a nappalok mesterséges meglioszszabbításával (világítás) igyekszik kedvezően befolyásolni a téli tojástermelést. Nagy gondot kell fordítani a takarmányozásra, hiszen a vétett hiba következtében lelassul a növekedés, csökken a tojáshozani. Ha szűkösen adagoljuk az ivóvizet, csökken a takarmányfogyasztás, ami szintén a termelékenység visszaeséséhez vezet. Hideg vízből persze hiába adunk sokat, a baromfi nem szereti s csak keveset iszik belőle. Télen legmegfelelőbb a 10—15 C-fokos ivóvíz. Ha ezt másként nem tudjuk biztosítani, akkor naponta több ízben kell friss vizet tölteni az itatókba. A háztáji baromfitartás gazdaságosságát elsősorban a takarmányköltség befolyásolja. Ha nem tudunk tápot vásárolni, házilag kell megfelelő keveréket készítenünk. Legismertebb baromfitakarmányunk a kukorica. Télen, hideg istállóban a tápokon kívül szemes gyanánt kukoricát etessünk (kalóriapótlás). Az árpát a baromfi rosszabbul hasznosítja, ráadásul a tojássárgája is halványabb lesz tőle. A zab és a búza kiváló baromfieledel, a napraforgó, len, kendermag kedvezően hat a tojástennelősre. Fehérjetartalma miatt szintén kitűnő eleség a bab, borsó, lencse, bükköny. Konyhai hulladékot is etethetünk, de kizárólag friss állapotban. Téli iné leg eleség készítéséhez kitűnő a főtt burgonya. A sárgarépa, illetve a cukorrépa a legolcsóbb téli vitaminforrás. Az ásványi anyagok közül a mész es a foszfor a csontok szilárdsága szempontjából fontos. Ha a takarmány kevés kalciumot tartalmaz, a tyúk a csontjaiból oldja ki a tojáshéj képzéséhez nélkülözhetetlen meszet. Ha ez a tartalék kimerül, a tojások mészhéj nélküliek lesznek, végül a tojásrakás megszűnik, s gyakorivá válik az állományban a csonttörés. Az emésztéshez kavicsra van szüksége az állatnak. Az izmos gyomor (zúza) különböző nagyságú kavicsokat tartalmaz, ezek zúzzák a felvett táplálékot. Ezért kell külön edényben kavicsot kínálni a baromfinak. A libákat és a kacsákat nem tanácsos a tyúkokkal együtt tartani. A libák már januárban párzanak, sőt, az öregebbek tojnak is. Minden tojónak külön fészket készítünk. A lúd a második-harmadik évben tojik legtöbbet. Más állatok jelenléte stresszhatást vált ki a párzó ludakban. Télen a Indáknak lédús takarmányt |cukorrépa, sárgarépa! is kell adni. A továbbtartásra alkalmatlan nyulakat selejtezzük ki, a többit készítsük föl az új lenyészidényre. Most jő hasznát veszszük a múlt évi feljegyzéseknek, hogy valós tényekre alapozzuk döntésünket. Az anyanyulat már a páros tatatás elöli minőségi szénával, zabbal, takarmányrépával és sárgarépával kell etetni. A nyúl nem abrakigényes, viszont a túlzott takarékosság is káros. Az abrakszegény elesógen tartott állat szervezete kevés foszforhoz jut, csontjai törékenyebbek lesznek, a nőstények nehezebben termékenyiilnek meg. Az anya a vemhessóg idején igényli a legtöbb ásványi unyagot, erről nem szabad megfeledkezni. A nőstény párzási hajlamáról külső jelek árulkodnak. A nőstény általában feltűnően nyugtalan, s ha bakhoz tesszük, azonnal „felveszi“. Alapelv, hogy mindig a nőslényt visxszük a bakhoz és nem fordítva, meri ellenkező esetben a bak inkább új környezetével ismerkedik, figyelemre sein méltatja a nőstényt. Óvakodjunk a rokontenyésztéstől. Eleink gyukran hangoztatták, hogy a nyúlnak nem kell vizet adni. Ezt a nézetet, sa(nos, még ma is sokan elfogadják. Márpedig a nyúlnak igenis szüksége van ivóvízre, még akkor is, ha történetesen zöld eleséget kap. A zöld nedvességtartalma nem fedezi az állat vízigényét, s ezzel tulajdonképpen maga a tenyésztő gátolja a valós termelőképesség teljes kibontakozását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az itatás általában akkor okoz bajt, ha rendszertelenül adunk vizet az állatoknak, amikor éppen eszünkbe jut. Ilyenkor az állatok sokat isznak, jóval többet, mint amennyire általában szükségük van, s ez bizony káros következményekkel járhat KOVÄCS LÄSZLÓ agrármérnök Az istállóban tartott nyulakat télen is szaporíthatjuk, az udvaron elhelyezett ketrectömbök állományát viszont most kezdjük fölkészíteni az új tenyészidényre Fotó: —bor D, HOFER LAJOS i 1ЛМШЖ11ЛД1Л.1ЛДЖИВ.В.Ш 1 1 Milyen legyen a uízfüggönyös fóliahaz A fóliás építményekben való termesztés gazdaságosságát elsőrenden a fűtési költség határozza meg. Ezért is terjedt el viszonylag gyorsan a hazánkban (MNK) kialakított, úgynevezett HYDROSOI, (vízfüggönyös) módszer. Ez egy kettős fóliás borítású sátor, amelynek szigetelésre és részbeni fűtésére már a 10 Celsiusfok fölötti hőmérsékletű víz, teliál a talajvíz is elegendő. A sátor még mínusz 25 fokos hidegben is fagyta lanitja a belső légteret. Vázszerkezete a talajba erősített belső és külső csővázból áll (lehet tömbös kivitel is). A kettős fóliás borítás közötti tér felső részében, a gerincvonal alatt a sátor teljes lioszszában elhelyezett vízvezető csőben egymástól 150 cm távolságra szórófejeket építenek be. Az ezeken bepermetezett víz a belső fólián vízfüggöny formájában folyik le, s az alul elhelyezett gyűjtőcsatornákból folyik ki a sátorból. A belső fóliapalástra permetezett víz mennyisége a külső hőmérséklettől függően automatikusan szabályozható. (A sátor fűtésére hévíz vagy bármely ipari hulladék víz is felhasználható.) Ha a víz mennyiségét helyesen választjuk meg, elérhetjük, hogy a hórétegnek a fóliával érintkező része megolvad, s az így képződő vízfilmen a hó lecsúszik. A vízfüggönyös fóliaház hótalanitása ily módon nem kíván külön enrgiát. (Gyúró* J., Élet és tudomány 41/81) vjzelosztó vezeték ,, «L (műanyag szórófej) % Óvatosan adagoljuk a nitrogént! Az orvostudomány tevékenysége egyebek között az emberi táplálékban előforduló anyagok rendszeres megfigyelésére és vizsgálatára is kiterjed. Ez nagyon fontos, hiszen a vizsgált anyaguk között gyakran idyanok is előfordulnak, amelyek bizonyos feltételek közepette károsan befolyásolhatják egészségünket. A vizsgálódás folyamatos, szükség szerint vagy az újabb tapasxtalatuk ellenőrzése céljából gyakran meg kell ismételni. A legkorszerűbb laboratóriumi segédeszközök lehetővé teszik, hogy a tudósuk és a kutatók rendszeresen ellenőrizzék, kiegészítsék és pontosítsák —* avagy elvessék — a korábbi megállapításokat. Az elmúlt évtizedben a kutatás az emberi táplálék nitrát-tartalmának vizsgálatára összpontosult. A tudományos dolgozók megállapították, hogy a nitrogénnel túltrágyázott paradicsomban sok az emberi szervezetre károsan ható nilrái. Megállapítási nyert, hogy a közkedvelt burgonyával 14—* 24, egyéb zöldségfélék fogyasztásakor pedig esetenként 47 százaléknyi nitrátot veszünk fel. Az orvostudomány vizsgálódásának eredményeire alapozva, a mezőgazdasági kutatóintézetek is munkához láttak, s ugyancsak fontos ismeretekre tettek szert. Például a burgonyatermesztési kutatóintézetben megállapították, hogy mérsékelt nitrogén-trágyázás és rendszeres locsolás esetén a nyert gumók kilogrammjában 82—285 mg nitrát található. A nitrogénnel túltrágyázott, ritkán vagy egyáltalán nem öntzött növényzet termésében a kilogrammonként! nitrát-tartalom 786 mg-ra növekedett. A legfrissebb tudományos ismeretekből kertészkedöink is tanulhatnak. Évtizedek óta oáfoljuk azt a régi nézetet, hogy a gyökér-, gumós- és levélzöldségek legjobb trágyaféleségei a trágyalé, a karliamid és a salétrom-típusú műtrágyák. A csöppet sem könnyű és egyszerű kutatómunka során bizonyítást nyert, hogy az említett trágyaféleségek hatására nő ugyan az egységnyi terülten megtermelhető növények tömege, viszont ezzel párhuzamosan növekszik a termés nitrát-tartalma is. Ez pedig káro* lehet az emberi szervezetre! Hogy akkor mivel trágyázzuk a kertet? Legalkalmasabbak a kombinált hatóanyagd műtrágyák (Cerorit, NPK), amelyekben arányosan megtalálhatók az alapvetően fontos tápanyagok. Persze, ezentúl is használhatjuk a nitrogén-műtrágyákat, de akkor gondoskodnunk kell a föld rendszeres és kiadós locsolásáról. (ra)
