Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-06 / 5. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN *

Egyelőre tombol a tél, bőven van Időnk a múlt évi eredmények és tapasztalatok összegezésére, értékelésére, meg a tervezgetésre. Ha februárban kedvezőbbre fordul az időjárás, megkezdhetjük, illetve folytathatjuk az alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, továbbá a bogyósok metszését. A szakrovat hasábjain Trubač kertésztárs részletesen ismerteti a metszéssel kapcsolatos tudnivalókat, ezért most csupán a legfontosabb időszerű mozzanatok ra hívnám föl a háztáji gyümölcs termelők figyelmét. Az 1—5 éves fáknál alakító metszést végzünk, de esetleg a 4. évtől már termőre metszést is alkalmazhatunk. Az idősebb fák karbantartó kezelést igényelnek, ami nem más, mint a koronaalakító, az ifjító és a termőre metszés' kombinált alkalmazása. Alapelv, hogy termőrefordulásig kizárólag mérsékelt metszést végzünk. Nagyobb beavatkozást jelentő metszésre csak akkor váltunk át, ha már kialakult a növekedés és a terméshozam közötti kívánatos egyensúly. Ilyenkor a metszést a berakodáshoz, illetve a betegségek előfordulásához igazítjuk. Nagyobb berakodás esetén mélyebben, csekély berakodást észlelve enyhén metszünk. Jelentős lisztharmat-fertőzés esetén (jonatán) minden ágvéget lecsípünk, a lisztharmatnak ellenálló fajtáknál a bekurtítást elhagyjuk.

Ha a mechanikai növényápolással végeztünk, befejeztük a metszést, leszedtük a gyümölcsmúmiákat, lekapartuk az idősebb fák kérgét, s a leterített fólián fölhalmozódott kaparékot is elégettük, sort keríthetünk a vegyszeres kezelésre.

A téli lemosó permetezéshez Nitrosan vagy Arborol használatos. Permetezni fagymentes időben kell, legkésőbb közvetlenül rügyfakadás előtt. Jól teszi, aki évente váltja a szereket, tehát nem mindig ugyanazzal a készítménnyel végzi a lemosó permetezést. Ismeretes, még egy ásványi olajkészítményi (Frutapon 7 E); a valamikori Oieoakaritionhoz hasonlítható. Télutón 2—3,5 százalékos töménységben hasznosítható, a telelő rovarok irtására szolgál. Ha közvetlenül rügypattanás kezdetén használjuk, akkor a permetlébe valamilyen gombaölő s^ert (Dithane, Fundazoi) is keverhetünk, mégpedig nyári töménységben. Megjegyzem: akinek módjában áll, szerezzen Frutapon 7 E készítményt, mert a tenyészidőben javasolni fogjuk a Fundazollal történő kombinált hasznosítást.

A téli lemosó permetezéshez javasolt szerek perzselő hatásúak, ezért a fák közelében felehetett zöldségféléket permetezés előtt föltétlenül takarjuk le fóliával. És ne sajnáljuk a perinetet, kiadósán mossuk le a fák törzsét és minden ágátl

Gyűjtsük össze a nyesedéket, s ha időközben elolvad a hő, a faleveleket is gereblyézzük össze, ásuk le, komposztáljuk vagy égessük el. A f*k alatt

telelő levelek á varasodás Tegjelentősebb terjesztői!

Ha eddig nem gondoltunk rá, most még megszedhetjük a szükséges oltógailyakat.

A tárolt gyümölcsöt és kompótot rendszeresen ellenőrizzük, a tárolóban igyekezzünk fönntartani a kedvező páratartalmat (párologtatás, a padozat nedvesítése), s időnként égessünk el egy-egy kénszeletet. Belucz János agrármérnök, a mezögazd. tudományok kandidátusa

Y ZOLDSÍIGESKEKTBEN

A januárban vetett zöldségfélék (saláta, karalábé) palántái számára már a hónap elején el keli készíteni a melegágyat. A tőzdelést (pikírozás) azonban csak akkor kezdhetjük el, ha a melegágyban már optimális hőmérséklet uralkodik. Ha a hőenergia termelésére hivatott trágya nem gyullad be idejében, akkor locsoljuk meg forTesz, akkor mielőbb lássunk hozzá a fóliasátrak előkészítéséhez. A fémből készült bordázatot tisztítsuk meg a rozsdától (drótkefe), majd fessük át valamilyen világos festékkel. Február végén összeállíthatjuk a vázat, fölhúzhatjuk a fóliát, s ha előkészítettük a földet, máris elvethetjük a hónapos retket, kiültethetjük a salátát [ kényszert űtéses hideghajtatás).

A hónap elején vetett paprika tűzdelése február végén esedékes (tápkocka vagy 5X5 cm térállás). Ha nem áll módunkban tápkockát készíteni, akkor a talajt vagy a nevelőasztalt terítsük le fóliával, tegyünk rá

5—7 cm vastagon minőségi tápföldet, abba tűzdeljük el a paprikát. E módszernek az előnye, hogy a palánták földje nem keményedik meg, a gyökérrendszer a fólián nem hatol át, tehát fölszedéskor a gyökerek nem sérülnek meg, viszont a megerősödött palánták nagy földlabdával ültethetők.

ró vízzel vagy több helyen tegyünk oltatlan meszet a trágya közé s a trágyát öntözzük be meleg vízzel. így hamarosan kellő meleg lesz a palántanevelő ágyban.

Most már befejezzük a hajtatásra szánt paprika, továbbá a szabadföldi termesztésre szaporított karfiol és káposzta vetését. Palántaneveléshez kizárólag fertőtlenített földet használjunk, mert különben előfordulhat, hogy sok bosszúságot okoz a hiányos kelés, a ritka növényállomány.

A hónap végén olykor melegebbre fordul az időjárás, s ez kicsalogatja a kertészkedőket a szabadba. Ha az idén is így

Az első valódi levelek megjelenését követően hozzálátunk a káposztafélék pikírozásához.

Nagyjából ekkor kell elvetni a szabadföldi termesztésre szánt paradicsomot, s kezdetét veheti a korai burgonya előcsíráztatása. A gumókat lapos rekeszekbe (ládákba) rakjuk, párás, világos helyiségben, 10—15 C-fokos hőmérsékleten tartva csíráztatjuk.

Ha az időjárás megengedi, tegyük rendbe a sóska-ágyásukat. A száraz, esetleg beteg leveleket távolítsuk el, azután lássunk hozzá a spenót, a korai sárgarépa, dughagyma, cukorborsó stb. vetéséhez. A kiszemelt területen négyzetméteA dunaszerdahelyi járás kertészkedői ismereteik gyarapításira használják ki a téli hónapok nyugalmát. Felvételünkön az egyik — külföldi előadók közreműködésével megtartott — gyümölcsészeti iskolázás résztvevőinek egy csoportját örökítettük meg. fotó: -bjrenként 3—5 dkg NPK mflfrff« gyát adagoljunk.

Nagy gondot kell fordítani a palántanevelésre. A földjük soha ne száradjon ki; szükség szerint, de lehetőleg mindig napos időben öntözzünk és utána szellőztessünk, hogy a fiatal növényekről éjszakáig fölszáradjon a nedvesség. A kelő növényzetben észlelt beteg egyedeket (palántadőlés) azonnal gyomláljuk ki s a helyüket fertőtlenítsük, mértékeljük az öntözést, fokozzuk a szellőztetést.

A sok tennivaló közepette ne feledkezzünk meg a tárolt zöldségről. A szabadban elvermelt gyökérzöldség-prizmák hőmérsékletét szabályozni , kell. A trágyával vagy szalmával takart sáncokat lassan kitakarhatjuk, attól függően, milyen intenzív a fölmelegedés. A pincében tárolt zöldséget ajánlatos átválogatni, hogy a beteg, rothadó termések ne fertőzzék az egészséges gyökereket.

Dórák Alajos

A BOROSPINCÉBEN

A nagyüzemi szőlészetekben már javában folyik a metszés. A háztájiban még korai lenne munkához látni, hiszen általában legfeljebb egy-két napi tennivalóról van szó, viszont ilyenkor jóval nagyobb a kockázat, mint a későbbi metszés alkalmával.

Tehát lássuk inkább, milyen munkák várnak ránk télen a borospincében?

Ha az újbort még nem fejtettük le, utóerjedéskor a hordót hetente ellenőrizzük és töltsük föl. Ha ősszel csak kicsit is rothadt volt a szőlőnk, és elmulasztottuk a kénezést, borunk minden bizonnyal hajlamos a barnatörésre. Tehát: első fejtés előtt végezzünk töréspróbát. Hordónként szívjunk le egy pohár bort s hagyjuk 2—3 napig levegőn állni. Ha a bor elváltoztatja a színét, megbarnul vagy megtörik, azonnal kónezzünk (káliumpiroszulfit) —> majd néhány nap múlva zárt fejtéssel kénezett hordóba szívjuk át az űjbort. Első fejtés előtt még az egészséges újbort is ajánlatos mértékében kénezni (6 gramm káliumpiroszulfit egy literre).

Ha az újbor letisztult és befejeződött az almasav biológiai lebontása (szükség szerint), kezdetét veheti a fejtés. A bort mindig gumicső segítségével — az akona- illetve a csapnyíláson keresztül *r- hózzuk le a

tennivalók

seprűről. A reduktív típusú borokat mindig korábban és zártan fejtjük, az egészséges, oxidativ típusú bort tovább érleljük a seprűn és nyíltan fejtjük le. A hordókban maradó üledéket megfelelő edényben összegyűjtjük, fokozatosan színeljük, esetleg borpárlatot készítünk belőle.

Az üres hordókat kimossuk, szikkasztjuk, bekénezzük és lezárjuk.

Gyakori eset, hogy az újbor nem erjed ki tökéletesen. Ennek egyik oka a túlcukrozás lehet (kistermelőknél gyakori).Máskor az erjedés előtti vagy közbeni hirtelen lehűlés okoz gondot (szakszerűtlen fejtés vagy túlzásba vitt pinceszellőztetés). A kémiai tényezők közül legveszélyesebb a túlkénezés (150 mg/liternél nagyobb SO2 adagok), illetve bizonyos növényvédő szerek (Orthophaltan, Orthocid, Euparen, TMTD) hatóanyagainak mustba jutása. A biológiai okok közül elsősorban a természetes erjedésre támaszkodás, vagyis a tiszta élesztőkultúrák használatának elhanyagolása érdemel említést.

A termelő feladata, hogy idejében észrevegye és azonnal orvosolja a bajt. Ellenkező esetben aktivizálódnak a káros baktériumok, kezdetét veszi a tejsavas, manitos és ecetsavas erjedés. Az ilyen újbort azonnal le kell fejteni az üledékről, éš be teil oltani valamilyen (pl. Myslenice 1, Bratislava 1 vagy Libéchov 1, esetleg kén-, illetve hidegtfirő) fajélesztővel, s persze gondoskodni kell a pince vagy erjesztőhelyiség hőmérsékletének szabályozásáról. A túlkénezett újborokon csak a gyengén vagy egyáltalán nem kénezett musttal, illetve újborral való házasítás (keverés) segít. Az információ teljessége kedvéért elmondom, hogy a tiszta fajélesztő-kultúrát a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben lehet megrendelni (Komplexný výskumný ústav vinohradnícky a vinársky, Matuškova 21, Bratislava), ahol a tudományos dolgozók bővebb felvilágosítással és szakmai tanáccsal is szolgálhatnak.

A kistermelők zöme jobban kedveli a kissé édeskés borokat (literenként 4—6 gramm cukormaradék), mégis tanácsos ügyelni arra, hogy a must és az újbor tökéletesen kierjedjen.

A jó gazda mindig nagy gondot fordít a pince és a hordók, illetve a bor tárolására és kezelésére szolgáló edények tisztaságára. A hordókat hetente töltögetni kell, az üreseket pedig 6—8 hetenként kénezni (kénszelet). A pincét minden nagyobb pincemüvelet és fontosabb technológiai folyamat (erjedés, fejtés, szűrés, palackozás stb.) előtt és után fertőtleníteni kell (kéngyertya). A pincét mindig tiszta, enyhe időben szellőztetjük.

Kása Sándor agrármérnök, a mezögazd. tudományok kandidátusa

(ржок-KiHÁiaAK

Lapunk múlt évi utolsó (52.) számának Kertészet és Kisállattenyésztés című szakrovatában — a magyarországi Szabad Föld című testvérlapunk nyomán — rövid hírt közöltünk arról, hogy Szőnyben több mint negyven tonna különleges, héj nélküli tökmagot termesztettek, gyógyászati célra. Megírtuk, hogy a speciális tökfajta magja olyan alkaloidákat tartalmaz, amelyek erősítik a legyengült, beteg szervezetet. A „Ha tökmag, akkor gyógyszer“ című közlemény sokakban felkeltette az érdeklődést, néhányan már a vetőmag beszerzési lehetősége felől érdeklődnek.

Éppen ezért örömmel vettük Vehovsky Pál párkányi (Štúrovo) kertésztárs sorait, aki — ugyancsak a megjelent híranyagra reagálva — beszámol arról, hogy ő már évek óta sikerrel termeli ezt a tökfajtát.

Mint írja, ez a tökfajta, akárcsak a közönséges takarmánytök, szintén futó, termése érett állapotban zöldessárga, a héja lényegesen vékonyabb, mint a sárgára érő fajtáknak. Ebből következik, hogy az állatok is szívesebben fogyasztják. A növény magja olajzöld, héj nélküli, ehető. Kiszedés után vízben szokta átmosni (gyorsan, nehogy a magok teleszivják magukat nedvességgel), szűrőbe téve lecsöpögteti és megszárítja, sütőben kicsit megpirítja. Fészkes vetéssel (a há~ rom magból kelt növénykék közül a két erősebbet hagyja meg) vagy palántáról szaporítja.

S aminek talán a leginkább örültünk, Vehovsky kertésztárs feljogosított bennünket az alábbiak közlésére: van némi vetőmagja, tehát tud adni-küldeni az érdeklődőknek. Ötven darab magot kínál tíz koronáért (beleértve a postaköltséget). Címe: 943 01 Štúrovo, Partizánska 409,

(bor)

Z-né panaszolta a minap:

— Az égszerelmére, tegyenek már valamit! A férjem valahogy félreérti a kertbarát mozgalmat. Egyik meleg ágyból a másikba jár..-. (kr)

Q Mennyit ér — a száraz kenyér? Táplálóérték tekintetében körülbelül annyit, mint a liszt. Ha emberi fogyasztásra alkalmas állapotban szárad meg, kitűnő takarmány. Viszont a megsavanyodott, nyúlós kenyér szárításra, állatok táplálására nem való. Különösen akkor nem, ha megpenészesedett. *

О A fürj évi átlagban mintegy három kilogrammnak megfelelő mennyiségű tojást rak. Egy tojás tömege 8—10 gramm.

Nem árt tudni, hogy a fürjtojás értékesebb, mint a tyáktojás. A fürjtojás sárgája öt százalékkal több fehérjét, és körülbelül négy százalékkal kevesebb zsírt tartalmaz.

*

Q Retekrekord. Pécsi Béla nyergesújfalui (MNK) kertbarát kertjében már korábban is sok nagy (30—50 cm hosszú, 25—50 dekás) jégcsapretek termett. A tavalyi óriás 58 centiméteres és 1,65 kg os volt.

EßEHSäffl-ШД528ШЖ

KÉUjDÉS:

Tizenöt áras kertem van, amit igyekszek a lehető legjobban kihasználni. Eddig szőlőt, almát, málnát, meg őszibarackot telepítettem, s persze zöldséget is termelek. Az őszibarackkal, sajnos, megjártam, rossz fajtát választottam. Tavasszal új csemetéket szeretnék telepíteni, de nem tudom, hol lehetne augusztus elején érő, szép sárga húsú gyümölcsöt nyújtó fajtát vásárolni? Másik kérdésem: lehet-e nálunk madárhálót kapni?

K. L., V.

VÁLASZUNK:

Bíztatni, sajnos, nem tudjuk, mert a faiskolák készlete már ősszel kimerült, tehát hiába keres őszibarackot. Nem pillanatnyi helyzetről van szó, hiszen a faiskolák évek óta képtelenek kielégíteni az igényeket. Éppen ezért javaslom, hogy házilag neveljen őszibarack vagy keserűmandula magoncokat, lehetőleg úgy, hogy az alanyokat már ne kelljen átültetni. Az őszibarack ugyanis nem kedveli az álültetést. Ha a nyert magoncokat alsőszemzéssel beoltja, a következő évben kész csemetéi lesznek. A fajtaválasztást illetően, javaslatom a következő: Aranycsillag, Bársonypír, Dixired, Fertilia Morettini, Redhaven, Starking Delicious.

Az Aranycsillag korai, meleg vidéken már július első felében szüretelhető. Közepes termést nyújt, de rendszeresen terem, jól termékenyül. Igen tetszetős piaci fajta, húsa aranysárga, rostos, bőlevű, félmagvaválő. Edzett, fagynak és szárazságnak ellenálló fát nevel.

A Bársonypír július közepén

érik, jól termékenyül, következésképpen bőven és rendszeresen terem. Közepesen nagy gyümölcsét az alapszínt tarkító, kárminpiros szín teszi kívánatossá. Húsa sárga, lédús, illatos, félmagvaváló. A fagyokat és a szárazságot igen jól tűri.

Dixired. Általában erőteljesebb növekedésű, július közepén ad élvezhető gyümölcsöt. Nem magvaválő, viszont sárgahúsú, és minden tekintetben fölülmúlja a vele egyidőben érő fehérhúsú fajtákat.

Fertilia Morettini. Zamatos, sárgahúsú gyümölcsöt nyújtó, július végén, augusztus elején érő fajta. Fája erőteljes növekedésű, éretten félmagvaváló gyümölcseit a felső ágrészeken hozza. Erősebb metszést igényel. Nagyon keresett piaci fajta.

A Redhaven rendszeresen és megbízhatóan terem, augusztus első felében érik, gyümölcshúsa világos narancssárga, a mag körül piros, magvaváló. Vele egyidőben érik a Starking Delicious, mely valamivel lédúsabb, igen zamatos.

A felsorolt fajták szövetkezetünk (Gbelce) negyven hektáros őszibarackosában megtalálhatók, terméshozamukkal —< több év átlagában — elégedettek vagyunk. Ha úgy dönt, hogy kineveli otthon a magoncokat, szemzéshez ágakat (rügyeket) bármelyik fajtából tudunk adni, augusztusban és ingyen (terméestzesen másoknak is).

Madárháló? Olykor már nálunk is kapható, de ajánlatos idény előtt megvásárolni, mert kevés kerül a boltokba, és szinte pillanatok alatt szétkapkodják a szőlőtermelők. A múlt őszön a bratislavai szakboltokban ötvenhárom koronáért kínálták kilóját.

Varga József