Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-06 / 5. szám
! 1982. február 8. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 Az élelmiszertermelés időszerű kérdései pontból gypengébb minőségű állatba való áthelyezése. Ez azt jelenti, hogy például a genetikailag rendkívül értékes tehenek, vagyis a rekorderek nem ellenének, hanem a megtermékenyüléshez szükséges hasznos magot — embriót — szolgáltatnának, s ezeket átültethetnénk a hasznosság szempontjából közepes eredményt nyújtó tehenekbe. Ezek hozhatnák világra a kiváló elődöktől származó utódokat. Ezzel a módszerrel tehát a genetikailag nagyon értékes egyedektől a termőképesség teljes időszakában jóval több utódot nyerhetnénk, mint jelenleg. A fenti módszerrel elérhetnénk, hogy tudatosan irányított munkával egy-egy tehéntől esetenként ne csak egy, hanem két vagy három borját nyerjünk. Ugyanakkor a nemek arányát is kedvezően befolyásolhatnánk. Erre már ma is lehetőség van. Legfontosabb az, hogy a vázolt tudományos ismeretek gyakorlati hasznosítása nem szorul nagy anyagiműszaki ráfordításra. Szükséges azonban, hogy a megvalósítás során mind a szakmában, mind a szervezésben tökéletesen jártas egyénekre bízzuk a rendkívül igényes feladatok megvalósítását. Olyan emberekre, akik képesek az új módszereknek időben és teljes terjedelemben való megvalósítására a gyakorlatban. SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALMI KÉRDÉSEK A földkerekségen napjainkban a problémák egész sora gátolja az igényeket kielégítő élelmiszerek előteremtését. Közte említhető a politikai, gazdasági és szociális ellentmondások sokasága. Egyes fejlődő országokban ez nagy gátlója a haladásnak. Vitán kívüli, hogy például a fejlődő országokban az élelmiszertermelés fellendítése csak mélyreható szociális és gazdasági változásokkal, például földreformmal, az emberek kulturális és szakmai fölkészültségéhek növelésével oldható meg érdemben. A szocialista nemzetközösség, így hazánk keretében is szinta korlátlan lehetősége van a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosításának. Annak idején már Lenin is hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdálkodás elsőrendű feladata az igényeket teljes mértékben kielégítő élelmiszermennyiség előteremtése. A gazdaságpolitikai célkitűzés enélkül csak óhaj maradna. Ez azonban homloktérbe helyezi a nagy kérdést, vagyis azt, hogy vajon milyen módszerekkel, eljárásokkal és eszközökkel segíthetnénk elő a termelés fellendítését, vagyis a célkitűzések megvalósítását. Hazánk mezőgazdaságában Is nagy lehetőség nyílhat az ipari termelési módszerek széles körben való alkalmazására. Tudomásul kell persze vennünk, hogy a mezőgazdasági termelés biológiai elemekre támaszkodik és sokfelé ágazik. Ennél fogva mezőgazdaságunkban az ipari módszerek meghonosítása során nem szabad megfeledkezni a törvényszerűségek sorozatának a hatásáról, időrendjéről stb. Ezek ismeretében meghatározható, hogy milyen szerkezet a legalkalmasabb a termelés fellendítéséhez. Ez pedig nem más, mint a mezőgazdasági — ipari szerkezet, melynek keretében hatékonyan iparosítható a mezőgazdasági termelés. Ilyen szerkezet biztosíthatja a létszámban egyre gyarapodó társadalom élelmiszerigényeinek teljes mértékű kielégítését. Ing. Jozef Schlieber CSc. XVI. pártkongresszus és a CSKP KB 4. plenáris ülésének határozatai világosan megfogalmazták a mezőgazdasági termelés belterjesítésének irányelveit. Kiemelt feladatként jelölték meg a növénytermesztés fejlesztési ütemének gyorsítását. A célkitűzések megvalósításában kiemelkedő szerep jut a szolgáltatóvállalatoknak, elsősorban a megfelelő mennyiségű választékbő és a jó minőségű biológiai anyag biztosításában. A párthatározatok értelmében a szolgáltató vállalatoknak is mindent meg kell tenniük a hatékonyság növelése, a minőség szüntelen javítása és a partneri kapcsolatok elmélyítése érdekében. Az őstermelők sokat vitatkoznak a vetőmagellátás mai gyakorlata miatt, mely döntő tényezője a növénytermesztés sikerének vagy kudarcának. Érthető, hogy az őstermelők a tervezés időszakában tudni akarják, miként alakul a vetőmagellátás, s főleg milyen minőségű vetőmaggal és fajtaválasztékkal számolhatnak. Ezeket a kérdéseket tettem fel Štefan Cendek mérnöknek, a Slovosivo vetőmagellátó és szállító részleg igazgatójának. — A múlt hónapokban minden erőfeszítést a vetőmagvak kezelésére és előkészítésére összpontosítunk. Január végén a vetőmag már készen A választék többnyire hazai fajtákból áll. A készlet egyik felét a Dobrovícei, a másik felét, pedig az Arimona és az Imona fajta képezi. A múlt évben a legkiválóbb külföldi fajták vetőmagját juttattuk a mezőgazdasági üzemeknek. A gyakorlatban ezek sajnos nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez arra figyelmeztet, hogy a cukorrépa-termesztés tartalékait tulajdonképpen nem is a biológiai anyagban, hanem főleg a termesztési technológiában kell keresni. 0 Az erőtakarmányok korlátozott mennyiségére való tekintettel előtérbe kerül a tömegtakarmányok, de főleg az évelő takarmánynövények termesztése. A nagy hekíárhozamok elérését tulajdonképpen a vetőmagellátás is befolyásolja. E téren a helyzet nem mindig kedvezett. Mi várható az idén? — Sajnos, főleg lucernából és fűfélékből az idén is kedvezőtlen vetőmagellátás várható. Az utóbbiakat az LNK-ból importáljuk, és nem tudjuk, hogy betartják-e a szerződésben vállaltakat. A lucernamag hazai felvásárlási tervét a múlt évben csupán 45 százalék erejéig teljesítettük. E- miatt 466 tonna vetőmag hiányzik. Tudjuk, hogy a lucernamag termése jóval nagyobb volt és több gazdaság nagy készletet halmozott fel. Vörösheréből és a többi takarmánynövényvárta a szállítást. így a vetőmagvak elosztására elkészíthettük a harmonogramot, s azt továbbítottuk a kerületi mezőgazdasági igazgatóságnak. 0 Milyen vetőmagmennyiséggel és választékkal számolhatnak a mezőgazdaságban? — Tavaszi búzából és árpából a szerződésben meghatározott választék teljes mennyiségét juttatjuk. Tavaszi árpából ötezerötszáz tonna vetőmagot szállítunk a szocialista országokba, főleg a Szovjetunióba. Zabból s lencséből kevesebb lesz a tervezettnél. Elmondható, hogy a tavaszi gabonafélék vetőmagja jő minőségű. 0 A termelők többször méltatlankodtak a kukorica- és cukorrépavetőmag gyenge csíraképessége, továbbá a hiányos fajtaválaszték miatt. Helytelenítik a választék úgyszólván évenkénti változását, hiszen többnyire külföldi behozatalról van szó. — Kukoricavetőmagból az idén kedvező fajtaválaszték áll rendelkezésre. Magtermesztés céljából a legkiválóbb külföldi hibrideket szereztük be. »Ezek bizonyos hányadát licencben szaporítjuk. A fajtaválasztékot sikerült a múlt évi színvonalon stabilizálni. Szlovákiában a nagyon korai érésű hibridek tíz, a koraiak 35, a középkoraiak harminc, a középkései hibridek pedig öt százalékos részarányt képviselnek. A kukoricavetőmag összességében első minőségi osztályú. A silókukorica esetében a vetőmag minősége kissé gyengébb. Említést érdemel, hogy a kiváló minőség megtartása érdekében a kukoricavetőmag összmennyiségét kaptánnal csáváztuk. Különben a tervezett termőterületre elegendő vetőmagmennyiség áll rendelkezésre. — A múlt esztendő kedvezett a cukorrépa magtermesztésének. így a vetőmagot első minőségi osztályban vehettük át partnereinktől. Cukorrépa-vetőmagból olyan bőséges a készlet, hogy száz százalékos a tartalék. A CSSZK tejipara szintén nagy termékválasztékkal járul hozzá dolgozóink élelemszükségletének kielégítéséhez , bői elegendő mennyiségű vetőmag áll rendelkezésre. Említést érdemel, hogy megfelelő vetőgépek hiányában aprószemű vetőmagból nálunk többet vetünk, mint külföldön. így nálunk vetőmagból is több szükséges... 0 Hogyan alakul a vetőburgonyaellátás és minőség? — Az egész termőterületre többnyire saját termésből biztosított a szükséglet. A CSSZK-ből 13 ezer 900 tonnát szereztünk be. A korai bnrgonya többségének a minősége kielégítő. A kései érésű vetőbudgonya rossz minőségű. A vetőburgonya minősége főleg a kedvezőtlen tárolás miatt mindig problémát okozott. E téren azonban nem sok változás történt. 0 Milyen a partneri kapcsolat a vállalat és a gazdaságok között? — Az utóbbi években a szállítási csúcsidény munkálatainak mérséklésére, illetve megnyújtására törekedtünk. A vetőmagvak előkészítését ugyanis fokozatosan a holtidényben végezzük. Tavaly például az ősziek vetőmagját jóval határidő előtt juttattuk el a gazdaságokba. A vetőmag jelentős mennyisége már decemberben és januárban szállításra kész volt. A mezőgazdasági üzemek többsége azonban csak közvetlenül a vetés előtt kéri a vetőmagvak szállítását. 0 A múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy a vetőmagvak szállítása gyakran problémát okozott. Sokszor maguk a gazdaságok szállították el a tárolúhelyről. A korlátozott üzemanyagkeret bonyolultabbá teszí a helyzetet? — A tárca rendelkezése értelmében vállalatunk köteles a vetőmagot a gazdaságokba szállítani. Üzemanyagfceretünk ebben az évben ezt nem teszi lehetővé. A vetőmagvaknak csak harmadrészét tudjuk szállítani. Tehergépkocsi-parkunk elavnlt. Így lehetetlen az előirányzott feladatokat teljesíteni. A múlt évekhez hasonlúan az idén is a mezőgazdasági üzemek segítségét várjuk. 0 A mezőgazdasági üzemekben is behatárolt az üzemanyagkeret. Csupán a szántóföldi munkálatokra és a belüzemi szállításra van üzemanyag. — Ezt tudjuk. Mi teljes mértékben a vasúti szállítás kihasználására törekedtünk, az évi üzemanyagszükséglet mégis 260 tonnával kevesebb. Tavaly például jócskán túlléptük a keretet. Emiatt bírságot is fizettünk. Tekintettel kellene lenni gazdasági helyzetünkre is. A problémát saját erőből nem tudjuk megoldani... Ügy tűnik, hogy a partneri kapcsolatok kérdése továbbra is gordiuszi csomó. KLAMARCSIK MÄRIA i íz SZSZK baromfifeldolgozó iparának választékban jazdag árukészlete jelentős fogyasztói igényeket ilégít ki Az ENSZ élelmezési szakbizottságának felmérései alapján földünk népe évente B5 millió személlyel gyarapodik. A FAO azonban azt is kimutatta, hogy az élelmiszertermelés 1— évi átlagban — nem tart lépést a népszaporulattal. Például 1973-ban nem kevesebb, mint 100 millió gyermeknek nem jutott elegendő táplálék, s közülük 10 millió a szükséges élelem minimális mennyiségét sem kaphatta meg. Ezek után nagyon is időszerű a kérdés, hogy milyen lehetőség nyílnat földünk népe élelmezési problémáinak a megoldására. Feleletet adni erre nehéz. A rendelkezésre álló, tudományosan megalapozott ismeretek segítségével mégis megpróbálunk rá magyarázatot adni. TALAJVÉDELEM — TALAJERŰFOKOZAS Mindnyájan tudjuk, hogy a föld alapvető termelőeszköz. Ennek megfelelően a talajok tápanyagkészletének a termelésben való hasznosítása szükségszerű. A termőföld más célokra (építkezés stb.). való felhasználása tehát helytelen és káros. Az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésének fejlesztési tervezete számol vele, hogy 1990-ben a mezőgazdasá gilag hasznosítható földterület kétmillió-négyszázhúszezer, s ebből a szántő egymlllió-ötszázharmincezer hektár körüli lesz. Tehát ezen talajok tudamányos ismeretekre támaszkodó belterjes hasznosításával lehetőség nyílna hazánkban az élelmiszerek teljes szükségletének saját termelésből való fedezésére. Ennek megvalósítása azonban azt követelné, hogy a termőtalajokat valóban élelmiszerek termelésére használjuk, és szüntelenül gondoskodjunk a termőerő fokozásáról. MI SZÜKSÉGES EHHEZ? 0 Halaszhatatlanul szükséges a rendelkezésre álló földek hidro- és agromeliorációs kezelése, vagyis annak a segítése, hogy a vadvizek ne gátolják a növénytermesztés fellendítését; 0 A siker céljából szükségszerű és tökéletesítésre szorul a termőtalajok belterjes hasznosítását segítő tervezet kidolgozása; 0 Megismerni azt, hogy milyen a talajok tápanyagösszetétele, hasznosító képessége, s ennek tudatában kellene felhasználni a szerves- és ipari trágyákat, valamint a gyomirtószereket és más hasznos vegyi készítményeket;' 0 A növénytermesztésben a trágyaszereket minőség és összetevő szerint kell adagolni, tekintetbe véve a talajok, jellegét, az agrotechnika módozatát és a növények választékát; 0 A termelés belterjesítése során támaszkodjunk a legkorszerűbb agrotechnikára, továbbá a lehető legnagyobb termésátlagot biztosító vetőmagvak és ültetőanyagok felhasználására; 0 Mindent meg kell tenni azért, hogy a mezőgazdasági szempontból hasznosítható földvagyonból egy talpalatnyit se hasítsanak ki más célokra, inkább törekedni kell a termőföld területének, de főleg a szántónak talajjavítással történő gyarapítására, a hasznavehetetlen földek termelésbe való bevonására. Szlovákiai méretben a mezőgazdasági szempontból hasznosítható földek 25—30 százaléka a jó és a rendkívül jó termőképességű csoportba sorolható. Ezeken tehát a korszerű tudományos-műszaki ismeretek és módszerek alkalmazásával világszínvonalnak Is megfelelő termésátlagot érhetünk el. A földterület 70—75 százaléka azonban a gyenge és a nagyon gyenge termésátlag nyújtására képes. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy komplex meliorációs intézkedésekkel ezen földek termőképesésgét is lényegesen növeljük. A felmérések alapján a világ mezőgazdaságának a szántóterülete kétezerig mindössze 4 százalékkal nő. Ezzel szemben az élelmiszertermelésnek legalább 90 százalékkal kéne növekednie. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy mennyire szükséges és életbevágóan fontos a termőtalajok képességének optimális kihasználása. Ettől függ ugyanis a világ népe élelmezésének a megoldása. zOldforradalom Az utóbbi évek során nagy erőfeszítések történtek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelésére, s ennek kapcsán gyakran halljuk a „zöldprogram“ elnevezést. Köztudott, hogy a gabona termésátlagának a növelése nagy termőképességű biológiai anyagok előteremtése útján oldódott meg. Az új fajták a 15—20 évvel korábbiakhoz képest kétszer-háromszor nagyobb termésátlagot nyújtanak, s ezáltal forradalmasították, belterjesítették a termelést. Szlovákiai méretekben ugyancsak szép sikerek születtek. A vizsgált p“zdaságokban például a hatodik ' ötéves tervidőszak átlagában több mint kétezer hektáron 8,9—11,7 tonna silókukoricát termeltek szárazanyagban számítva hektáronként. A peredi (Tešedíkovo), a sopor fiai és a sáréi (Šárovce) szövetkezet, valamint a nitrai Agrokomplex vállalat például szemes kukoricából ezerháromszáz hektáron — májusi mór- Zsoltban — 8,5 tonnás átlagot értek el. Mintegy 10 ezer hektár területen öntözéses viszonyok között az őszi búzatermésátlaga 34, a lucerna termésátlaga 33, a köztes takarmánynövények termésátlaga pedig 30 százalékkal növekedett. A zöldforradalom hatékonyabb kibontakozását azonban két tényező gátolja: Az egyik például az, hogy a gabonafélék aránylag kevés (6—10 százalék) fehérjét tartalmaznak, tehát aminosavmérlegük nem kiegyenlített. A zöldforradalom keretében azonban lehetőség nyílik a nagy energiát biztosító élelmiszerek termelésére is. A második gátló tényező pedig az, hogy a nagy termésátlagot biztosító növények rendkívüli követelményeket támasztanak a talaj előkészítésére, a munkálatok korszerű gépesítésére, a műtrágyázásra, a növényvédő szerek felhasználására stb. Ennek elmulasztása esetén a talajok hamarosan kimerülnének, csökkenne a termőerejük, s érezhetően leromlana a termelés hatékonysága. A nagy termésátlag elérésében az embernek nagy segítséget nyújtanak a növekedésszabályozó készítmények. Elősegítik a növények fotoszintézisének tudatos Irányítását, vagyis a növények tömegének a növelését. Egymagában az a tény, hogy a rendelkezésre álló mezőgazdasági növényi kültúrák genetikai képessége a valósághoz képest 3—4-szer nagyobb termésátlag nyújtására lenne képes, rendkívül nagy lehetőséget rejteget a termelés további fellendítésében. A nagy biológiai értékű élelmiszerek előteremtése során az utóbbi években a figyelem a kombinált, vagyis a feljavított táplálékok előkészítésére irányult. Az élelmiszerkészitményeket bizonyos mennyiségű fehérjével, aminosavval, vitaminnal és ásványi sóval dúsítják. így a zöldforradalom megvalósításán keresztül eljuthatunk a feljavított táplálkozás forradalmasításához. A fehérjeössze tevőket például lizin vagy szója hoz záadásával fedezzük. Lizinnel dúsított kenyeret már a világ több országában sütnek. A ga bona és az étolaj összetevők igény bevételével például nélkülözhetetlen élelem készül a fejlődő országban élő gyermekek táplálékigényének a kielégítésére. az Állattenyésztési tudomány is fejlődik Az állattenyésztési tudomány mai ismereteinek a hasznosítása már belátható időn belül lehetővé teszi az ovuláció, a termékenyítés és az ellés irányítását, a laktáció serkentését, vagy kívánt időben történő megszüntetését, de az állatok növekedési üte mének az irányítását is. Lehetővé válhat például a rendkívül értékes állatok embriójának származási szem
