Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-06 / 5. szám
6 SZABAD FötBMÜVES 1932. február fh Dallal, tänxal, muzsikéval Miben áll a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Együttesének jelentősége? Elsősorban talán abban, hogy egyre több bratislavai fiatal' érdeklődik e csoport iránt, s hogy a csoport tagjainak szívügyévé vált a népi hagyományok ápolása. Quittner János volt az, aki nemcsak együttessé kovácsolta a táncosokat, énekeseket, de lelkes, rendszeres munkájával megalapozta az együttes régebbi s mai sikereit. Ennek már több mint tíz éve. Az eltelt időszak eredményeiről, s az idei tervekről beszélgettünk vele. Arra kértük Quittner János művészeti vezetőt, koreográfust, mondjon néhány szót a múltról, s arról, miként értékelhető a Szőttes több mint egy évtizedes munkája? •— A Szőttes Népművészeti Csoport 1969 novemberében alakult mint stúdiójellegű kamaraegyüttes. Próbáink kezdetben alkalomszerűek voltak. 1970 májusában a CSEMADOK KB népművészeti osztályának javaslatára a tánckar kibővült a Tavaszi szél vizet áraszt... országos népdalverseny győztes énekeseivel, majd Vásárúti Vontszemű János népi zenekarával. 1970. szeptember 21-én tartott ülésén pedig a CSEMADOK KB jóváhagyta az e gyüttes működési engedélyét, hogy „szőhesse“ táncait, dalait, és szóra koztassa a közönséget. Az együttes kezdetben nehéz feladatokat tűzött maga elé: megismerni a csehszlovákiai magyar lakosság népi kultúráját, előtérbe helyezve a parasztság érzelmeinek dalban, zenében és táncban való megnyilvánulását. Sok próbálkozás után született meg a Szőttes első önálló műsora A tűznek nem szabad kialudni címmel, melynek ősbemu- ’ tatója Alsószeliben (Dolné Saliby) volt. 1972-ben a Mezőkapuban című, majd két évvel később Ezt az 1974-ben szőttük című önálló műsor követte, vagyis négy év alatt három bemutatóval jelentkezett az együttes, ami — véleményem szerint — nem kis dolog. ® A műsorokat hogyan fogrdta a közönség és mi Tgolt a szakemberek véleménye? — jóleső érzés fogja el az embert, ha visszatekint és látja azt, mit hagy maga után. Sok föllépésünk volt. A közönség vastapssal jelezte, hogy tetszett neki a műsor, szivébe zárta a Szőttest. Am a felsorolt bemutatókat szakmái viták követték: mind hazai, mind külföldi szakemberek elismeréssel szóltak a Szőttes fejlődéséről, műsorai színvonaláról, ugyanakkor többen rámutattak az együttes nehézségeire, gonndjaira, azokra a problémákra, amelyek még ma is fennállnak. 9 Melyek ezek a gondok és problémák? —7 Az első években nagy lelkesedéssel dolgoztunk. A népművészet, a tánc Szeretete mellett, éltetett minket egy ígéret: Ha bizonyít a Szőttes, hivatásos együttessé válhat. Ez akkor számunkra sokat jelentett. Ez a fellépésekben meg is mutatkozott, s a csoport bizonyított. A nehézségek és problémák ellenére az együttes munkakedve fokozódott. Ezekben az években Quittner János vezetése alatt a csoport virágkorát éli. Műsoraik összeállításakor nagy gondot fordítottak a nevelő hatásra. A tánc-, zene-, és énekszámokból összetevődő műsorok egységes egészet alkottak, általános emberi problémákat boncolgattak a folklór formanyelvén. Elég talán megemlíteni az 1977 márciusában bemutatott Szerelmek és nászok című kompozíciót vagy az 1978-ban bemutatott újabb sikerszámot, az Üjra itt vagyunk címűt. A Tíz év dallal, lánccal, muzsikával című egész" estét betöltő műsort — mint ahogy a címe is elárulja — az együttes tizedik évfordulójára készítették. Ezt a műsort tíz év feldolgozásaiból válogatták össze. — A Szőttes az elmúlt esztendők során összesen 775 alkalommal szerepelt, ez egy évben 64—65 fellépésnek felel meg. Ezeknek az előadásoknak a zöme két-három napos hétvégi tájolás, körút keretében zajlott. A tizenhárom év alatt összesen ötvennégy koreográfia készült, a népdalénekesek kb. nyolcvan népdalcsokrot tanultak meg. A népi- és a Rajkó-zenekar huszonöt koncertszámot tudott. Ez a kis együtes odáig vitte hírnevével, hogy a zenészek szétszéledtek, nagyobb előnyöket ígérő „banda“ után néztek. Aztán volt még egy parasztzenekarunk, mely tizennégy blokkot tanult meg, de ez is megszűnt. Kár értük, mert ma a Szőttes műsoraihoz alig-alig tudunk zenekart biztosítani. A gépzenére való táncolás viszont már nem hagyományőrzés. Ezért is próbálok táncszínházzal foglalkozni. — A Szőttes rendszeresen részt vett a CSEMADOK központi rendezvényein, több alkalommal vendégszerepeit járási népművészeti ünnepélyeken, sikerrel gazdagította néhány jelentős rendezvény műsorát. A Szőttesnek a szenei (Senec) békeünnepélyen való szerepléséről (1973) a Csehszlovák Televízió húszperces műsort készített, az énekesek és a zenekar szerepeltek a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának műsorában. A Csehszlovák Televízió megbízásából a közelmúltban ismét filmet forgattak a Szőttessel. — Az együttes életében, mint már említettük, nem ez az első próbálkozás. A tévében a Szőttes először már 1972-ben szerepelt, majd 1974-ben és 1976-ban, amikor összefoglaló kompozíciót láthatott1 a közönség a mátvusföldi parasztság és a gömöri palócok értékes, ma is őrzött népi hagyományaiból. Tehát bizonyos tapasztalataink már voltak, mégis ezt az utolsót, az 1981-es forgatott tévéfilmet újabb bizonyítási lehetőségnek taftom. A film címe cigányul: Sa pale tute pliirao (Mindenhova utánad megyek). A történet p 19. században játszódik, a cselekmény több szálú, de a központi szál a hovatartozás, a szerelem és a halál örök kérdése. A koreográfiát Eda Melicherová érdemes művész készítette, a film rendezője Cyril Vasi к volt. ® Tavaly újszerű táncszínházi öszszeáHííással is jelentkeztek, mégpedig a Mese, mese mátka című műsorral, amit a gyerekeknek szántak. Cgy tudom, hogy a műsornak nagy sikere volt a Szőttes kelet- és középszlovákiai kőrútján. Hallhatnánk valamit erről a műsorról? — A mese, mese mátka című gyermekműsor indítéka többek között az, volt, hogy megszerettessük a gyerekekkel a táncot, a zenét, hogy ismerjék meg a hazai tájegységeket, a tájegységek táncait, zenéjét! Hangsúlyozom, ez a műsor kísérlet, amelynek bizonyára vannak hibái is, de azér;t továbblépést is jeient, mégpedig az utánpótlás szempontjából. Sokáig az volt az érzésem, hogy a Szőttes „hontalan“, nincsenek benne környékbeliek. Ezt az Aprőszőtes megoldotta. Az Aprószőttesnek köszön-* hetjük, hogy ma stabil tánckarunk van. S azokkal a fiatalokkal, akik már gyermekkorukban kezdtek el táncolni, a felnőtt tánckarban könys nyű velük dolgozni: egyszóval va,n egy törzsgárdánk, melyre mindig le* hét számítani. О Idei terveik? — Mit mondjak? Melankólikus hangulatban vagyok. A Szőttes a múlt év szeptemberében kezdte meg 13. évadját. Ez örömet és keserűséget is kivált bennem. Mert mi újság az együttesben ma? Képletesen szólva; átmeneti felhősödés után, bízunk abban, hogy a „tűz“ nem alszik ki. A próbák rendszeresen folynak. Célunk egy új műsorszám bemutatása, mely-i nek ősbemutatóját ezév májusára tér« veztük Ugorjunk a táncba munka-i címmel, a dél-szlovákia táncok keresztmetszetét igyekszünk bemutatni. Hogy sikerül-e? Ez nem csupán rajtam, rajtunk múlik, Mert amikor el-* jutottunk idáig, kiderült, hogy nincs anyagi fedezetünk. Anyagi fedezet nélkül pedig a Szőttes léte forog kockán. A csoport tagjaiban viszont ott feszül az elhatározás, ott parázslik a Szándék: a népi hagyományok ápolását tűzték ki célul, vagyis a megkez-i dett úton akarnak tovább haladni. Eredeti anyagok feldolgozásával, színes, igényes és színvonalas műsorokkal szórakoztatni dolgozóinkat. NAGY TERÉZ KUIiTGRA: Örömok és gondok Ф Jössz este színházba ф Vagy talán moziba mész? ф Még nem tudom ф Attól függ, hogy mit ad a tévé Ilyen és ehhez hasonló beszélgeté-' sek egyre gyakrabban hallhatók faluhelyen, munkahelyen, utcai találkozásnál, vagy a boltok pénztárai előtt sorakozók között. Ebből könnyen következtethető, hogy a televízió alaposan megnyirbálta a falusi kultúrházak I vonzerejét is. Elkényelmesedtünk, otthonülők lettünk, a „gépi“ kultúra magányos fogyasztóivá váltunk. — A mi kultúházaink nem tudnak a tévével versenyre kelni, hiába modernek — érvelt nemrégen egyik ismerősöm. Kinek van kedve már kimozduplni otthonról este moziba vagy színházba? Meg aztán minek? öt mozijegy árán veszek egy pár papucsot, leülök a tévé elé és válogathatok a jobbnát-jobb műsorokban. Csak a gombokat kell nyomkodni és jön a színház, a sport, a krimi... Szerintem lassan be lehet zárni a kultúrházakat, vagy valami jól jövedelmzeő melléküzemágat kell bennük létesíteni. Szó ami szó, a tévé hatása észrevehető a kul túrotthonok rendezvényeinek látogatottságán: egyre több az üresen maradt szék, sőt „érdeklődés hiánya miatt“ olykor a filmvetítés is elmarad. Egy-egy — a műkedvelők által bemutatott — színmű további műsorrg tűzésére is csak elvétve van szükség. Számos példa bizonyítja, hogy a közérdekű témára meghirdetett előadásra a rendezőkön kívül csak néhány érdeklődő jelenik meg, és a tervezett előadásból csupán szűkkörű baráti beszélgetés lesz. O G О Sajnos, a felsoroltak egyre gyakoribb jelenséggé válnak, de szerencsére akad ellenkező példa is, ami arra figyelmeztet, hogy korai lenne megkongatni a vészharango! A sikereket felmutató művelődési otthonok dolgozói nem látják ilyen sötéten a falusi kultúra és népművelés helyzetét. Vallják, hogy a Nemzeti Frontba tömörült tömegszervezptek és az egyéb kulturális szervezetek aktivizálásával, rendszeres támogatásával, irányításával eredményes munkát lehet végezni. Ha támogatják a kezdeményezőket, ha értékelik a műkedvelők munkáját, ha a község vezetői a rendezvényen való megjelenésükkel is igazolják, hogy érdeklődnek a „hazai“ kultúra iránt, akkor újabb önkéntesekkel bővül majd a tenniakarők tábora, ami további sikerek elindítója lehet. Mert akadnak még szép számmal olyanok, akik a kultúrmunkát nem cserélik fel a „bezárkózottsággal“. Ilyen emberek élnek a lévai (Levice) járás egyik községében, Deménden (Demandice) is. Itt nem porosodnak be a kultúrház székei, nem rozsdásodik be a lakat a művelődési otthon ajtaján, mert a rendezvények egymást követik. A további munkához kitartást jelent az is, hogy a közelmúltban korszerűsítették, bővítették a kultúrházat. Ez elsősorban Stutika Gyulának, a hnb elnökének a zérdeme, aki mindent elkövet annak érdekében, hogy a tenniakarók kedvező körülmények között ápolhassák a haladó hagyományokat, terjeszthessék a szocialista kultúrát. Mindezt Voksán Ilonától, a művelődési otthon fiatal vezetőjétől tudtam meg, akinek jelenlétemmel növeltem a gondjait, mivel éppen a trnavai járásból tapasztalatcserére érkezett népművelőket fogadta. A baráti hangulatú tapasztalatcsere hoszszúra nyúlt, este lett, mire zavartalanul beszélgethettünk. ф Gondolom nem véletlenül jöttek pont ide „háztűznézöbe“ a trnavaiak. Eredményekben, jó tapasztalatokban bizonyára nincs hiány a községben — jegyeztem meg, amíg ö gőzölgő kávét tett elém. — Nálunk jó hagyománya van a kultúrmunkának, a jelennel is elégedettek vagyunk. Idősek és fiatalok szívesen kapcsolódnak be egy-egy erndezvény megvalósításába, tizenévestől a nyolcvanévesig minden „évjárat“ megtaláhlató a kultúrcsoportban. ♦ A tömegszervezetek közül melyek járnak az élen? — Feltétlenül a CSEMADOK-ot kell először említenem, melynek elnöki teendőit Lukács Etelka látja el. Jól működő tánccsoportja van, melyet Gyürky Béla irányít. Az együttes rendszeres résztvevője az ipoíysági (Šahy) Honti Napoknak és az ipolyszakáilasi (Ipeľský Sokolec) Daloló Ipolyvölgyének. Ezenkívül folklór- és éneklőcsoport is szép sikereket ér el, színjátszói pedig emberemlékezet óta minden évben betanulnak és színre visznek egy-egy színhűvet. Játszották már a Fészek a viharban, a Bor, A vén szerelmes, Ha az asszonynál a gyeplő és egyéb színműveket. Idén Kersék János Szidmaiék című színmüvét játszák, melynek története a környéken játszódik. Dicséretes, hogy a betanult színművekkel ellátogatnak a környező falvakba is, hogy szórakoztatva mutassanak példát másoknak is a kultúra ápolásában. ♦ A többi tömegszervezet követbe a jó példát? — Meg kell említenem még az Ifjúsági szervezetet is, mely főleg az évfordulók alkalmából rendezett ünnepségekre készít kultúrműsort. Szép sikereket ér el dzsesszgimnasztikai csoportunk is. Aktív tevékenységet fejt kt a Honvédelmi Szövetség és a Vöröskereszt helyi szervezete is. ♦ Az agitációs központ fontos szerepet töl* be у lakosság ideológmi A szemléltető agitációnak fontos szerepe van állítja Voksán Ilonka nevelésében. Ezen a téren milyen módszert alkalmaznak terveik megvalósításához? — Először a szemléltető agitációt említeném, mely minden jelentős eseményt, akciót hűen tükröz. A politN kai-nevelő, oktató és tájékoztató előadások rendszeresek. Az agitációs központ vezetője Mária Nováková, az iskola igazgatónője. Irányításával szép sikerek születnek, amit az is bizonyít, hogy az agitációs központok versenyének Vándorzászlaját évek óta mi nyerjük el. ♦ A népművelő munkája igen sokoldalú. Akad-e segítség, ha szükség van rá? — A községben sokan tudatosították, hogy a népművelő feladata a kultúrmunka összehangolása, szervezése, irányítása, ezért minden ren-* dezvényt támogatnak. A helyt alapiskola pedagógusai sokoldalú segítséget nyújtanak a művelődési otthon munkájához, évente több alkalommal kultúrműsort is adnak. Jő a kapcsolatunk a helyi egységes földművesszövetkezettel is. A tömegszervezeteken kívül több egyéni segítőtárs is akad a jő ötlet megvalósításához. Tomis László, a polgári ügyek testületének fotósa különösen a szemléltető agitácíőban nyújt nagy segítse-* get. Külön kell szólni a helyi népkönyvtár vezetőjéről, Moys Magdáról, aki Ipolyságról felváltva látja el Deménd és Palást (Fláštovce) olvasóit. Hetente két napot tölt itt nálunk, akkor közösen beszéljük meg a kultúrával és a népművelésser kapcsolatos teendőket, s közösen keressük a felmerülő problémák megoldását.^ ^ Mit szeretne, ha megvalósulna munkájával kapcsolatban? — Bánt, hogy a gyermekszínjátszócsoportok versenyén — mely minden évben községünkben kerül megrendezésre — nem szerepelnek 'a helybeliek. Az a célom, hogy idén már ne nélkülük rendezzék ezt a seregszemlét. Az idén azt is szeretném elérni, hogy akik eddig nem kapcsolódtak be községünk kultúréletébe, jöjjenek közénk, segítsék valóra váltani terveinket. BÖJTÖS JÄNOS
