Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-06 / 5. szám
1982. február 6. SZABAD .FÖLDMŰVES ИИ hiába volt a föld, hiába volt a maga ura, sok volt a vesződség, s még több az adó, ami elvitte a szegényes hasznot. ♦♦♦♦♦♦ Idénykezdet az IPOLYMENTE-ben Az 1100 hektáros szövetkezet zootechnikusa mond még egyet s mást a tehenészetről. Azt, hogy szigorú a fegyelem minden területen. Nemcsak a jó minőségű munkát követelik meg az emberektől, hanem azt is, hogy gyarapítsák szaktudásukat az üzemi iskola keretében, ahol érdekes szakelőadások hangzanak el. E felnőttoktatás keretében ismerkednek a dolgozók a legutóbbi KB-pártdokumentumokból adódó feladatokkal, azok teljesítésének hogyanjával-míkéntjével, a takarékos gazdálkodás Irányelveivel, annak gyakorlati érvényesítése előfeltételeinek a megteremtésével. Egyetlen példát hadd említsünk: az anyagi érdekeltséget olyképp érvényesítik, hogy az a minőséget és a hatékonyságot egyaránt segítse elő. Célprémiumot a szerint kapnak a dolgozók, ki, mennyi és milyen minőségű tejet termel. A fejőket, elért eredményeik szerint csoportosítják, s jutalmazzák. Például aki 3400— 3500 literes fejésí átlagot ér el, az 400 korona célprémiumban részesül, aki 4400 litereset, annak viszont háromezer korona is ütheti a'markát. Fölmerülhet a kérdés: és a minőség? A fejők válasza: az értékesített tej 90 százaléka I. minőségi osztályba sorol tartott. A derék tehenészek minden dicséretet megérdemelnek, hiszen csökkentett abraktakarmány felhasználása mellett vállalták: 30 ezer literrel túlteljesítik éves tervfeladatukat. ILLÉS BERTALAN Jó munkáért méltó elismerés Nem túl beszédes asszony KADUKOVÁ Mária. Többször is megrágja, amit mondani akar. Lehet, hogy neki van igaza, világosabb, érthetőbb így a beszéd. S besegít még a párolgó feketekávé is, amit az elismerő oklevél és a vele járó pénzjutalom átvétele után tesznek elénk. — Az elismerő oklevelet miért kapta? — érdeklődöm. — Azért, mert a tejtermelési tervünket túlteljesítettük. Ezzel indul a beszélgetés. — Régóta szövetkezetben dolgozom, mint fejőnő — mondja. — Kezdetben a koránkelést nehéz volt megszokni. Most már fel sem veszem a Tehenészek dicsérete Rövid véleménycsere után mintegy önmagától kérdezi Szoták Ferenc agrármérnök, a csanyai (Čáň) szövetkezet zootechntkusa: „Vajon mire is jutnánk a szövetkezetben, ha nem keresnénk-kutatnánk szüntelenül a Jobb eredmények elérésének az útját? A közösségi és a társadalmi elvárások évről évre nagyobbak. Ennek megfelelően kell a tervfeladatokat nemcsak kitűzni, hanem megteremteni teljesítésük előfeltételeit is. Ami tegnap még jónak bizonyult, az ma már lehet elavult: ez a fejlődés vastörvénye ...“ Félreértés ne essék, ebben a 385 darabos tehenészetben a gondok, nehézségek, problémák éppúgy fellelhetők, mint másutt, csakhogy itt az elvárást, az igényszintet magasabbra állítják. A minőség az egyik legfőbb követelmény Tejtermelést eredményeik az átlagosnál jobbak, sőt kimagaslónak is mondhatók. ♦♦♦♦♦♦ A telepre tartunk. Az istállók már, Jócskán megkoptak, a mai követelményeknek már alig-alig megfelelőek. Még a mezőgazdaság szocialista átépítésének korszakában kerültek tető alá. Am ahogy az itteniek mondják: a cél elérhető, csak legyen elegendő jő minőségű takarmány, s lelkiismeretes, szakszerű a takarmányozás és a gondozás. Ahhoz, hogy a tejtermelés megfeleljen az elvárásoknak, sokminden befolyásolja: az emberi hozzáállás, az állomány fajtajellege, egészségi állapota, a hozzáértő takarmányozás és természetesen a dolgozók anyagi érdekeltsége is. Menten megkérdezzük, mi erről a dolgozók véleménye? •— A 70-es évek elején jutottunk el az évi 3000 literes fejési átlagig... i— kapcsolódik a beszélgetésbe Jobbágy Márta fejőnő, aranyérmes szocialista brígádtag. — Ahhoz, hogy eddig érhettünk, először a törzsállomány kialakítására volt szükség. Ezután következhetett a többi. Mindenekelőtt azon fáradoztunk, hogy az állományt mentesítsük a gümőkórtól és a fertőző elvetéléstől, ami sikerült Is. Sándor Anna is közbeszól, aki már nyugdíjas, de még dolgozik: i— A 70-es évek derekán már 3600 literes fejési átlagnál tartottunk. Tavalyelőtt? Már 4003 litert fejtünk átlagban. Aztán jött a tavalyi visszacsúszás 3910 literre. De a harcot nem adjuk fel! Az idei célunk: ismét négyezer liter fölé jutni... — S mit tesznek a tejtermelés fokozásáért? — kérdezem a hozzám közelálló Lajos Iréntől, aki így önti formába válaszát: — Az a szólás-mondás érvényes mifelénk is, hogy: szájáról fejik a tehenet. Vagyis: elegendő jó minőségű takarmány kell és az egyedi takarmányozás. Ez úgy értendő, hogy a jobban tejelő tehén kapja a több takarmányt. Ahhoz, hogy a tehenek jő tejelőkké váljanak, a lehetőségekhez mérten szűkíteni kell az ellések közötti Időszakot. Nálunk az ellési arány 94 százalék. A napi fejési átlag most is 10—11 liter. — A takarmányellátás? Sokat jelent — érvel Bacsó Anna magabiztosan — a telep körüli jókora kiterjedésű legelő. — Node, most tél van? — Télidőben is megkapják a tehenek a magukét: elegendő a silónk, s 270 tonna a szénánk. — A fejés és az etetés idejének pontos betartása is nagyon fontos — veti közbe Durdíková Anna, aki a férjével együtt a tehenészetben dolgozik. — A jószág nem várhat. — Mikor kel és fekszik le? — érdeklődöm a nyugdíjas férjtől. — Hajnali háromkor kelünk, s ha este tévét nézek, akkor éjfél előtt helyezem magam vízszintes helyzetbe. .— Továbbalvás, ágybanfeledkezés? >— Ilyen nlncsl Rátart a szemünk az ébredésre... Tehát, úgy is mondhatnánk: élő ébresztőóra Durdík bácsi. Meg hát a háztáji aprójószág is követelődzík. Cigarettával kínálom. Rágyújt. Majd ismét kikívánkozik belőle a szó: — Közel 30 éve dolgozom a tehenészetben; a feleségemmel együtt 18 tehenet etetünk, fejünk, gondozunk. A havi jövedelmünk? Kettőnké 5—7 ezer korona körül mozog. De meg is szolgáljuk: tavaly 4200 literes fejési átlagot értünk el... Szeretem a teheneket. Tudom mindegyik nevét, azt is, melyik, mennyi tejet ad. Hat osztályt jártam. Apám, anyám korán elhalt, tanulás helyett dolgoznom kellett. Az a jó, hogy nyugdíjas létemre is dolgozhatom, öszetartó a brigád. Ha kell, segítünk egymásnak... — hirtelenében a múltra vált: elmondja, azelőtt egyénileg gazdálkodott, de SZELLEMÉBEN sága tehát odahat, hogy a tagság mindenütt elkötelezettjévé váljék az állami tervfeladatok valóra váltásának. A kevesebb gazdasági mutató mellett nagyobb kezdeményezőkészséget tanúsítsanak a munkaközösségek, s azokon belül az egyének, hogy a szövetkezetek eleget tehessenek a társadalmi elvárásoknak. A vezetésnek az lesz az egyik legfőbb feladata, hogy a munkaközösségek eredményeit a minőség, a hatékonyság, a költség- és veszteségcsökkentés, valamint a munka ésszerűbb elvégzése szerint értékelje. Vagyis a munkajutalmazás haladóbb, differencináltabb formája érvényesüljön, amely jó munkára serkent, ugyanakkor sújtja a hanyag munkát végzőket. — A szövetség-kitűzte további feladatok a szövetkezetekben? — A szövetkezetekben a tudományos ismeretek rugalmasabb hasznosítása érdekében szorosabbá kell tenni a tudományos intézményekkel az együttműködést, s nagyobb figyelem fordítódjék az ésszerűsítő brigádok alakítására, a meglevők eredményesebb tevékenységére. Segítséget kell nyújtani a műszaki fejlődést előmozdító újítóknak, alkotó kezdeményezésüket szükséges felkarolni, törődni kell újltöjavaslataik szerzői jogának védelmével. — A szövetség járási bizottsága a jelenlegi körülmények között hogyan értelmezi a dolgozók munkakezdeményezését, a szocialista versenyt, s mit vár el a szövetkezetektől a tudásgyarapítás vonalán? — A munkakezdeményezésben a tartalékok feltárása és célszerű hasznosítása a döntő. Továbbá: a szocialista brigádmozgalom bővítése a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépüzemelósi ágazatban stb. A versenyből száműzni kell a formaiságokat, népszerűsíteni a kötelezettségvállalásokat, s a legjobbak, az élenjárók munkamódszereit, másutt is hasznosítható tapasztalatait. Operatívan megoldani a prolémákat, elhárítani a hibákat, fogyatékosságokat. Jó közösségi szellemet, kedvező munkalégkört teremteni. Érvényre juttatni a szövetkezeti demokráciát. Elmélyíteni a jogi nevelést, megismertetni a tagokkal a szövetkezet házirendjét, a munkabiztonsági és egyéb óvintézkedéseket, rendszabályokat, szilárdítani a munkaerkölcsöt, a terv- és munkafegyelmet. Lehetőséget teremteni a szakmai-politikai tudásgyarapításra, bevonva ebbe a vezetőket, s tagokat. Szaktanfolyamokra dolgozókat toborozni, hogy megszerezhessék a képesítéshez szükséges tudást, oly módon, hogy 1985. végéig — a CSKP KB 13. ülése határozatának szellemében — a tagoknak a fele legyen kvalifikált. — Komplex gondoskodás a dolgozókról? — A rendelkezésre álló anyagi eszközöket ezen a téren Is ésszerűen kell felhasználni. Az üzemi étkeztetés szakaszán az ésszerűbb, egészségesebb, vitamindús ételekre helyezni a hangsúlyt, betartva a kalória-normát. Sokoldalúan hasznosítani a gyermekintézményeket. Csökkenteni a munkabalesetek számát, s kellően gondoskodni a szövetkezeti tagok egészségvédelméről, erőfelfrissítéséről. Betartani a törvényes rendelkezéseket, hogy a betegségből eredő munkanapkiesések száma csökkenjen. Ugyanakkor tovább kell csökkenteni a kockázatos munkahelyek számát a szövetkezetekben. A beszélgetést köszöni: N. KOVÁCS ISTVÁN savanyú silószagot, csak a karom gyakran zsibog a sok fejéstől. Az ötvenhez közéledő asszonynak két gyermeke van, évek óta hajnali négyre jár munkába, s délután kettőkor újra az istállóban vari. Nyolcadmagával 92 tehenet gondoz és fej a bohdanovcei részlegen. — Kezdetben gond volt a munkafegyelemmel. Az új technológia is ismeretlen volt számunkra. Emlékszem, 1973-ban, amikor megalakítottuk a brigádot, egy liter tejet 35 deka abrakból állítottuk elő. Mára ez 22-re csökkent. Mindez annak köszönhető, hogy mindannyian jól megtanultuk a szakmát. Kezdetben kétezer liter körül volt az évi fejési átlagunk, tavaly már 3610 literes. Ёп pedig jócskán túlteljesítettem az éves tejtermelési tervemet. — És a brigád? — A brigád 32 ezer 378 literrel termelt többet az előirányzottnál. De ami a legfontosabb: az eladott tej 92 százalékát a tejüzem első osztályba vette át. — Valóban szép sikernek számít — mondom. — Nálunk az istállóban rend és tisztaság uralkodik; jó a fegyelem, de nem is hagyná ott a brigádot senki sem. Mi már elnyertük a megtisztelő cím arany fokozatát, ami számunkra nagy elismerés; én személy szerint a „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT“ állami kitüntetésben részesültem. — Mik a terveik? — Tervünk, hogy legalább olyan eredményeket érjünk el az idén is, mint tavaly. Tudjuk, hogy ez nehéz feladat, de mi mindent megteszünk a teljesítése érdekében. Kaduková Mária kitüntetett dolgom zó nemcsak a munkában kiváló, hanem a közéletben is tevékeny. Tagja a SZFSZ kassai (KoStce) járási Ы-1 zottságának és a lakhelyén a tömegszervezeti tevékenysége is példást További munkájához sok sikert kívánunk. Kép és szöveg: (illés) Az idén a mezőgazdasági üzemekben több helyütt a hideg és a fűtési gondok késleltették a „vitamingyárak“ beindítását. Node, a várakozó álláspontot végülis feladták. Az ipolvbalogi (Balog nad Ipľom) IPOLYMENTE Efsz kertészei is igyekeznek tavaszt varázsolni a nemegyszer dermesztő hidegben. C i b u- 1 у a László agronómustól, a zöldségkertészet irányítójától a tavalyi eredményekről és az idei tervfeladatokról érdeklődöm. A melegágyak körül serénykedik — Bár egyes zöldségfélékből a tervezettnél kevesebb termett — például a vöröshagymából — a tervet azért teljesítettük ... — tájékoztatott a szakember. A továbbiakban még hozzáfűzte: — A helybevetett vöröshagyma, öntözés híján, elég foghíjasán kelt. A vártnál gyengébb termést adott az uborka. Ráadásul a hirtelen árcsökkenés a termelési kedvünket szegte. A paprika és a paradicsom esetében kedvezőbb volt a helyzet: a bő termés biztosította a tervezett bevételt. — Megkezdték-e már az idei tervek valóra váltását? — A kemény tél, a drága fűtőanyag minket is megtorpantott, s észszerű gondolkodásra késztetett. Sok fűtőanyag kell a megfelelő hőmérséklet eléréséhez. Mikor kezdtünk? Január 11-én. „Kiolvasztottuk“ a földet, majd humusszal kevertük. Az üvegházban salátát és karalábét vetettünk, amely már tavaszt ígérőén zöldéi!. Egyelőre 6—7 nő dolgozik a kertészetben, de mihelyt az idő engedi, megkezdjük a fóliasponyvák vasvázakra feszítését, hogy mielőbb elültethessük a palántákat. — Paprikát 24, paradicsomot 18,5, vöröshagymát 13 hektáron termesztünk ebben az évben. Ezenkívül? Néhány hektárnyi lesz a karfiol, az uborka, a káposzta, a saláta, a spárgátok, a csemegekukorica és fél hektáron karalábé. — Az előirányzott bevétel a zöldségtermesztésből ? — Összesen 4 millió 849 ezer koronát terveztünk. Ennek az összegnek több mint a felét а В a 1 i Károly és Dobos Lukács által irányított, ipolykeszi (Kosihy nad Ip(om) kertészetünktől várjuk. Nekik 545 tonna zöldséget kell kitermelniük, több mint 2,5 millió korona áruértékben. Szécsénkén, a Hornyák András és B u r i s Béla irányította kertészeti munkaközösségre viszont 900 tonna zöldség kitermelése hárul, az előbbitől némileg kisebb áruértékben. Remélhető, hogy az igazi telet jó tavasz, bő termést érlelő nyár és ősz követi majd, ami a tervfeladatok valóra váltásának egyik legfőbb előfeltétele. A másik nagyon fontos, fő előfeltétel: a kertészeti dolgozók hangyaszorgalma, szakmai hozzáértése és nagyfokú áldozatvállalása. BÖJTÖS JÄNOS — Mekkora a fóliás területük? — öt hektárnyi! A 63 fóliasátorból 51-ben fejlődik majd a korai zöldség, 12-ben pedig palántát előnevelünk. — Az idén előreláthatólag mi-minden kerül Önöktől (a zöldségfelvásárló szerveken keresztül) az üzletekbe? Fóliasátor „város“ Ipolykeszin (A szerző íeivecelei).
