Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-06 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. fetewár 6. 2 A szövetségi kormány közleménye egyes ár- és szociális intézkedésekről (Folytatás az 1. oldalról) fajták ára átlag 30 százalékkal, a többi dohánytermék ára 39 százalék­kal emelkedik. A hazai dohányból készült legolcsóbb cigarettafajták ára változatlan marad. Tekintettel a hazai források elég­telenségére és a növekvő keresletre, átlag 18 százalékkal emelkedik a bor ára. Emelkedik a hazai rum és vod­ka ára is. A kormány javaslatára a Szövetsé­gi Gyűlés Elnöksége törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak, a gyermekgondozási segély emelésérői, a szociális és betegbiztosításban esz­közölt egyes változásokról. Ennek értelmében az egyedüli bevételi for­rást jelentő alacsony nyugdíjakat egyénenként 780-ról 880 koronára, házaspáronként 1330-ról 1500 koro­nára emelik. A többi, már folyósított és újonnan megállapított nyugdíjat, ha nem haladja meg a havi 1200 ko­ronát, 40 koronával, az 1200 koronán felüli havi nyugdíjat pedig 30 koro­nával emelik. Emelkedik az ellen­állási mozgalom részvevőinek és a rokkantaknak a nyugdíja is. Módosít­ják a diétás étkeztetéshez és a rok­kantak különféle szükségleteinek ki­elégítésére kifizetett hozzájáruláso­kat. A családi pótlék és a nyugdíjasok­nak folyósított nevelési segély 40 ko­ronával, a gyermekgondozási segély pedig 500-ról 600 koronára emelke­dik. Ugyancsak emelkedik a tényle­ges katonai szolgálatot teljesítő fér­fiak házastársának járó ellátási pót­lék. Egyúttal határozat született arról, hogy megszűnt a táppénz csökken­tése az egyedülálló személyek inté­zeti gondozása esetében. Ezentúl az ilyen személyek is teljes táppénzben részesülnek. A szövetségi kormány határozatában hangsúlyozza, hogy az árak alakulását a továbbiakban is a bér- és szociálpolitikával, valamint gazdaságunk teljesítőképességével és forrásaival összhangban fogja sza­bályozni. Forrásaink kialakítása a népgazdaság valamennyi ágazatától függ. A haladás feltétele a ja munka Ľubomír Štrougal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szö­vetségi miniszterelnök a múlt héten Ostravában vett részt a fűtőanyag­­ipari, energetikai, kohó- és nehéz­gépipari vezetők, szakszervezeti tiszt­ségviselők aktívaértekezletén. Ott el­hangzott beszédében érintette a bel­kereskedelmi ellátás, a lakossági szolgáltatások problémáit. Hangoz­tatta, hogy a belkereskedelem, amely­ben az árukínálat megfelel a fogyasz­tói keresletnek, kulcsfontosságú po­litikai kérdés. Hatása megnyilvánul az emberek magatartásában, teljesí­tőképességében és munkakezdemé­nyezésében. Érthető, hogy a problé­ma megoldásának alapja a termelés­ben rejlik, abban, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatás ele­gendő, megfelelő minőségű és válasz­tékú árut termeljen. E tekintetben nagyon sok tartalék és kihasználat­lan lehetőség van. Miniszterelnökünk beszédében érin­tette a január 30-tól történt egyes ár­emelések kérdését. Hangoztatta, hogy teljesen indokolatlan volt az olyan élelmiszerfélék, mint a cukor, a liszt, továbbá a só iránti fokozott kereslet az utóbbi időben. Megindokolta to­vábbá, hogy miért éppen a hús és a hústermékek árának emelése mellett döntött a párt- és államvezetés. Közismert tény, hogy az egy főre számított évenkénti 85 kilogrammos húsfogyasztással az élenjáró európai országok közé tartozunk. A CSKP gazdaságpolitikájával összhangban hosszú távon sikerült megőriznünk az alapvető élelmiszerek kiskereske­delmi árának stabilitását. Ehhez egy­re nagyobb állami támogatásra volt szükség. Nagyjából végzett számítá­sok szerint 100 korona értékű .élel­­mjszerkosárra mintegy 40 korona ál­lami támogatás jut. A húsfogyasztás magas színvonala mellett már évek óta nem elégítjük ki teljesen a keresletet, főként vá­lasztékben. Egyes helységek és terü­letek ellátása is nagyon különböző színvonalú, amire hatással van a tu­ristaforgalom és az elosztás fogyaté­kossága is. A csekély árkülönbözet és a viszonylag alacsony húsár állan­dóan nyomást gyakorolt a húsfo­gyasztás növelésére. Tény, hogy a háztartásokban és a közétkeztetés­ben a húsétel készíthető el a leg­gyorsabban. Az egyes húsáruk ára közötti csekély eltérés az oka annak, hogy a legjobb minőségű hústermé­kek iránt legnagyobb a kereslet. Szerte a világon ez másként van. Az ún. kielégített keresletű országok­ban a vesepecsenye ára csaknem négy és félszerese a marhaszegyének, nálunk viszont alig kétszerese. Na­gyon kevesen tudatosítják, hogy egy darab vágómarhából csak 15—18 kg rostélyos és 5 kg vesepecsenye nyer­hető. Az alacsony árkülönbözet és a viszonylag alacsony árak végső so­ron pazarláshoz vezetnek. E tények ellenére a jelenlegi árak, részleges ármódosításoktól eltekintve, 1953 óta vannak érvényben. Közben itthon és a világban is sok változás­nak lehettünk tanúi. 1965 és 1981 kö­zött a havi átlagbérek 1943-ról 2690 koronára emelkedtek. Az egy lakosra számított évi bevétel 1965-ben 10 800 korona volt, 1981-re már elérte a 23 960 koronát. A létfenntartási költ­ségek ugyanakkor 23 százalékkal emelkedtek. Ami pedig különösen fontos: a legutóbbi tíz évben lénye­gesen emelkedett a mezőgazdasági termékek és más nyersanyagok világ­piaci ára. Az állattenyésztés magas színvonalának megtartása végett a hatodik ötéves tervidőszakban 7 mil­lió 800 ezer tonna gabonát és több mint 3 millió 600 ezer tonna kon­centrált fehérjetartalmú takarmányt kellett importálnunk. Az utóbbi évek­ben tehát az elfogyasztott húsnak és hústermékeknek megközelítően egy­negyedét importtakarmányból állítot­tuk elő. S mivel senki sem vitathat­ja, hogy a világpiacon továbbra is emelkedik az élelmiszerek és a me­zőgazdasági termékek ára, nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy a jövőben is az eddigi mértékben im­portáljunk takarmányt. A XVI. párt­­kongresszus ismételten hangsúlyozta, hogy fokozatosan el kell érnünk a gabonatermesztési önellátottságot és fokoznunk kell önellátottságunkat az élelmiszer-termelésben is, — hangsú­lyozta a szövefségi kormány elnöke. Lehetőségűink alapja a gazdasági hatékonyság A Rudé právo és a Csehszlovák Satjóiroda a legutóbbi árrendezéssel kapcsolatban nyilatkozatot kért Mi­chal Sabolöfk elvtárstól, a Szövetségi Arhlvatal Irányításával megbízott mi­nisztertől. Az Intézkedések célja a mezőgaz­daságban és az élelmiszeriparban rejlő tartalékok hatékonyabb kihasz­nálása, az egyes termelési szakaszok intenzívebbé tétele, a növénytermesz­tés, főként a gabona- és a tömegta­­karmány-termesztés kiemelt ütemű fejlesztése. Az állattenyésztésben fő­ként a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésével kell elérni a hústermelés növekedését. Azért, mert ez az ága­zat jól hasznosítja a tömegtakar­mányt, jó feltételei vannak az álla­tok termelőképesésgének a növelésé­re is. A szemestakarmány-igényes szakágazatokat (a sertés- és baromfi­­tenyésztést) lehetőségeinknek megfe­lelően kell módosítani. A húsfogyasztás gyors növekedése döntően hatott a mezőgazdasági ter­melés fejlődésére és szerkezeti ala­kuláséra is. 1970-től a sertésállomány 42,7, a baromfiállomány 20,7, a szar­vasmarha-állomány pedig 16,6 száza­lékkal gyarapodott. Egyidejűleg nőtt a szemestakarmány-szükséglet is, s meghaladta hazai termelésünk volu­menét. A hatodik ötéves tervidőszak­ban a hús és a hústermékek mintegy negyedrészét importtakarmányból ál­lítottuk elő. Más okokból kifolyólag is emelkedtek a hústermelést költsé­gek. Az ármódosítás előtt egy kg hús termelési és feldolgozási költségei 40 százalékkal haladták meg az ér­vényes kiskereskedelmi árakat. Ez még nem tartalmazta a mezőgazda­­sági termelőeszközök gyártásának ártámogatását (főként a műtrágya, növényvédő vegyszerek esetében), az importált gépek és pótalkatrészek vásárlása szintén az állami költség­vetésből történik. Az egyes húsfajták árkülönbözete sem hatott eléggé a fogyasztás szabályozásra. Az eddigi árviszonyok lényegében 28 esztendő­vel ezelőtt-alakultak ki, akkor, ami­kor a húsfogyasztás a jelenleginek a fele volt, és az átlagbérek a jelen­legi bérszint 40 százalékát érték el. A hús és hústermékek árának vi­szonylag alacsony szintje és az ár­arány így nagyob bellentétbe került a kereslet kielégítésének lehetőségei­vel, valamint a hústermelési költsé­gekkel. Meg szeretném említeni, hogy az állam a kiskereskedelmi árak válto­zása után Is tovább dotálja a hús és hústermékek költségeinek bizonyos részét. A miniszter további kérdésekre vá­laszolva megindokolta a rizs, továb­bá a dohányáru és italfélék árának felemelését, majd egyes példákat említett az új kereskedelmi árak köz­­étkeztetést kihatásával kapcsolatban. A vendéglátóipari létesítményekben például az árszlnt átlag így emelke­dik: a IV. osztályú éttermekben 16, a III. osztályúakban 20, a másodosz­­tályúakban 22, az osztályonfelüliek­­ben 23—25 százalékkal. Például a rántott sertésszelet (100 gramm) bur­gonyával és uborkával a harmadosz­tályú éttermekben 10,70-ről 16,10 ko­ronára, a másodosztályú vendéglők­ben 13-ról 19,50 koronára emelkedik. Az egyes hústalan ételek ára úgy módosul, hogy megfeleljen az előállí­tásuk munkaigényességével kapcsola­tos költségeknek, és az éttermek ér­dekeltebbek legyenek e keresett étel­félék készítésében. A miniszter szólott az áremeléssel kapcsolatos szociális intézkedésekről, majd kérdésre válaszolva így rögzí­tette a további teendőket: A húsipari vállalatok műszaki ellá­tottságával öszhangban a kormány úgy döntött, hogy fokozatosan több adagolt, csomagolt, konyhakész húst kell szállítani a piacnak. A kiskeres­kedelmi boltok dolgozói kötelesek a nem csomagolt tőkehúst a vevők kí­vánságára felszeletelni. Fontos feladat hárul a termelés és a kereskedelem ellenőrző szerveire, ellenőrizniük kell az árak és a minő­ség betartását. Az ellenőrző szervek­nek, így például az állami minőség­­ellenőrző felügyeletnek, a kereske­delmi felügyeletnek — melyek a ter­melés és a kereskedelem tevékeny­ségét ellenőrzik —, valamint az álla­mi minőséghitelesítő intézetnek, a­­mely a termékszerkezet-váltást ellen­őrzi, és Igazolást ad ki az árak meg­állapítására, sokkal felelősségtelje­sebben kell megítélniük, hogy a ter­mék tulajdonságai valóban megfelel­nek-e megszabott árénak. Az állampolgároknak sem szabad közömbösen megtűrniük a - pult mö­gött álló egyes kereskedők ügyeske­déseit, érvényt kell szerezniük ama joguknak, hogy jó minőségű, megha­tározott mennyiségű és árú árut kap­janak. A megállapított fogyatékossá­gokból vonják le a következtetése­ket. Közös feladatunk az életszínvonal megőrzése. Ez azonban a népgazda­ság teljesítőképességétől és haté­konyságától, minden egyes kollektíva és egyén, vagyis az összes dolgozó munkájának eredményeitől függ. A magas életszínvonal feltételei attól függnek, hogyan fogunk dolgozni, milyen lesz a társadalmi munkami­nőség és hatékonyság — hangoztatta Sabolíík miniszter. 30 éves az A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának magyar nyelvű hetilapja, az Oj Ifjú­ság a múlt héten ünnepelte megjele­nésének 30. évfordulóját. A szerkesz­tő bizottság ünnepi ülésén Strasser György főszerkesztő méltatta a lap három évtizedes munkáját, és vázol­ta jövőbeni feladatait. A SZISZ Szlovákiai Központi Bl-Célok, elhatározások, lem Tizenegy falu és tanya földjeit egyesíti a Szomotori Állami Gazda­ság. Kiegyen&ilyozott mérleggel zár­ta tavalyi gazdálkodását. A jó mun­ka büszke tudatával készülnek a ta­vaszi teendőkre. — Az üzemi pártszervezet csúcsbi­zottsága a szakszervezet vezetőségé­vel, az állami gazdaság igazgatósá­géval együttműködve a konkrét helyi feltételekre bontotta le a CSKP Köz­ponti Bizottsága 4. ülésének, az SZLKP Központi Bizottsága, a kerü­leti és a járási pártbizottság ülésé­nek határozatait- Figyelmünk minde­nekelőtt az igényesebb állattenyész­tésre irányult, különösképpen igyek­szünk ésszerű szemestakarmány-rá­­fordítás mellett hatékonyabbá tenni. Csökkentjük a kocák és általában a sertések állományát, ugyanakkor a szálas takarmányok előteremtésével, gazdaságos felhasználásával, minden parlagterület kiaknázásával a szar­vasmarha- és juhtenyésztést kívánjuk intenzívebbé tenni — hangoztatja Palágyi Sándor okleveles agrármér­nök, a gazdaság igazgatója. — A ter­melés növelését célzó elképzeléseink megalapozott számításokra épülnek. Beruházásaink is ezt a célt szolgál­ják. A pártszervezet csúcsbizottságának vezetésével úgy határoztak, hogy ta­vasszal a nagykövesdl (Veľký Kame­nec) részlegben építik fel az ötszáz állatot befogadó Polom típusú Juh­­akolt. Jelenlegi juhállományuk ennek folytán 450 darabban nő. Nyáron te­hénszállást helyeznek üzembe a szo­motori részlegben. A gazdaság gyepterületei jő távla­tokkal kecsegtetik az állattenyész­tést, iparkodnak is kihasználni a ter­mészeti lehetőségeket. Elsődleges céljuk a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése. Nyári szállás-Barátság ’82 A múlt héten hazánk nyugati ré­szén, Barátság ’82 fedőnévvel közös taktikai hadgyakorlatot hajtottak vég­re a csehszlovák néphadsereg, a ma­gyar néphadsereg és a szovjet had­sereg középső csoportjának részvé­telével. A hadgyakorlat színtere bito­­méfice, Liberec, Prága, Plzeň és Kar­lovy Vary térsége volt. A hadgyakor­lat a hadseregek harckészültségének növelését, a téli feltételek közötti helyet létesítenek 500 hlzómarha be­fogadására, majd a körtvélyesi (Hru­­šov) részlegen 620 férőhelyes tehén­farmot, amely az ötéves tervidőszak végére el Is készül. Ezzel az intenzív tenyésztést biztosító bázist kívánnak nyerni, hogy kellő tejjel és hússal láthassák el a társadalmat. A Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság a növénytermesztés vona­lán jobb feltételeket teremt a vető­magtermesztésre, főként az évelő ta­karmánynövényekére és a hüvelye­sekre. Első helyen a lóhere szerepel. További fő feladatuknak tekintik a szálas takarmányok termesztési tar­talékainak kihasználását, főként az évelő takarmánynövények kiesésének pótlására rendeltetett tavaszi és őszi takarmánykeverékek termesztésével-* Nagy tartalékaik vannak továbbél az állattenyésztésben az állategész­ségügy és a zoohigiénia szakaszán. Ezt feltétlenül magasabb színvonalra kívánják emelni. És természetesen a pártszervezet a gazdasági vezetőkkel naponta együttműködve a lehető leg­nagyobb gonddal ,fog törődni az el­lenőrző munka javításával, hogy a gyakorlatban maradéktalanul érvé­nyesüljön az alapelv: jó munkáért igazságos jutalmazást. Felismerték az anyagi ösztönzés nagyon fontos sze­repét a dolgozók kezdeményezésének és alkotókészségének elmélyítésében. Céljaik elérésének előmozdításához tervszerűen látnak hozzá. A télen in­tenzív politikai nevelő munkát fejte­nek ki, hogy a dolgozókat alaposan felkészítsék az igényes gazdasági feladatok megvalósítására. Ebben természetesen különös te­kintettel támaszkodnak a párttagok­ra, akiknek példát kell mutatniuk merész elképzeléseik, racionális gaz­dálkodási programjuk gyakorlati tel­jesítésében. ILLÉS BERTALAN együttműködésük bővítését, továbbá a testvéri hadseregek kiképzési és nevelési hatékonyságának és minősé­gének javításával kapcsolatos politi­kai munka tapasztalatainak kicseré­lését szolgálta. A Barátság ’82 hadgyakorlaton 25 ezer katona vett részt. A hadgyakor­latot megszemlélte Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erőinek főparancsno­ka. A részvevők közé Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, köztársasági elnök is ellátogatot. KÖZÉLETI HÍREK Ülésezett a CSEMAD0K Központi Bizottságának Elnöksége Sidó Zoltánnak, a CSEMADOK el­nökének vezetésével a múlt pénteken ülésezett a szervezet központi bizott­ságának elnöksége. Beszámoló hang­zott el az évzáró taggyűlésekről, a járási konferenciákról, valamint a XII. országos közgyűlés előkészüle­teiről. Az ülésen jóváhagyták a CSE­MADOK és a SZISZ együttműködési tervét, majd a CSEMADOK Hét című képes hetilapját értékelték. A munkásszolidaritás világkongresszusa Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke prágai sajtó­értekezletén méltatta a február 10 én kezdődő X. szakszervezeti világkong­resszus jelentőségét. Až lesz a fő cél­ja, hogy megvitassa a világ dolgozóit érintő alapvető kérdéseket, még na­gyobb erőket mozgósítson a béke vé­delmében, a leszerelésért, a bizton­ság védelmében, hozzájáruljon a szakszervezeti világmozgalom egység­törekvéseinek erősödéséhez. Hangoztatta, az a tény, hogy a X* szakszervezeti világkongresszus szín­helye Havanna lesz, kifejezi a Szak­szervezeti Világszövetség szolidaritá­sát Kuba népével, valamint a latin­amerikai földrész többi, szabadságá­ért küzdő népével. A kongresszus küldöttei 206 millió szervezett dolgo­zó képviseletében a világbékét és biztonságot érintő kérdések mellett megvitatják a tudományos-műszaki forradalom hatásával összefüggő kér­déseket, a környezetvédelmi tenniva­lókat Is. A Szakszervezeti Világszö­vetségnek, mely nemcsakö osztály­­szervezet, hanem harci szervezet is, kellő ereje van ahhoz, és elszántság hatja át, hogy szembeszáljon az em­beriség békéjét veszélyeztető minden­fajta imperialista kísérlettel, s az egész világ előtt leleplezze a béke­ellenes mesterkedéseket. Új Ifjúság zottságának elnöke a Jubileum alkal­mából ünnepi fogadást adott. Szerkesztőségünk a következő le­vélben köszöntötte az Oj Ifjúság ün­neplő munkaközösségét. Szerkesztőségünk dolgozói minden­kor nagyra becsülték az Oj Ifjúság­nak a magyar nemzetiségű ifjúság körében végzett sokoldalú felvilágo­sító munkáját. Felemelő tudat, hogy az Cj Ifjúság szerkesztő gárdájában« kollégáinkban mindenkor jó harcos­társakra találtunk a" falu gazdasági és kulturális felemelkedését szolgáló közös munkánkban. Jubileumuk alkalmából szívből gratulálunk lapjuk áldozatos, ered­ményes munkájához. További sikere­ket, gyarapodó olvasótábort, kollé­gáinknak jó erővel és egészséggel párosuló munkakedvet kívánunk a párthatározatok végrehajtásából ere­dő igényes feladataik teljesítésében —' olvasható a levélben.

Next

/
Thumbnails
Contents