Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-06 / 5. szám
AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄG! ÉS ÉLEll 'i.f •••' *> HtZÉSÜGY 1 MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA j 1982. FEBRUÁR 6 5. szám * XXXIII. évfolyam * Ára 1,— Kcs Számadás a taggyűlésnek A napokban tartják év eleji taggyűléseiket a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei. Megszokott, mi több, immár hagyományos feladattá vált ez pártszervezeteink életében, mégis minden értékelő taggyűlésnek megvannak a maga sajátos vo násai, amelyek megkülönböztetik őket az előző éviektől. A pártvezetöségek ezúttal felbecsülhetetlen értékű „eszmei tőke“ birtokában készülhettek erre az eseményre, mivel a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén hozott határozatok olyan forrást jelentenek a pártszervezétek számára, amelyekből évekig meríthetnek. Az idei év eleji taggyűlések egyik fontos feladata a számadás arról, hogy a mezőgazdasági üzemek kommunistái mit tettek a XVI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért, elsősorban gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáért. Ezeket a gyűléseket néha röviden — de nagyon találóan — értékelő tagsági gyűléseknek is nevezzük. A mérlegvonásnak, amely során elemzésre kerül a múlt évi tevékenység, levonható a sikerek és fogyatékosságok tanulsága — fontos szerepe van. Ez a lehetőség késztesse arra a pártszervezetek vezetőit, hogy politikai befolyásuk latbavetésével elérjék: ezúttal formailag és tartalmilag Is új módon készítsenek számvetést. Az elért eredmények számbavételén kívül, főképpen a munka gyengéire fordítsák figyelmüket, és olyan igyekezettel tárják fel a kiváltó okokat, mint amelyek kiszűrése a tartalékok új forrása lehet. A mezőgazdaságban dolgozó párttagok döntő többsége kommunista elveink szerint él és dolgozik a párt politikájának megvalósításán. Azért Is fontos ezt hangsúlyozni, mert itt nem egyszerű, nem könnyen teljesíthető követelményekről van szó. Politikai téren például nem elegendő a passzív helyeslés, az egyetértés, hanem szükségszerű az aktív kiállás is. Vagyis: magyarázni, terjeszteni, képviselni kell a párt állásfoglalásait. Végérvényesen tudatosítanunk kell azt is, hogy a munkában is növekedtek a követelmények. Ma már nem elég. ha a kommunisták jól dolgoznak, ‘hanem hatással kell lenniük mindenekelőtt saját munkakollektívájukra, és ennek a leghatásosabb eszköze a példamutatás. Az elmúlt években sokat fejlődött a párttagság felelősségtudata az észlelt hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. En-Inek ellenére még napjainkban is gyakran elhangzik: „Azért nem szóltam, jeleztem, mert az ügy nem tartozott rám.“ Szinte korparanccsá vált, hogy a jövőben még inkább fordítsunk figyelmet a kommunisták személyes, erkölcsi, politikai felelősségére, még abban az esetben is, ha a párttag nem volt részese a hibáknak, hanem csupán hallgatott. Kövessük azt az elvet, hogy a hibák ellen és nem az emberek ellen kell fellépni. A fokozott politikai reagálóképesség természetesen nem azonos a bizalmatlansággal és a gyanakvással. Az embereknek bízniuk kell egymásban, megértőknek, türelmeseknek kell lenniük egymáshoz, de nem elvtelenül, nem a nagyobb közösség, a társadalom érdekeinek rovására. A tagsági gyűlések csak akkor teljesíthetik feladatukat, ha a pártélet további fejlesztésének, a gazdaságpolitikai, szervező és ideológiai, az eszmei, nevelési tevékenység további fejlesztésének Irányvonalát összekapcsoljuk a döntő fontosságú feladatok megvalósításával. Ezt azért hangsúlyozom, mert az idei tervek nagyon igényesek lesznek,, s nem. lesz problémamentes a teljesítésük sem. Éppen ezért a jövőben meghatározó tényezővé válik a munkára, a gazdasági feladatokra összpontosuló figyelem és a nehézségeken felülkerekedni tudó tettrekészség. Pártunk fennállásának hatvan éve alatt számtalanszor bizonyította politikájának helyességét, vezető szerepének érvényesülését, a kölcsönös bizalom szilárdságát, a párt és a nép összeforrottségát. Erre a bizalomra építve voltunk képesek a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, s ezt a bizalmat tovább erősítve a mezőgazdasági termelésben is rugalmasan kell alkalmazkodnunk a változó körülményekhez és a növekvő követelményekhez. Pártunk a munka nemzetközi és hazai feltételeivel számot vetve dolgozta ki mezőgazdaságunk fejlesztési céljait. Feladatunk az, hogy a Szovjetunióval és a szocialista közösséggel való együttműködésre építve a magunk jobb, szervezettebb, hatékonyabb munkája révén a mezőgazdaságban is felemelkedjünk a szigorúbb követelmények színvonalára. Elengedhetetlen követelmény, hogy a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegsezrvezetek munkájában valamennyi szinten tettekben nyilvánuljon meg az a cselekvést egység, amely terveink valóra váltásának feltétele. A gazdasági Célok meg valósításának fő feltétele a párt vezető szerepének növelése. Az alapszervezetek kommunistáinak mostani számvetésükben azt kell tehát nagyon kritikusan és önkritikusan mérlegel niük, vajon mennyire felel meg saját tevékenységük a párt országos célkitűzéseinek, követelményeinek. Nagy felelősséggel kell tehát elemezni a pártszervezetek életét érintő minden lényeges kérdést. Az év eleji taggyűlések így válhatnak csak a magas fokú politikai aktivitás további gerjesztőivé, s így adhatnak további lendületet annak a munkának, amelynek célja a XVI. pártkongresszus határozatainak következetes végrehajtása. . CSIBA LÄSZLÖ _____ .....___. -Tudomány a mezőgazdaság szolgálatában: ez a célkitűzés határozza meg a Légi (Lehnice) Efsz-ben működő agrokémiai laboratórium munkáját. Felvételünkön Puha László és Szolgai Jolán vegyészmérnökök talajelemzést végeznek Fot6: т&ь Iôzsef Apja juhász volt, 6 lejőgulvás lett. Mér harminc éve gondozza lelkiismeretesen a ráhízott állatállományt. Slezák Imre, az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz-ben egyedül lát el -15 tehenet: etet, fej, tisztítja az istállót. — Nem fárasztó mindent egyedül végezni? —kérdeztem. — A három évtized alatt megszoktam a munkát, bár tennivaló akad bőven. A trágyát talicskával kell kihordani, az etetésnél pedig kosarat használunk. Ez az tstállórész ugyanis ehetőnek készült, így hiányos a műszaki felszerelése. Egyedül a fejést végzem géppel. — Milyen eredménnyel? — Tavaly a 47 ezer literes tervemet 10 ezer literrel túlszárnyaltam. Tehát az én munkám is hozzájárult ahhoz, hogy szövetkezetünk a járásban elsőként már december elején teljesítette tejeladási tervét. Am az előző években értem el már ettől jobb eredményt is, hiszen 5500 literes évi fejési átlaggal két alkalommal is voltam kerületi első. — Mi a jó tejtermelés titka? — Törődni kell az állatokkal, s a ■ megtermékenyítéssel.sem szabad késlekedni, mert amelyik tehén nem borjedzik, tejet sem ad. ■■ВШШВВШНВМШ1 •— Hány borjút választ el évente? — Általában minden tehéntől egyet, de olykor kettőt is egy évben. Tavaly például 16 borjút választottam el 15 tehéntől. Jól is fejlődtek, tíznapos korukban 53—85 kg közötti súlyúak voltak. Elhullás pedig már tíz éve nem fordult elő. — A jő eredmények anyagiakban is megmutatkoznak? Természetesen. Vannak kisebb eltérések, de a 4 ezer korona átlagban megvan: . »— Szocialista brigád van? — Sajnos nincs. Pedig jő hagyományai vannak itt a szocialista versenynek. Korábban, amikor még az állami gazdasághoz tartoztunk, többszörösen kitüntetett kollektívánk volt, de a szövetkezethez 1 való társulás шшшшшшшшшаашпаат után nem volt, aki összefogja. Pedig a szocialista brigádmozgalomnak számos előnye van: a dolgozók jobban megismerik, megértik és segítik egymást, s így eredményesebbé tehetik munkájukat, könnyebben leküzdha* tők a hiányosságok. — Akadnak gondok? — Most télidőben az egyik nagy. problémánk, hogy nincs fűtési lehe* tőség a szociális helyiségben, s bi« zony hajnali négykor nem kellemes a hidegben átöltözni, az este levett vizes gumicsizmát felhúzni. Erre kellene valami megoldást találni, mert mi már nem vagyunk fiatalok^ s könnyebben megbetegszünk. Pedig még dolgozni akarunk, eredményes munkát végezni a közös részére. О 0 0 Siezák Imre jó hozzáállással, eredményesen végzi munkáját immár három évtizede. Becsületes helytállá» sáért számos elismerést kapott, többek között szakágazati kitüntetést is. Húsz éve párttag, s a társadalmi szervezetekben több tisztséget is betöltött. A nyugdíjhoz hiányzó öit évet sikeres munkával akarja eltölteni. Jó munkája követendő példa lehet mások számára is. B. (. worn дням ■m A szövetségi kormány közleménye egyes ár- és szociális intézkedésekről A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya január 30-től felemelte egyes élelmiszerek és dohányipari termékek kiskereskedelmi árát. Egyúttal szociális intézkedéseket is foganatosított. A kormányhatározat értelmében a hús, a baromfi, á vadhús, a hal és készítmények ára átlag 27 százalékkal emelkedett. Ebből a tőkehús ára átlag 41, a füstölthúsé 17, a baromfié 15, a tengeri halé 26, az édesvízié és a vadhúsé átlag 14 százalékkal emelkedik. A tőkehús mennyiségének egyharmadát az áremelés nem érinti. Jelentősebben emelkedik például a rostélyos ára, 33-ról 55 koronára, a sertéscombé 35-ról 60 koronára. Változatlan .marad a csontos marhaszegy és a sértésoldalas kiskereskedelmi ára. A hentesáru és a húskészítmények közül legnagyobb mértékben a különlegességek ára emelkedik, így például a sonkáé 70-ról száz koronára, a magyar téli szalámié 90-ről 120 koronára. A hentesáru csaknem 70 százalékának ára nem változik. Így például változatlan marad a szafaládé, a diétás virsli, a párizsi,, az angol szalonna stb. ára. A hús- és hentesáru eddig érvényes kiskereskedelmi árát nagyobbára 28 évvel ezelőtt' szabták meg,. amikor is a fogyasztás a mainak csupán a fele volt. Az akkori havi átlagbér 1097 koronát tett ki, a mai eléri a 2690 koronát. A hús és hentesáru mai ára mintegy 40 százalékkal alacsonyabb előállítási költségénél. Az előállítási költségek szüntelenül emelkednek. Többek között azért is, mert jelentősen nő a takarmány behozatali ára. Az egyes húsfajták és húskészítmények örainem nagyon különbözött egymástól. Az árak emelkedése ellenére továbbra is az állam fogja fedezni a hústermelés és a húsfeldolgozás költségei* nek egy részét. A hús és hústermékek ára befolyó* solja a közétkeztetést ás. Az üzemi étkeztetésben egy adag előállítási költsége 0,90 koronával lesz nagyobb. Ennek a növekedésnek a felét až étkezők, a többit a társadalom fedezi. Az iskolai éttermekben, a bölcsődékben, az óvodákban, a kórházakban és a szociális intézetekben a költségek növekedését teljes mértékben az 'állami költségvetésből fogjuk fedezni. Kétszeresére emelkedik a rizs ára. Ennek az a fő oka, hogy az elmúlt években a rizs behozatali ára 300 százalékkal nőtt. Egy kilogramm rizs költsége már eléri a 12 koronát. A jelenleg érvényes kiskereskedelmi árak mellett az állam átlag 7 koronát fizetett hozzá egy kilogramm rizs árához. Tekintettel a dohány árának emelkedésére — 86 százalékát külföldről hozzuk be — egyes cigaretta* (Folytatás a 2. oldalon)
