Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-30 / 4. szám
1982. január 30. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A termelés FELLENDÍTÉSE közügy A tudományos műszaki ismeretek az utóbbi években mezőgazdaságunkban is nagy teret hódítottak. Az észszerű módszerek nagyban segítették a termelés forradalmasítását, s ez azt bizonyítja, hogy a gyakorlat és a mezőgazdasági tudomány gyümölcsöző együttműködésével nagy társadalmi értékek keletkeztek. A tudomány és a mezőgazdasági gyakorlat szoros együttműködése tehát társadalmi szükségszerűség, korkövetelmény. Gyakran hallhatjuk, hogy a termelés fellendítése nem csupán a mezőgazdasági dolgozók, hanem az egész társadalom feladata. Nem elegendő a hatékonyság növeléséhez a dolgozók sokaságának puszta akarata, ehhez korszerű termelőeszközök és egyebek is szükségesek. A társadalmi termelés fellendülésével párhuzamosan a mezőgazdasági munka jellege is változott. Legutóbb az önálló elszámolási rendszer bevezetésével az ágazatok úgyszólván önálló üzemágakká váltak, és egyes szakaszok kiváltak, tehát üzemközi alapon jogilag önálló szolgáltató egységenként segítik mezőgazdasági üzemeinket a növekvő feladatok teljesítésében. Korunk mezőgazdaságában a kölcsönös előnyökre épülő szerződésekre támaszkodó partneri kapcsolatnak rendkívül nagy szerepe van a termelés fellendítésében. Ügy is mondhatnánk, hogy amilyen a szerződő felek, vagyis a partnerek együttműködése, olyan a végeredmény is. Hiába termelné a mezőgazdaság a terményeket, és egyebeket, ha a partnerek a végtermékeket nem vennék át tőlük rugalmasan. Ugyanez vonatkozik a termelőeszközök szállítóira is. Ján Päťovský agrármérnök, a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőhelyettese arról tájékoztatott, hogy nagy általánosságban a mezőgazdasági termelőüzemek és a partnerszervezetek együttműködése jónak mondható. Ez persze nem jelenti azt, hogy helyenként nincsenek hézagok. A mezőgazdasági igazgatóságnak, de a gazdaságoknak is gondot okoz, hogy a végtermékek elszállítása saját hibájukon kívül nem a joszabályok értelmében történik. A jogszabályok ugyanis arra kötelezik a felvásárló szervezeteket, hogy a felkínált termékeket a mezőgazdasági üzemekben vegyék át, és ők szállítsák el rendeltetési helyére. Ezzel szemben a felkínált termékek mintegy 90 százalékát a mezőgazdasági vállalatok saját jármüveikkel juttatják el a partnerek által megadott helyekre. Igaz ugyan, hogy azok az előírásoknak megfelelően térítik a szállítás költségeit, a mezőgazdaság üzemanyagkerete azonban nagyon is behatárolt. Csak a termelésre kapnak üzemanyagot, a végtermékek szállításra azonban nem, és ebből ered a probléma. Ugyanis a felvásrlónak kellene üzemanyagkeretet létrehozni, ha tehát azt kívánná, hogy a termelő üzem szállítsa rendeltetési helyére az árut, akkor erre üzemanyagot is kellene adnia. — Hogyan tovább ebben a kérdésben? — kérdeztem Päťovský elvtársat — Az Idén már felhívtuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek a figyelmét, hogy a tervekben ne számoljanak az áru elszállításából származó költségekkel és bevételekkel. A szerződések kötésekor ragaszkodjanak a jogszabályok betartásához, tehát ahhoz, hogy a felvásárlók saját erőgépeikkel szállítsák el a végterméket. Ha tehát ki-ki a maga feladatát a jogszabályok értelmében jól végzi, akokr nem lehet probléma és nem veszélyeztetett a mezőgazdaság üzemanyagkészlete. A járás mezőgazdasági üzemei a múlt évre előirányzott tervfeladatokat sikeresen teljesítették. Az állattenyésztők helytállásának a bizonyítéka, hogy ez a szakasz nem csupán teljesítette, hanem némely mutatókban túl is szárnyalta az előirányzott feladatokat. Tejből például egymillió 88 ezer literrel, húsokból 76 tonnával, tojásból pedig 474 ezer darabbal juttattak többet az alapokba, mint amennyit terveztek. Ez a járás hazánk legnagyobb zöldségtermesztője. A múlt évben például 58 ezer hektáron termesztették ezeket a fontos növényeket. Az összterületnek 30 százalékán a kistermelők kaptak lehetőséget az árutermelésre. A tervet azonban csak 92 százalékra sikerült teljesíteni, mert a primőr zöldség, a paradicsom, a dinnye, a fűszerpaprika és még néhány speciális kultúra nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Elmondható azonban, hogy ez a termelési-szakasz jól szervezett. A termelést járási méretben három körzetben összpontosították, jól átgondolt szakosítással. A zöldségtermesztés tudományosműszaki feladatait a termelési társulás vezetősége látja el. Szakemberein keresztül szükség szerint nyújt szaktanácsot a termelőknek, beszerzi a vetőmagvakat, a fóliát, a termelőeszközöket, a gépsorokat, a feldolgozóvonalakat stb. A termelési társulás kezdeményezésére az idén Naszvadon (Nesvady) megalapozzák a karfioltermesztési programot. Kezdetben 80— 100 hektáron termelnek karfiolt. Ogy tervezik, hogy korai, nyári és őszi fajtákat termelnek, hogy folyamatosan láthassák el a fogyasztói piacot. Feltételezhető, hogy más járások is követik a jó példát. Päťovský elvtárs említette, hogy a járás legjobb zöldségtermesztői közé tartozik a marcelházi (Marcelová), az ógyallai (Hurbanovo), a keszegfalusi (Kameniőná), a mocsi (Moöa), a lakszakállasi (Sokolec) és több más szövetkezet. A szakosítás persze más irányban is terjed. Karva (Kravany) körzetében például 1983-tól mintegy 120(^—1300 hektárra kiterjedő gyümölcstermesztő gazdaságot létesítenek. A 7. ötéves tervidőszak végére járási méretben a gyümölcsültetvény területét mintegy 600, a szőlő területét szintén 600 hektárral bővítik. Főleg a minőségi vörös borszőlő, továbbá a csemegeszőlő termesztését szorgalmazzák. A járás földterületének 23 százaléka öntözőberendezéssel rendelkezik. A 7. ötéves tervidőszak végéig azonban az öntözhető területet további 7 ezer 500 hektárral bővítik, hogy szélsőségesen száraz időjárás esetén elegendő vizet kaphassanak a növények. A CSKP KB 4. ülése irányelveit feldolgozták a járás feltételeire. Arra törekednek, hogy mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán teljesíthessék az állami tervben meghatározott feladatokat. A 7. ötéves tervidőszak éveiben gabonából összesen egymillió 800 ezer tonnát kell elérni. Búzából 5,55, árpából 5,09, kukoricából pedig 5,02 tonna termésátlag elérését tervezték. A termelési rendszerek keretében a kukorica, a répa, a zöldség, a hüvelyesek termesztését, s a fehérjeprogram megvalósítását is tervbe vették. A fehérjeprogram keretében például a keszegfalusi szövetkezet a szóját 200 hektáron termeli, a későbbi években azonban más gazdaságokra is kiterjesztik a szója termesztését. A cukorrépa termelése során pedig arra törekednek, hogy járási méretben hektáronként legalább 5,4. ton-Társadalmunkban az emberről való komplex gondoskodás kiemelt feladatnak számít. Minden törekvés arra irányul, hogy a lehetőségekhez mérten a dolgozó mindent megkapjon. Ezt a célt szolgálja a bolthálózat bővítése is falvaínkon és városainkban. Az előző ötéves tervidőszakban a nyugat-szlovákiai kerületben több ezer boltban és kereskedelmi központban szolgálták ki a vásárlókat. A Belkereskedelmi Minisztérium hálózatához több mint 2 ezer 300, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet kötelékébe pedig háromezernél jóval több bolt és bevásárlási központ tartozik. Ezek összterülete meghaladja a 394 ezer 700 négyzetmétert, de hozzátartozik még több mint egymillió négyzetméter tárolóterület is. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében összesen 134 új létesítménnyel bővült a kereskedelem hálózata, ugyanakkor az ősrégi szatócsboltokból 178-at fel kellett számolni, mert nem feleltek meg a korszerű követelményeknek. Az eladóterület azonban így is több mint tízezer négyzetna tiszta cukrot biztosítsanak társadalmunknak. Elég gondot okoz, hogy sokszor vetni kéne, de nem tudják, milyen kukorica- vagy cukorrépa-magot kapnak, s a vetőmag csíraképesésge sem ismert. Tán mondani se kell, hogy így nehéz jó tervet készíteni. Nem véletlen tehát, ha egy-egy gazdaságban óvatosak a tervek készítésékor, nem törekednek, és nem is törekedhetnek csak a közepes eredménynek megfelelő mutatók elfogadására. Ma ugyanis a tökéletesített irányítási rendszer megvalósításának az idősza-. kában nagyon fontos követelmény, hogy az alkotókészség kibontakozttását ne kössék gúzsba olyan dolgok, mint például a kukorica és a cukorrépa vetőmagjának a talánya. A végeredmény ugyanis csak akkor lehet kielégítő, ha a termelés minden vonatkozása tökéletesen, vagyis jól ismert. A sötétben való tapogatózás mindig bizonytalan, nem várható tőle jó eredmény. A járás törekvései tehát jók, az elképzelések azonban csak a partnerek szoros összefogásával valósíthatók meg. Az állattenyésztésben persze továbbra is a rendkívül jó haszontulajdonságú szarvasmarha további nemesítése a fő feladat. A siker érdekében a termelők, az állattenyésztési felügyelőség és az állategészségügy dolgozói mindent megtesznek. Arra törekednek, hogy az erűtakarményok szüntelen csökkentésével jé minőségű tömegtakarmányok előteremtésével az ötéves tervidőszak végén elérjék a 3 ezer 700 literes tejelékenységet. Azokon a férőhelyeken, amelyek a közelmúltban a nagy erőtakarmányfogyasztás miatt fölszabadultak, már ebben az évben baromfit hizlalnak, így a csökkentett sertésállomány miatt kiesett húsmennyiséget társadalmunknak a baromfi szolgáltatja majd-A mezőgazdasági igazgatóság vezető dolgozói a rendelkezésre álló energiahordozók lehető leggazdaságosabb felhasználásáról is gondoskodnak. Kiselejtezték az üzemanyagpazarló régi erőgépeket. Arra törekednek, hogy a gépkocsik rakodó területét a korábbihoz képest tökéletesebben kihasználják. A gazdaságokban naponta ellenőrzik az üzemanyagfogyasztást, mert csak így avatkozhatnak be szükség esetén. Elrendelték, hogy a gazdaságok fokozottabb mértékben szorgalmazzák a széna és a szenázs készítését, а meleglevegős szárító berendezésekhez pedig csak fonnyasztott zöldtömeget szállítsanak. így lehetőség nyílik a fűtőolaj csökkentésére. Az üzemanyagok gazdaságosabb kihasználása céljából persze az is fontos, hogy az erőgépek motorjait generálozó vállalatok dolgozói a korábbinál jobb munkát végezzenek. Ne feledjék el, hogy csak a motorok tökéletesebb javítása teszi lehetővé az üzemanyag gazdaságosabb felhasználását és a pazarlás kiküszöbölését. HOKSZA ISTVÁN Energiatakarékos megoldás A Rychnov nad Knéžnou-i Gép- és Traktorállomáson legyártották azt az első hétszáz darab melegítő testet, amelyek segítségével a szopós malacok nevelése során használatos infralámpákat lehet helyettesíteni. Ezzel megvalósították és a gyakorlatban is érvényesítették azt az ötletet, amelyet a Kostelec nad Orlicí-i Sertéstenyésztési Kutatóintézet dolgozói két évvel ezelőtt dolgoztak ki. Energiatakarékos megoldásról van szó, mert míg egy infralámpa, amely két ketrecet melegített, 800 watt elektromos áramot fogyasztott, addig két melegítő test csupán ennek az egynegyedét. A pléhből készült, doboz-szerű melegítő test nagysága 980X420 milliméter és felületét Plastisol anyaggal vonták be. A ketrec aljában helyezhető el és rajta pihennek a malacok. A melegítő testek iránt óriási az érdeklődés. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek igényeit jobban kielégíthessék, az említett gépes traktorállomáson lényegesen fokozzák a termelést: évente négyezer darab melegítő testet gyártanak. AZ ÖNTÖZÉS ELŐNYEI A meliorációs, talajjavítási intézkedések segítségével lényegesen növelhető a talaj termőképessége. A CSSZSZK-ban évente több mint 1 milliárd koronát fordítanak a vízlecsapolási munkálatokra. Mostanáig mintegy 750 ezer hektár területről csapolták le a talaj- és felszíni vizeket, de még legalább ugyanekkora terület vér a Iecsapolásra. Lényegében az öntözés is meliorációs beavatkozásnak számít. A CSSZSZK-ban jelenleg mintegy 260 ezer hektár terület öntözhető. A távlati vízgazdálkodási tervek értelmében azonban mintegy másfél millió hektár területen kell kiépíteni az öntöző rendszereket és berendezéseket. Az öntözési lehetőségek ésszerű kihasználása a növényi kultúrák hozamnövelésében is megmutatkozott, ezért az öntözést joggal nevezhetjük hatékony belterjesítő tényezőnek. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az évelő takarmánynövények hektáronkénti terméshozama öntözési viszonyok közepette — száraz anyagban számítva — 2,7—2,9 tonnával, a cukorrépa hektáronkénti terméshozama 10—14 tonnával, a korai burgonya hektáronkénti terméshozama pedig 6—6,6 tonnával volt nagyobb. JRPJ U-vitamin a zöldségfélékben Az utóbbi évek felfedezései alapján a vitaminok gazdag csoportjába újabbat sorolhatunk be, mégpedig az U-vitamint, szaknyelven az S-metilmetionint. Az erről szóló ismereteket első alkalommal 1942-ben hozták nyilvánosságra. Megállapították ugyanis, hogy bizonyos élelmiszerek, de főleg a zöldségfélék védelmet nyújtanak a gyomorfekély ellen, és képesek ezen betegség súlyosbodásának a megakadályozására. Az ismeretek birtokában egy olyan feltevés alakult ki, hogy a gyomorfekély egy ismeretlen tényező hiányának halálára keletkezik, amely tulajdonságait tekintve a vitaminok közé sorolható. Megnevezésére az U-vitamin nevet javasolták, az „ulcus“ — fekély latin szó alapján. Mivel a legnagyobb gyógyhatást a káposzta levének fogyasztása után észlelték, első lépésként, a gyomorfekély gyógyításában a káposztalevéllel próbálkoztak. Jó eredmények születtek a sűrített káposztalé felhasználásával a gyomorfekélyes betegeken. A betegek többségénél pár nap múlva jelentősen csökkent a fájdalom, s végül megszűnt. A további kutatások alkalmával kiderült, hogy a káposztában levő, gyógyulást előidéző anyag az S-metilmetionin. Ennek ismeretében megkezdődhetett a vegyület mesterséges előállítása. Ma már több országban, mint pl. a Szovjetunióban és Japánban széles körben alkalmazzák a gyógyászatban. Attól eltekintve, hogy az U-vitamint mesterséges úton is készítik, előfordulásának jelentősége a zöldségfélék esetében sem csökken. Mennyiségének megállapításán az utóbbi években a világ több országában munkálkodnak. Hazánkban elsőként az 0- gyallai (Hurbanovo) Zöldségtermesztő- és Nemesítő Kutatóintézet dolgozói egy ott kifejlesztett módszerrel határozzák meg az U-vitamin menynységét a zöldségfélékben. A hazai és a külföldi kutatások eredményei alapján elmondható, hogy az U-vitaminban leggazdagabb zöldségféle a káposzta. Kilogramonként 100—120 miligramm U-vitamint tartalmazhat. Hasonló a karalábé U-vitamin készlete is, azonban jelentős mennyiség található a zellerben, a spenótban, a fekete retekben, de a petrezselyemben is. Harminc-negyven milligramm U-vitamint tartalmaz egy kiló paradicsom. A friss paradicsom fogyasztását tekintve ez szintén jelentős mennyiség. Valamivel kevesebb U-vitamint tartalmaz a retek, a cékla, a karfiol, a fejessaláta, a vöröshagyma és a paprika. Kis mennyiségű U-vitamin található a spárgatökben, a kaporban, a sóskában és a fokhagymában. Kiderült, hogy a gyümölcs lénye* gesen kevesebb U-vitamint tartalmaz, mint a felsorolt zöldségfélék. Jelentősebb mennyiséget csak az eperben, a málnában és a fekete ribizliben sikerült kimutatni. Hőkezelés hatására a C-vitaminhoz hasonlóan az U-vitamin mennyisége is jelentősen csökken. Főzéssel, konzerválással nagy mennyisége felbomlik. Ha azonban ez savanyú közegben történik, akkor a veszteség lényegesen kisebb. Téli idényben a savanyú káposzta az U-vitamin legjelentősebb forrása. Savanyítással csak kis mennyisége vész el, a néhány hónapi raktározás után is megőrzi U-vitamin tartalmának mintegy 85—90 százalékát. Van rá tehát lehetőség, hogy szin* te egész évben fogyasszunk olyan zöldségféléket — friss vagy tartósított állapotban — amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak U-vitamint. A fokozott zöldségfogyasztás pádig hasznos oldalát is tekintve egy lépés lehet a gyakori fekélyes megbetegedések leküzdésére. HEGEDŐS ANDRÁS agrármérnök Noéí a dolgozó emberért méterrel gyarapodott. Örvendetes, hogy a múlt években összesen 78 községben létesítettek boltokat, ahol a lakosság minden árut megkaphat. Kerületi méretben a tervidőszak öt évében a boltok több mint 19 milliárd 151 millió korona kiskereskedelmi forgalmat értek el. Ebből az élelmiszerboltok forgalma hatmilliárd 934 millió korona volt. Boltegységenként 3 millió 437 ezer korona kiskereskedelmi forgalmat értek el, s egy-egy kereskedelmi dolgozó — évi átlagban — 915 ezer korona termelékenységgel zárta a tervidőszakot. A lakásépítésre az ötéves tervidőszakban a kereskedelmi és vendéglő-hálózat berendezéseire kerü leti méretben 390 millió koronát irányzott elő társadalmunk, ebbői azonban csak 290 millió koronát merítettek ki. így 10 ezer négyzetméterrel kevesebb elárusító-területet rendezhettek be, mint tervezték. Említést érdemel, hogy a tervidőszak éveiben a Nemzeti Front választási programja keretében 221 boltegység elkészítését tervezték, 1980 végére azonban összesen 234-et adtak át. Ebből 158 bolt hasznos területe meghaladta a 17 ezer 700 négyzetmétert, a hátramaradó 76 létesítmény pedig több mint 10 ezer négyzetméteres alapterülettel vendéglátó üzemegységként került átadásra. Ezek beruházási értéke 234 millió korona. A létesítmények 90 százalékát a Jednota Fogyasztási Szövetkezet vette igénybe. Ez érthető is, hiszen ők szerezték be az építőanyagot, a műszaki berendezést és tagjaik körében megszervezték a társadalmi munkát is. Kerületi méretben a kereskedelmi szervezetek bolthálózata az önsegélyes építkezés keretében nem kevesebb mint nyolc áruházzal bővült. Ide sorolható a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a topol'Canyi, a trnavai, az ógyallai (Hurbanovo), a vráblei, az érsekújvári (Nové Zámky), a trenčíni és a Stará Turá-i áruház. Ezenkívül Nitrán felépítették és átadták rendeltetésének a divatáruházat, Topolőanyban a cipőboltot, Santovkán, Ipolyságon (Sahy) és más városokban a szállodákat. Ezek teljes kapacitással a dolgozók kényelmét szolgálják. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet közreműködésével további 23 kereskedelmi központot is létesítettek, s ezek beruházási értéke meghaladja a 140 millió koronát. A turistaforgalom fellendítése céljából a nemezti bizottságok összesen 71 állandó jellegű és részben idényben is hasznosítható létesítmény készítettek. Ezenkívül 38 régebbit is korszerűsítettek. A fentiek azt bizonyítják, hogy társadalmunk semmilyen anyagi áldozatot nem sajnál, ha a dolgozók jólétéről és kényelméről van szó. Csak természetes, hogy a köz vagyon megóvása mindnyájunk érdeke és kötkelessége.
