Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-30 / 4. szám

vényegyedek hektáronkénti számának betartása, a kevés Kéz! munkát Igénylő termesztési technológia terjesztése és főként a minimális (legfeljebb 8 %-os) veszteségekkel járó betakarítás.

Mindezek a „jiőíni mozgalomban" rögzített intézkedések azt célozzák, hogy járási átlagban cukorrépából hektáronként 4,1 tonna terméshozamot érjünk el. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban levő jampoli járás cukorrépa-termesztői és eukorgyári dolgozói szocialista munkafelajánlást tettek a cukorrépa termelésének belterjesítése érdekében, amelyben arra kötelezték magukat, hogy minden hektárról 5 tonna cukrot termelnek.

A „jampoli mozgalomba“ a CSSZSZK-ban elsőnek 1978 októberében a prostéjovi járás cukorrépa-termesztői és cukorgyári dolgozói kapcsolódtak be. A jičíni járás cukorrépa-termesztőinek a termelés maximális belterjesítésére irányuló felhívása is új ismeretekkel és ötletekkel gazdagodott, ezeket a jampolt járás mezőgazdasági vállalatainak és cukorgyárainak közös munkafelajánlásából vették át.

A cukorrépa-termelők és a cukorgyári dolgozók közös igyekezetének a „jičíni—prostéjovi mozgalom“ nevet adták. Ennek az a célja, hogy lS85-ig egy hektár területről átlagosan 5—5,5 tonna cukrot termeljünk. Emellett az egyes járásokkal szemben, azok éghajlati és talajadottságai, valamint a feldolgozóipari kapacitásaik állapota szerint, megkülönböztetett követelményeket támasztanak. A cukorrépa 16 °/o-os cukortartalma esetén 5 tonna cukor termeléséhez hektáronként 42,4 tonna cukorrépa-hozamot kell elérni, 5,5 tonna cukor előállításához pedig hektáronként 46,4 tonna átlagos terméshozamra van szükség.

Ennek a nagyon igényes célkiützésnek az elérése megköveteli, hogy a betakarítás és a behordás szervezési technológiájának szakaszán szigorúan betartsuk az intézkedések összességét, csökkentsük a betakarítási és tárolási veszteségeket, a feldolgozóiparban pedig növeljük a kivont cukor mennyiségét és minőségét.

E célkitűzések teljesítéséhez szükség van a szállító ágazatok tevékeny és kezdeményező együttműködésére, valamint a tudományos ismeretek céltudatos hasznosítására. A szocialista munkafelajánlások teljesítésének ellenőrzésében és értékelésében fontos szerepeit játszanak a mezőgazdaság és az élelmiszeripár irányító szervei, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, a Forradalmi Szakszervezet és a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Társaság szervei és szervezetei.

A „jiCíni—prostéjovi mozgalom“, melyet gyakran „jampoli—: prostéjovi mozgalomnak“ neveznek, további fontos eredményt jelent a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítésére irányuló kezdeményezés és szocialista verseny kibontakoztatásában.

A legfontosabb és legelterjedtebb vállalatközi versenyek egyike a náchodi járás mezőgazdasági vállalatainak felhívása. Ez a felhívás az állattenyésztési termelés dinamikus fejlesztésére irányul. A felhívás célja az volt, hogy a náchodi járásban 1980-ban a következő termelési eredményeket érjék el: tehenenként 3700 liter tejet, egy hektár mezőgazdasági földterületről eladásra 1308 liter tejet, száz tehéntől évente 105 megszületett és ebből 100 felnevelt borjút.

E munkaverseny keretében a járások a következő mutatókat értékelték:

♦ a tehenek tejhozamának az előző évi eredményekhez viszonyított legnagyobb növekedése;

♦ a tej árutermelésének 1 hektárra átszámított és az előző évi eredményekhez viszonyított legnagyobb növekedése;

♦ a 100 tehéntől született borjaknak az előző év átlagához viszonyított legnagyobb száma;

♦ a legkisebb elhullási veszteség, beleértve a megszületett borjakból elhullottakat is;

♦ a szarvasmarhák mindennapi termelésének a lehető legkisebb abraktakarmány-fogyasztással elért növelése;

♦ az egy számosállatra átszámított legnagyobb terimés takarmánytermelés.

Ezeknek a mutatóknak teljesítését járási és kerületi szinten értékelik, majd a legjobbakat k(tüntetö elismeréssel és pénzjutalommal díjazzák.

A vállalatközi verseny keretében hasonló felhívások a következők: a Havlíčkťiv Brod-i járás mezőgazdasági üzemeinek a maximális burgonyahozamok elérésére irányuló felhívása a

helyes agrotechnika alkalmazása, valamint a gépesítésnek a termesztésben, betakarításban és a burgonya betakarítás utáni kezelésében való nagy mértékű érvényesítése mellett; a rychnovl felhívás, amelynek célja a termelőegységre és számosállatra eső megfelelő mennyiségű terimés takarmány biztosítása; a tuchoradzi „CSSZSZB Efsz“ maximális búzahozamok elérésére irányuló felhívása.

Szlovákiában sok szervezet kapcsolódott be a „hatvanasok* mozgalmába, amelynek célja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a nyugat-szlovákiai kerületben hektáronként 6 tonna gabonát, a közép-szlovákiai kerületben hektáronként 6 tonna szénát és a keletteiovákiai kerületben minden hektár bevetett területről 6 tonna szemes kukoricát takarítsanak be. Ä náchodi felhívást az utóbbi években gyakran együtt emlegetik a rychnovi felhívással. Mindkét felhívás a jobb termelési eredmények elérésére irányuló céltudatos igyekezet példája.

A társadalmi feladatok teljesítését konkrét formában támogatja többek között a vállalatközi szocialista munkafelajánlások és azok teljesítése. A társított szocialista munkafelajánlások célja a munkaközösségek elvtársi együttműködésének támogatása a gazdasági, tudományos-műszaki szakaszon, a munkakezdeményezés, az eszmei-nevelőmunka és a dolgozókról való gondoskodás területén,

A vállalatközi versenyek szakaszán elért pozitív eredmények

Számtalan cukorrépa-termelő járás és mezőgazdasági nagyüzem tette magáévá a „prostéjovi felhívás“ elveit. A Forradalmi Szakszervezet és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének dolgozói és tisztségviselői faliújságok, röplapok vagy közvetlen szervezőmunka útján kapcsolódtak be e felhívás népszerűsítésébe. A versenybe bekapcsolódtak a gyengébb termelési feltételek között gazdálkodó nagyüzemek is. Például a Cseh Szocialista Köztársaságban 1979-ben — a rossz éghajlati feltételek ellenére — három járásnak sikerült teljesítenie munkafelajániását, amelynek értelmében hektáronként 5 tonna finomított cukrot termeltek. A legjobb járások egyike a výškoví járás volt, amely 6691 hektárnyi területen hektáronként 5,16 tonna finomított cukrot termelt. Ebben a járásban a Drnovicei Efsz-nek sikerült 150 hektárnyi területen elérnie a 6,23 tonnás átlagot. A Haná-vidéki Ivanovice községben 1100 hektárnyi területről hektáronként átlagban 6,17 tonna cukrot állítottak elő..

A hús- és tejeladásban kitűzött feladatok és munkafelajánlások teljesítésében a dolgozók kezdeményező készségét a „náchodi felhívás“ jelentősen támogatta. Ezt a felhívást négy évvel ezelőtt a Munka Érdemrenddel kitüntetett náchodi járás földművesei hirdették meg a szarvasmarha-tenyésztés belterjességének és hatékonyságának fokozására, valamint a tejtermelés növelésére. A felhívásra gyakorlatilag a járás minden mezőgazdasági nagyüzeme kedvezően — Vagyis a versenybe való bekapcsolódással válaszolt. E felhívás legfőbb célja és értelme az volt, hogy az elért eredmények és tapasztalatok alapján tapasztalatcsere jöjjön létre, és a legjobb szarvasmarha-tenyésztők és tejgazdaságok eredményei a széles körű mezőgazdasági gyakorlatban is érvényesüljenek. A „Náchodi felhívás“ szerzői azt remélték, hogy a járás keretében a 6. ötéves tervidőszak végéig tehenenként átlagosan 3700 literes tejhozamot érnek el, egy hektár mezőgazdasági földterületre átszámítva átlagban 1308 liter tejet adnak el a közellátás .céljaira és száz tehéntől sikerül 100 borjút •felnevelniük.

A „náchodi felhívás“ célkitűzéseinek maradéktalan teljesítését a növénytermelsé és az állattenyésztési termelés szükségletei közötti aránytalnaságok hiúsították meg! Hasonló aránytalanság mutatkozott egyrészt a növekvő állatállományok és azok termelékenysége, másrészt a takarmányalap színvonala között, ami szintén nem maradhatott következmények nélkül.

Míg a náchodi járás teljes állattenyésztési termelési értéke 15 %-kal meghaladta az előző ötéves tervidőszak eredményeit, addig a növénytermelés termelési értéke csupán 6,5 °/o-kal növekedett. Ez az oka annak, hogy az átlagos tejhozam kb.

200 literrel volt kisebb a tervezettnél. Ennek ellenére a nachodí járás földművesei termelési eredményeikkel 1980-ban kerületi viszonylatban az első, csehországi viszonylatban pedig a harmadik helyre kerültek. Ami a tej egy hektár mezőgazdasági területre átszámított árutermelését illeti, amely a náchodi járásban elérte az 1381 litert, országos viszonylatban is az élenjáró járások színvonalán mozgott. Az ötéves tervidőszak tapasztalataiból a takarmánytermesztők és a szarvasmarha-tenyésztők egyaránt okultak, és egész sor intézkedést foganatosítottak a gyepes területek és az évelő takarmánynövények termelésének növelése, valamint a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztése érdekében. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését nagyban elősegíti az a járás területén létesített és a České Skalice-ban székelő, .az állatok táplálásának irányításával foglalkozó központ, amely az agrokémiai vállalat mellett kezdte el működését. A növénytermesztés szakaszán a járási mezőgazdasági igazgatóság által szervezett ellenőrző napok rendszere is azok közé az újdonságok közé tartozik, amelyektől a náchodi járás mezőgazdaságj dolgozói a koncepciós és operatív feladatok teljesítésének elősegítését remélik.

A „náchodi felhívás“ feltételeit nagyon eredményesen teljesítő szövetkezetek egyike a Police nad Metují-i Csillag Efsz.

Ez a szövetkezet már évek óta figyelemreméltó eredményeket ér el. A tejtermelésre már a „náchodi felhívás“ ismertetése előtt is nagy figyelmet fordítottak. Mivel az adott természeti viszonyok a szövetkezet szarvasmarha-tenyésztésének és tejtermelésének kedveznek, a szövetkezet termelési irányzata is ennek megfelelően alakult. A szövetkezet hegyvidéki termelési körzetben gazdálkodik, ahol a gazdasági stabilitás alapjának A a fejlett állattenyésztési termelés tekinthető. Az állattenyész- £ tési termelés népszerűségét az a munkaverseny is növeli.

amelyet a termelőközponitok között hirdettek ki a kővetkező mutatók teljesítésében:

В a tejeladási tervfeladatok túlteljesítésében;

И a tej tisztaságában;

■ a borjak minimális elhullás! százalékában és az újratermelési folyamat mutatóiban.

A szövetkezet vezetősége nagy figyelmet fordít a szocialista brigádok támogatására, habár még eddig nem sikerült mindegyik munkaközösségben megfelelő és jó elvtársi légkört teremteni. A legjobban a Suchý Dül-i nagykapacitású tehéntstállóban működő szocialista brigád tagjai dolgoznak. A brigádtagok nemcsak a munkahelyükön, hanem a szabad idejükben is rendszeresen találkoznak. Közösen oldják meg a termelési problémákat, reagálnak a fontos eseményekre, együtt ünnepük meg a brigádtagok évfordulóit, közösen látogatják a különféle társadalmi rendezvényeket, vesznek részt a hasonló mezőgazdasági nagyüzemekbe szervezett tanulmányi kirándulásokon, érvényesítik az élenjáró efsz-ek tapasztalatait és merítenek új ismereteket a többi élenjáró munkaközösség tapasztalataiból.

A belterjes állattenyésztési termelés elképzelhetetlen a növénytermeléssel való szoros kapcsolat nélkül. Ezért a ezövetvetkezet az állattenyésztési termelés problémáival egyidejűleg foglalkozik a minőségi terimés takarmányok termelési problémáival is, és az egész nyári idényre jó minőségű legelőről gondoskodik.

A „náchodi felhívás" igényes feladatokat tűzött a szövetkezet dolgozói elé. Ezekkel csak abban az esetben lehetséges megbirkózni, ha a szövetkezet minden dolgozója teljes megértéssel és felelősségérzettel lát hozzá azok teljesítéséhez és munkáját a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok hatékony együttműködése és a felettes szervek támogatása segíti. Ebből a szempontból ismét hangsúlyoznunk kell az állategészségügyi és a fajtanemesítő szolgálat, továbbá a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat, a Gép- és Traktorállomás és a felettes szerv segítségének fontosságát.

Az efsz feladataihoz és eredményeihez való viszonyulás értékelésekor ki kell emelnünk azt a támogatást, amelyet az üzemi pártszervezet a szövetkezet vezetésének nyújtott. Az üzemi pártszervezet igyekszik jó elvtársi kapcsolatokat teremteni. A pártszervezet egyes tagjai felelősek a szocialista brigádok tevékenységéért. Az üzemi pártbizottság a termelés minden vonalán gondoskodik az állami tervfeladatok sikeres teljesítéséről és a saját szövetkezetük mezőgazdasági termelésének további fejlesztéséről. Ezért tűzhette ki az efsz feladatul a termelés folyamatos növelését és a szövetkezet keretében végzett munka egészének tökéletesítését. Az állattenyésztési termelés 13,7 százalékkal növekedett az 1976-os év eredményeihez viszonyítva, és az állattenyésztési árutermelés értéke is 33,7 százalékkal növekedett. A szövetkezet történetében először értek el 3 millió 250 ezer korona tiszta nyereséget. A náchodi földművesek a 6. ötéves tervidőszak lezártával felhívásukat egybekapcsolták a rychnovi takarmánytermelők hasznos mozgalmával. E mozgalom célja, hogy számosállatonként legkevesebb 5,4 tonna szénára átszámított jó minőségű takarmányt termeljenek.

A bolehošti „Győzelmes Február“ Efsz Is bekapcsolódott a „náchodi és „rychnovi mozgalomba“. Ez a szövetkezet még 1971-ben, az egyesítés előtt, a gyenge tejhozamú szövetkezetek sorába tartozott. Az egyes gazdaságok termelési színvonala is különböző volt.

Lényeges javulás 1974 után tapasztalható, amikor a szövetkezetek egyesítése révén kialakították a jelenlegi gazdasági egységet. A gazdálkodás javítására irányuló intézkedések kidolgozásakor és érvényesítésekor meghatározták, hogy a termelési viszonyok javításának alapját az állategészségügyi és fajbanemesltői munkán kívül a tehenek eddigi táplálásának minőségi és mennyiségi javítása képezi. Ezért a „rychnovi felhívás“ elfogadása után nyomban igyekeztek a meghatározott kritériumok szerint minél jobb eredményeket elérni, ami fokozatosan sikerült is. Javulás állt be a tej termelésében és eladásában is. A „Győzelmes Február“ Efsz 1980-ban a „rychnovi felhljvás“ és a „náchodi felhívás“ kritériumainak teljesítésében járási viszonylatban az első helyre került.

tenyésztési termelés vezertő dolgozóival megtartott rendszeres heti munkaértekezleteken foglalkozik.

A bolehoštl „Győzelmes Február“ Efsz-ben minden feltétel adva van arra, hogy tehenenként átlagosan 3700 literes évi tejtermelést érjenek el, úgy, ahogyan azt a „náchodi felhívás“ elfogadásakor Ígérték.

A kezdeményezés 1981. évi fő fejlesztési irányai

A 7. ötéves terv előkészítésével és a népgazdaság tökéletesített tervszerű irányítási rendszerének bevezetésére irányuló intézkedések összességének bevezetésével kapcsolatban űj tartalmat kap a munkakezdeményezés fejlesztése is. Ez megkívánja, hogy főként a termelés fejlesztésében és a munka minőségének javításában az irányítás külterjes módszereiről áttérjünk a belterjes módszerekre.

A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a CSKP vezetése alatt és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, valamint a Nemzeti Front többi társadalmi szervezetével és a gazdasági dolgozókkal együttműködve elő kell segítenie a gazdálkodás egészével szembeni viszony javítását, a gépek és berendezések lehető legjobb kihasználását és a tudományos-műszaki vívmányok gyors ütemű gyakorlati bevezetését. Feltétlenül szükség van a nyersanyagok és segédanyagok fokozott mértékű hasznosítására, valamint a tüzelőanyagok, energia és fémek ésszerű kihasználására. A munkakezdeményezést a folyamatos tervteljesltésre, a termékek minőségének javítására és exportképességük növelésére, valamint a hatékonyság fokozására és a minőség javítására kell irányítani.

A mezőgazdaság legfontosabb feladatai

i— A növénytermelés elsődleges fejlesztésével biztosítani kell a mezőgazdasági termelés előirányzott növelését és a termelést az 1980-ban elért eredményekhez viszonyítva 1,8 százalékkal, ebből a növénytermelést maximálisan 2 százalékkal kell növelni.

s-— A gabonatermelésben az önellátottság fokozatos biztosítása érdekében el kell érni az előirányzott 3,95 tonnás átlagos hektárhozamot (a Járomért Efsz 5,35 tonnát,, a Nahoíanyi Efsz 4,85 tonnát, a Dolanyi Efsz 4,8 tonnát, a Teplicel Állami Gazdaság 3,25 tonnákéi- Az évelő takarmánynövények termesztési területét a szántóterület 18 százalékára, a köztes takarmánynövények vetésterületét pedig annak 12 százalékára kell kiterjeszteni, főként a Nahofanyi és a Bohuslavicei Efsz-ben.

s—: Fokozott figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-tenyésztésre és a gazdasági állattenyésztés termelékenységének a növelésére. Ezen a szakaszon minden egyes mezőgazdasági vállalat keretében és annak minden istállójában naponként és állatonként legkevesebb 9 literes tejhozamot kell elérni, a tehenek évi tejtermelését a „náchodi felhívással“ összhangban kell növelni, ebből a „Csillag Efsz“ 4000 literes, a Járomért Efsz 3700 literes, a Náchodi Állami Gazdaság 3400 literes átlagos tejhozamot irányzott elő. A marhahizlalásban napi átlagos 0,80 kg-os súlygyarapodást, a sertéshizlalásban 0,58 kg-os átlagot kell elérni; 1 ha mezőgazdasági földterületről átlagban 1250 liter tejet és 255 kg húst kell eladni a közellátás céljaira.

e—: A fajtanemesítők, állategészségügyi dolgozók és állatgondozók munkáját elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés újratermelési mutatóinak elérésére, valamint ä borjak és malacok elhullási százalékának 5 százalékkal való csökkentésére kell összpontosítani.

s— A takarmányozási technika és technológia ésszerűsítésével és korszerűsítésével az abraktakarmány-fogyasztást a termelékenység nagysága szerint kell szabályozni.

e- A takarmányadagot a szalma feltárása útján tovább kell bővíteni.

Az egy tehénre átszámított évi fejési átlag 660 tehén viszonylatában elérte a 3668 litert, ennek 95,5 százaléka eladásra került. Ennek keretében a ledval gazdaságban 120 tehéntől több mint 4000 literes átlagot értek el.

A „rychnovi felhívás“ keretében egy számosállatra 5,1 tonna szénát termeltek. Az egyes takarmánynövényekből a következő terméshozamokat érték el: a rétek és legelők minden hektárjáról 7,3 tonna szénát, lucernából hektáronként 8,8 tonna, vörösheréből pedig 9 tonna szénát takarítottak be, a kukorica átlagos hektárbozama 4,2 tonna volt.

3

A tejtermelésben elért egyes eredményekhez 3 szocialista brigád járult hozzá tevékenyen, ezekből kettő már elnyerte a megtisztelő cím ezüstfokozatőt. A növénytermelésben a gépesítők, gépjavítók és technikusok alkotta közös szocialista brigád működik. A tejtermelés és eladás helyzetét a szocialista brigádok gyűlésein, a vezetőségben és az üzemi pártbizottsógon havonta egyszer megtárgyalják. A termelés helyzetével az egységes földmüvesszövetkezet vezetősége az állat*— Az agrokémiai vállalat, valamint az állatok szabályozott táplálására létesített központok módszertani vezetése alatt minden mezőgazdasági nagyüzemben be kell vezetni az egyes szarvasmarha-csoportok takarmányadagjának az optimalizálását.

w- A Náchodi Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalatban tovább kell bővíteni és javítani a mezőgazdasági nagyüzemeknek nyújtott szolgáltatásokat, minden esetben a követelményeknek és szükségleteknek megfelelően.

»— Biztosítani kell a minőségi takarmánykeverékek folyamatos szállítását.

e— Az egyes üzemekben be kell vezetni a „szaratovi mozgalmat“.

e— A Červený Kostelec-1 Gép- és Traktorállomáson a gépjavítói tevékenységet tökéletesíteni kell és ki kell bővíteni a mezőgazdasági termelés minden területére, elsősorban az állattenyésztési termelés minden szakaszára és az elektro-