Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-30 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. január w 8 i Ши új kincepcio szerinti DHátäsa AZ ALAPISKOLA 1—4. OSZTÁLYÁBAN A szocialista társadalom, a gazda­sági élet és a technika fejlődése, va­lamint a kultúra emelkedő színvona­la, megköveteli az ifjúság magasabb szintű műveltségét. Ezért az alap­iskolát végzett magyar anyanyelvű tanuláknak olyan szlovák nyelvtudás­sal kell rendelkezniük, hogy minden nehézség nélkül tovább tanulhassa­nak, illetve az ország bármely terü­letén részt vehessenek társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális éle­tében. Az alapiskola új koncepciójú tan­terve a beszélt nyelvet helyezi elő­térbe, amelyet a tanulók az alapvető mondat-modellek automatizálásával sajátítanak el. A fő hangsúlyt a kom­munikációs készség (beszédkészség) fejlesztésére helyezzük. A beszédhely­zeteket mindig a tanulók életével összefüggő témák, elsősorban párbe­szédek alkalmazásával teremtjük meg, melynek segítségével alapvető szó­kincset szereznek és gyakorolják a kiejtést, az elsajátított nyelvi anya­got gátlás nélkül, spontánul és aktí­van felhasználják. A pedagógusok és tanulók rendsze­res munkája által, valamint társadal­munk hathatós segítségével a magyar anyanyelvű tanulók olyan szlovák nyelvi ismeretekre tehetnek szert, amely fejleszti személyiségüket, és lehetővé teszi a felső tagozaton való eredményes tanulást. SZLOVÁK NYELV AZ ALAPISKOLA 5—8. OSZTÁLYÁBAN A szlovák nyelv tanítása, korszerű­sítésének igénye az alapiskola felső tagozatán nem újszerű. Köztudott, hogy az alapiskolából kikerülők jó elméleti — nyelvtani — nyelvtudás­sal rendelkeznek, de nehézségeket okoz nekik az elsajátított nyelvi is­meretek gyakorlati alkalmazása, kü­lönösen az élőbeszéd. A tantárgy tar­talmi és módszertani korszerűsítése során tehát arra törekedtünk, hogy tanulóink a szlovák nyelvi órákon el­sajátíthassák a mindennapi életben használatos szlovák nyelvet. A társalgás, valamint a szóbeli és írásbeli szövegalkotás képezi a taní­tási órák gerincét, párbeszédek és rövid szövegek segítségével sajátítják el a tanulók a szókincset, a nyelv­tant és a helyesírást. Újdonság a szlo­vák Irodalmi olvasás bevezetése. Cé­lunk az, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsük a szlovák Irodalmi művek olvasása iránt, hiszen szókincsünk bővítésének, a szép stílus elsajátítá­sának elengedhetetlen feltétele az olvasás. Korszerűsítési törekvéseink egyik fő célja a tantárgy, a szlovák nyelv megszerettetése a tanulókkal, ezért a tankönyvek szövegeit a tanu­lókhoz közelálló és számukra vonzó témákból állítottuk össze. Vélemé­nyünk szerint a nyelvet tanulni csak kellő érdeklődéssel, belső ösztönzés­sel lehet. Másrészt a nyelv megsze-' rettetése a kiinduló alap a szlovák nép, a szolvák kultúra iránti érdek­lődés felkeltésének s elmélyítésének. A szlovák nyelv korszerű oktatása a tanulók anyanyelvi Ismereteire tá­maszkodik, elsajátításának elenged­hetetlen feltétele a színvonalas anya­nyelvi oktatás. SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM A GIMNÁZIUMOK 1—4. OSZTÁLYÁBAN A szlovák nyelv tanításának cél­jait, feladatait és követelményrend­szerét szocialista társadalmunk szab­ja meg. A szlovák nyelv tanulása tár­sadalmi igény, amely megköveteli, hagy tanulóink a nyelvet a társadal­mi érintkezés eszközeként sajátítsák el. A szlovák nyelvoktatás feladata a nyelvi jártasságok és készségek ki­alakítása és fejlesztése. A gimnáziumi szlovák nyelvoktatás új koncepciója, a többi Idegen nyel­vekéhez hasonlóan, négy alapvető te­vékenységre összpontosul (beszéd, hallás utáni megértés, írás, olvasás). A nyelvi jártasságok és készségek ki­alakítása és fejlesztése továbbra is központi helyet foglal el a szlovák nyelvoktatásban. A középiskolák nyelvoktatásában olyan szintet kell elérni, hogy a végzett tanulók kü­lönösebb nehézségek nélkül folytat­hassák tanulmányaikat a főiskolákon, vagy bekapcsolódhassanak az élet bármely területén végzett munkába. Ahhoz, hogy gimnáziumaink növendé­kei valóban egyenrangúak legyenek az opzág többi érettségizőivel, el kell sajátítaniuk államunk nagyobb számú lakosságának érintkezési nyel­vét, és két kultúrát kell megszerettet­nünk velük. A szlovák nyelv tanítá­sa széles körű nevelési feladatokat Is teljesít. Az új ismeretek elsajátításá­val a tanulók fejlesztik értelmi ké­pességüket, logikus gondolkodásukat és gazdagodik képzeletviláguk. A ta­nítási anyag, a nyelvtant szövegek jő lehetőséget nyújtanak a szocialista haza iránti szeretet fejlesztésére, s elmélyítik tanulóinkban a nemzetközi­ség érzését, a humanizmust és a szo­cialista erkölcsöt. A szlovák nyelv és irodalom új gimnáziumi tantervét a korszerűség­re való törekvés jellemzi. A tananyag tartalmát két, viszonylag önállő terü­let alkotja: a nyelv és az irodalom. A nyelvi anyag magvát az egyes osz­tályokban a lexikai témakörök alap­ján természetes beszédhelyzetek ké­pezik, amelyek elmélyítik a tanulók nyelvismereteit, ugyanakkor fejlesztik nyelvi készségeiket Is. A témakörök során fokozatosan gazdagodik tanu­lóink szókincse, csiszolódik nyelv-KOVÁCS MAGDA: Hagörbe Az ember könyökölt és cigarettá­zott. Ablaka tárva-nyitva állt. Fényes szellő járt ki-be rajta. Még nem volt tavasz, de egy fűzfa, valahol az em­ber háza mögött, már nyitogatta bar­káit. Szerette volna, ha az ember oda­jön, és megcsodálja. De az ember nem mozdult a nyitott ablakból. Mi­után nagy ívben kiröpltette két ujja pöckölő mozdulatával a cigarettacsik­ket, behunyta szemét, ö meg azt sze­rette volna, ha lelkét elönti a tavasz előtti fényesség. Bejárja minden szög­letét, egyetlen sötét foltot sem hagy­va benne. Az ember halálos beteg volt. Mindenki tudta. Az ember is. Á cigarettacsikk egy tócsába esett az ember ablaka alatt. Egyenesen a gesztenyebaba gyufaszál lábára. A gesztenyebabát a szél sodorta az em­ber ablaka alá még karácsony előtt, a járda szélére lapátolt hóbucka tete­jébe. Azóta a hóból csak ez a tenyér­nyi tócsa maradt. A cigarettacsikk parazsa égetni kezdte a gesztenye­baba vízen lebegő gyufaszál lábát. — Elégeted a lábam. Te magad pe­dig a vízbe fulladsz — figyelmeztette a gesztenyebaba a cigarettacsikket. Már csak egy lába volt, s abban re­ménykedett, hogy ha a tócsa végképp fölszárad, elvonszolja magát valami biztonságos helyre. — Az ember meghal, ha nem gyó­gyítja meg hamarosan a nap. Siess, menj le a kertbe, a fűzfához. Szólj neki az emberről. Kérje meg a napot, hogy gyógyitsssssss ... ezzel a ciga­rettacsikk kettéégette a gesztenye­baba gyufaszál lábát, és a tócsába fulladt. * A kislány lehajolt az ember ablaka alatt, amikor meglátta a gesztenye­babát. A tócsa közben felszáradt. A gesztenyebaba a piszkos aszfalton fe­küdt. Már csak fél lába volt. A kis­lány nevető szemmel nézte — csak­hogy megtaláltalak. A gesztenyebaba a klsláűyé volt. Karácsony előtt fa­ragta kettesben édesapjával. — Hagörbének hívjuk, és varázs­erővel ruházzuk fel — mondta az édesapja, amikor elkészült. — Ml az, hogy Hagörbe? — kér­dezte a kislány édesanyja, de ekkor meglátta a fényességet. A kislány szemében, a kislány édesapja szemé­ben, és érezte, hogy a saját szemé­ből Is fényesség süt, ahová ök hár­man néznek, mindenütt fény van. Mert Hagörbe az Hagörbe! — Gyere, fussunk gyorsan hazai —> mondta a kislány a gesztenyebabá­nak. — Előbb meg kell kérnünk a na­pot, hogy gyógyítsa meg az embert. Vigyél le a kertbe a fűzfához! — Nem tudom az utat. — Vezetlek, csak tégy a tenyered­re. A gesztenyebaba elvezette a kis­lányt a fűzfához. A fűzfa kibontotta legselymesebb barkáját, és lágy, fi­nom hangon kérlelni kezdte a napot. De a nap fölrántotta az orrát — hogyisne, még nincs tavasz! —, és durcásan elbújt egy felhő mögé. hiitii [f гг) j TÖRŐ ISTVÁN: Tél van, tél van Tél van, tél van, hófúvás van, ablakomon jégvirág van, ajtómon a szél bekopog, öklében csüngnek jégcsapok, varjak, gerlék előjönnek, kukoricát csipegetnek, ropog a hó talpam alatt, bandukolok, körbenézek, szemlélem a fehérséget, melyik a föld? melyik az ég? honnan jön ez a szürkeség? hóbundában a fenyőfák nyulak meséit hallgatják — Jaj, meghal az ember — sírt a fűzfa. — Siess az emberhez — mondta a gesztenyebaba a kislánynak —, gyógyítsd meg! — Én?! Hogyan? — hüledezett a kislány, de már futott is. * — Hagörbe, milyen furcsa szó — nézte elgondolkodva az ember a gesz­tenyebabát. Gyuíaszálből lábat fara­gott. Már nem volt beteg. Meggyógyí­totta a fény abban a pillanatban, hogy a kislány a szobájába lépett. — Mit jelent? — Hát nem érzed? - nevetett a kislány. — De Igen — mondta az ember, és felemelte a gesztenyebabát, hogy he­lyükre szúrja a gyufaszál lábakat. Meleg fény ragyogott a szobában, s a szóban túl az egész világon. Pedig nem is sütött a nap. De hát Hagörbe az Hagörbe. Fény. Meleg. Szeretet. Élet! Reggel van, háromnegyed nyolc. Kövér pelyhekben hull a hó; kezük­ben, hátukon degeszre tömött Iskola­táskát cipelő, apró hőemberkék tapos­sák az utat. Vajon hány kilót nyom egy iskolatáska? Ni csak! Ez a piros­­sapkás kislány is szinte belegörnyed a cipelésébe. S a jobb kezében még egy kisebb táska, tornacipő kandikál elő belőle. Meg a szilonzacskó csücs­ke. Talán a tízórai is ide szorult? — Nehéz? — kérdezem a hólepte emberkét, s óvatosan megemelem­­megigazítom a hátára sztjazott tás­kát. — Kicsit — mondja, s kíváncsian a szemembe néz. Almosán csillanó, éjfekete szeme köré fehér keretet rajzol a szemöldökére, pilláira tapadó hó. A száját nem látom, eltakarja a magasan fölhúzott sál, viszont az ar­ca, -meg az orra hegye piros, mint az erdei szamóca. — Hányadik osztályba jársz, csöpp­ség? Másodikba, harmadikba? — Nem — mondja a gyapjúsál, gaz­dája pedig megrázza a fejét. Fekete copfja nekilendül, s az előbb még békésen pihenő hópihék apró villa­nással százjelé röppennek. — Ёп már negyedikes vagyok! — mondja a kis­lány. — Csókolom! Amennyire a vállára nehezedő te­her engedi, kihúzza magát, és elsiet. Büszkén, ahogy egy negyedikeshez illik. Piciny csizmája alatt harsogva roppan a hó. (kádekj kultúrája és tökéletesedik beszédük stílusa. A nyelvtani anyag meghatározásá­ban a kommunikatív célt, a közlést tartottuk szem előtt. Ezen a fokon egyre jobban tudatosítjuk, összegez­zük és elmélyítjük tanulóink ismere­teit. A tananyag az alapiskolai isme­retekre épül, ezeket bővíti, tovább­fejleszti és rendszerezi. A nyelvtant nem elszigetelten, hanem szoros kap­csolatban értelmezzük a többi terü­lettel, amelyeket tanulóink komplex egységben sajátítanak el. Az új koncepcióban nagy figyelmet szentelünk a fogalmazás tanításának. Ennek során tanulóink fejlesztik és tökéletesítik önálló kifejezőkészségü­ket, nyelvkultúrájukat. A gimnáziumi irodalomtanítás az alapisolában szerzett ismereteket és olvasmányélményeket továbbfejleszti, elmélyíti és célkitűzéseivel támogatja az iskola oktató-nevelő munkáját. Az ú) koncepció az irodalmi mű feldol­gozását helyezi a tanítás központjába. Hangsúlyozza annak esztétikai érté­keit, valamint nyelvi kiaknázását a tanulók szókincsfejlesztése és stílu­sának csiszolása céljából. Az irodalomtanításban a koncent­ráció elve érvényesül. A tananyag fi­gyelembe veszi a tanulók Ismereteit elsősorban a magyar irodalomból, de a világirodalomból, történelemből és más tantárgyból is. HEGER MAGDOLNA. BERNÄTH • ERZSÉBET, Dr. TÖRÖK MATILD, a Pedagógiai Kutatóintézet dolgozói Az efedrii Itatása és melÉhaiésa Gyógj'szereszéfl gyárainkban arány­lag nagy választékban és hatásns gyógyszereket gyártanak az aszthma gyógyítására. Ezek a következők: Ant­­asthman, Astmin, Astmatol, Asthma- Spray, Ephestmin, Euspiran tabletta, Euspiran aerosol, Euspiran folyadék, Felsői, Oxphyllin, Sedastmon, Solu­­tan, Spasmo-Antastman, Supastman, Synthophyllin, Yantedryl, Xantedryl­­lettoe és a Yastyl. Továbbá a külföl­di Alnpent és a Berotec aerosol. Az aszthmát gyógyító gyógyszer hatóanyaga az efedrin, mely nem más, mint az alkaloidák csoportjába tarto­zó kémiai vegyület, amely az Ephed­ra vulgaris nevű növényben található. (Ma már a kémiai szintézis is élű tudja állítani.) Az efedrin tehát hatásos kémiai anyag, amely kis mennyiségben — a megengedett adagokon belUl — (el van használva több betegség kezelé­sére. Például sikeresen alkalmazzák az allergiánál, az asztbmánál, a szé­dülésnél, az alacsony vérnyomásnál, a mérgezésnél és bizonyos szívbajok­nál, a gyermekek éjjeli bevizelésénél és néha depressziós állapotoknál. Az efedrint nem használhatják a magas vérnyomásúak, a szívgyengeségben és pajzsmirfgytáltengésben szenvedők és azok, akik hajlamosak a színinfark­tusra. Ha valaki az orvos által előirt és meghatározott mennyiségben olyan gyógyszert szed, amely efedrint tar­talmaz, minden rendben van, de saj­nos vannak olyan egyének is, akik az efedrin tartalmá gyógyszereket szenvedélyes élvezetként, csupán rá­­szokásbél használják. Nálunk régeb­ben a Yastyl tabletták és porok hasz­nálata volt elterjedve serkentés cél­jából. A Yastyl fogyasztása olyan mé­reteket öltött, hogy sokszor a valódi betegek nem tudták beszerezni, ezért az Egészségügyi Minisztérium betil­totta szabadon való árusítását. De volt Időszak, amikor a többi aszthmát gyógyító gyógyszer fogyasztása is nagyméretű volt. Ezért kellett az ösz­­szes aszthmát gyógyító gyógyszert korlátozni, ma már csak orvosi elő­írásra kaphatók. Az efedrin hatásos gyógyszer, de van egy hibája, amivel a gyógyszer­élvező nem számol, mégpedig az, hogy bosszú ideig nem lehet használni, mert az idegszálak eltompulnak, s idővel nem hat. Ezt az efedrin élve­zők nem tudják, ezért emelik az ada­got. hogy elérjék a kezdetben érzett jó hatást, még be nem veszik a ha­lálos adagot. Így végez az, aki az efedrint tartalmazó tablettákat hely­telenül használja. Fontos még megjegyezni, hogy azok az aszthmások, akik gépkocsit vezet­nek, vagy gépeknél dolgoznak, ne vegyenek be sok, aszthmát gyógyító gyógyszert, mert bár bizonyos érte­lemben ezek a gyógyszerek serken­tenek, de az is igaz, hogy az álmos­ságot nem gyógyszerrel, hanem al­vással kell gyógyítani. Dr. Nagy Géza lERjftZTREJTVfRY VÍZSZINTES: 1. Vo­natkozó névmás. 3. Belga város. 7. Abroncs. 10. Igen oroszul. 12. Ilona becézve. 14. Pari­pa. 15. Eleven. 17. Pusztít. 19. A fel­sőfok jele. 20. Va­súti kocsi. 21. Eszé­vel felfog. 22. Dán aprópénz. 24. Égi­test 26. Állati lak. 28. Szigligeti sze­mélyneve. 30. Ké­tes- 31. Aliatkert. 32. Kezdete. 33. Száját nagyon ki­nyitja. 34. Folyó a Szovjetunióban. 36. Azon a he­lyen. 38. Nedv. 39. Táncmulatság. 41. Irány. 43. A brati­­slavai autók jelzé­se. 44. Földrész. 45. Foghús. 47. Két vége van. 49. .Hová szlovákul. 51. Rang­jelző. 53. Beszéd­rész. 55. Mutató­szó. 56. Fehérne­műt tisztit. 57........... Aurél, magyar ázsiai kutató. 58. Energia. 59. Szin­tén. 60. Motorrész., 62. Ferrum. 83. Egy angolul (ONE). FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Kicsinyítő képző. 4. Római kettő. 5. A rejtvény második része. 6. Galántai gépkocsik jele. 8. Hamis. 9. A rejtvény harmadik része. 11. Lélegzik. 13. Területmérték. 15. Vil­lanykörte. 16. Derékátfogója. 17. Fo­lyó Tirolban. 18. Szakit. 23. Sír. 25. Alumínium vegyjele. 27. Gyulladás. 28. ... Sándor szlov. író. 29. Hullat. 30. Ruhadarab. 35. Morze jel. 37. Nagy növény. 39. Paszuly. 40. Szemével ész­lel. 41. Tornaszer. 42. Folyó Jugo­szláviában. 46. Nem valódi. 48. Mese­film. 50. Névelő. 52. Idegen sorsje; 53. Ezen a helyen. 54. Egy német 55. A munka és az energia egysé, 57. Segélykérő jel. 60. E napon. Személyem. Beküldendő a függőleges 1., 5. 9. sz. sorok megfejtése. Megfejtés — nyertesek A lapunk 52. számában közölt 1 resztrejtvény helyes megfejtése: „ló egészséget, sok sikert kívánu kedves olvasóinknak az új esztenc ben.“ Nyertesek: Bettes Alica, Zádor (2 dor), Tengeri Éva, Diőspatony (Oi chová Potôň), Dudás Anna, Buzi (Buzica).

Next

/
Thumbnails
Contents