Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-26 / 25. szám

1982. június 26. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A szárítórendszer — munkára készen van ACSKP KB 1975. évi októberi ülésének irányelvei hosszú táv­ra meghatározták szocialista mezőgazdaságunk és a vele szorosan együttműködő szolgáltató szerveze­tek társadalmunkban betöltött szere­pét. A mezőgazdasági szolgáltatások rendszerében meghatározott küldeté­se van a terményfelvásárló és ellátó vállalatoknak, üzemegységeknek. Fe­lelősséggel tartoznak társadalmunk­nak a gabonafélékkel való gazdasá­gos bánásmódért, ezek felvásárlásá­nak rugalmas elvégzéséért, a készle­tek betárolásáért, az emberi táplál­kozásban történő felhasználásáért, és nem utolsósorban a takarmánygabo­na ésszerű, takarékos hasznosításá­ért. Az utóbbi években társadalmunk mentesítette a terményfelvásárlő és ellátó vállalatokat azon tevékenysé­gek alól, amelyek nem függnek ösz­­sze fő küldetésükkel. Ojabban a ga­bona biztonságos tárolásával és for­galmazásával törődnek. A begyűjtés és forgalmazás küszö­bén a legilletékesebbekkel, az üzem­egységek vezetőivel folytatott beszél­getés során arra kerestük a választ, hogyan készültek fel a gabona fel­vásárlására és biztonságos, minőségi elhelyezésére. Dr. Ágh Sándor elvtárs, a Nyugat­szlovákiai Terményfelvásárló és Ellá­tó Vállalat Komáromi (Komárno) Já­rási Üzemegységének igazgatója kis­sé gondterhelten említette, hogy já­rásukban csak 9 ezer 150 vagonnyi az állami tárházak kapacitása. A felvásárolt gabona bizonyos hánya­dát emiatt szerződésre a mezőgazda­­sági üzemek, sok esetben nem meg­felelő raktáraiba kell betárolni. Ha viszont elkészül a gadóci (Ha­­dovce) nagy kapacitású korszerű té­­rolőközpont — amely hasonló lesz, mint amilyen a dunaszerdahelyi —, akkor nem lesz szükség a felvásárolt terménynek a mezőgazdasági üzemek raktáraiba való betárolására. A gya­korlat bizonyította, hogy napjainkban a nyugat-szlovákiai kerület viszony­latában az állami gabonatárházak leterheltsége a komáromi járásban a legnagyobb. Feltételezhető, hogy ez az illetékeseknek is feltűnt, és cél­ratörően igyekeznek a helyzet javí­tására. A komáromi Járásban a központi alapokba mintegy 6 bíbr vagon búza átvételével számolunk. Rendes körül­mények között a tárolókban úgy­szólván csak ez a mennyiség kaphat helyet, mivel a készletek is elfoglal­nak bizonyos kapacitásokat. Az idén viszont más a helyzet. Majdnem üre­sek a tárházak. Így alaposan felké­szülhettek az új termés befogadásá­ra. A gabonát naponta nedvességi fokozat szerint vásárolják majd fel, és ideiglenesen tárolják azt. A kész­letet éjjelenként szárítják, és helye­zik el a silókba. Amennyiben begyűj­téskor száraz Idő lesz, akkor rugal­masan átvehetik a gabonát, ha vi­szont az időjárás csapadékosra for­dul, úgy spk probléma keletkezhet a szárítással, mert eléggé foghíjas a kapacitás. Csak természetes, hogy a nagyobb gazdaságok is besegítenek majd a termény szárításába. Idényben a gabonát reggel 6-tó! este 22—23 óráig két műszakban vá­sárolják fel a termelőktől. A kétmű­­szakos munka persze csak Nemes­­ócsán (Zemianska Olőa) és Ögyallán (Hurbanovo) oldható meg teljes biz­tonsággal, mert megvannak erre a feltételek. Ugyanakkor Bátorkeszin (Vojnice), Gútán (Kolárovo), Marcel­­házán (Marcelová) és Dunaradvány­­ban (Radvaň pri Dunaji), ahol csak egy-egy raktáros van, nem ennyire ideális a helyzet, hiszen a felvásár­lás megterhelő és nagyon igényes munka. Az idény kezdetétől annak végéig egyetlen raktáros nem bírhat­ja a kétműszakos leterhelést. Az említett körzetek vezetői min­dig megegyeznek a mezőgazdasági üzemekkel a gabonaszállítás kérdé­sében. Azokat a szállítmányokat, a melyek az esti órákban kerültek a pótkocsikra, csak reggel adják át a raktárosnak. Emiatt persze gyakori a torlódás. Napközben viszont az át­vevőhelyeken alig van mozgás. Ezt pontjainak hálózata. Ha a termelők a gabonát a kombájnoktól reggeltől estig egyenletes ütemben szállítják az átvevőhelyekre, akkor a gépjár­müvek nem vesztegelnek fölöslege­sen .a rakományok kiürítéséig. A tor­lódást korábban mindig az okozta, hogy a szállítás ritmusa egyenetlen, vagyis időszaki votl. Manapság olyan kapacitás áll ren­delkezésükre, amely naponta ezer vagon gabona befogodására képes. A vetőmagot, a természetbenit és né­mi hazai készletet a gazdaságok ott­hon tárolják. Amennyiben begyűjtés­kor eső lesz, úgy 24 óránként 4 ezer tonna termény szárítására és bizton­ságos elhelyezésére van lehetőségük. Hasonló szárító kapacitásuk van a mezőgazdasági üzemeknek is, és szükség esetén ezek is besegíthetnek Ügy készültek a járásban a termény begyűjtésére, felvásárlására és elhe­lyezésére, hogy a műveleteket a szél; sóségesen csapadékos időjárás se za­varhassa meg. Tárházaikban összesen 140 ezer tonna gabona helyezhető el. Így biz­tonságos a kenyér- és az ipari, vala­mint a takarmánygabona betárolása. Ugyanakkor repcéből több mint 3 ezer tonnát vásárolnak fel, s azt 8 százalékos nedvességtartalomra szá­rítva átadják a feldolgozó iparnak. A társadalmi alapokba búzából és sörárpából 62 ezer tonnát vesznek át a termelőktől. Jó termés esetén a tervezettnél több kenyérgabonát Is felvásárolnak, és gondoskddnak a minőség megtar­tásáról. Elengedhetetlenül szükséges viszont, hogy a malomipar rugalma­san átvegye a készletet, mert belát­ható időn belül napirendre kerül a szemes kukorica begyűjtése és fel­vásárlása is, és erre tároló helyek kellenek. Az állami alapokba kukori­cából 32 ezer tonnát vesznek át, s ennek teljes mennyisége szárítást igényel. Az igazgatónak és munkatársainak a legtöbb gondot az alistáli (Hrobo­­ňovo) acélsiló készítésének az elodá­zása okozza. A kivitelezők ennek az építését tíz évvel ezelőtt kezdték, vi­szont huzamos ideig alig történt va­lami körülötte. Az utóbbi hónapok­ban azonban lényegesen javult az építéf ritmusa, s a jelekből ítélve arra következtethetünk, hogy a jövő évben újabb 20 ezer tonnával növe­kedhet a járás gabonatároló kapaci­tása, és ezzel az állami tárházak építése befejezettnek tekinthető. A járásban mintegy 15 évvel ez­előtt beidegződött, hogy évente tes­tületileg ellenőrzik az átvevő kapa­citások felkészültségét, s így megbíz­ható képet kapnak a helyzetről. A bizottság tagjai olykor a helyszínen feljegyzéseket készítenek, majd az összegező tanácskozáson megteszik észrevételeiket, figyelmeztetnek a hiányosságokra. A felvásárló közpon­tok vezetői tehát mindent megtesz­nek azért, hogy a vázolt hibákat mi­nél hamarabb kiküszöböljék. Ezzel magyarázható, hogy a járás felvá­sárló központjaiban példás rend, tisztaság uralkodik. Tóth elvtárs megjegyzései szerint náluk már pa­rancsra sem lehetne rendetlenség. A két felvásárló üzemegység mun­kaközössége alaposan felkészült a stratégiai jelentőséggel bíró gabona rugalmas felvásárlására, minőségi gondozására és betárolására. Mind­nyájan jól tudják, hogy társadal­munknak minden szem gabonára szüksége van. HOKSZA ISTVÄN Minden szem gabonára szükség A felvásárló üzem dolgozói min­dent megtesznek a kenyérgabona jó minőségének megőrzése és a készlet biztonságos elhelyezése érdekében. Gondoskodnak róla, hogy a kenyér­­gabona lehetőleg ne keveredjen más fajtkkáal. Nem az ő hibájuk viszont, ha esetenként a szállítás lázában mégis előfordul a keveredés. Ez ab­ból adódik, hogy egy-egy termelő más és más fajtát szállít a tárházak­ba, s ha sokáig kell várakozni, örül, ha végre átadhatja szállítmányát, mert sürgetik őt a nagy kapacitású gabonakombájnok. Ebben az évben a járás mezőgaz­daságától 11—12 ezer vagon gabonát vásárolnak fel. Ennek a fele kenyér­­gabona. A mezőgazdasági üzemekkel jó kapcsolatot teremtettek. Kölcsönö­sen törekednek az érdekek tisztelet­­bentartására, egymás segítésére. XXX Tóth József elvtárs, a kerületi vál­lalat dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járási üzemegységének igazgató­ja derűlátóan ítélte meg a helyzetet, s ez érthető, hiszen az idén a gabo­na felvásárlása és betárolása szem­pontjából minden eddiginél jobb a Az új dunaszerdahelyi felvásárlóközpont az ország legkorszerűbb létesítménye Fotó: Tóthpál Gyula az egyenletes szállítással ellensúlyoz­hatnák. A tapasztalat azt bizonyította, hogy a Bábolna típusú szárítókban kezelt kenyérgabona sütőipari minősége lé­nyegesen gyengébb, mint például a talpon megszáradt búzáé. A minőség megtartása érdekében előnyös tehát, ha a búza természetes úton szárad, s ilyen állapotban kerül betárolásra. Ha csak lehetséges, kerülni kell a kenyérnekvaló mesterséges szárítá­sát, hiszen nemcsak tömeget, hanem minőséget is akarunk. helyzet járásukban. ' Dunaszerdahelyen olyan korszerű felvásárló központot helyeznek üzem­be, melynek egy-egy silójában 23 ezer tonna termény fér el. Az új központnak nagy kapacitású szárító- és tisztítórendszere, s rendkívül kor­szerű takarmánykeverő részlege is van. A központban egy menetben két garaton vehetik át a gabonát. Az egyik helyen az árpát, a másikon pedig a búzát. Ebben az évben négy átvevő hely­­lyel bővült a járás felvásárló köz-Készülődés a A város központjában, a járási nemzeti bizottság impozáns épületé­nek tőszomszédságában termel a Közép-szlovákiai Konzervgyárak és Szeszfőzdék n. v. losonci (Lučenec) üzeme. A közel százesztendős, alapo­san megkopott üzem kicsit „kilóg* a városképből. Képtelen „beleilleszked­ni“ az ott kialakult mai környezetbe. Egyelőre az új üzem elkészítése még elérhetetlen, így ha megtűrt idegen­ként is, ott végzi el fontos feladatát. Különféle húsokat, uborkát és paprikát konzerválnak. Az Idei fel­adatokról és a termelési feltételekről Július Straško mérnöktől, a termelé­si osztály vezetőjétől érdeklődtem. — Üzemünk termelésének az alap­ját a húskészítmények jelentik. A nyári hónapokban viszont uborkát és paprikát konzerválunk. Termelési fel­tételeink nem nagyon kedvezőek. A régi épületek nem felelnek meg a mai követelményeknek. A lenagyobb gondot a helyszűke jelenti, raktáro­zási lehetőségeink korlátozottak. Gon­dolok itt a zöldségfélék feldolgozá­sánál fellépő zsúfoltságra, amikor az udvaron felhalmozódó felvásárolt nyersanyagtól mozdulni Is alig lehet. A „bezártság“ nem csak a mozgást korlátozza. Ez kihatással van a ter­melésre, de egyben bizonyos veszte­ség előidézője is. A beszállított ubor­kát nem tudjuk a raktárban elhe­lyezni. Kénytelenek vagyunk a tűző napon tárolni. A nyersanyag veszít súlyából és minőségéből. 0 Milyen feladatok várnak önökre nyáron, lesz-e elég áru és munkás­kéz a terv megvalósításához? — Tervünkben szerepel 4 ezer ton­na uborka, 600 tonna paprika és 400 tonna „keverék“ előállítása. Eh­hez szerződéses alapon biztosítottuk az alapanyagot. Az uborkát a kister­melőktől vásároljuk, a paprikát meg a földmüvesszövetkezetek szállítják. nyári idényre Az üvegek nagyságától függően na­ponta mintegy 130 tonna konzervet készítünk. Ezt a mennyiséget az öt­száz főnyi kollektíva nem tudná elő­teremteni. Évente idénymunkásokat szerződtetünk. Főleg az iskolások je­lentkeznek munkára, akik hasznosan Az ifjúsági brigád tagjai munka közben Fotó: Böjtös akarják eltölteni a nyári szünidő egy részét. A két hónap alatt általában 400 fiatal dolgozik nálunk hosszabb­­rövidebb ideig. Természetesen az „uborkaszezon“ nálunk a főszezon, a húskonzerv­­készítést ilyenkor leállítjuk, hiszen a „vitamintartósításánál“ minden dol­gozóra szükség van. A zavartalan termelés megköveteli, hogy a gépek állandóan üzemképe­sek legyenek. Most ezek ellenőrzése, javítása folyik. Már csak néhány ap­róság eltávolítása van hátra,. így a feldolgozó részlegen a július köze­pére várható indulásig minden a leg­nagyobb rendben lesz. Straško elv­társ az áruellátással kapcsolatban elmondotta, hogy a szükséges meny­­nyiséget a termelőktől minden bi­zonnyal megkapják, hiszen a kister­melők körében nagy a termelési kedv. Jelentős mennyiségű nyers­anyagot szállíthatnának a'losonci, a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a nagykürtösi (Vefký Krtíš) járásból más körzetekbe is. Katarína Ostríhoňová társaságában megtekintettem a termelőrészleget. A gépek, futószalagok mellett min­denütt fehérköpenyes, gumikötényes nők dolgoztak. Lábukon gumicsizma. A helyiségben mindenütt víz folyik. Megköveteli ezt a tisztaság, a higié­­na. Azért volt gondja az üzemnek mindig a vízellátás, mert ebből sose volt elég. Minden tonna húsra tíz tonna vizet használnak fel. Megálltunk egy-egy gőzölő kondér­­nál, az üres fémdobozokat szállító futószalagoknál, töltőgépeknél. Kézi erővel kevés munkát végeznek. Auto­mata gépsor viszi, tölti és zárja a dobozokat. Az egyik helyiségben Ján Dováí irányítottá ifjúsági brigád tagjav dol­goznak. A különféle készételeket töl­tik a dobozba. Ebből évente 1000 tonna készül. A kenőmájasokból mintegy kétszeresét készítik egy má­sik helyiségben. Az üzem dolgozói mindent elkövet­nek a tervteljesítés érdekében. Az üzemben 16 szocialista brigád van. Közel 12 kollektíva nyert ezüst-, há­rom pedig bronzfokozatot. A legjobb brigádok Ján Dovál, Vojtech Simon, Mária Žigová, Anna Selecká, Kata­rína Belková irányításával dolgoz­nak. Példát mutatnak, hogy üzemük maradéktalanul teljesíthesse termelé­si tervét, s termékeikre a fogyasz­tóktól ne érkezzen panasz. BÖJTŰS JANOS Ceské Budéjovicén augusztus 21-től szeptember 5-ig tartja nyitva kapuit az Éltető Föld 1982 Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás tizedik jubileumi évfolyama. A rendezők különös figyelmet szentel­tek az idei kiállításnak. A mezőgaz­daság és az élelmiszeripar egész komplexumát felölelő bemutatón köz­érthető és szemléltető módon köze­lítik meg a CSKP XVI. kongresszusa ÉLTETŐ FÖLD ’82 Kapunyitás előtt határozataiból eredő feladatok s a távlati célok társadalmi hatékonysá­gát. „Növénytermesztés A-tól Z-ig“ — lesz a kiállítás vezérvonala. Nem vé­letlenül. Hiszen a párthatározatok értelmében ahhoz, hogy az alapvető élelmiszerekből önellátdk legyünk, fel kell számolnunk a növényter­mesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságokat. A növénytermesz­tés fejlesztési ütemének gyorsításá­hoz a legújabb tudományos ismere­tek, a korszerű termelési módszerek, a haladó tapasztalatok ismertetése és széles körű népszerűsítése révén a kiállítók is hathatós segítségnyúj­tásra törekednek. A növénytermesztés időszerű prob­lémáinak feltárásában olyan döntő jelentőségű kérdések szerepelnek, mint például a talajvédelem, a föl­dek ésszerű kihasználása, a termő­­képesség növelése, kellő mennyiségű tömegtakarmány megteremtésének a lehetősége, a korszerű tápanyagpót­lás és a gazdaságos növényvédelem, a nemesítés, a takarékos energiagaz­dálkodás stb. A rendezők igyekeznek áttekintést nyújtani mindazon kér­désekről, amelyek a növénytermesz­tés belterjesítését, a termelés haté­konyságának növelését, a munka mi­nőségének javítását elősegítheti. A látogatók a korszerű gépekkel és berendezésekkel, a főbb növény­­kultúrák termesztésének gépsoraival is megismerkedhetnek. A nagyüzemi állattenyésztés műszaki berendezései­nek és módszereinek bemutatása is tág teret kap a kiállításon. Ígéretesnek mutatkoznak azon té­makörök is, amelyeket a kertészke­désnek, a kisállattenyésztésnek, a méhészetnek, a horgászatnak, a va­dászatnak s nem utolsósorban a kör­nyezetvédelemnek szentelnek a ki­állítók. Szemléltető módon arra a kérdésre is választ adnak, hogyan lehet a szabadidőt kellemesen, s egy­ben társadalmi szempontból haszno­san kihasználni. Az idén valamennyi élelmiszeripari ágazat képviselői első ízben vesznek részt a kiállításon. A témakör össze­állításakor a rendezők arra töreked­tek, hogy a terméküjítás mellett olyan módszereket, eljárásokat mu­tassanak be, amelyek lehetővé teszik a nyersanyagok veszteségmentes fel­dolgozását, továbbá a melléktermé­kek ésszerű kihasználását. Az „Üj ötletek börzéje“, amely ta­valy nagy sikert aratott, az idén sem marad el. A figyelemreméltó kezde­ményezés fő célja az újító- és felta­lálómozgalom serkentése, a jó ötle­tek népszerűsítése. Elsősorban a szö­vetkezetek kapnak lehetőséget rá, hogy saját műhelyeikben kifejlesztett egycélú vagy kis sorozatban gyárt­ható gépeket, különböző műszaki megoldásokat, a meglevő gépek és berendezések tökéletesítését célzó ötletes módosításokat közkinccsé te­gyék. A kiállítás időtartama alatt több érdekesnek és tanulságosnak ígérke­ző szakelőadás hangzik el. A hagyo­mányosan megtartott kultúrműsorok és sportrendezvények hangulatosab­bá, még vonzóbbá teszik a rangos bemutatót. —kim—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents