Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-26 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1962. június 26. 2 Mielőtt útra kelnénk... Itt a nyár, az évi szabadság zömének előre megtervezett családi töltése. Most természetesen a külföldi szabadságtöltésre gondolunk, mégpedig a szocialista országokban, mert különféle gazdasági szabályozó intézkedésekkel kapcsolatban ez az idén valamivel körülményesebb lesz. A kellemetlen meglepetések elkerülése végett szolgáltak tájékoztatással az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő vámhatóság képviselői. A legnagyobb érdeklődés természetesen a magyarországi utazásra vonatkozó előírásokat kíséri. Magyarországra készülő minden csehszlovák állampolgár minimális devlzaellátása egy személyre és az első napra 250 forint, minden további, Magyarországon töltött napra 150 forint. Ennek fele a 10 és 15 év közötti gyermekek valutaellátása. A Magyarországon átutazókra vonatkozón a személyek számától függetlenül egy gépjárműre számítva a minimális devlzaellátás mindkét irányban 300—300 forint. A vámmentes élelmiszerbehozatal Magyarországra (az utazás Idejére) az átmenő forgalomban is érvényes. Magyarországról egyébként tilos kivinni mindennemű élelmiszert, szeszes italt, kávét, teát, mosószert, gyermek-ápolószert. Az utazás tartamára mindössze száz forint értékű, azonnali fogyasztásra szánt élelmiszer kivitelét engedélyezik, 18 évesnél Idősebb személyek esetében továbbá két liter bort, 1 liter egyéb szeszes ital és 200 darab cigaretta kivitelét. Háromezer forint értékig ajándéktárgyak is kivihetők, ebben a terjedelemben azonban csak ezer forint értéket meg nem haladó tárgyak. Az ország elhagyásakor az ajándékozásra vonatkozó, kUzjegyzólleg hitelesített okiratot kell felmutatni a magyar vámhatóságnak. Tiltott, vagy korlátozott mennyiségű áru kivitele esetén a magyar vámtisztviselők elkobozzák és letétbe helyezik az ilyen árut. Értékétől függetlenül a napi raktározási díj darabonként 500 forint. Olyan áruról, melynek értéke nem haladja meg az 500 forintot, a vámhatóság nem ad elismervényt. Csehszlovák állampolgár kiskereskedelmi árak szerint maximálisan háromezer forintig terjedően vihet ki Magyarországról a tiltott vagy korlátozott kivitelű áruk jegyzékén nem szereplő tárgyakat. Ennek keretében egy olyan hosszú élettartamú tárgyat vihet ki, melynek értéke nem haladja meg az ezer forintot. Emléktárgyak kivitelére természetesen csak azok az utasok jogosultak, akik igazolni tudják, hogy csehszlovákiai pénzváltóban szerezték be fizetőeszközeiket. A Bulgáriába utazókat figyelmeztetik, hogy a vámmentes élelmiszerbehozatal csak az utazás idejére vonatkozik. Lehetséges további élelmiszer behozatala a bulgáriai tartózkodás további idejére, de a hatóságok az ottani kiskereskedelmi árak 10 százalékának megfelelő vám behajtására jogosultak. A nem tiltott tárgyak kiviteléért 20—30 százalékos vámot szednek. Üzemanyagot csak a tartályban elférő mennyiségben szabad bevinni, egyébként tízszázalékos vám megfizetésére kötelezhető az utas. Üzemanyag csak a határátkelőhelyeken vagy belföldön beszerezhető utazási csekkekért vásárolható. Csehszlovákia és az NDK közötti utasforgalomban élelmiszer, gyógyszer az utazás időtartaméval arányos mennyiségben vihető be az NDK-ba, ajándékként bevihető még használtruha és -cipő is — tiszta állapotban, fertőtlenítést igazolás nélkül. Az NDK-ban hagyásra ezer márka értőkig vihetnek be tárgyakat, őt napot meg nem haladó tartózkodás esetén ezek napi értéke 250 márka lehet. Vámmentesen beengednek 25 dekagramm dohányárut, egy kg kávét, 1 liter szeszes italt, 2 liter bort vagy pezsgőt. Az utazás jellegének és a személyi szükségletnek megfelelően száz márka értékű ajándékozott vagy vásárolt tárgyakat vihetnek ki az NDK-ból. Természetesen a tiltott áruk jegyzékén szereplő tárgyakat sem bevinni, sem kivinni nem szabad. Romániába csak az utazás Időtar-, tamának és céljának megfelelő szükségleti tárgyakat vihetnek be a turisták. Ennek keretében beengednek ruházatot, cipőt, fotófelszerelést, messzelátót, hordozható rádiókészüléket és televíziós készüléket, sport- és turisztikai cikkeket. Közszükségleti cikkeket és élelmiszert az utazás időtartamának és jellegének megfelelően vihetnek be Romániába. Ha ilyen tárgyakat, árut átmeneti tartózkodás idejére is bevisznek, 10, 40, sőt, például szeszes Italok után 50 százalékos vámilletéket vetnek ki rájuk a román hatóságok. A tiltott áru kivételével ezer lei értékig vihetnek ki Romániából tárgyakat. Az átutazó forgalomban arányos mennyiségű élelmiszert és egyéb cikkeket is beengednek. Ajánlatos, hogy román területre lépve az utasok vámnyilatkozatot mutassanak fel a román vámhatóságoknak a nagyobb értékű tárgyakról (messzelátó, tranzisztoros rádió, hangszer), továbbá élelmiszercikkekről, ha mennyiségük túllépi az arányos szükségletet. Ilyen megerősített vámnyilatkozat alapján a hatóságok huzavona nélkül átengedik az utasokat további szomszédállamba. Üzemanyagot ide is csak tartályban lehet bevinni, ezen felüli menynylségért a helyi kiskereskedelmi árak 40 százalékának megfelelő vámilletéket kell fizetni. Üzemanyag kivitele is csak a tartály tartalmának mennyiségében lehetséges, ezen felül tilos. Üzemanyágvásárlás itt is csak (leire szóló) utazási csekkért lehetséges. A lengyelországi utazásra vonatkozó vámszabályokat illetően megjegyzendő, hogy kifejezetten tilos kábítószerek, pornográf kiadványok, államellenes célra szolgálható dokumentumok és egyéb anyagok behozatala és kivitele. Élelmiszert csak az utazás időtartamával arányban vihetnek ki. Ugyanez vonatkozik dohányárura is. Vámmentesen kivihetők továbbá ezer zlotyt meg nem haladó értékű ajándék- és emléktárgyak, a vámhatóság kiviteli engedélyéhez kötött termékek kivételével. Ezek az Idei turisztikai idény hivatalos vonatkozásaival kapcsolatos főbb tudnivalók. Vámhatósági szerveink a külföldi nyaralásra készülők figyelmébe ajánlják, hogy konkrétan, a felkeresendő ország érvényes előírásainak és szabályainak (a vámhivatalokban) tüzetes áttanulmányozásával, esetleges nehézségekre felkészülve keljenek útra, s tartsák be az előírásokat, mert a gazdasági körülmények hatására hozott vámrendelkezések tudatos megszegése, vagy tudatlanságból elkövetett kihégásnk is sok bosszúsággal és kellemetlen következményekkel is járhatnak. LÖRINCZ LÄSZLÖ A felelősség tudatában TANÁCSKOZTAK A CSEHSZLOVÁKIÁI ÜjSAGlROK A múlt szombaton és vasárnap tartotta Prágában VIII. kongresszusát a Csehszlovákiai Újságírók Szövetsége. A mintegy hatezer tagú szervezetet képviselő 400 küldött lelkesen fogadta a CSKP Központi Bizottságának, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának és a szövetségi kormánynak küldöttségét, melyet Ján Fojtik, a CSKP Központi Bizottságának titkára vezetett. A Nemzetközi Újságíró Szervezetet Jirl Kubka főtitkár képviselte. A Szovjet Újságírók Szövetségének a küldöttsége is jelen volt, melyet Danyitl Kramfnov, a szövetség titkára, a Za rubezsom című hetilap főszerkesztője vezetett. A kongresszusi beszámolót Zdenék Horení, a szövetség központi bizottságának elnöke tartotta. Beszédében hangoztatta: — Pártunk az újságírókat a maga aktívájának tekinti. A szövetség tagjait a szocializmus, a haladás és a béke ügyének szolgálatára, arra ösztönzi, hogy újságírói munkájukkal segítsék elő a széles néptömegek szocialista tudatformálását, a dolgozók cselekvőképességének kibontakozását. A CSKP XVI. kongresszusán elfogadott program valamennyi csehszlovákiai újságíró programja lett. A beszámoló elsőrendű feladatként jelölte meg a párt gazdaságpolitikájának népszerűsítését. Rámutatott: >— mind sürgetőbb feladat a hanyagságnak, a rutinhoz való görcsös ragaszkodásnak, a gazdasági életben mutatkozó fegyelmezetlenségnek ős egyéb visszásságoknak konkrét és építő jellegű bírálata. A kritika legyen igaz, konkrét és konstruktív — hangoztatta a beszámoló. Jan Fojtik, a CSKP Központi Bizottságának titkára, a küldöttség vezetője felszólalásában kiemelte a kongresszus légkörét. Hangoztatta, hogy a tanácskozás részvevői arra törekszenek, hogy a tömegtájékoztatási eszközök még hatékonyabban segítsék elő a fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatos feladatok megoldását, s erre mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit. Szólott a tömegtájékoztatási eszközök küldetéséről a szocializmus és a kapitalizmus éleződő ideológiai harcának Jelenlegi körülményei között. Hangoztatta: propagandánk tartalmi irányzatát és jellegét úgy kell javítani, hogy következetesen marxistaleninista szempontokból induljon ki, osztályszempontból világos és offenzív legyen. A sajtóban, a rádióban és a televízióban határozottan ki kell küszöbölni a formalizmus megnyilvánulásait, a dolgok alapos ismeretéből kell kiindulni, meggyőző, átütő erejű érvelést kell alkalmazni, s ezzel erősíteni kell az újságírói ráhatás hitelességét. A kongresszus kétnapos tanácskozása után határozatot fogadott el, amelyben az újságírók kötelezték magukat, hogy maximálisan hozzájárulnak a XVI. pártkongresszus programjának megvalósításához, ahhoz, hogy alapvető bel- és külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban világos állásfoglalásra vértezzék fel a széles közvéleményt. A kongresszus nyilatkozatot fogadott el a nemzetközi helyzettel kapcsolatban, s ebben az újságírók elszántságukat fejezik ki, hogy készek minden erejüket a szocialista közösség szilárdítására, a béke megőrzésére, az emberiség jobb jövőjén való munkálkodásra fordítani. ic Eugen Turzőt, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetőjét Ü0. születésnapja alkalmából Köztársasági Renddel tüntette ki a köztársasági elnök, az ünnepelt évek hosszú során át kifejtett politikai és közéleti tevékenységéért, if Évien Erban, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának elnöke a napokban töltötte be 70. életévét. A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő levelét, mely értékeli a jubiláns sokéves áldozatos és érdemdús munkásságát, a szocialista társadalom építésében párt-, állami 6« közéleti tlsztségek-A kongresszus megválasztotta a szövetség új központi bizottságát, melynek elnöke ismét Zdenék Hofenl, központi titkára Marcel Nőié lett. A központi ellenőrző bizottság elnökévé Štefan Daikót választották. A kongresszus részvevői üdvözlő levelet Intéztek a CSKP Központi Bizottságához. Ebben megállapítják: Tevékenységünk fő Iránya a fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonala, a harc népünk boldogságáért. Mi, csehszlovákiai újságírók elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy szintén részt vegyünk társadalmunk mindennapi küzdelmeiben, tartósan pártunk megbízható támaszai legyünk, közeli munkatársai bel- és külpolitikájának megvalósításában. Ebben a szellemben határoztuk meg szervezetünk és a tömegtájékoztatási dolgozók új feladatait is. Teljesítésükben továbbra is a XVI. pártkongresszus egyöntetű követelményét akarjuk szem előtt tartani, hogy munkánk legyen eleven, alkotó jellegű, nyerje meg polgártársaink értelmét és szivét. Tevékenységünkben következetesen a pártosság, eszmeiség, valóság és népiesség lenini elveire fogunk támaszkodni, meríteni fogunk a gottwaldl forradalmi újságírás kimeríthetetlen örökéből. Továbbra is fejleszteni fogjuk együttműködésünket a szocialista országok, a nemzeti felszabadító és az összes demokratikus haladó mozgalmak újságíróival >— olvassuk a levélben. ben szerzett érdemelt, Jlndflch Poledník, a CSKP Központi Bizottságának titkára nyújtotta át. if Podakalleban, a Považská Bystrica-1 járásban tartotta a X. szakszervezeti kongresszus utáni 2. ülését a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa. Az idei állami végrehajtási terv teljesítésében való szakszervezeti részvétellel foglalkozott. if Jozef Lenért, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának elsó titkára a múlt héten meglátogatta a Malackyl Katonai Erdők és Gazdaságok dolgozóit. Ismerkedett a modern fakitermelési technológiával, és érdeklődött a fahulladékanyag gazdaságos felhasználása iránt. JOGPROPAGANDA Szövetkezeti demokrácia a gyakorlatban n. A mezőgazdasági- nagyüzemi termelés folytatódó koncentrációja, szakosítása és iparosítása, aminek kísérő jelensége széles tagsági bázisú, nagy, egyesített szövetkezetek alakulása, a termelés- és munkalrényitás Ipari szervezési formálnak alkalmazása, a döntési és irányítási posztok eltávolodása a közvetlen termelőktől új feltételeket hoz magával a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok, valamint a szövetkezeti Földművesek Szövetsége 12 csehszlovákiai járásban nagyszibású felmérést végzett, hogy megállapítsa, hogyan érvényesítik ezek a nagy szövetkezetek mindennapi tevékenységükben a szövetkezeti demokráciát. A felmérés eredményei számos érdekes tényre és bizonyos fogyatékosságokra hívják fel a figyelmet. Figyelemreméltó, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a felmérés történt, a tartós munkaviszonyban levő tagok tagsági bázisuknak általában csak 65 százalékát alkotják. Szerveik és további bizottságok munkájában átlag 150 tag vesz részt, ami a tagok 16 százalékos arányszámát jelenti, a tartós munkaviszonyban levóknek pedig mintegy 24 százalékát teszi ki. Taggyűléseket évente rendszerint egyszer tartanak (évvégl zárszámadásként), csak kivételes esetben többször. A taggyűlésen való átlagos részvétel 54 százalékos volt a tagsági bázis viszonylatában, a tartós munkaviszonyban levő tagokét tekintve pedig 79 százalék. A taggyűlési vitában gyakran szólalnak fel a járási és helyi szervek és szervezetek képviselői, kevésbé a szövetkezeti tagok. A tagok felszólalásának súlypontja az évzáró taggyűlés előkészítésének Időszakába nyúlik vlszsza. E munkagyűléseken rendszerint széles körű vita folyik, melynek eredményei visszatükröződnek a zárszámadő közgyűlés beszámolóiban. A taggyűléseken — a revíziós bizottság kivételével — nem történik rendszeres és következetes számadás a szövetkezeti szervek és további bizottságok tevékenységéről. Egyedülálló esetekben megállapították, hogy a taggyűlés annak ellenére szavazott és határozott, hogy nem volt jelen a szövetkezeti tagok kellő száma. A felülvizsgált szövetkezeteknek mintegy a fele alapszabályzatéban rögzítette részleges taggyűlések tartásának lehetőségét. A háromszázat meghaladó tagságú szövetkezetek többségében képviselőtestületet választottak. Néha azonban nem veszik tekintetbe azt a követelményt, hogy ezt háromhavonta legalább egyszer hívják össze. A képviselőtestület tagjainak részvétele e szerv gyűlésein átlag 78 százalékos. A vita gazdagabb volt, mint a taggyűléseken. A vezetőség átlagos 15 tagja közül mintegy kilenc (60 százalék) fizikailag dolgozó efsz-tag. A vezetőségek havonta egyszer jönnek össze, kivételesen gyakrabban Is, tagjaik átlagos részvétele 85 százalékos. A taggyűléstől és a képviselőtestülettől is eltérően a vezetőségek nagyobb figyelmet fordítanak a szövetkezeti bizottságok tevékenységére, Irányítják és egybehangolják tevékenységűket, a revíziós bizottságénak kivételével, mert az csak a taggyűlésnek, esetleg a képviselőtestületnek felel tevékenységéért. A szövetkezet társadalmi tevékenységét egyes vezetőségek folyamatosan vitatják meg, mások azonban évente csak egyszer vagy kétszer. Fogyatékosságnak tekintendő, hogy csak a megvizsgált szövetkezetek felében tárgyalnak a vezetőségek ai egyes tagok kérdéseiről azok jelenlétében. Ami a gazdasági vezetőséget mint a szövetkezeti elnök tanácsadó szervét illett, megállapították, hogy beavatkozik olyan területeken, amelyekre nem terjed ki küldetése. É beavatkozás főként abbán rejlik, hogy néha á szövetkezeti szervek és további bizottságok hatáskörébe tártoz6 ügyékbén dönt. Célszerűtlennek bizonyul nagyszámú további bizottság létesítése, melyek nem szövetkézét! szérv jellegűek, és viszonylag kérdésék szűk körévé! foglalkoznak. Rendszértelenül jönnek össze és nehezén tártják meg kellő szintű aktivitásukat. A szövetkezeti szervek státusát betöltő bizottságok és a további bizottságok tevékenységében nagy különbségek vannak. Következetesen, határidős vonatkozó előírásoknak megfelelően csak a revíziós bizottságok jönnek össze, gyakran a szociális, munka- és egészségvédelmi, valamint a kulturális-nevelési bizottságok is. A termelési értekezleteket egyrészt á szövetkezetben, másrészt a szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádók keretében szervezik meg. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben szövetségi szakaszokat jelöltek ki, a termelési értekezleteket rendszerint azokban a szervezeti egységekben tartják, amelyek számára e szakaszok létesültek. A szövetkezeti tagoknak a termelési értekezleteken elegendő terük nyílik eszmecserére, a javasolt intézkedések véleményezésére és saját ötleteik előterjesztésére, amivel élnek is. A tagok szövetkezeti irányításban és igazgatásban való aktív ás kezdeményező részvételének fontos megnyilvánulása a munkakezdeményexés fejlesztése, amelynek fő formája a szocialista versenymozgalom. Ebben az irányban példás tevékenységet fejtenek ki főként a népes szocialista brigádok és komplex ésszerűsítő brigádok. A munkakezdeményezés kibontakoztatásában nem kis része van az újítási mozgalomnak. A szövetkezetek viszonyulása a tagok panaszaihoz, megjegyzéseihez és ötleteihez nagyon nehezen értékelhető, mert erről nem mindig vezetik az előirt nyilvántartást. Tekintettel az említett tényekre, a helyzet javulása érdekében a következő időszakban azt várjuk a felelős állami és társadalmi szervektől és az efsz-ektől, hogy főként a taggyűlésnek mint a szövetkezet legfelső irányító és ellenőrző szervének a funkciója mélyüljön el. Ezt a »erepet mindenekelőtt azzal kell teljesíteni, hogy fokozzák a gondoskodást a tagokról annak érdekében, hogy a tagok nagyobb mértékben és tevékenyebben vegyenek részt a taggyűléseken, továbbá szilárdítsák a szövetkezet és választott szervei, valamint a már nem dolgozó tagok — nyugdíjasok szoros kapcsolatát, hogy Így fokozódjék aktivitásuk a szövetkezet Irányításában és Igazgatásában. Igyekezni kell, hogy a súlypontot az ünnepélyes zárszámadó közgyűlésekről áttegyék az ezeket megelőző évzáró „munkaközgyűlésekre“. Fontos a képviselőtestület rendszeres tevékenységének biztosítása és kellő kapcsolat fenntartása közte és a tagsági bázis között. Fontos a tájékoztatás a tanácskozásokról és határozatokról, s a tagok észrevételeinek következetes továbbítása a képviselőtestületbe. Állandóan ügyelni kell a vezetőség mint választott kollektív szerv pozíciójának és tekintélyének szilárdítására, s annak szavatolására, hogy a vezetőség hatáskörét és feladatait részben se ruházzák át a gazdasági vezetőségre. Nem kevésbé fontos lesz a többi szerv és elsősorban a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásával törődő bizottságok és békítő bizottságok rendszeres aktív tevékenységének biztosítása, egyebek között munkaterveiknek a vezetőség előtti megvitatásával, és a taggyűlésnek, Illetve a képviselőtestületnek valő rendszeres számadással. El kell mélyíteni a termelési értekezletek szerepét, főként előkészítésük tökéletesítésével, a választott funkcionáriusok előkészítésükben ás lefolyásukban való részvételének növelésével, megállapításaik, valamint az elhangzott észrevételek és ötletek következetes megvitatásával. Várható a revíziós bizottságok tevékenységének intenzivebbé válása a szövetkezeti demokrácia és a belső szövetkezeti előírások betartásának szakaszán, valamint figyelmességük fokozódása a szövetkezeti tagok panaszainak, észrevételeinek és ötleteinek Intézése és felhasználása során. Elengedhetetlenül szükséges egyes szervek és további bizottságok módszertani Irányításának tökéletesítése mind a mezőgazdaság állami gazdasági Irányítása, mind a Szövet-kezetl Földművesek Szövetségének szervei részéről. Az említett Intézkedések foganatosítását követően az efsz-ek túlnyomó többségében a szövetkezeti demokrácia elveinek következetes gyakorlati betartása várható. JUDr. DUŠAN BERNÄTH
