Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-26 / 25. szám
1982. június 26. * 25. szám * XXXIII. évfolyam * Ага 1,— Kés A hét fain hatérét egyesítő ip olybalogi (Balog nad Ipľom) Ipolymente Efsz-ben kis híjén kétezer hektár gabona várja a gépeket és az aratókat. A közös tizenegy kombájnt szeretne munkába állítani, de az alkatrészhiány jelentősen késlel teti a javítást Kádek Gábor felvétele —A kombéjnos épp Ogyallén (Hurbanovo) van, ott gyarapítja szakismereteit. Én segítek rendbehozni ezt a Koloszt, hátba még szükség lesz rá... Elvégre a gabormbetakarítás, az ország kenyerének biztosítása a legfontosabb — mondja Varga László, a marcelházi (Marcelová) szövetkezet gépjavítója N. Kovács István felvétele árrfz ősz, zord tél, aszályos május van a mezőgazdasági dolgozók mögött. A júniusi esőzések bár segítettek — az ország egyetlen táján sem tudták ellensúlyozni azt a káros hatást, amit az őszi kései kelés, a téli fagy és a tavaszi szárazság okozott a gabonaféléknek. Eléggé az időjárás hatásának jegyében formálódott a gabonafélék idei termése. Ismét megtanulhattuk: nem lehet feledni azt, hogy a mezőgazdaság felett nincs tető. A gabonafélék hozamával kapcsolatban nehéz előzetes becslésbe bocsátkozni, mert nemcsak az egyes gazdaságok és táblák között, hanem az egyes táblákon belül is nagyok az eltérések. Mindezt figyelmbe véve az idén fokozottan előtérbe kerül a gondosság, a minimális veszteségekkel járó betakarítás. ■ Az ön megítélése szerint —■ az elmondottakból kiindulva — az aratási felkészülést tartalmazó politikaiszervezési tervekben minek kell a legnagyobb figyelmet szentelni? <— Az aratásban korszerű eszközökkel felszerelt emberé a fő szerep. Ez az ember tud majd a kombájnon, a szállító járművön, a terménytisztítónál, a szárítónál, a tárolónál dolgozva, s e területek munkáját szervezve, ellenőrizve a legtöbbet tenni azért, hogy ami megtermett, az az utolsó szemig hasznosuljon a gazdaságok és az ország javára. Az Idén egyébként 715 ezer hektáron érik kasza alá a gabona, s 2 millió 960 ezer tonna a tervezett össztermés. Az aratás •— a megfelelő felkészültség ellenére >— az idén sem lesz könnyű. Ha az aratás időszakában esőzések lesznek, akkor — más évekhez hasonlóan ;— az Idén is versenyfutássá válik az aratás az idővel. Minél későbbre marad ugyanis a már megérett gabonafélék betakarítása, annál nagyobb a szemveszteség és az a termésveszteség, ami a búza fajsúlycsökkenése miatt áll be. Az alacsony szalma ts gondot okozhat. A mostani aratók — 5436 saját kombájnnal rendelkeznek, s ez a szám a kooperációs együttműködés, valamint a Szovjetunióból és Magyarországról érkező vendégkombájnosokkal háromezerrel növekszik — felelőssége sokkal nagyobb, mint a régi kézikaszás világban. Senki se tartsa különlegesnek tehát azt, hogy aratás alatt a koránt és a későnt egyaránt a harmatszállta határozza meg. Legyen az is természetes, hogy a hétköznapot vasárnapi munkanap követi a kombájnon, a szervizszolgálat és az alkatrészellátás ügyeletén is. Ez a szinte ilyenkor magától értetődő munkarend ösztönözzön fokozottabb gondosságra, hogy a megtermett gabonát veszteségmentesen takarítsuk be. ■ Az aratás sikere sokak munkájától, felelősségtudatától függ. Az alkatrészhiány sajnos az idén is, szinte örökzöld témaként újra jelentkezik. Miben látja ennek okát, s gyakorlatilag milyen intézkedésekkel oldható meg ez a probléma? ■—i Az elemzések azt mutatják, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink gép- és traktorparkjainak átlagkora meghaladja a 8,5 évet, s ez azt jelenti, hogy több alkatrészre lenne szükség. A megnövekedett szükségleteknek sajnos sem a külföldi, sem a hazai szállítóágazatok nem tudnak eleget tenni. A gondok ellenére — a gépszemléken szerzett tapasztalatokból kiindulva — az aratásban részt vevő gépek műszaki állapota jobb a tavalyinál. Az alkatrészfelújítás, a kiselejtezett gépek alkatrészeinek hasznosítása, a szomszédos gazdaságok szorosabb együttműködése, s az elfekvő alkatrészek feltárása számtalan lehetőséget teremt az alkatrészhiány enyhítésére. Egyébként vitathatatlan, hogy a mezőgazdasági termeléshez — természetesen az aratáshoz is nagy anyagi erők kellenek. Ez a felismerés minden vezető és dolgozó előtt közismert, napjaink lényege azonban a tett. Olyan légkör és szemlélet kialakítására van szükség, amely ösztönöz, lelkesíti a dolgozókat a gondok és a nehézségek leküzdésére. Tudatosítanunk kell, hogy minden szem gabonára szüksége van az országnak, s minden gazdaságban cselekedjenek annak tudatában, hogy munkájuk fontos láncszeme a nehézségek leküzdésének. Ш A feladatok sikeres végrehajtása nagymértékben függ a mezőgazdasági üzemek és a nyári munkákban érdekelt vállalatok együttműködésétől is. Milyennek ítéli a felvásárló üzemek felkészültségét? — A kenyércsata sikeres megvívása — amely elsősorban a szemveszteség minimumra csökkentésében, a megtermett gabona tárolásra való előkészítésében és biztonságos tárolásában mutatkozik meg leginkább — a felvásárló üzemek felkészültségétől, s az itt dolgozók felelősségtudatától is függ. Gabonafelvásárló üzemeink műszaki ellátottsága az utóbbi években sokat fejlődött, s dolgozói e részfeladatok felelősségét tudatosítva, a mezőgazdasági nagyüzemek munkarendjéhez alkalmazkodva készültek fel a gabona zökkenőmentes átvételére. A gabonafelvásárló üzemek több raktárral rendelkeznek, mint tavaly, azonban az idén is csak úgy tudják biztonságba helyezni az ország kenyerét, ha a gazdaságok is vállalják bizonyos mennyiségű gabona bértárolását. ■ A gabonabetakaritás ma már olyan komplex folyamat, amely magába foglalja az aratást, a szalrhabetakarítást, a tarlóhántást és a másodnövények vetését is. A múlt évek tapasztalataiból okulva, s a tények diktálta szükségszerűségekből kiindulva, milyen szempontok kerülnek előtérbe az idén? — Egy-egy gazdaságon belül a helyzetet, a lehetőségeket, a tennivalókat érthető módon az ott dolgozók ismerik a legjobban, ök tudják, hogy mikor melyik megoldás hozhatja a legjobb eredményt. Különösen vonatkoMINDEN SZEM GABONA ÉRTÉK Beszélgetés Németh Jenő agrármérnökkel, az SZSZK mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszterhelyettesével zik ez a takarmányalap biztosítására, amely annyi kérdőjelet állított elénk az elmúlt években. Az idei időjárást a takarmánynövények is megsínylették, s nem véletlenül vált fontossá a melléktermékek — köztük a szalma ;— takarmányozási célokra való hasznosítása. Az idén kerüljön végre előtérbe a tarlóhántás pontossága is. Ahhoz, hogy minden gazdaságban gyorsabb legyen a tarló elmunkálása, természetesen több eszközre és üzemanyagra lenne szükség. De nélkülözhetetlen a nagyobb szervezettség, a magasabb színvonalú üzemvezetés is. S ez utóbbiban — ahol elmaradnak az említett tényezők >— gyakran nagyobb a hiány, mint például a gépi eszközökben. Olyan igazság ez, amelyet időről időre minden gazdaságban szembesíteni kell a valósággal, ha gyorsan akarnak haladni. Az idén előtérbe kerül a másodnövények vetése. A tervek 130 ezer hektár másodnövény vetését irányozzák elő, s ez több, mint tavaly. Nem arról van szó, hogy bárhol is — észszprűtlenül — a statisztika kedvéért vessenek el ilyen vagy olyan másodnövényt. Azt viszont megköveteljük, hogy ott, ahol lehetséges, adjon még egy termést a föld. XXX Hatékonyság, minőség, takarékosság, kezdeményezőkészség, érdem szerinti jutalmazás, erkölcsi elismerés, mind olyan tényező, amely az utóbbi időben gyakran napirendre került, s fontosságuk is tisztázódott. Sáókoptatás nélkül az aratás időszakában is teremtsük meg a felsorolt követelmények alapfeltételeit. Erre ma még csak a szőkülő határ, holnap viszont már az előrehaladás ütemét biztosító új kenyér illata figyelmeztet. CSIBA LÁSZLÓ ■ Lapunk 2. oldalán olvasóink a Jogpropaganda rovat írásával találkozhatnak, továbbá az idei idegenforgalmi idénnyel kapcsolatban külföldi utazásokra vonatkozó közérdekű tudnivalókat ismerhetnek meg. Külpolitikai kommentárunk pedig a közel-keleti válság fejleményeivel, az izraeli agresszió libanoni kiterjedésével foglalkozik ■ Szocialista társadalmunkban előtérbe került az emberről való sokoldalú gondoskodás. Ezt bizonyítja — lapunk 4. oldalán — a Kapunyitás előtt című írás, mely arról tájékoztat, hogy a Szövetkezeti Földművesek Sző vétségének Dunaszer (Dunajská Streda) )á zottsága hogyan idén a mezőgazdasá gozók gverme üdültetését ' ■ Hagyományőrző együtteseink a zselizi (Želiezovce) XXVII. Országos Népművészeti Fesztiválon tartalmilag gazdag, szerteágazó tevékenységről adtak számot, színvonal tekintetében azonban még akad kívánnivaló. A verőfényes két nap színpompás eseményeit idézzük fel lapunk 7. oldalán. ■ Az orsóféreg a csirkék egyik legveszedelmesebb, sok kárt okozó élősködője. A kártétel megelőzésében a benzines kezeléssel érhető el legjobb eredmény. Szak-, rovatunk Csőri Istvánná magyarországi tenyésztőtárs tapasztalatait tolmácsolja ■ Valóban „Tettekkel bizonyítanak“ a garamkövesdiek? Erre ad választ a lapunk 13. oldalán közölt elemző írás. Választ kapunk arra is, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) járás legkisebb, de az élenjárók közé tartozó szövetkezetében hogyan valósítják meg a pártunk 4. plénuma által meghatározott termelési és gazdaságfejlesztési irányelveket
